Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-01 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

Jozef Nádaský mérnök, a szövetkezet zootechnikusa Jozef Augustínmi!, u Btefaničovái állattenyésztési csoport vezetőjével. A nitrai járásban fekvő Mojmf- lovce az utóbbi években na­gyon sokat változott. Lakos ságának korszerű életfeltételei, a közellátás és a szolgáltatások min den szempontjából lépést tartanak a szocialista falu igényeivel. Ez ter­mészetesen annak is köszönhető, hogy a Mojmírovcei „Jövő“ Efsz már évek óta a kerület legeredménye­sebb mezőgazdasági üzemei közé far- tozik. A mojmírovcei szövetkezetben a nagyüzemi termelési formák, az új technológia és az ésszerűsítés előtt mindig nyitva áll az ajtó. A szövet­kezet vezetői maradéktalanul ki akarják használni a kooperáció, a körzetesítés és a szakosítás előnyeit, amihez jó feltételeket nyújt az a körülmény, hogy a mojmírovcei, a štefanovičovái, a Poľný Kesov-i és a Vefká Dolina-i szövetkezet 1972-ben egyesült, s most ezen a 4184 hektáros közös területen 833 szövetkezeti tag eredményesen teljesíti a CSKP XIV. kongresszusán előirányzott feladató kát. Ezt természetesen számokkal is bizonyíthatjuk. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke 1972-ben a négy efsz-ben 49,6 millió korona volt, 1974-re azonban már 54 millió korona értékű terme­lést terveztek, s ezt a jelek szerint el is érik. Az ötödik ötéves terv utolsó évére a bruttó mezőgazdasági termelés értékét 58 millió koronára növelik. 1975-re egyébként 47,5 mil­lió korona értékű árutermelést tér veznek, ebből 19,5 millió koronát képviselnek az állattenyésztési ter­mékek. Jozef Nádasky mérnök, a szövet kő­zet zootechnikusa részletesebb ada­tokkal Is szolgált az állattenyésztés eredményeiről. — Feladataink az állattenyésztés terén valóban nagyok — mondotta, — évről évre igényesebbek mind a technológia korszerűsége, mind az ál­lattenyésztők lelkiismeretessége szem­pontjából. Fokozatosan kialakítjuk a feltételeket, hogy a következő ötéves terv feladatait is sikeresen teljesít sük. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szövetkezetek egyesülésével a terme­lési feltételek is lényegesen javultak. A szakosítás lehetővé teszi a ter­tallót, rostállásúra építették át. A jövőben ogy 50(1 férőhelyes korszerű tehénistálló felépítését is tervezik. Az üszőnevelést Štefanovičovára összpontosítják, a hizlalás és a bor­júnevelés feladata pedig a mojmí­rovcei farmra hárul. Itt már épül is az 500 férőhelyes korszerű hizlalda, s jövőre megkezdik a régi tehénis­tállók átépítését, idő kerülnek majd a borjúk 6 hónapos korig. A sertés­hizlalásban és a malacnevelésben egyelőre nem változik a helyzet, va­lamennyi gazdaságban meghagyják az eredeti épületekben. — Ez az összpontosítás bizonyára lehetővé teszi mind az állomány, mind pedig a termelékenység növe­lését. De hogyan gondoskodnak majd a takarmányalap növeléséről? — tet­tem fel a kérdést a zootechnikusnak. — Természetesen arra is gondol­tunk, hogy az állattenyésztés célki­tűzéseinek teljosítését megfelelő ta­karmányalappal kell alátámasztani. Ez nemcsak mennyiséget, hanem mi­nőséget is jelent. A hizlalásban pél­dául a legkorszerűbb technológiát akarjuk bevezetni, ezért a jövő év­ben elkezdjük a szemcséző gépsor építését kétmillió koronás beruhá­zással. Ezzel tulajdonképpen az melés növelését, a korszerű techno­lógia alkalmazására irányuló nagy beruházások megvalósítását. Az idei tervünk szerint 2 millió 540 ezer liter tejet és 10 504 mázsa liúst kell kitermelnünk. Ez 111 ezer literrel több tejet és 524 mázsával több húst jelent, mint az elmúli évben. Az állattenyésztésben 138 szövet­kezeti tagunk dolgozik, egyesek a szakma legjobbjai közé sorolhatók. Anton Plenta például 19 tehenet gondoz és fej, s év elejétől számít­va 11,63 literes napi fejési átlagot ért el. A szarvasmarha-hizlalásban Ján Michal nevét említhetjük, aki 1.1 kg napi súlygyarapodásról adhat számot a reá bízott hízóknál. Haná- ková Margita az év első hat hónap­jában a gondozására bízott 28 anya­sertéstől 11,8 darab malacot válasz­tott el átlagosan, s az eredmény a második fél évben sem lesz kisebb. Hasonló jó eredményeket ér el a többi gondozó is, elsősorban nekik köszönhető, hogy tervezett évi fel­adatainkat nemcsak teljesítjük, ha­nem jelentősen túl is szárnyaljuk. Az lenne azonban a legcélszerűbb, ha nem csak beszélgetnénk róluk, hanem munkahelyükön is felkeresnénk az állattenyésztési dolgozókat. A stel'fl- noviííovái részlegen meglátogathatjuk például a szarvasmarha- és sertés tenyésztők 24 tagú munkakollektí­váját, akik a legjobbak közé tartoz­nak. Ez a kollektíva a „Csehszlovák —szovjet barátság brigádja“ címet viseli, s 1972 óta versenyez a szo­cialista munkabrigád cím elnyeré­séért. A brigádot Jozef Augustín, a hnb képviselője vezeti. Útközben megtudtam egyet mást az állattenyésztés szervezéséről, összesen 2425 szarvasmarhájuk van, ebből 876 a tehén. A sertések száma 5500 körül mozog, ebből 590 az anyasertés. E két fő ágazat mellett évente 8000 kacsát is felnevelnek és brojlercsirkék nevelésével is foglal­koznak. Ez az állatsereglet négy far­mon található, egyelőre még a régi épületekben. Bizonyos szakosítást már így is bevezettek, s ez foko­zatosan elmélyül. A tejtermelést pél­dául PoTný Kesovra és Vefká Doli­nára szakosítják. Polný Kesovon például már korszerűsítették az is 1969-ben elkészült takarmányseárítót egészítjük ki. A takarmánytermesz­tésben is szükség lesz bizonyos vál­tozásokra, a növénytermesztés dolgo­zói azonban teljes megértéssel támo­gatják a terveinket. Közben a štefanovičovái gazdaság teleidére érkeztünk. A kapu mögött, a tehénistálló bejáratánál Jozef Au­gustín brigádvezető mosolyogva fo­gadott. — Örülök, hogy valaki érdeklődik a munkánk iránt — mondotta, ami­kor tudomására hoztuk érkezésünk célját. Az istállóban Mária Rusinová, Katka Macáková, Anna Melegová és Michal Pilinský éppen fejéshez ké­szülődtek. összesen 140 tehenet gon­doznak és fejnek. E versenyző kol­lektíva további tagjai a szarvasmar­ha-hizlalásban és a sertéstenyésztés­ben dolgoznak. Nem akartuk feltar­tani a munkát, hiszen éppen etetés és fejés előtt érkeztünk, a brigád­vezető azonban kérdezés nélkül is részletesen beszámolt termelési fel­adataikról. — Ebben az évben összesen 425 146 liter tejet kell kitermelnünk, és ez nem kis feladat. A hizlalásban 706,5 mázsa marhahús és 1161 má­zsa sertéshús a tervünk. Bizony, jól íel kell készülnünk, hogy ezeket a feladatokat sikeresen teljesítsük. Eddig nincs semmi hiba, a marhahiz­lalásban 95 dekás napi súlygyarapo­dást érünk el, ami 5 dekával több a tervezettnél. A tervinutatóktól a tejtermelésben és a sertéshizlalásban sem maradunk el. Rövid beszélgetés után búcsút vet­tünk ettől a szimpatikus embertől, aki nehéz ^és felelős munkája mellett arra is talál időt, hogy a hnb tagja­ként társadalmi feladatokat is vállal­jon. Visszafelé Nádaský mérnöktől azt is megtudtuk, amiről Jozef Au­gustín nem tett említést. A kollektíva tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére köte­lezettséget vállaltak, hogy az egyéb­ként is magas terven felül 10 mázsa marhahúst termelnek ki és 100 ma­lacot nevelnek fel, s munkakörnye­zetük gondozására és szépítésére 9000 korona értékű brigádmunkát fordítanak. Kép és szöveg: JOZEF SLUKA Mária Rusinová, Katka Macáková, Anna Meleyová és Michal Pilinský fejéshei készülnek. FELTÉTELEK EREDMÉNYEK 1974. XII. 1. 4 MESTERSÉG A nagy szemű hálók ma Is égy készülnek, mint a műit században: kézzel szövik • gútai asszonyok. Németh István felvétele A hálógyártás jó szemet, kéz­ügyességet és sok türelmet igé nyel. Kolárovón (GútánJ ennek évszázados hagyományai van nak, a nemzedékről nemzedék re szálló mesterséget háziipar- ként folytatták a községben, termékeiket szívesen használ ták a halászok a Dunán, a Vá gon és a környék más vizein. Az első gépesített hálókészílö üzemet a múlt század végén alapították, mely ma is fennáll. Ezzel kapcsolatban két érde­kességet is el lehet mondani: Szlovákiában egyedül itt, a No vé Zámky-i (Érsekújvár) Ple tatex gútai üzemében foglalkoz­nak hálógyártással, tehát mo nopolhelyzetük van. A másik érdekesség az, hogy még min dig ugyanazokon a gépeken dolgoznak, mint a múlt évszá­zadban. Őszi Mária, az üzem vezetője i következőket mondotta: rermékeink jelentős ré­szét a különböző sportágakban (labdarúgás, jégkorong, kézi és röplabda stb.J használatos hálók alkotják, s a tornatér mek ablakaira is a mi védőliá lóinkat szerelik fel. A vadász­hálók nagyságát a megrendelők igényei szabják meg. A nyúl fogásához általában 1 m magas és 50 m hosszú hálókat hasz­nainak, a foglyokat pedig 300 m hosszú és 8 m magas háló­ban ejtik rabul. A szilonfonálból készült há­lószemek nagysága is a köve­telményektől függ. A halászhá­lók esetében az is mérvadó, hogy kézzel vagy pedig csó­nakkal vontatják-e. De külön­féle nagyságú merítőhálókat és szakokat is készítenek. Amint megtudtam, a szovjet és a bol­gár halászflotillák számára 8 X 800 és 16 X 800 méteres ha­lászhálókat is készítettek már az üzemben. — A felsoroltakon kívül még mit gyártanak? — Népszerűségnek örvendett a slovkolor és polipropilén alapanyagú YETI szőnyeg, a há­ziasszonyok körében pedig a lenfonálból készült bevásárló- táska. Ezek gyártását egy időre kapacitáshiány miatt abbahagy­tuk. Főleg a hálók iránt mu­tatkozik nagy érdeklődés, s az igényeknek korántsem tudunk eleget tenni. Minderről a műhelyben is meggyőződhettünk. Az üzemnek 35 dolgozója van, a karbantar­tó kivételével mind nő. Amint említettük, a gépek már a múlt században is üzemeltek, azóta korszerűsítésre nem került sor. Marosok Etel, aki őszi elvtárs­nő tájékoztatása szerint az üzem legjobb dolgozója, 22 éve, 1952-től végzi ezt a munkát. Az ő gépe egyike a legfonto­sabbaknak: a legkisebb szemű (7—10 mm-es) hálókat készí­ti, egy műszak alatt megköze­lítőleg 1000 csomó a teljesít­ménye. A nagy szemű, pl. 20 mm-es hálókat kézzel szövik az asszonyok. Ehhez a munkához pedig figyelemre és pontosság­ra van szükség. A műhely épü­lete is elavult, lebontásra ke­rül, de hogy mikor, az még a jövő titka. A termelés növelé­sére valószínűleg csak az új munkahelyen kerül sor. Amint Őszi Mária elmondta, a félévi tervet jól, 103 százalék­ra teljesítették. Évi teljesítmé­nyük nem haladja meg a 2 millió koronát. A harmincöt dolgozó egy kollektívába tö möríilve a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért is versenyben áll. Az évenként kiértékelésre kerülő munka­versenyben az öt üzemrészleg közül tavaly a 2. helyen vé­geztek, s az idén is eredmé­nyes helyezésre számítanak. Az újítómozgalomba is be kapcsolódtak: Őszi Mária javas­lata főleg a mezőgazdasági üze mek, a kertészetek számára hoz hasznot. A fóliás növény­házak védését szolgáló hálók megvédik azokat a szeles, vi­haros időjái'ás rongálásaitól. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom