Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-21 / 275. szám, csütörtök

I szocfolizmos - s égési m slMíso

Az emberek mindig hajlamosak arra, hogy azt a kort, amelyben élnek, drámainak tartsák és az emberiség fejlődése határkövének tekintsék. Ez a hajlani érthető, és nem egy esetben indokolt. Mi a mérce a korszak jelentőségének .felméréséhez, melyik az a mérce, amely lehetővé tenné, hogy objektíve értékeljük az emberek, az osztályok, a társadalom által megjelölt feladatok társadalmi jelentőségét? Az egyes korszakok nagyságának értékelésénél nem elegendő, ha abból indulunk ki, hogy hogyan értékelik a kortársak. A döntők azok az objektív folyamatok, amelyeket az emberek tudatos, vagy kevésbé tudatos cselekedeteikkel valósítanak meg. A legfontosabb korszakok a szociális forradalmak, amelyek nemcsak bizonyos mértékben érintik az egyes társadalmi osztályukat, csoportokat és személyeket, hanem minőségi változást hoznak az emberiség fejlődésébe.

1974.

XI 21.

Nagyon mozgalmas korban élünk. Aktív résztvevői vagyunk az egész földkerekség életében végbemenő óriási változásnak; tanúi vagyunk annak az óriási fordulatnak, amikor az antagonisztikus társadalmi rendszer kiszorul a történelemből. Harcunk, munkánk és hősi cselekedeteink eredményeképpen új társadalom születik, amelybein az emberiség osz- tá ytürténetében először szűnik meg az ember ember általi kizsákmány olása. Tagadba tat- lan, bogy az osztálytársadalom olyan nagy cselekedetekéit vitt végbe, amelyeket ,a törzsi társadalom még nem tudott megvalósítani. Engels azonban rámutatott, hogy a civilizáció fejlődésének mozgatóeireje a kezdettől a kapzsiság volt, fő célja a gazdaság, és nem a társadalom gazdagsága, hanem az egyéneké. Mivel a civilizáció alapja az egyik osztálynak a másik osztály általi kizsákmányolása, egész fejlődése szüntelen ellentmondások közepette megy végbe. A termelésbein elért minden haladás egy lépést jelent visszafelé az elnyomott osztály helyzetét illetően. Az egyesek érdekében tett jócsete- kedetek szükségszerűen rosz- szat jelentenek másoknak, minden osztály felszabadulása a másik osztály elnyomásával jár.

Az osztálytársadalom civilizációja ma olyan fejlődési fokot ért el, amelyet a marxizmus megalapítói nem tudtak minden részletében előre jelezni. Sok vonása megváltozott, lényege azonban — a termelőeszközök magántulajdona és az ember ember által való kizsákmányolása — megmaradt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új távlatot nyitott meg az egész emberiség előtt. Új szocialista társadalmat kezdtek építeni. Korunk nagysága abban rejlik, hogy nemcsak kiváló egyének, nemcsak egyes csoportok vagy rétegek értékelik a kor drámaiságát és nagyságát, hanem a do’gozók milliói. A nép minden területen a történelem alkotójává válik, így nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában és a politikában is. Egyre nagyobb jelentőségű nálunk minden egyén aktív részvétele a ma és a jövő valóságának kialakításában.

Ezt az óriási forradalmi folyamatot, amelynek eddigi eredménye a szocialista társadalom megalakulása, azon osztályok és rétegek heves ellenállása kíséri, amelyeknek érdeke az an- tihumánus társadalom fenntartása, amelyek arra használják fel a tudomány, a tudományosműszaki forradalom és a kultúra fejlődését, hogy megsokszorozzák az egyének gazdagságát és elnyomják a dolgozókat. A kapitalisták szövetségeseket keresnek a haladás elleni harcban és szövetségesekre találnak a revizionisták között, a kispolgári mentalitásban, amely többek között befolyásolja a dolgozók egy részének gondolkodását is, és a szocialista társadalomban is megtalálható. A szocialista forradalom győzelme és azok a sikerek, amelyeket a szocializmus rövid idő alatt elért, csak kiélezik a kapitalisták elleni harcot, akik egyre jobban tudatosítják, hogy a szocialista mozgalom lépésről lépésre az egész emberiség felszabadítása, a kizsákmányoló társadalmi rendszer végleges felszámolása felé halad. Ezen az úton minden lépést milliós tömegek elméleti és gyakorlati törekvése feltételezi, minden lépés igazi hő"siességet követel és nem lenne megvalósítható, ha a forradalmi munkáspártok nem rendelkeznének olyan gazdag tapasztalatokkal, nem fejtenének ki oly lelkes szervező, ideológiai, politikai és kádermunkát. A kapitalista agytröszt nagyon jól tudatosítja ezt a tényt és éppen ezért hatalmát, erejét és pénzét arra összpontosítja, hogy elszakítsa a dolgozók tömegeit természetes vezetőjétől — a marxista—ileninista pártoktól. Ma erre elsősorban a jobboldali szociáldemokrata tábort, valamint revizionista és opportunista elméleteiket használja fel, az utóbbi időben elsősorban az úgynevezett „etikai szocializmus“ elméletét. Az etikai szocializmus eszméi a 19. század végén tűntek fel Kant tanításának időszerűsítésével kapcsolatban; az ő filozófiájával akarták helyettesíteni a tudományos szocializmust, Marx és Engels proletár humanizmusát. A jobboldalit szociáldemokráciában ma újból népszerűek ezek az elméletek, ezek képezik szocialistaellenes támadásaik egyik forrását. A mai jobboldali szocialisták támadják a szocialista társadalmat, ailapelveit, ideológiáját és erkölcsét. Nézeteik nagyon sokfélék, egyben azonban azonosak. Szerintük a kapitalista társadalmi rend mindennemű változtatás nélkül a társadalom igazságos rendezésének,, az etikai szocializmusnak alapja lehet. Ehhez szerintük csak egy szükséges: az emberek közti

erkölcsi kapcsolatok megváltoztatása, az új erkölcs meghatározása. A marxizmus szemére vetik, hogy nem veszi figyelembe az erkölcsi kérdést. Az etikai szocializmus alapvető tartalma a társadalom szocialista megváltoztatásáról való lemondás, a proletárdiktatúráról való lemondás, a kapitalizmuson belüli gazdasági reformok hirdetése és az erkölcsi nevelés eszméje. Az etikai szocializmus ideológusai nem osztáiyszemponlból értékelik az erkölcsöt és nem veszik figyelembe, hogy abban a társadalomban, amelyet a mai napig az osztályellentétek jellemeznek, tehát a kapitalizmusban, az erkölcs nem lehel osztályfölötti. Amikor Engels az Anti- Dühringben foglallkozott az erkölccsel, amikor határozottan visszautasította a burzsoá ideológusok azon törekvését, hogy az erkölcsi világot mint állandó, változtathatatlan alapelvek világát tüntessék fel, többek között megállapította, hogy az igazi erkölcs csak a társadalom fejlődésének azon fokán alakul ki,, amikor az osztályellentéte- ket nemcsak leküzdik, haném a mindehnapi élet gyakorlatában már meg is feledkeznek róluk.

A kommunisták azért ítélik el az etikai szocializmust, mert az nem jelent sem etikát, sem szocializmust. Lényegében üres frázis, amellyel el akarják kendőzni, hogy az etikai szocialliz- mus tulajdonképpen csak új elnevezése a kapitalista társadalomnak. Az etikai szocialisták elévültnek tartják az a’apvető termelőeszközök társadalmi tulajdonba való átmenetetének

követelményét, és ehelyett nz úgynevezett „vegyes gazdaság“ követelményét hangsúlyozzák, amely tulajdonképpen a kis-, közép- és nagytőkés tulajdon összekapcsolásán alapszik. A magántulajdont, mint a szemé lyiség sokoldalú fejlődésének természetes alapját, védelmük be veszik. A konkurrenciát, a vállalkozás szabadságát tekintik a jobboldali szociáldemokra ta gazdaságpolitika legfontosabb összetevőjének. A mai jobboldali szocialisták tanulmányaiban felhívással találkozhatunk „osztály nélküli társadalom“ kialakítására, a szövetkezetesítésnek a magán gazdálkodással való öszekapcso- lása útján. Ehhez a felhívásukhoz nem fűznek bővebb magya rázatot, mivel természetesen nem is tudják megmagyarázni, hogyan keletkezhet osztálynélküli társadalom, ha a termelőeszközök magántulajdona megmarad. Nem értékelik egysége sen a mai társadalmi rendszert, de többnyire egyetértenek ab bán, hogy a nyugati társadalom már nem kapitalista társadalom és amit Marx mondott erről a társadalomról, már elévült és és ma nem érvényes.

A tudományos-műszaki forradalom következtében a legtej lettebb kapitalista országokban „posztindusztriális“ társadalom keletkezik, amelyet szerintük az általános jólét, a szociális partnerek együttműködése jellemez. Az ő értelmezésük szerint az állam a demokratikus sza badságok szavatolójává válik, s szigorúan objektívon, tudományosan szabályozza a szociális viszonyokat, jellemzők például

G. Reithofer osztrák szocialista nézetei, aki a Die Zunkunft 5. számában 1972-ben ezt írta: „Amennyiben a múltban a szó cializmust Marx és Engels esz méivel kapcsolták össze, úgy ma, amikor elértük az általános jólétet, megszűntek a válságok és a munkanélküliség, elévültek a társadalomra vonatkozó marxista nézetek. A magas szintű fejlett társadalom szociális struktúráját, ugyanis már nem a termelőeszközök iránti viszony határozza meg, hanem egészen más tényezők, többek között a tömegeknek az egészség meg őrzésére, a szépségre kifejtett törekvése, valamint a hagyó mányos osztályon belül az ál talános demokratizálásra kifej tett törekvése.“ A Reithofer áJ tál vázolt általános jóiét társadalma szerinte a monopolkapitalista társadalom. A valóság azonban más. És ezt maguk a burzsoá ideológusok is elismerik. Daniel Ball amerikai szociológus például 1970-ben azt ír ta, hogy az Egyesült Államok a szociális labilitás országa és a labilitást előidéző hét tényező közül mindegyik mély nemzeti válságot idézhet elő.

A kapitalista társadalomnak, még kevésbé az osztályuralmat igazoló erkölcsnek nincsen távlata és jövője. Nem mond ugyanis semmi újat az emberi ségnek, semmi emberit, semmi humánusát, ami megfelelne a dolgozók érdekének. Nem biztosítja a dolgozók aktív alkotó részvételét a történelem kialakításában és az önrealizációban.

A szocializmus sikere viszont közvetlenül a tömegek aktív részvételétől függ. A szocializmust nem építhetik fel csak a kommunisták vagy csak a munkásosztály, a szocializmus az egész nép alkotása.

LADISLAV HRZAL

HARMADSZOR NYERTÉK Et

A vAndorzászlőt

A Dunamenti Vízügyi Igaz gatóság komárnói üzemének dolgozói november 16-án ünnepélyes keretek között vették át a vállalati igazgatóság vándor- zászlaját az első félévben elért kiváló gazdasági eredményekért. A négy üzem között folyó, félévenként kiértékelésre kerülő versenyben immár harmadszor végeztek az első helyen. A különös az, hogy mindig az első félévben felmutatott teljesítményük alapján, mintha — sportnyelven szólva — a második félidőt már nem bírnák erővel. — Miért? — kérdeztem Décsi László mérnöktől, az üzem igazgatójától.

— A mi szakmánkban mindig számolni kell a váratlanul felbukkanó objektív nehézségekkel. Az idén is gyengébb lesz a második félév, de ennek több oka van. A Garam áradása pél dául félmilliós kárt okozott. Gépállományunkat sem tudjuk zavartalanul üzemeltetni az alkatrészhiány miatt. Ha egy kotrógépünk néhány napig (esetleg hetekig) kiesik a tér melésből, az jelentékenyen befolyásolja a vándorzászló elnyeréséhez szükséges százalékot.

A Dunamenti Vízügyi Igazga lóság közvetlenül az SZSZK Erdő és Vízgazdálkodási Minis/, tóriuma nlű tartozik. Munkakörük jóval túllépi a járás határait. Hatáskörükbe tartozik a védtöltések, a belvízlevezető tó

Még vetik az Őszieket..,

(Alexy felvétele)

Hél évi ized .. .

(Agóes Vilmos felvétele)

csatornák, a szivattyútelepek karbantartása és üzemeltetése, továbbá a Nyitra, a Zsitva, a Garam és az Ipoly beömlő szakasza, a csatornákon levő zsilipek, ezek gondozása, karbantartása.

Amint megtudtam, félévi tervüket 111,6 °/o-ra teljesítették. Ezt főleg a mezőgazdasági üzemeknek szolgáltatott öntözővíz biztosításával érték el. Egy évre 3 millió köbméter az előirányzott feladatuk, s a félév végéig 2 150 000 köbméter vizet adtak a mezőgazdaságnak. Az építési és szerelési munkálatok tervét 110,7 százalékra teljesítették, ide tartoznak a beruházások, mint például a Garamon félmillió korona értékben végzett folyamszabályozási munkálatok, valamint a karbantartás (csatornákon, szivattyútelepeken, töltéseken, stb.).

Az üzemben • széles körben kibontakozott a szocialista munkaverseny. Az igazgató tájékoztatása szerint 5 csoport már a szocialista munkabrigád címet viseli, 14 pedig versenyben áll érte. A brigádtagok száma összesen 136. A kötelezettségvállalási mozgalomba a dolgozók 86 százaléka bekapcsolódott, 9 kollektív és 16 egyéni vállalás keretében 150 ezer korona értékű felajánlást tettek az idei jubileumok tiszteletére. Ezt már eddig is .102,07 százalékra teljesítették. A jó munkafegyelmet az is igazolja, hogy míg 1973 első felében 7 baleset történt, az idén már csak 4. Az ésszerűsítési mozgalomnak köszönhető, hogy 1 korona értéket a tervezett 0,7 helyett 0,59 korona ráfordítással termeltek ki.

Mindmáig fájó pont Komárno vízvédelme, ami megközelítőleg 8 km hosszú szakasz kiépítését jelenti. A város szigeti részének déli oldalán beton támfal épült, amely Magyarországra vivő vasúti hídnál kezdődik, s ide tartozik a város benti részében épült csatorna és szivattyútelep. Az épülő záróberendezés segítségével végleges védelem alá kerül a hajógyár és a sziget. Sajnos, az 1969-ben megkezdett építési munkálatok még mindig tartanak, az átadás határideje már többször eltolódott.

(malinákl

A ló munka meghozta gyümölcsét

Szerencsém volt, amikor Štefan Zaťko elvtársat, a 3274 hektár szántóterületen gazdálkodó Vojnicei (Bátorkeszi) Efsz elnökét irodájában találtam. Az éjjel-nappal folyó mezőgazdar sági munkák miatt ritkán lehet valakit az íróasztal mögött látni. Most is csak néhány percnyi időnk van, hiszen a kedve ző időjárás lehetővé teszi, hogy a földművesek minden erejüket latba vetve igyekezzenek behozni az eddigi lemaradásokat.

Amint az elnök tájékoztatott, az 1120 ha búza és 100 ha repce vetését már befejezték. Vége felé jár a cukorrépa szedése, melybő) 140 ha-on 550 q átlagos hozamot értek el. Napraforgót 175 ha-on termesztettek, ez 18 mázsát adott hektáronként. Az elkövetkező napok legfontosabb tennivalói: a ku korica begyűjtése és a mélyszántás. Nyolc kombájn adapterekkel töri a 717 ha szemes kukoricát, s bár csak a munkálatok felénél tartanak, már most is jó termés ígérkezik: szárított állapotban 50 q hektáronként. A mélyszántást 1500 ha-on kell elvégezni.

— Szövetkezetünknek 900 vagon silótakarmányra van szüksége — mondotta Zaťko elvtárs. Mintegy 600 vagon nal adott az 530 ha silókukorica, a többit pedig a kukorica- kórénak répával való silózásával biztosítjuk be. Említést érdemel még a kertészetben folyó munka. Néhány napja fejeztük be 6 ha zeller szedését, az eredmény nagyon jó: 320 q-ás hektárhozamot értünk el.

Megtudtam, hogy az 50 ha-os kertészetben, ahol főleg korai

zöldséget termesztenek, jók á terméshozamok, s ennek köszönhető, hogy több mint 1 millió koronával túlteljesítették a tervüket. Ez ellensúlyozza a dohánytermesztésben mutatkozó veszteséget, melyben jelentős károkat okozott a jégverés.

Abban, hogy a szövetkezet az idei évre tervezett 11823 000 korona tiszta jövedelmét előreláthatóan 1 millió koronával túllépi, az állattenyésztőknek is nagy érdemeik vannak. A termelést sertéstenyésztésre szakosítják, évente 102 vagou húst adnak el. Egy anyától átlag 18 malacot választanak el, ehhez hozzásegítette őket az idén üzembe helyezett új, 350 férőhelyes ellető, melynek építése a már meglevő két istálló rekonstrukciójával együtt 4 millió 900 000 korona beruházást igényelt. Marhahúsból 20 vagonnal adnak el. Tehénállományuk jelenleg 628 darab, de az év végéig 700-ra növelik. Évi tejtermelésük 1 800 000 liter, a fejési átlag elég jő: 3050 liter.

Amint Zaťko elvtárs elmondta, szem előtt tartják, hogy az eredményes munkához megfelelő és korszerű gazdasági épületekre és berendezésekre van szükség. Az idén 600 ezer korona értékben új műtrágyarak- tárt építettek. 800 ezer koronába került a szarvasmarha-istálló átépítése, melyben 260 növendékállatot helyeznek el, a szénatartó padlás építése pedig 280 ezer koronát igényelt. Az idén adták át a harmadik négylakásos házat is, ezzel nagyban könnyítettek a tagok lakásgondjain.

f—nákj