Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-21 / 275. szám, csütörtök
Egy ellenőrzés tanulsága Az építőiparban dolgozó nőik érdekében Óriási halászhajó A Szakszervezetek Szlovákiai Bizottsága mellett működő nő- bizottsag 1974 első felében 24 szlovákiai építkezési vállalatnál vizsgálta felül a nők munkakörülményed. Ezeknél a vállalatoknál a 44 319 dolgozó közül 62H3 a nő, s többek között nekik is köszönhető, hogy ezek a vállalatok jó munkaeredmény eket érnek el. Nem vagyunk azonban elégedettek azzal,- hogy a 6263 nő közül csak 226 dolgozik vezető beosztásban. Néhány üzemben, mint például a Ružomberok) Téglagyárban és a Martini Járási Építkezési Vállalatnál egyetlen nő sem tölt be vezetői tisztséget. A Komáromi Építkezési Vállalatnál viszont más a helyzet. Itt több nő van ve- zeitő beosztásban. Az egyes társadalmi szervezetekben viszont megnövekedett a női funkcionáriusok létszáma. Ez arra vall, hogy a nők hajlandók megosztani az, idejüket a funkció és az anyai hivatás betöltése között. Nem kielégítő azonban a nők részvétele a munkakezdeménye zés egyes formáiban. Az üzemi szakszervezetek erre a tényre jobban ügyelhetnének, és megfelelő módszerekkel meggyő hetnék a nőket u kezdeményezés szükségességéről. E téren fontos feladatot vállalhatnának magukra az üzemi szakszervezeti bizottságok nőbizottságai. Ezek azonban, sajnos, nem minden vállalatnál működnek. Azokban az üzemekben, ahol ellenőrzést tartottunk, csak 11- ben működik nőbizottság, amely a nők problémáinak megoldásával van megbízva. Sok helyütt, mint például a Michalovcei Járási Építkezési Vállalatnál, a Žilinai yáhostav- nál ezeknek a problémáknak az orvoslásával a Nőszövetség üzemi szervezete van megbízva. Az ilyesmi azonban nem tartozik a nőszövetség munkakörébe. Továbbá, a nőbizottságok munkáját sok esetben azonosítják a Nőszövetség munkájával. Az ellenőrzés alkalmával arra is kiterjedt a figyelmünk, hogy milyen körülmények között dolgoznak a nők. Megállapítottuk, hogy a 24 üzemben 566 nő dolgozik inég éjjeli műszakban. A Lietavská Lúőka-i Cementgyárban es további négy üzemben poros környezetben végzik munkájukat. A Ružom- beroki Téglagyárban alkalmatlan lábbelit — acélorrú, nehéz bakancsot viselnek a nők. A sered i Panelgyárban sokan a szabad ég alatt dolgoznak, ezért esős időben és nagy hőségben sok a megbetegedés. A legtöbb helyen az ellenőrzés után azonnal intézkedtek a fogyat ékosságok k i küszöböl ése érdekében. A bratislavai Magasépítő Vállalatnál például az üzemi orvos u járási higiéniai állomással karöltve rendszeresen megvizsgálja az alkalmazottakat. Másutt megszüntették a nedves környezetet, tisztáta- lanságot, megoldották a szellőztetést. Az elöregedett épületekben levő vállalatoknál ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése nagyon nehéz. Ami a szociális berendezéseket illeti, egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy üzemi konyha és büfé mindenütt van. Jól berendezett munkásszállókkal is rendelkeznek a vállalatok. Viszont csak kevés munkahelyen van hűtőszekrény, ahová az asszonyok munkába menet betehetnék a vásárolt élelmiszert, s egyetlen meglátogatott üzemben sem vezették be a táskába való bevásárlást, pedig erre a nők igényt tartanak. Reméljük azonban, hogy ezt a hiányosságot is minél előbb mindenütt kiküszöbölik. KRISTÍNA BAČOVA mezőgazdasági együttműködés A CSSZSZK és a Szovjetunió Sikeres együttműködését a mezőgazdaságban a barátság hónapja alkalmából Prágában megnyílt, terjedelmére nézve ugyan szerény, de annál tartalmasabb kiállítás szemlélteti. Megismertet a Szovjetunió iparosított mezőgazdasági termelésének rohamos fejlődésével és a mezőgazdasági dolgozók életével. A bejáratnál elhelyezett fénykép a tömegekhez szóló Lenint ábrázolja a NOSZF idején, égy másik felvételi a Téli Palotát mutatja be. Valamivel odébb a szovjet hadsereg általi felszabadításunk néhány részletével foglalkozik a kiállítás. A kiállítás a februári eseményekre, illetve a népi milícia megalakulásának kői ülményeire is kitér. A továbbiakban a kiállítás feleleveníti a CSKP IX. kongreszszusát, amelyen kihirdettük a mezőgazdaság szocializálásának a programját. A fényképeken a nálunk is bevált szovjet mezőgazdasági gépekkel is találkozunk. Eredetiben tekinthetjük meg a szovjet gabonafajták mintáit, amelyeknek magas hozama az utóbbi évek kitűnő termését biztosítja hazánkban. Itt találjuk a Szovjetunióba exportált cseh- szllovák árpát is, amelyet ma már másfél millió hektáron termesztik a testvérországban. A tanulságos kiállítás iránt különösen ifjúságunk aprében mutatkozik élénk érdeklődés. Egyenként vagy csoportosan járnak ide, hogy a látottak és a szakemberek magyarázata alapján gyarapítsák ismereteiket. —km— A Német Demokratikus Köz- társaság a hajóépítésben a világ vezető államai közé tartó zik. 1947 óta az NDK hajógyá ruiban 3500 hajó épült össze sen 4,6 millió tonna teherbíró képességgel. Jelenleg a strul sundei hajógyárban egy óriási halászhajó épül a forró égövi halászat számára. A hajó 102 méter hosszú és 15,2 méter szé les. Hűlőtérségének űrtartalmu kb. 1800 a raktáré 380 köbmé tér. Mintegy 90 tonna halat tud nak naponta 26. fokról 1 fokra lehűteni. A hajó a keletnémet halászhajóraj részére épül, de hasonló típusú hajókat kiviteli célokra is készítenek majd. Felvételünkön az óriási hajótest elhagyja a száraz kikötőt. (Felvétel: ČSTK—ZB) a roklkantaik és ínyugdí jasolk számára Legkevesebb 50 százalékos kedvezményben részesülnek a rokkantak és a nyugdíjasuk, ha filmelőadásra váltanak jegyet. A kedvezményes jegyre jogosító igazolványt a kérelmező az illetékes nemzeti bizottságnál szerezheti be. Az igazolvány ára 2 korona. Erre vonatkozólag egyébként részletes tájékoztatás jelent meg a művelődésügyi minisztérium 25. számú közlönyében. A Rokkantak Szövetségének közbenjárására pedig JUDr. Ján Sedláöek elvtárs, a munkaügyi és szociálisügyi minisztérium főosztályának vezetője adóit feviíá- gosíttod erről a kedvezményről. A Csehszlovák Filmvállalat igazgatósága, egyetértésben az érdekelt központi szervekkel, elismerte a rokkantak és nyugdíjasok igényét a kedvezményre'. Sőt, még a munkaviszonyban nem álló öregségi és özvegyi járadékot élvezők számára is biztosított bizonyos kedvezményeket. Az igazolványok és az utalványok kiadásáról a vállalat gondoskodik, eljuttatja a nemzeti bizottságokhoz, s azok gondoskodnak az igazolványok és utalványok szétosztásáról. Az érdekeltek tehát bővebb felvilágosítást a nemzeti bizottságokon kaphatnak. —haj.— A CSKP Központi Bizottsága májusi plenáris ülését követően társadalmi és gazdasági életünk valamennyi szintjén előtérbe kerültek a tudományos-technikai fejlesztés kérdései. A problémakörnek — mint megannyi másnak — magától érthetően több vonatkozása, összefüggése került felszínre az elmúlt fél esztendő során. Nyilvánvaló tény, hogy a tudományos-technikai fejlesztés nem szűkíthető csupán a népgazdaság területére. Hatásfoka szélesebb körű, mara déktalan érvényesülését társadalmi adottságok és feltételek teszik lehetővé. Szocialista társadalmunk alapvető törvényszerűségei közé tartozik, hogy a termelés vonalán is (ipar, mezőgazdaság, sőt kereskedelem!) a leghaladóbb módszerek bevezetésére törekszik, illetve ösztönzően hat a progresszív munkamódszerek kialakítására. Ezek után tagadhatatlan, hogy a tudományos-technikai fejlesztés dinamikája mindenekelőtt politikai kérdés, olyan terület, amelynek erőtere felépítményi vonatkozásban is meghatározó jellegű. Ha tehát a CSKP Központi Bizottsága májusi plenáris ülésének dokumentumai a ludományos-technikai fejlesztést nem hideg, elvont komplexumként kezelik, hanem mint nagyon is em berközpontú problémát hozzák felszínre, akkor éppen a kérdéscsoport politikai megközelítését szorgalmazzák. Felvetődik ugyanis a következő kérdés: vajon a tudományos-technikai fejlesztés szempontjából a pillanatnyi hely zetben kihasználtunk-e minden, lehetőséget? Nos, aligha! .. Mert nem csupán a nyersanyagok gazdaságosabb felhasználása, a munka hatékonysága, az energiagazdálkodás stb. területén akadnak rejtett tartalékok, hanem tudományos dolgozóink műszaki értelmiségünk képességeiben, illetve elért eredményeik effektívebb érvényesítésében is.! Közismert tény, hogy kutatóintézeteink „végterméke“ — új gépek, műszerek, progresszívebb és gazdaságosabb termelési módszerek, haladóbb munkafolymatok — viszonylag hosszú ideig, úgy is mondhatnék: sokszor megkésve „érkeznek meg“ a gyakorlati életbe. Ennek egyik oka, fel tételezhet ően, a megfelelő kontiiktus hiánya. A májusi plénum dokumentumai végeredményben párhuzamba állítják a termelést és kutatást. Párhuzamba olyan szinten is, mint azt a komplex racionalizációs brigádok teszik. S nyilvánvalóan ez a jövő útja, a tudományos-fechnikai fejlesztés távlata. Persze, nem feledkezhetünk meg róla, hogy a tudományostechnikai fejlesztés a távlatok szintjén sem a korszerű gépi berendezésektől, a „kifinomult“ és „okos“ automatáktól, komputerektől függ, hanem elsősorban az ember alkotó tevékenységétől. Éppen ezért össztársadalmi feladat, hogy megfelelő feltételeket, légkört teremtsünk az alkotó munkához, pontosabban fogalmazva: a követelmények és igények a jövőben is fej fej mellett haladjanak. Nem véletlen tehát, hogy a májusi plénum anyagát valamennyi politikai és társadalmi szervezet, valamennyi üzem, gyár, intézmény munkaközössége napirenden tartja. És napirenden tartja még nagyon sokáig, hiszen olyan határozatról van szó, amely nem csupán a mának, hanem a holnapnak is szól, amelynek megvalósulásától rengeteg, talán m inde n függ! Több ízben hangsúlyoztuk: most, napjainkban rakjuk le a hatodik ötéves terv alapjait. Most, ma szükséges megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a következő tervidőszakban még igényesebb feladatokat tűzhessünk ki. Mindez írott malaszt maradna csupán, ha figyelmünket nem összpontosítanánk maximálisan a tudományostechnikai fejlesztés kérdéseire. BALOGH P. IMRE es körű Dolný Kubín képe teljesen megváltozott. A dolgozók szorgalmas munkája nyomán gomba módru szaporodnak az uf, modern épületek. (J. Alexy felvétele) A nemzett bizottságok mellett működő polgári ügyek testületéi munkájának párt- és állami szerveink fokozott figyelmet szentelnek. Tevékenységük az eszmei-nevelő munkában, a szocialista embertípus formálásában s a mindennapi éleiben egyaránt nélkülözhetetlenné vált. A Komáromi Városi Nemzett Bizottság kulturális és iskolaügyi szakosztályán egy évvel ezelőtt önállósították ezt a munkaköri. Betöltésével Nagy Géza elv társat bízták meg, aki elmondta, fő feladata a polgári szertartások: névadók, házasságkötések, évfordulók és te>- m elések megszervezése. Ez azonban korántsem meríti ki a rábízott feladatkört. Minden polgári ünnepségen kultúrműsort adnak, amit a helyi óvodák, a pionírok és középiskolások közreműködésévé] biztosítanak, s a helyi zeneiskolával is jók a kapcsolataik. A névadókon a szülőket graitulációs kártyával és virággal, s októbertől az egyéni névadókon a város címerével ellátott fémplakettel is megajándékozzák, a gyermek nevét pedig képzőművész írja be a város emlékkönyvébe. — Nemrégiben vásároltunk egy villanyorgonát — mondja Nagy elvtárs, —, ez a házasságkötések színvonalát nagyban emeli, s a jövőben közreműködik majd a zeneiskola tanáraiból alakult hegedűtrió is. Említést érdemel még, hogy Komáromban az üzemek, intézmények és szervezetek mellett 54 segédbizottságot hoztak létre, melyeknek nagy szerepük van abban, hogy a polgári ügyek testül ele gyümölcsöző tevékenységről számolhat be. A legnagyobb és legtevékemyebb ilyen bizottság a hajógyárba)! működik. Az eredmények ezen a munkaszakaszon nem annyira kézzelfoghatóak, de egy kis statisztika útmutatóul szolgálhat: míg tavaly 160 gyerek számára rendeztek; névadót, az idén a harmadik negyedév végéig 184-számára, ebből 54 volt az egyéni akciók száma. A hangsúly itt az utóbbin vanj mivel igazolja, hogy a lakosság igényli a bensőséges hangulatú polgári Szertartásokat. További feladataikat illetően Nagy eivtárs elmondta, hogy januártól két újdonságot vezettek be: 420 pionír avatásán működtek közre, s 345 fiatalnak adták át ünnepélyesen a személyazonossági igazolványt. Megrendezték a hadkötelesek búcsúztatását, s a leszerelt katonák fogadását. Rendszeresen látogatják a magánosán élő idős polgárokat, s felkeresik a nyugdíjasotthonokat is. Az SZNF 30. évfordulója tiszteletére megrendezték a három nemzedék találkozóját: a harcok egykori résztvevői, az 1944- ben született fiatalok (akik mindannyian szocialista munkabrigádok tagjai vagy képviselők voltak] és a pionírok ösz- szojövetetót egyik legsikerültebb rendezvényükként könyvelhetik el. Terveikben szerepel a SZISZ- esküvők bevezetése, ezeket az ifjúsági szervezet járási bizottságával karöltve rendeznék meg. Az eredményesebb propa- gáció érceikében növelik a hangosbemondő műsorainak és a propagációs táblák számát, a polgári szertartásokról pedig ötperces rövidfilmet készítenek, melynek vetítésére a helyi mozi híradójában kerül sor. f—nákj 1974. XI. 21.
