Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-05 / 261. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK A MAGASABB MINŐSÍTÉS MEGSZERZÉSÉRŐL SZŐLŐ EGYEZSÉG Sz. Gy.: A munkaadó válla­latával kötött megállapodása alapján autogénhegesztési ál­lamvizsgával magasabb minősí­tést szerzett. Ennek költségeit a munkaadó vállalat viselte. Mivel közben sikerült olyan ál­lást szereznie, mellyel kapcso­latban vállalati lakást is kap, megegyezéssel megszüntette munkaviszonyát. Volt munka­adó vállalata ragaszkodott ah­hoz, hogy az általuk fizetett vizsgadíjat fizesse meg. Bizo­nyos mértékben kényszerhely­zetben lévén, ön nyilatkozatot írt alá, amely szerint kötelez­te magát az említett vizsgadíj visszafizetésére. Kérdi, jogos volt-e a vállalat követelése? A munkatörvénykönyv 143. §-a értelmében a munkaadó vállalat egyezséget köthet dol­gozójával, amelynek értelmé­ben a munkaadó vállalat le­hetővé teszi dolgozójának a magasabb minősítés megszerzé­sét, ezzel szemben a dolgozó kötelezi magát arra, hogy a minősítés megszerzése után bizonyos időre munkaviszony­ban marad, vagy megtéríti a vállalatnak a magasabb minő­sítés megszerzésével kapcsola­tos költségeket. Mivel mindkét fél számára fontos jogügyletről van szó, a munkatörvénykönyv 143. §­ának 2. bek. előírja, hogy az ilyen megállapodások csak ak­kor érvényesek, ha írásban kö- lülték meg őket. Az írásbeli magállapodásnak tartalmaznia kell a minősítés fajtáját, meg­szerzésének vagy emelésének módját, annak az időszaknak meghatározását, amelynek le­dolgozására a minősítés meg­szerzése (vagy emelése) után kötelezi magát a dolgozó, vé­gül a megállapodásnak tartal­maznia kell azoknak a költsé­geknek meghatározását a leg­magasabb összeg feltüntetésé­vel, amelyeket a dolgozó köte­les a vállalatnak megtéríteni, ha neon tartaná be vállalt kö­telezettségét, t. i., hogy a ki­kötött időn át megmarad a munkaadó vállalatánál. Ha a dolgozó csak részben nem teljesítette vállalt kötele­zettségét, akkor csupán arány- lagos megtérítésre kötelezhető. Ha az írásbeli megállapodás nem tartalmazza az említett kérdések szabályozását, érvény­telen, és az esetleg e címen igényelt térítést, akkor a mun­kaadó vállalat a munkatörvény- könyv 243. §-a értelmében mint jogtalan anyagi előnyt köteles visszafizetni a dolgo­zónak. Az igény egy éven be­lül évül el. A dolgozó nem köteles a sza­bályos és érvényes szerződés­ben megállapított költségmeg­térítést megfizetni, ha a mun­kaadó vállalat adott a dolgo­zónak felmondást (kivéve, ha durva fegyelemsértés miatt mondtak fel), továbbá, ha a dolgozó adott a vállalatnak fel­mondást a munkatörvénykönyv 51. §-ának c), d) vagy e) alap­ján (egészségügyi okok, nők esetében a terhesség vagy a kiskorú gyermekről való gon­doskodás, valamint a rokkant, illetve öregségi nyugdíjba való lépés), ha a munkaadó vállalat megszegte a munkaszerződés­ben, kollektív szerződésben vagy más munkajogi előírás­ban megszabott lényeges köte­lezettségét, vagy ha az utolsó 12 hónapban legalább 6 hóna pon át nem használta ki a dol­gozó minősítését, ha a házas­társ és a kiskorú dolgozó szü leit követi új lakóhelyükre. TUDOMÁNY, @5ľ ň NYUGDÍJÜGY EÖCB EN St. M.: Feleségének édes­anyja eddig özvegyi járadéka mellett munkaviszonyban dolgo­zott. Számításuk szerint 23 le­dolgozott óve van. Ha ebbe az időbe nem számították be a gyermekeiről való gondosko­dásért és nevelésükért azok hároméves koráig (tehát az Ün feleségéért is, amikor még kisgyermek volt) járó pótidöt, akkor a korhatár feltehető be­töltése esetében meglenne a törvény által előírt 25 beszá­mítható nyugdíjévé és igényel­hetné saját munkaviszonya alapján az őt megillető öreg­ségi járadékot. Egyébként az utolsó öt év átlagkeresete alap­ján feltehető, hogy öregségi nyugdíja lesz a magasabb ösz- szegü, így az 1964/101 sz. nyug­díjtörvény 56. §-.3nak 2. bek. értelmében (ú nyugdíjhalmazat eseteinek szabályozásáról) öz­vegyi járadékát az öregségi nyugdíj folyósításáról kezdve csak fele összegben fogják majd folyósítani. Felesége édesanyjával a mun­katörvénykönyv 269. §-a értel­mében — mivel csupán szemé­lyi szolgáltatásról lenne szó —, megfelelő fizetés ellenében munkaszerződést köthetnek. Az ilyen munkaviszonyt a beteg- biztosítás járási (városi) igaz­gatóságánál (Mestská správa nemocenského poistenia Koši­ce) kell bejelenteni és itt kell fizetni a betegbiztosítási ille­téket is. N. L. Štvrtok n/Ostrove (Csallóközcsütörtük): A táp­pénz kifizetésére szóló igény egy éven belül évül el. Pana­szával forduljon az Okresná správa nemocenského poiste­nia, Dun. Streda hivatalhoz. V. E.: Édesanyjuknak saját munkaviszonya alapján nem keletkezett igénye öregségi nyugdíjra. Mivel betöltötte már 65. életévét, a járási nemzeti bizottságon a ráutaltság igazo­lása esetében szociális járadék folyósítását kérheti. Ez önkén­tes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető jogigénye. Az érvényes rendelkezések értel­mében, ha a további eltartási kötelezettség nélkül a gyermek fizetése több, mint havi 1300 korona, támogathatja édesany­ját (természetesen a többi gyermek is). A szociális segély legmagasabb havi összege 550 korona lehet. H. É.: Édesanyja az 1938— 1955 között született 6 gyer­mekének azok hároméves ko­cáig való gondoskodás és ne­velés címén 15 évet és mint­egy 9 hónapot szerzett mint pötidőt. (Az egymást fedő éve­ket csak egyszer lehet számí­tani). Mivel eddig 7 ledolgozott éve van és már betöltötte 60. életévét, az 1964/101 sz. nyug­díjtörvény 12. §-ának 2. bek. a) pontja értelmében arányla- gos öregségi nyugdíjra van igénye. Azt az időt, amikor kis­iparos férjével együtt dolgo­zott, nem lehet beszámítani, ki­véve, az 1948. okt. 1. utáni időt, ha férje őt mint együtt­dolgozó családtagot bejelentet­te ós befizette az előírt bizto­sítási díjat. H. J.: A „Sociálne zabezpe­čenie pracovníkov“, Práca, Bratislava, 1974 című törvény- magyarázat 219. és 220. oldalán levő tájékoztatás szerint a rok­kantaknak, beleértve a ZTP igazolvánnyal rendelkezőket is, akkor nyújt a járási nemzeti bizottság szociális és egészség- ügyi osztálya hozzájárulást au­tó vásárlásához, ha a testet tartó ós mozgató szerveik erő­sen megkárosodtak és egyéb­ként egyéni közlekedésre szük­ségük van (nem vehetik igény­be a közlekedési eszközöket). Ilyen indokolt esetnek tekin­tendő az alsó végtagok megbé­nulása, a medencecsuklóból va­ló exartikuláció, az alsó vég­tag magas helyen való ampu­tálása, továbbá hasonló súlyos egészségi állapot, mely a rok­kant járóképességét erősen megnehezíti. A feltételek telje­sítését illetően a jnb társada­lombiztosítási véleményező bi­zottsága dönt (okresná posud­ková komisia soc. zabezpeče­nia). A hozzájárulás nem en­gedélyezhető, ha az együttlakó bázastársnak van saját sze­mélygépkocsija. A bizottság ki­kérheti a kérdéses minisztérium utasításait. Dr. F. J. OLAJBÁNYÁSZAT ÚSZÓSZIGETEK SEGÍTSÉGÉVEL A tengeri olajfúró szigetek egyre mélyebb és veszélyesebb vizekre szállnak, hogy a Föld olaj- kincséuek hatodát felhozzák a tenger mélyéről. Az építészet és hajógyártás közös erőfeszítéséből születő óriások nemcsak az olajbányászat utolsó nagy korszakára teszik fel a koronát, hanem ko­runk technikájának egyik legjellemzőbb tanúbi­zonyságai is lesznek. így vezeti be egyik cikkét a Delta c. természettudományos-technikai maga­zin. Ez a probléma annál fontosabb, mivel az utóbbi időben világszerte nagy viadalom folyik a nyersanyagok biztosításáért. Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor a Föld 1974 ig feltárt olajlelőhelyeit 1990-ig kime­rítik. 1995-ben az olajtermelés görbéje eléri a csúcspontot, s attól kezdve ugyanolyan merede­ken zuhan majd 2050-ig, mint amilyen merede­ken emelkedett 1950-től kezdve, s visszaesik körülbelül az 1950—1953-as évek 500—650 mil­lió tonnás termelési szintjére. Az 1995-ös csúcs­termelés ennek nyolcszorosa lesz. Ezzel az olaj­korszaknak végérvényesen vége, lezárul két év­százados története. Jelenleg a meredeken felfelé ívelő termelési görbének a közepénél tartunk, az 1950-es ter­melés négyszeresénél. Az olaj felszínre hozatala azonban bizonyos lelőhelyeken, kivált a tengeren egyre bonyolultabb technikai berendezéseket és nagyobb anyagi áldozatokat követel. A kontinen­sek parti övezete, a 200 méter mélységig húzó­dó self olajkincsének kibányászása is különle­ges megoldásokat és berendezéseket igényel, csakhogy a tengeri fúrótornyoknak ennél jóval nagyobb mélységekben is dolgozniuk kell a jö­vőben. És a technikai kivitelezéssel szemben tá­masztott igényeket ezen a téren csak növeli, hogy a fúrószigeteknek ráadásul már olyan ten­gereken is helyt kell állniuk, amelyeknek idő­járási viszonyai külön problémát jelentenek. A Mexikói-öböl viszonylag békés vizein működött szigetet az Északi-tenger mostohább körülményei között például csak alapos megerősítés és át­alakítás árán lehet bevetni. A Szovjetuniót joggal irígylik, s nevezik sze­rencsésnek. A Szibériában feltárt olajmezők ki­aknázása éppúgy nem jelent különösebb nehéz­séget, mint a Kaspi-tenger sekély vizében folyó munka. De még a self-övezetben feltárt olaj felszínre hozatalában is szerencsésebb lehetősé­geik vannak a szovjet olajbányászoknak. Szaha- lin szigetén például a partról végrehajtott, ré­zsútos fúrással jutottak a víz alatti olaj- és földgázkincsekhez: Az Északi-tenger Angliához, Norvégiához és Hollandiához tartozó övezeteiben tízévi kutató­munkával feltárt olajmezők mintegy 180 ezer négyzetkilométeres területén minden eddiginél keményebb körülményekkel kell megbirkózni. Az Északi-tenger az egyik legkomiszabb tenger, az itteninél nagyobb megpróbáltatások csak az Alaszkai-öböl olajának feltárásakor várnak a fú­rószigetekre és legénységükre. Az Északi-ten­geren a tervezőknek 20—30 méteres hullámokkal és 200 km/óra sebességű szelekkel is számolniuk kell. Az erre a területre tervezett és feszített ütemben gyártott fúrószigetek új szakaszt nyit­nak a tengeri olajbányászás történetében, nem csoda hát, ha különleges figyelemben részesül­nek. Annál is inkább, mert a küzdelem a tech­nika és a természet erői között itt valóban drá­mai. A külföldi hírek alapján megtudtuk például — ez év januárjában egy fúrésziget katasztró­fája után —, Jhogy ez a tenger nem ismeri a tréfát. A Transocean 111-at Európa legnagyobb és technikai szempontból legtökéletesebb fúrószi- geteként tartották számon. 120 méteres, négyzet alakú acélfedélzetét négy 45 méter hosszú, tíz méter átmérőjű láb emelte a tenger fölé. Múlt év december 27-én az egyik láb fedélzetet tar­tó szerkezete megsérült. Az 56 tagú legénység 38 tagját azonnal elszállították, a szakemberek pedig a késlekedés nélküli bevontatás mellett döntöttek. A viharos időjárás több napon át megakadá­lyozta a kivonult vontatóhajókat abban, hogy kőtélre vegyék a sérült óriást, s csak a legény­ség hátramaradt 18 tagját vették fel fedélze­tükre. Szerencsére, mert január másodikén a szerkezet végképp megroppant, s minden továb­bi mentési kísérlet hiábavalónak bizonyult, a szi­getet elnyelték a tomboló hullámok ... A Transocean III. a maga 12 ezer tonnájával eltörpül a most épülő mesterséges szigetek mel­lett. A tengerfenékre állított fix szigetek közül az ez év nyarán épített 45 ezer tonnás, talpától a fúrótorony tetejéig 244 méter magas angol szi­get a világ összes ilyen típusú szigetét túlszár­nyalja méreteivel. Tegyük hozzá, teljesítményé­vel is: 30 méter magas hullámzásban, és 8-aS erősségű szélben is folytathatja munkáját, ősz* szesen 27 kutat működtetve. Az úszószigetek szerkezeti elve nagyjából azo­nos, függetlenül attól, hogy milyen tengerre ke­rülnek. A fedélzetet a helikopterpályával, fúró­toronnyal, darukkal, legénységi szállásokkal és egyéb szükséges berendezésekkel két úszótest hordja nagy átmérőjű, hat-nyolc acélcső pillé­ren. A két úszótest leginkább egy közepes nagy­ságú tengeralattjáróra hasonlít, még abban is* hogy mindkettő hajómotorral van felszerelve. Až úszótestek ballesztereit a sziget rendeltetési he­lyén tengervízzel töltik fel, hogy a hullámszán* totta zóna alá merüljenek, a kihorgonyzáson kí­vül ezzel Is stabilabb helyzetet biztosítva a szi­getnek. Az Északi-tengeren ezzel kapcsolatban is nehezebb a helyzet, már csak azért is, mert a hatalmas hullámok miatt magasabb szerkezet­re van szükség. A szelídebb tengereken működő* s immár klasszikusnak tekinthető úszószigetek esetében általában elegendő volt a 35 méteres* az Északi-tengeren 45 méter körül van a szük­séges magasság. A fúrószigetsztárok tömeges feltűnése némi­képp elhomályosítja azokat a járulékos, de elen­gedhetetlen egyéb technikai megoldásokat, me­lyek tündöklésüket elősegítik. Minél mélyebb vi: zekre merészkedik például egy úszósziget, annál különlegesebb lehorgonyzási módozatokat kell kitalálni és alkalmazni. Hajók ilyen mélységek^ ben még sohasem horgonyoztak. Nagyon nagy mélységekben (600 méteren túl) már a legtökéletesebb kihorgonyzás sem elegen­dő ahhoz, hogy az úszósziget (vagy fúróhajó) megtarthassa helyzetét. Ilyen esetekben a ten­gerfenékre bocsátott rádióirányjelzők és máš berendezések szüntelenül közvetített adatait egý komputer dolgozza fel a fedélzeten, s utasítja önműködően a sziget vagy fúréhajó e célra szol­gáló berendezéseit a hajó, illetve sziget helyze­tének kellő korrigálására. Az sem közömbös, hogy a már feltárt, elké­szült kutakat milyen módszerekkel aknázzák ki* A legdrágább: néhány kút fölött egy-egy sziget; Egy jóval olcsóbb módszer szerint a kutak fö­lé — feleslegessé téve a szigetet — a tengerfe­néken építenek szivattyúkat, s ezek egy-egy na­gyobb területről, több kútból, tengerfenéken ve­zetett olajvezetékekkel egyetlen központi szi­vattyúberendezésbe szállítják a kőolajat, s in­nen közvetlenül a tankhajóba szivattyúzzák át. A jelenlegi feltárások alapján készült becs­lések szerint a Föld olajkincsének hatodát a ten­gerfenék rejti. Az előrejelzések szerint ezt 23 év alatt, 1990-ig kitermelik. Ha a módszerek fej­lesztésében és gyors alkalmazásában nem lesz törés — olvassuk a külföldi szaklapokban —, s a mostani iramban folytatódik, ez a jóslat alig­hanem beválik. SZERVES FÉLVEZETŐ Ivan Šestina felvétele A természetben létezik számos olyan anyag, amelynek elektromos vezetőképessége a fémek és a szigetelők vezetőképessége közé esik, eze­ket ezért félvezetőknek nevezik. A velük való módszeres foglalkozás a többi között az elektro­nikát forradalmasító germánium tranzisztorok felfedezéséhez vezetett. A tranzisztortechnika fejlődésével növekedett a szükséglet más félve­zető anyagok iránt is, azonban az érdeklődés kezdetben csupán szervetlen anyagokra korlá tozódott. A legismertebb, ma már klasszikusnak számító félvezetők a germánium és a szilícium. Mintegy 20 éve kezdték el a szilárd halmazál lapotú szerves anyagok elektromos tulajdonsá­gainak sokoldalú vizsgálatát. Megszületett a „szerves félvezetők“ megjelölés, ez azonban csak megközelítőleg jogosult. A szerves félvezetők elnevezés annyiban indokolt, hogy az elektromos vezetőképesség hőmérsékletfüggése vonatkozásá­ban valóban fennáll az analógia a félvezetőkkel. A szerves anyagok vezetőképességének abszolút értéke azonban a legtöbb esetben lényegesen kisebb, mint az ismertebb szervetlen félvezető­ké. A szerves félvezetők között a szerves anyagok kristályai a legfontosabbak. A szerves anyagok kristályai elméleti szempontból is jelentősek, minthogy molekularáccsal rendelkeznek, és ilye­nek a szervetlen anyagok között viszonylag rit­kán fordulnak elő. Tökéletesen szabályos rács­szerkezet esetében az elektronok minden ellen­állás nélkül mozoghatnak a kristályon keresztül. A rácsszerkezet szabályos elrendezésétől való el­térések ezzel szemben akadályokként hatnak, á ezek az akadályok az elektronokat eltérítik út­jukból, vagy ahogy mondani szokták: az elektro­nok az akadályokon szóródnak. Az akadályok okozzák azt, hogy az elektronok nem mozoghat­nak szabadon, ellenállás nélkül a kristályon ke­resztül, hanem abban véges mozgékonysággal rendelkeznek. A szerves kristályokban ez a mozgékonyság lényegesen kisebb, mint a konvencionális félve­zetőkben, például az antracénban kb. négyszáz- szor kisebb, mint a germániumban. Más szerves vegyületekben, mint például a színezékekben, polimerekben, szabad gyökökben, mindenütt vi­szonylag kicsiny a töltéshordozók mozgékonysá­ga. A szerves kristályokban azonban a mozgékony töltéshordozók számát több nagyságrenddel nö­velni lehet, mégpedig oly módon, hogy az elek­tronokat fény besugárzással magasabb energia­szintre emelik. Ez az ún. fotovezetés jól ismert jelensége. A fényenergiával gerjesztett szerves félvezetőkre tipikus jelenség, hogy a töltéshor­dozók effektív felszabadulását megelőzi egy molekuláris gerjesztettségi állapot. Ez az oka annak, hogy fotovezetést figyelhettek meg vi­szonylag kis energiájú fény besugárzása esetén is. Fotovezető-képességük folytán reális lehető­ség van a szerves félvezetők alkalmazására fénydetektorok céljaira, vagy pedig a xerox el­járáshoz hasonló fotográfiai másolőeljárások cél­jaira. (dj) 1974. XI. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom