Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-28 / 281. szám, csütörtök
Látogatás az Ukrajnai Gyümölcsés Zöldségkutató Intézetben Az Ukrajnai Gyümölcs és ■Zöldségkutató Intézet épületeit Harkovtól körülbelül 50 km távolságra, a délkelJti irányban haladó főútvonal mellett találhatjuk. A második világháború után, 1947-ben alapították. Kutatási feladatai szorosan ösz- szefüggnek a gyakorlat szükségleteivel: olyan fajták tökéletesítésével és nemesítésével foglalkoznak, amelyek jól tűrik az időjárás ingadozásait, rendszeresen jó hozamot nyújtanak, s lehetővé teszik az ön tözés és a begyűjtés gépesítését. Az intézet e feladatoknak piegfelelően több osztályból áll, amelyek szakosított laboratóriumokkal rendelkeznek. Az új fajták nemesítésével foglal kozó osztályon a termesztett fajták tulajdonságait vizsgál iák, minőségüket, a termesztés űiunkarátordítási költségeit, s a legjobb fajtákat beiktatják a peífiésítési folyamatokba. A technológiai osztályon a termesztési módszereket kutatják, feladatukhoz tartozik a talaj- művelés és az öntözés gépesítésének vizsgálata különböző tö- és sortávolságban. A gépe- jsítési osztály a termés betakarításának és betakarítás utáni kezelésének gépesítésével foglalkozik. Köztudott, hogy a nagyüzemi gyümölcs- és zöldségtermesztésben a betakarítás Csúcsmunkái okozzák a legnagyobb gondot, s a Szovjetunió Szakosított mezőgazdasági üzemeiben a gyümölcs- és zöld pégfélék termesztése különösen nagy méretekben folyik. Ennek az osztálynak a feladata továbbá a csomagolástechnika fejlesztése. Az intézet további Jiárom fontos osztálya a táp anyagellátással, a növényvédelemmel és a növényházi gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozik. Az utóbbi különösen a fóliás termesztés lehetőségeit kutatja. Az egyes osztályok dolgozói természetesen szorosan együttműködnek, az Intézeti munkaterv alapján egymás rendelkezésére bocsátják az egyes részfeladatok kutatási eredményeit. Az intézetben működő ősz tályok száma azonban ezzel még nem merült ki. Külön osztály foglalkozik ugyanis a termelés gazdaságosságának a kérdéseivel. Az egyes nővé nyéknél elbírálják a különböző technológiai eljárások hatékonyságát, elemzik a termelési költségek összetételét, s javaslatokat dolgoznak ki az egyes mezőgazdasági üzemek számára az optimális összetételű gyümölcs- és zöldségtermesztés megszervezéséhez. Amint már említettük, az intézet munkája a gyakorlati szükségletek kielégítésére, elsősorban tanácsadó szolgálatra irányul. Hogy az egyes osztályok kutatási eredményei minél gyorsabban a termelési gyakorlatba kerüljenek, külön tanulmánygyűjteményt és értesítőket adnak ki. Ezekben a legfrissebb, rendszerint a folyó évben elért eredményeket ismertetik. A kutatási eredmények propagálása az információs osztály feladata. Az említett tanulmánygyűjtemények kiadásán kívül kéthónapos iskolázásokat is rendeznek a mezőgazdasági üzemek agronóinusai számára Ukrajna egyes éghajlati körzetei szerint. Az intézetben szakfilmeket is készítenek, s a tudományos dolgozók szakfilmek vetítésével egybekötött. előadásokat tartanak Ukrajna jelentősebb gyümölcs- és zöldségtermesztő mezőgazdasági üzemeiben. Együttműködnek továbbá a mezőgazdasági vállalatokkal a fejlesztési és termelési tervek kidolgozásánál, valamint a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésénél. Az intézet több mint kétszáz szakemberrel látja el ezeket a feladatokat. Több kulatóállo- mással is rendelkeznek az egyes termesztési körzetek szerint, például Lyvovban, Dnyepropet- rovszkban, Donbaszlian, Szim- feropolban. Az Ukrajnai Gyümölcs- és Zöldségkutató Intézet együttműködik más köztársaságok hasonló intézeteivel, például Alma-Atában, Taskentben és Omszkban. Nemzetközi kapcsolataik is vannak, elsősorban az NDK és Rulgária hasonló jellegű kutatóintézeteivel. Az intézet kísérleti parcellái 1300 hektáron terülnek el. Fennállása óta 122 fajta gyümölcsöt és zöldséget nemesítettek ki, ezek közül öl fajtái ma is termesztenek a Szovjetunióban. Amikor a parcellákra látogattunk, az egyik útkereszteződésben a következő útjelző táblára lettünk figyelmesek: „Sokolovo 15 km“. Igen, ezek a kísérleti parcellák nem messze fekszenek attól a helytől, ahol a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák önálló zászlóalj harcosai a szovjet katonákkal együtt megállították a Harkov irányába nyomuló hitleristákat. A nehéz harcok helyén ma a nagy termőképességű gyümölcs- és zöldségfajták nemesítésével, a termesztés hatékonyságának növelésével fog lalkoznak. S. AMBROZ Az Ukrajnai Gyümölcs- és Zöldségkutató Intézet épülete NEDVES A FOLD Hatalmas kukoricatábla a Hroboňovói (Al- isláli) Egységes Földmüvesszö- vetkezet határában. A termést már pár napja, betakarították, és a volt növényzetre csak az itt maradt kóróma- radványok enT lékeztelnek. A termés nélkül maradt fői dőli három traktor dolgozik. A kért gyengébb közül az egyik kórózúzót vontat. A másik közvetlenül a nyomában halad, és tárcsájával az összezúzott kórót keveri össze a földdel. Mind kettőn legerősebb „testvérüknek", a távolabb dolgozó Ki- rovee 7(iU-asnak készítik elő a terepet. — így szebb a szántás és a gép is könnyebben boldogul — mondja józsa Károly agronó- mus, aki estefélé még kijött ide, hogy megnézze a munkát és megbeszélje az esetleges problémákat. Hogy ez esetben a könnyebb mit jelent, azt mindketten látjuk. Annyit, hogy a 220 lóerős gép nyolcas ekéjével a puha földön egyáltalán haladni képes. Időközönként azonban e hatalmas traktor dübörgő motorja is feladja a harcot. Ilyenkor a kolosszus megáll, visszamegy 2 3 métert, és újra nekilendül. — Tapad a föld és a kóró. Ezért kell időközönként megállni és visszamenéssél letisztítani az ekéket — magyarázza Kosár Zoltán traktoros, már a vontató fülkéjében. — Bizony vannak napok, amikor egy óra alatt mindössze egy hektárt tudok felszántani. Most, hogy váltótársam, Németh Mihály megbetegedett, egyedül szántok, reggel hattól este nyolcig-kilen- cig. Egyébként ketten szántunk, az egyik nappali, a másik éjjeli műszakban. A fülkében kellemes a meleg, a vezető az ablakot is kinyitotta. — A meleg kellemes — mondja — de a talaj annál kellemetlenebb. A gép jobbra-balra csúszkál, nagyon nehéz és egyben fárasztó is a kormányzása. A 12—14 óra alalt umposan elfárad az ember. — Hosszú az éjjeli műszak? — Nagyon. A tizenkét óra talán a duplájának is tűnik, amiben a sötétnek is nagy része van. Este hattól reggel hatig állandóan sötét van, csak , a két fénynyalábot és a barázdát nézi az ember. Időközönként meg kell állni és pihenni egyet. — Nem hiányzik a két műszak — kérdezem az agronó- mustól? — Jelenleg már nem. A szántásban is behoztuk a lemaradást. A volt cukorrépa területet már teljes egészében felszántottuk, közben befejeztük a búza vetését is. így jelentős erők szabadultak fel, főleg traktorok, amiket átcsoportosíthattunk a szántásba. így ahogy fogy a kukorica, úgy a szántást is bírjuk. Még 7—8 nap, és ezt is befejezzük. Különösen az elmúlt 10—14 napban értünk el jelentős előrehaladást a szántásban. Tíz napon át a Kirovec mellett még további két lánctalpas és három kerekes traktor éjjel-nappal szántott. Jelenleg az 1018 hektárból már csuk 100—150 hektár szárítatlan. Az eredményben minden dol- ' gozónak, közte Kosár Zoltánnak is része van. Tavaly ilyenkor még a járási építővállalatnál dolgozott, a szövetkezetben január elsejétől van. Mire a mélyszántást is befejezik, azzal dicsekedhet majd, hogy az idei nehéz őszön a vető- és mélyszántást együttvéve traktorával csaknem 900 hektáron forgatta meg a földet. EGRI FERENC Szocialista mezőgazdaságunk a CSKP XIV. kongresszusa után Új fejlődési szakaszba lépett. Jelentős eredményeket ért el á belterjesség fokozásában, a szakosításban, a termelés összpontosításában, a társadalmi munkamegosztás területén és a tudományos-technikai forradalom vívmányainak érvényesítésében. Társadalmunk a mező- gazdaság anyagi-technikai alapjának kiépítésére és korszerűsítésére az 5. ötéves terv első fiárom évében az árdotációkon kívül 14,4 milliárd koronát fordított. Az 1974. évi terv erre á célra 4,8 milliárd koronát Irányzott elő. A mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése kedvezően tükröződik vissza a mezőgazdasági dolgozók jövedelmének növekedésében. 1970-ben például a népgazdaság egy dolgozójára Í937 korona átlagkereset jutott, ijz efsz-tagok átlagkeresete 1685 koronát tett ki. 1973-ban már lényegesen javult az arány, a népgazdaságban 2161 korona, az efsz tagoknál pedig 2075 korona volt az átlagkereset. A szövetkezeti dolgozók átlagkeresete lényegében túllépte az állami gazdaságok dolgozóinak keresetét. A mezőgazdasági dolgozók átlagjövedelme tehát növekedett, de ebben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. 1972-ben például az efsz ek 24 százalékában az egy tagra jutó évi jövedelem 17 000 koronán alul, S a szövetkezetek 12,6 százalékában 23 000 koronán felül volt. Ha a szélsőséges eseteket Vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy 18 efsz-ben 11000 koronán alul, 44 efsz-ben pedig í|0 000 koronán felöl alakult az egy tap^H eső évi átlagos jőAZ Úi MEZŐGAZDASÁGi ADÓRÓL vedelem. Ezeket a nagy különbségeket szubjektív körülmények is okozzák, de elsősorban az objektív tényezők a döntők. A kis jövedelmű szövetkezetekben előfordulhatnak hibák az irányításban, a munkakezdeményezésben, az állóalapok és a forgóeszközöd kihasználásában, de bizonyára nagyobb hatása van itt az objektív termelési feltételeknek, elsősorban a termőtalaj különböző minőségének és az eltérő éghajlati viszonyoknak. Enned viszont az a következménye, hogy az egységnyi területre fordított élő és holt munka különböző eredményeket hoz. A társadalom szükségleteinek kielégítéséhez viszont jelenleg még szükség van a mostohább körülményekben termelt termékekre. Ezt viszont csak úgy lehet biztosítani, ha a társadalom az anyagi érdekeltségen keresztül itt is megteremti az eredményes gazdálkodás feltételeit. A szocialista társadalom ezt a problémát az irányítás gazdasági szabályozóival oldja meg, ahová a mezőgazdasági adórendszer is tartozik. A jelenlegi mezőgazdasági adórendszer azonban már nincs összhangban az új feltételekkel, s nem hat kedvezően a fejlődésre. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének felülvizsgálása során az adórendszer elemzése is napirendre került. Az elemzés kimutatta, hogy az adórendszer már nem felel meg az új szükségleteknek. Ennek fő oka az, hogy az adórendszer keletkezésének időszakában a mező gazdasági vállalatok termelési szerkezetét a sokoldalúság jellemezte, alacsony fokon állt a társadalmi munkamegosztás szintje (szakosítás, koncentráció, kooperálás), más volt a jövedelmi helyzet, beleértve a jutalmazás szintjét. Az érvényben levő adórendszer legnagyobb hiányossága az, hogy a jövedelmi adó a mó dosított bruttó jövedelemre (lé nyegében a díjazási alapra) épül, s nem veszi figyelembe a nyereség alakulását. A gyakorlatban ez úgy tükröződik visz- sza, hogy a kedvezőbb feltété lek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok nyeresége aránytalanul nagyobb, mint a mostohább feltételek között gazdálkodó vállalatoké. Ennek következtében e vállalatok kevesebb anyagi forrással rendelkeznek a mezőgazdasági termelés íntenzifikálásáboz. Ez a körülmény- egyre jobbon elmélyíti a vállalatok közötti gazdasági különbségeket. Ugyanakkor a jobb körülmények között gazdálkodó vállalatoknál a magas jövedelem következtében hiányzik a kellő gazdasági ösztönzés a mező- gazdasági termelés további fejlesztésére. Ebben az esetben viszont elleniéibe kerülnek a társadalmi érdekek a csoportérdekekkel. A jelenlegi adórendszer a mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrálásának követelményeivel sincs összhangban. A szakosítás és a koncéul ráció viszont a hatékony iiirtenzifikálás egyik legfontosabb eszköze. Az új adórendszer fő célja az, hogy elősegítse a mezőgazdaság intenzív fejlődését. A változás főleg a következő irányokban hat: változik a bruttó jövedelemre kivetett adó, csökkennek a természeti feltételekből eredő jövedelemkülönbségek a mezőgazdasági vállalatokban, főleg a földadó tarifa változtatásával és a nyereség megadóztatásával. Az egységes mezőgazdasági adórendszer hozzájárul a mező- gazdaság integrációs és kooperációs kapcsolatainak fejlesztéséhez. ugyanis átmenetileg adómentesíti a közös mezőgazda- sági vállalatokat és az agrokémiai központokat, s aránylag azonos adófeltételeket teremt a mezőgazdasági ós a szolgáltatásokkal foglalkozó szervezetekben. Biztosítja továbbá a mezőgazdasági vállalatok és az állam, arányos részvételét a termelési eredményekben a nyereség progresszív adóztatásán keresztül. Az új földadó lényegében arra hivatott, hogy elvonja az I. számú különbözeti földjáradékot. Csak annyiban különbözik az eddigi adórendszertől, bogy változik az 1 hektárra eső tarifa. Az adózás alá eső mező- gazdasági területeket 25 osztályba sorolja. Az 1. osztályban az adótarifa 1000, a 10. osztályban 600, a 20. osztályban 150 korona, s a 25. osztályban már teljes földadómentesség van. A mezőgazdasági vállalatok földadó-kedvezményt kapnak a rekultivált területekre (5 év), a szőlőültetésekre (6 év), a gyümölcsösökre (4 év) stb. Földadó-alany mindenki, aki földterületet használ. A háztáji földek adóját az efsz-ek fizetik, viszont joguk van a tagoktól ennek megtérítését kérni. A nyereségadó alapja a könyvelésben kimutatott mérleg-nyereség (veszteség), melyhez néhány tétel hozzászámítandó vagy leszámítandó, pl. a földadó, a befizetett tagsági illeték az agrokémiai vállalatba stb. A nyereségadó nagyságát a jövedelmezőség mértéke -határozza meg. A bérezési és díjazási adó, íi túllépett bérek és díjazások adója, a teljes bérösszeg adója, valamint a személyi munkabéradó a jutalmazás és bérezés szabályozására irányul. Az adórendszer tökéletesítésénél a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó polgárok adóztatása is megváltozik. Az intézkedés főleg arra irányul, hogy megadóztassák azt a ténykedést, amely aránylag nagy egyéni jövedelem forrása. Az új adórendszer lényegében nem irányul a mezőgazdaságban felhalmozódó eszközök fokozottabb mértékű elvonására és központosítására. Az efsz-ek 53,3 százalékában például csökken vagy nem változik meg az adó. A mezőgazdasági vállalatok ugyanakkyr 1975-ben 125 millió koronával lőbb különbözeti dotációt kapnak, mint 1974-ben. Az adó emelkedése tehát főleg a mezőgazdasági jövedelem egy részének újraelosztását jelenti. szlovák gyula űj SZÓ 1974. XI. 28. r
