Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-01 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEFEKBEN A következő tartalmából A tudományos-műszaki fejlődés és az ideológiai harc Dr. Muzslay Vidor cikke Kurszk—III. Makrai Miklós riportja a Szovjetunióból Széleskörű anyagi támogatás Irta: Štefan Bohuš mérnök, az SZSZK Munka­és Szociálisügyi Minisztériumának osztályvezetője Forró ősz Franciaországban Protics Jolán cikke A szülőföld varázsa Csető János bulgáriai riportja Keletről jött a szabadság Riportösszeállítás új szú E heti karikaturank LUNS NÖVELNI AKARJA A NATO ATOM ER ÉJÉT 1974. december 1. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.23, nyug­szik: 15.58 Közép-Szlovákia: 7.11, nyugszik: 15.46 Kelet-Szlovákia: 7.06, nyugszik: 15.41 órakor. A HOLD kel: 17.59, nyug­szik: 9.17 órakor. N&VNAPIUKON SZERETETTEL KOSZŰNTIÜK ELZA — EDMUND nevű kedves olvasóinkat ■ 1709 ben született FRANZ XAVER RICHTER cseh szár­mazású énekes, hegedűs, karnagy és zeneszerző, a mannheimi iskola idősebb nemzedékének egyik leg­jelentékenyebb alakja ( + 1789) ■ 1909-ben született KESZTHELYI ZOLTÁN köl­tő, műfordító, Ifjúsági fró ( + 1974) ■ 1934 ben gyil­kosság áldozata lett SZER­GEJ MIRONOV1CS KIROV szovjet államférlfi, az SZKP vezető dolgozója (szili.: 1886) ■ 1959 ben halt meg JURA] HRONEC matemati- kus, egyetemi tanár, az SZTA tagja (szül.: 1881). BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Biztató eredmények az építőiparban Néhány nap múlva az év utolsó hónapjába lépünk, s el­kezdjük a tervezett évi feladatok teljesítésének értékelését. Az előzetes mérlegeléseket az egyes vállalatok, termelési-gaz­dasági egységek és szakágazatok már az október végéig eltelt tíz hónap, s a háromnegyed év eredményei alapján is el­kezdték. Lassan kirajzolódik, hogy milyen sikerrel zárhatjuk az 1974-es esztendőt, s az utolsó hetekben — megfelelő szer­vezési és munkafeltételek mellett — az esetleges lemaradá­sok is behozhatok, vagy legalább lényegesen csökkenthetők. Az építőipar is elkészítette három negyed évi mérlegét, mely­ről a reszort vezető dolgozói az elmúlt hét végén sajtóérte­kezleten is beszámoltak. Az építőipar népgazdasági és társadalmi jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni, hiszen mindenki nagyon jól tudja, hogy a gazdasági és szociális haladás lényeges mér­tékben függ az áj üzemek, lakások, járulékos beruházások, egészségügyi és kulturális intézmények, az úthálózat és ál­talában valamennyi szükséges létesítmény építésének ütemé­től, az átadások időpontjától. Az építőipar azonban a mező- gazdasághoz hasonlóan egyre jobban integrálódik a népgaz­daság többi ágazatával, s ha azt mondjuk, hogy az építés ütemétől függ a többi ágazat fejlődése, ez fordítva is érvé­nyes, az építők teljesítménye is attól függ, hogy miként tel­jesíti a többi ágazat az építőiparral szemhen fennálló köte­lezettségeit. Ami az építőipar idei teljesítményét illeti, a reszort vezetői biztató fejlődésről adhattak számot. Pozitív jelenség például, hogy az 5. ötéves terv éveiben körülbelül egy évvel lerövidül az ipari beruházások építésének időtartama, annak ellené­re, hogy az építkezések értéke és terjedelme jóval nagyobb, mint a megelőző időszakban. Ugyancsak jól halad a lakás­építés. Szlovákiában például az 5. ötéves tervben előirány­zott 126 589 lakáson kívül további 10 000 lakás felépítésére számíthatunk. Az építőipar idei teljesítménye januártól októ­berig az egész ország területén elérte a 31,9 milliárd koro­nát, ami az előirányzott feladat 100,1 %-os teljesítése mel­lett az előző év hasonló időszakához viszonyítva 7,9 %-os növekedést jelentett. Az építőipar teljesítményét azonban nem elég csupán globálisan értékelni, hiszen az egyes épít­kezések népgazdasági jelentősége különböző, s nem mindegy, hogy hol haladnak jól a dolgok, és hol tapasztalható lemara­dás. Külön kell értékelni például a fővárosok, Prága és Bratis­lava, valamint az észak-csehországi kerület építési feladatai­nak teljesítését, valamint a kormány által kiemelt építkezése­ket, amelyekből a CSSZK-ban 97-et, az SZSZK-ban 77-et kí­sérünk figyelemmel. Ezeken az építkezéseken például októ­berig az évi feladat 72,5 °/b-át teljesítették, ami jobb arány az elmúlt évinél, azonban a konkrét építkezések szempontjá­ból itt is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Amint már említettük, az építkezési munkák üteme számos esetben a megrendelői-szállítói kapcsolatok alakulásától, a szükséges alapanyagok és berendezések idejében való átvé­telétől függ. A sokemeletes lakóházak felvonóitól kezdve a fémlemezeken és a kábeleken át egészen a kazánokig számos hiánycikk fékezi az építés ütemét. Az építkezések állandóan növekvő terjedelme mellett ezen nem is lehet csodálkozni, de ha már felmerülnek ilyen problémák, igyekezni kell azo­kat a lehető legrövidebb időn belül megoldani. Ezt a célt eredményesen szolgálják a kiemelt építkezéseken szervezel* ellenőrzési napok, valamint az építőipari vállalatok és az alszállítók társított szocialista kötelezettségvállalásai. (—ai) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az egyenlő biztonság alapján Az európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tárgyalásokon az idén ősszel új szocia­lista kezdeményezésre került sor, amely a korábbi indítvá­nyok alapján 1975 ben, a tervezett „első lépcsőben“ mindkét oldalon 20 ezer főnyi létszámcsökkentést javasol oly módon, hogy először a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökken­tené erőit, majd pedig az év másik részében a tárgyalásokon részt vevő többi állam. Ez az új kezdeményezés szorosan kapcsolódik a szocialista országok korábbi átfogó javaslatához. A haderőket és fegyver­zetet, beleértve a szárazföldi csapatokat, a légierőt és a nuk­leáris fegyverrel ellátott egységeket, e javaslatoknak megfe­lelően 1975 ben mindkét oldalnak 20—20 ezer fővel kell csök­kentenie. Az 1976—1977-es időszakban az egyezmény mindegyik résztvevője további 15 százalékkal csökkenti e területeken fegyveres erőit és fegyverzetét. Ez a csökkentés kölcsönös jellegű és egyik fél számára sem nyújt katonai előnyöket. Ugyanakkor a korábban beterjesztett nyugati javaslatok alapjában véve csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok szárazföldi csapatainak csökkentésére korlátozódnak és emellett, a beterjesztett terv szerint, a Szovjetuniónak két és félszer nagyobb csapatkontingenst kellene kivonnia, mint az Egyesült Államoknak. A nyugati terv nem irányozza elő az Egyesült Államok hat NATO-szövetségese — mint például Anglia és az NSZK — fegyveres erőinek és fegyverzetének kezdettől történő csökkentését, és javasolja, hogy ennek a kér­désnek a megoldását halasszák a meghatározatlan jövőre. A nyugati fél javaslatai a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon óhatatlanul azt a benyomást keltik, hogy e tervek szer­zői meghatározott célt követnek: a szárazföldi csapatok lét­számának kiegyenlítése ürügyén egyoldalú katonai előnyöket kívánnak szerezni, ami elkerülhetetlenül kárt okozna a szocia­lista országoknak. A bécsi tárgyalásokon legutóbb előterjesztett szocialista ja­vaslat célja éppen az, hogy előremozdítsa a megegyezéshez vezető atak együttes felkutatását, s lehetővé tegye azt, hogy már a következő időszakban gyakorlati eredményeket érjenek el. Egyik jellemző vonása, hogy tekintetbe veszi azt a nyu­gati nézetet is, hogy az első csapatcsökkentéseket a Szovjet­uniónak és az Egyesült Államoknak kell végrehajtaniuk, de ezt követően az év hátralevő részére bizonyos csökkentéseket irányoz elő a Varsói Szerződés többi érintett országa, illetve a többi NATO-ország számára is. E konstruktív szocialista ja­vaslat, változatlanul ragaszkodva az egyenlő biztonság alapel­véhez, egyúttal kifejezi készségét a kompromisszumos megol­dások keresésére s ezért lehetővé teszi az előrehaladást a je­lenleg vitatott kérdésekben. A leszerelés objektív szükségesség. Ezt a tényt egyaránt me[gerősíti az ENSZ leszerelési vitája s a legutóbbi szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredményei. Ezért mielőbb ki kell dolgozni egy olyan megállapodást, amely lehetővé tenné a katonai konfrontáció enyhülését Európa szívében, és a politi­kai enyhülést földrészünkön kiegészítené a katonai enyhülés­sel. Az ilyen megállapodás azonban csak az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása alapján lehetséges. P. J. LUNS NATO főtitkár: — Mit lehetne még kitalálni az eny­hülés megakadályozására? (KUKR1NYISZK1 RAJZA} A CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága hétfőn Prágában ünnepi estet rendezett a Mongol Népköztársaság kikiáltása 50. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi esten részt vett a CSKP KB, a szövetségi kormány és a CSSZSZK NF KB küldöttsége. Ünnepi beszédet V. Ehrenberger szövet­ségi miniszterelnök helyettes és Z. Enebis nagykövet mon­dott. A CSTK felvétele A bratislavai Kultúrparkban hétfőn kiállítás nyílt „Közszük­ségleti cikkek 75“ címmel. A megnyitáson jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Miloslav Hruškovič, az SZLKP KB titkára, valamint oolitikai és gazdasági életünk más képviselői. A CSTK felvétele Hétfőn délelőtt Bukarestben megnyílt a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa. A központi bizottság jelentését Nicolae Ceausescu, a párt főtitkára olvasta fel. A CSTK-Agerpres felvétele 1974. XII. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom