Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-28 / 281. szám, csütörtök

StreÉen harminc szabad éve Városuk fel­szabadításának 30. évfordulóját ünnepllk no­vember 28-án a svidníki járási Stropkov lako­sai. Mint ahogy az| egész Dukla vi­déke, Stropkov is sokoldalú gazdasági és poli­tikai fejlődést mutathat fel a felszabadítás óta. Harminc év­vel ezelőtt a Duklai-hágóban és környékén súlyos harcokat vív­lak a szovjet és a csehszlovák csapatok a fasisztákkal. A tör­ténelmi kárpát-duklai hadműve­lettel kezdődött Csehszlovákiá­nak a szovjet hadsereg által való felszabadítása. A háború súlyos károkat okozott. Dukla vidéke a München előtti köztár­saság idején egyike volt az or­szág legelmaradottabb területei­nek. Stropkovnak 1945-ben mindössze 3200 lakosa volt. Az ipart egy fűrésztelep és egy malom képviselte. Ezek mint­egy 50 embert foglalkoztattak. Kevés volt az iskola, a megfe­lelő lakás, hiányoztak az egész­ségügyi létesítmények. 1945. óta Stropkov lakossága megkétszereződött. A város gaz­dasági fejlődésének alapja a Tesla vállalat volt, amely egye­dül gyárt telefonkészülékeket Csehszlovákiában. Kétezer em­bert foglalkoztat, főként nőket. Az üzem termékei a világ szá­mos országában ismeretesek. A telefonkészülékek legnagyobb átvevője a Szovjetunió, ahova csak ebben az évben 150 000 készüléket exportálunk. Az idén januáriján kezdett üzemelni a városban a Tatra Koprivnice. Az új üzem gondoskodik a férfi munkaerők állandó foglalkozta­tásáról. További munkalehető­séget nyújt Stropkov lakosságá­nak az erdőgazdálkodási üzem, az Agrostav és a gépállomás. Az Ondava Efsz, amely gazda­sági eredményeivel a legjobbak közé tartozik a kerületben, 650 embert foglalkoztat. A felszabadulás óta több mint 800 lakás épült a városban, to­vábbá egy új kórház és rende­lőintézet, ahol 20 orvos dolgo­zik. Míg a háború előtt Strop­kovnak mindössze egy népisko­lája és egy polgári iskolája volt, most a két általános is­kolát, a gimnáziumot, a mező- gazdasági szakiskolát és a szakmunkásképző intézetet csaknem *2000 tanuló látogatja. Folyamatosan kiépül a város korszerű központja. Tavaly ad­ták át az új szolgáltatások házát, befejezés előtt áll a szálló épí­tése, több mint 16 millió köllt- séggel megkezdődött a bevásár­lási központ építése. A lakos­ság 1974—75-re 14 millió koro­na értékű szocialista kötelezett­séget vállalt. Ennek megvalósí­tása során eddig társadalmi munkában több mint 800 millió korona értéket hoztak létre. A városfejlesztési akcióban két új boltot, vendégüátólpari üzeme­ket, egy közös művelődési ott­hont, illetve tanácsházat, rava­talozót és más létesítményeket építenek. Pavol Korady vnb-tltkár sza­rvai szerint Stropkovnak a táv­lati elképzelések szerint 1980 bán 9700 lakosa lesz. A város további fejlődése összefügg az iparfejlesztési programmal. Húszmillió korona költséggel megkezdődött a Tesla üzem bő­vítésének első szakasza, ennek befejeztével 300-zal növekedik az üzem dolgozóinak száma. A Tátra vállalat kihelyezett üze­meinek, a termelés kiterjedt korszerűsítését és új csarnokok építését tervezik. Többet és olcsóbban termelnek A štúrovói (párkányi) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban a racionalizálási intézkedések keretében üzembe helyeztek egy új homogenizáló és hűtőberendezést, amelyet Karol Kundrák mér­nök, az üzem dolgozója tervezett. Az új berendezés alkalmazása 695 000 koronás megtakarítást jelent az üzem számára. A káfrány- lemez-termelés évente 360 000 négyzetméterrel növekszik, az egy négyzetméter kátránylemezre jutó termelési költségek pedig 2,10 koronával csökkennek. Felvételünkön: Karul Kundrák mérnök és Štefan Bakó az új berendezés irányító berendezésénél. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) A pártpolitika agitátorai • Pártunkban a XIV. kongresz- szus után végbemenő folyamat megteremtette a feltételeket a pártélet teljes kibontakoztatá­sához, s lehetővé tette egyút­tal, hogy az alapszervezetek hatáskörükben reális politikai erőként lépjenek fel, amely egyesíti a kommunistáknak és a többi dolgozónak a szocia­lista célok elérésére kifejtett törekvését. Ebben a folyamatban nagyon fontos feladatuk van a párt­csoportoknak és vezetőiknek. A ' pártcsoportok és az alap- szervezetekben betöltött sze­repük fontosságának megérté­se rendkívül fontos feladat ebben a folyamatban, egyik alapvető feltétele a kommu nistűk egysége és akcióképes­sége növelésének. A pártcsoportok azáltal, hogy közvetlenül a dolgozók között tevékenykednek, ideális feltételekkel rendelkeznek ah hoz, hogy hatáskörükben rend­szeres nevelő; magyarázó és agitációs munkát fejtsenek ki. Ezért azt akarjuk, hogy minden kommunista a pártpo­litika agitátorává és propaga- torává váljon. A pártcsoportokban aránylag sok alkalom nyílik arra, hogy pontos képet alkossunk az emberek gondolkodásáról, né­zeteiről és ideológiai-politikai színvonaláról. Ha a munkakol­lektívában valamelyik kérdés vitássá válik, éppen a párt- cso|x>rt kommunistáinak fel­adata, hogy rugalmasan és szakképzetten választ adjanak ezekre. Ezért a párttagok és a tag­jelöltek ideológiai színvonalá­nak emelése alapfeltétele an­nak, hogy minden kommunista igazi politikai harcos legyen. Ezen a téren nagy jelentőségű a pártoktatás, amelynek új tanévét a közelmúltban kezd­tük meg. A tagok ideológiai fejlődése a pártoktatás külön­böző alakulataiban, valamint a politikai irodalom és a saj­tó tanulmányozása révén na­gyon fontos, tekintettel azok­nak a feladatoknak és szük­ségleteknek az igényességére, amelyeket a pártszervezetek­nek a mindennapi szervezői és nevelői munkában meg kell oldaniuk. Természetesen a kommunisták elsőrendű köte­lessége, hogy meggyőzzék a párt politikájának helyességé­ről azokat, akik közvetlen környezetükben élnek és dol­goznak. Meggyőző munkát azonban csak az végezhet, ak) maga is meggyőződött e poli­tika helyességéről. Nem győz. hetnek meg azok az emberek, akik tele vannak kétségekkel és nem ismerik ki magukat az alapvető kérdésekben. Pártunk célja az akcióképesség, ezért a párttagok és a tagjelöltek ideológiai fejlődése nem te­kinthető magánügynek, hanem a tagok fő kötelességének. A pártcsoportok a különbö­ző munkahelyeken dolgoznak, ahol az emberek nagyon jól ismerik egymást. Ismerik érde­keiket, szükségleteiket és kö­vetelményeiket. Ha azt akar­juk, hogy politikai- szervező­Az emberek véleményéinek pórtfeladatolk jelentősége és nevelőmunkánk hatékony legyen, nekünk is figyelmet kell szentelnünk e kérdések­nek. Az emberek véleményé­nek meghallgatása nem pasz- szív tevékenység. A pártcso­portokban fel kell használ­nunk az összegyűjtött ismere­teket és tájékoztatásokat a politikai helyzet rendszeres elemzéséhez, meg kell tanul­nunk általánosítani, felismerni a lényeget és helyesen levon­ni a következtetéseket. A kom­munisták akkor kerülnek a legközelebb a dolgozókhoz, ha azok lálják, hogy érdeklőd­nek szükségleteik megoldása és kielégítése iránt. A dolgo­zóknak látniuk kell, hogy őszinte érdeklődést tanúsíta­nak velük szemben. Amit a pártcsoport nem tud esetleg megoldani, arról azonnal tájé­koztatnia kell az alapszervezet bizottságát, vagy a taggyűlést. A politikai agitáció ma már a pártszervezetek munkájának állandó módszere. Tartalmilag szorosan összefügg azokkal a feladatokkal, amelyeket az egyes alapszervezetek megol­danak. Ebben a tevékenység­ben különleges szerepe van a gazdasági propagandának és agitációnak, amely hozzájárul afc igényességhez, az igényes­ség légkörének kialakításához. Munkahelyeinken nagyon be­váltak pl. a faliújságok, a raj­zolt plakátok, a villámújságok, <i jelszavak, a grafikonok, a példás dolgozók arcképcsarno­kai stb. A politikai tömegmunkához tartoznak a pártcsoportoknak az időszerű politikai kérdé­sekkel kapcsolatban összehí­vott gyűlései, amelyeken meg­magyarázzák a felsőbb párt­szervek határozatait vagy a munkahely fontos problémáit. Ezekkel a kérdésekkel kapcso­lni bán beszélgetéseket és vitá­kul is rendeznek, amelyek egyesítik a pártcsoporl tagjai­nak és a pártonkívülieknek a nézeteit. A pártcsoportok to­vábbá feladatokat adnak a cso­port tagjainak, így pl. megbíz­zák őket a sajtó terjesztésével, vagy a faliújságok szerkeszté­sével. Annak érdekében, hogy a pártcsoport a pártpolitika ak­tív megvalósítására nevelhesse a kommunistákat és a párton- kívülieket, a politikai önludat fejlesztését a munkakezdemó- nyezés fellendítése feltételének tekintik. Ezért a pártcsopor­tok politikai nevelőmunkájá- nak elválaszthatatlan része a hiunkakezdeményezés fejlesz­tése, a szocialista verseny szer­vezése formájában. A pártcso­porl ügyel arra, hogy rend­szeresen értékeljék a szocia­lista kötelezettségvállalások teljesítését és a legjobb egyé­neket és kollektívákat népsze­rűsítsék. Pártunk a szocialista versenyt a termelőerők fejlődé­se dinamikája és a szocialista termelési viszonyok elmélyíté­se visszatükröződésének tekin­ti, amely lehetővé teszi a mun­ka és a társadalmi tulajdon iránti helyes viszony megszilár­dítását. * A pártcsoportokban az ideológiai nevelésnek ezt fl Bár társadalmunk fokozott gondoskodása következtében nz utóbbi években javult hazánk népesedési statisztikája, az e téren uralkodó helyzet még mindig nem megnyugtató. A sta­tisztika azt bizonyítja, hogy no­ha csökkent az egykék arány- száma, és megszaporodtak a kétgyermekes családok, a har­madik és további gyermek még ma is eléggé ritka. Pedig tár­sadalmunk és népgazdaságunk távlati szükségleteiből kiindul­va számunkra éppen a három­gyermekes család tekinthető ideálisnak. Mielőtt a kérdést részletez­nénk, vessük össze az utóbbi évek népesedési statisztikáját: Az első gyermek részáránya: 1970-ben 46,05, 1973-ban 40,43. A második gyermek részaránya: 1970-ben 34,25, 1973-ban 41,15. A harmadik gyermek részará­nya: 1970-ben 11,34, 1973-ban 12,55. Mit jelez hazánk legutóbbi népesedési statisztikája? Szükségesnek tartjuk megje­gyezni, hogy a háromgyerme­kes család mellett nemcsak a puszta népgazdasági és népese­déspolitikai érdekek szólnak. A sokévi pedagógiai és lélektani megfigyelések is azt bizonyít­ják, hogy a többgyermekes csa­ládokban kiegyensúlyozottabb a győrinek testi és lelki fejöődé- se, kedvezőbb a jellembeli tu­lajdonságok kialakulása. Az egykék rendszerint vágy­nak a testvér után, és a több- gyermekes családokból szárma­zó gyermekekkel szemben meg­rövidítve érzik magukat. Sze­gényebbek a testvérrel való együttélés élményével. Egyké­nek lenni nem irigylésre méltó, már csak azért sem, mert a szülök .rendszerint túlterhelik őket. Míg a többgyermekes családokban megoszlik a szülők figyelme, egy gyermeknél a szülők még akkor is oktatják és nevelik af gyermeket, amikor nem kellene. Az egykének egy­szerűen mindent tudnia kell, sőt mindent a legjobb- ban kell tudnia. A túlzott ügye­lem és túlterhelés általában ki­ábrándultságot és más lelki de­fektusokat idéz elő. A testvérek körében löltöti évek viszont megtanítják a gyermeket örülni mindennek amit kap, megtanul adni é» nyújtani, versengeni, engedé­kenynek lenni és kiállni a jo­gáért, az ifjabb testvér általá­ban igyekszik átvenni az idő­sebb szokásait, igyekszik utá­nozni, olyanná válni, mint ő. Ez a legtöbb esetben hellyes irányban befolyásolja a gyer­mek fejlődését. A testvéri vi­szony olyan nemes lulajdonsá- gokra nevel, amelyeket a gyer­mekkollektíva semmiképpen sem pótolhat. Senki sem kívánja, hogy a szülök mindenáron igyekezze­nek többgyermekes családot alapítani. Elvárható viszont, hogy érezzék, hány gyermek felnevelésére képesek, hánynak nyújthatnak boldog, gondtalan gyermekkort, harmonikus csa­ládi életet, amely a nemes jel­lembeli tulajdonságok kifejlő­désének alapja. Legyen annyi gyermekünk, ahányban örömünk telik! Tart­suk szem előtt: Több gyermek, főbb gond. de több öröm isi /Pi) meghallgatása 0 A konkrét formáját nemcsak a meggyő­zés, hanem elsősorban a sze­mélyes példamutatás fejezi ki. Az ilyen törekvés legkonkré­tabb megnyilvánulása a kom­munisták tömeges részvétele a szocialista verseny különböző formáiban és a személyes pél­damutatás a munkában. Az SZLKP lučeneci (losonci) já­rási szervezetében nagyon bevált, hogy a párttagok és a tagjelöltek szocialista kötele­zettségvállalásait összekap­csolják konkrét pártfeladataik- kal. Így hatékonyan egybekap­csolják a kommunisták köte­lességeit és kezdeményezésü­ket. A CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok igé­nyessége megköveteli, hogy minden egyes kommunista be­kapcsolódjon teljesítésükbe, s minden tartalékot és erőt fel­használjanak a pártpolitika megvalósítására. Tapasztalatból tudjuk, hogy minél nagyobb a kommunisták aktivitása a párt­ós a közéletben, minél nagyobb felelősséget érez a kommunis­ta a közös munkáért, annál erősebb és akcióképesebb a pártszervezet. Ezért kötelessé­günk, hogy minden kommunis­tát bevonjunk az aktív mun­kába. Ennek leghatékonyabb formája a konkrét pártfelada­tok meghatározása. A pártcsoportok tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy a ta­gok és tagjelöltek képességei­nek megfelelő konkrét pártfel- adutok fokozzák a kommunis­ták öntudatát és érdeklődését a párt és a munkakollektíva közös munkájának eredményei iránt. Az ilyen aktivitást min­den szempontból támogatni és fejleszteni kell. A kommunis­tákat mindenütt be kell vonni a pártmunkába, a gazdasági és kulturális fejlődés feladatainak teljesítésébe. Nem elegendő azonban a pártfeladatok meghatározása, a pártcsuportoknak és az alap­szervezet pártbizottságának el­lenőrizniük kell teljesítésüket is. A pártfeladatok teljesítésé­nek rendszeres és következetes ellenőrzésével fokozzuk a párt­tagok és tagjelöltek felelősség- érzetét, kezdeményezését. Az ellenőrzés hatékonysága érde­kében pontosan nyilván kell tartani a feladatokat, segítsé­get kell nyújtani teljesítésük­ben, és értékelésüket a kom­munistákkal végzett személyes megbeszélés során kell elvé­gezni. Nagyon bevált az a módszer, hogy a konkrét párt- íeladatok teljesítésének ered­ményeit az alapszervezetek tag­gyűlésein is megtárgyalják. A kommunisták aktivitásá­nak, öntudatának és kezdemé­nyezésének fokozásánál nagyon •fontos szerepet játszanak a konkrét pártfeladatok. A párt­tagoknak és tagjelölteknek azonban ezenkívül kezdemé- nyezőeknek is kell lenniük, és példát kell mutatniuk az élet összes szakaszán. Nem szab­hatjuk meg ugyanis előre a kommunisták magatartását a mindennapi életben előálló különböző helyzetekben, nem szabhatjuk meg feladatként, hogyan lépjen fel a helytelen cselekedetek ellen, elbeszélges­sen munkatársaival, válaszol­jon kérdéseikre, érdeklődjön gondjaik, szükségleteik iránt. A párt nem szabhatja meg fel­adatként a rendetlenség elleni harcot, a fogyatékosságok ki­küszöbölését, a jogos bírála­tot — minden párttag és tag­jelölt alapvető kötelessége, hogy kezdeményező és aktív legyen és mindenütt kommu­nistaként cselekedjen. El kell érnünk, hogy való­ban minden párttag és tagje­lölt ideológiai munkát fejtsen ki. így tehát a pártoktatás és a kommunisták nevelése nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy valóban minden pártszervezet hatáskörében vezető erőként hasson. Ehhez hatékonyan hozzájárulhatnak a •pártcsopor­tok, amelyekben a tagok mun­kája értékelésénél a fő krité­rium az aktív ideológiai és po­litikai tömegmunka, a szavak és tettek egysége. Dr. JAROSLAV KLC

Next

/
Oldalképek
Tartalom