Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-20 / 274. szám, szerda
Smiel— Mri fiiyäiÄsSf ford tanácskozásai Moszkva — A moszkvai Kremlben Nyikolaj Podgornij szovjet államfő, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter folytatta tárgyalásait Mohammed Reza Puhlavi iráni uralkodóval. A keddi tárgyalásokról kiadóit közlemény szerint a felek folytatták a szovjet—iráni politikai, gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális és más természetű kapcsolatok kérdéseinek vitáját, s megvizsgálták a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit. Folytatták a véleménycserét a kölcsönös érdeklődésre számottartő nemzetközi problémákról. TOKIÓBAN FOLYTATÄK A PALESZTIN KÉRDÉS VITÁJA New York — Az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszaka folytatja a palesztínai kérdés vitáját. Az eddig felszólalt küldöttek többsége — reálisan értékelve a közel-keleti helyzetet — hangsúlyozta, hogy a palesztínai arab nép nemzeti jogaira, az önrendelkezésre és önálló államra való jogának helyreállítása nélkül nem lehet tartós megoldást találni a közel-keleti konfliktusban. Ezt emelte ki beszédében Habib Satti tunéziai külügyminiszter is. Az általános konstruktív szellemű felszólalásoktól erősen elütött Huang-IIua kínai delegátus beszéde. Megkerülve a palesztínai és a közel-keleti probléma lényegét, felszólalását a Szovjetunió rágalmazására használta fel és arra, hogy a „két szuperhatalom versengéséről“ értekezzék az ENSZ- fórum előtt. fakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-delegátusa leleplezte a pekingi képviselő kísérletét, amellyel el akarta terelni a közgyűlés figyelmét a vita tárgyául szolgáló problémáról. A világszervezet köreiben súlyos aggodalmat vált ki az a megtorló kampány, amelyet Izrael az elmúlt napokban bontakoztatott ki a megszállt arab területeken. Az izraeli hatóságok véres akciókkal próbálják letörni a Palesztínai Felszabadítási Szervezet támogatására rendezett megmozdulásokat. KOALÍCIÓS KORMÁNY OLASZORSZÁGBAN? Róma — A kereszténydemokrata párt vezetősége úgy határozott, felkéri Aldo Moro kijelölt miniszterelnököt, folytassa kormányalakítási megbeszéléseit és alakítson kereszténydemokrata-republikánus két- párti kormányt. A megalakítandó kormány programja megegyezik azzal, amit Fanjani kormányalakítási megbeszélésein már kidolgozott, s amit Moro a maga részéről kiegészített. A KDP felkérte a republikánus pártot, vegyen részt ebben a kormányban, és felkérte a balközép-koalíció volt tagjait, a szocialista és szociáldemokrata pártot, támogassák a kormányt a parlamentben. Moro e döntés alapján beszámolt Leone köztársasági elnöknek a kormányválság alakulásáról, majd újabb megbeszéléssorozatba kezdett a balközép- pártokkal. A republikánusok közölték: hajlandók részt venni a kereszténydemokraták által tervezett kormányban. Az eddigi leghosszabb olasz kormányválság ezzel a megoldás útjára lépett, bár az új fejlemény még nem jelenti teljes bizonyossággal a megoldást. Moro mindenesetre megkapta a felhatalmazást, ha a republikánus párt részvételét megnyeri, a parlament elé álljon, s ott a szocialisták szavazata elegendő ahhoz, hogy kormány bizalmat kapjon. Bujtatott1 külügyminiszter-csere Peking — A kínaiak százmilliói csak tegnap reggel értesülhettek első ízben arról, hogy az országnak Csiao Kuan-hua személyében új külügyminisztere yan. Csi Peng-fej leváltását és Csiao Kuan-hua kinevezését a kínai sajtó önálló hír formájában egyáltalán nem közölte, viszont a kedd reggeli lapok és a pekingi rádió híradása ismertették az új kínai hírügynökségnek azt a jelentését, amely „Csiao Kuan-hua kínai külügyminiszter és kolumbiai vendégek találkozásáról“ szól. Kína e nagyfontosságú személycsere esetében is kitartott a „bújtatott“ információközlés módszer mellett. Tokió — Kedden került sor Tokióban a japán—amerikai csúcstalálkozó hivatalos tárgyalásainak első fordulójára. Tanaka miniszterelnök és Ford elnök megbeszélésein részt vett Kissinger amerikai és Kimura japán külügyminiszter is. A mintegy kétórás tárgyalásról Kissinger külügyminiszter tájékoztatta a külföldi sajtó képviselőit. Ekkor jelentette be, hogy Ford elnök hivatalos látogatásra szóló meghívást adott át Hirohito császárnak. A meghívást elfogadták és a látogatásra valószínűleg 1975- ben kerül sor. Ami a Ford— Tanaka tárgyalásokat illeti, Kissinger elmondotta, hogy gyakorlatilag érintették az összes bilaterális és nemzetközi kérdést. Mindkét fél aláhúzta a két ország kapcsolatainak alapját képező japán—amerikai biztonsági szerződés fenntartásának szükségességét. A tárgyalások egyik legfontosabb témája az energia kérdés- volt, különös tekintettel az Egyesült Államok javasolta energia-takarékossági programra, illetve arra a tervre, hogy a nagy nyugati olajfogyasztó országok kö/ • zös erővel kényszerítsék az olajtermelő országokat az olaj árának laszállítására. Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy Ford elnök „megértését" juttatta kifejezésre a japán kormány nukleáris politikáját illetően, de ami azt a kérdést illeti, hogy az Egyesült Államok szállít-e nukleáris fegyvereket Japánba, ez olyan „speciális probléma“, amelyet a biztonsági szerződés keretében vitatnak meg. Minőbe Riokicsi Tokiói kormányzó-polgármestere sajtóér tekezletet tartott. Elmondotta, hogy tisztelgő látogatást tett Ford amerikai elnöknél és felvetette neki azt a kérdést, hogy szállít-e az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket Japánba. Az amerikai elnök közölte, hogy megvitatta a problémát Tanaka miniszterelnökkel és nincs szándékában megvitatni a kérdést Tokió polgármesterével. Minőbe hangsúlyozta, mint a japán főváros tizenegymillió lakosának képviselője, érthetetlennek találta Ford válaszát és „kiábrándult emberként“ vált el az Egyesült Államok elnökétől. Sztrájknap Franciaországban Párizs — A francia dolgozók milliói kedden — a szakszervezetek által meghirdetett országos harci nap keretében — széles körű szlrájkmozgalommal és nagyszabású tüntető felvonulásokkal követelték, hogy a kormány és a munkáltatók végre kezdjenek átfogó, komoly tárgyalásokat a dolgozók legfontosabb követeléseiről: a bérek és fizetések vásárlóerejének fenntartásáról, a,z infláció megfékezéséről, a munkahelyek biztosításáról, a munkakörülmények megjavításáról. Chirac miniszterelnök televíziós nyilatkozatában ismét megtagadta a dolgozók által sürgetett tárgyalásokat és a dolgozók érdekeit védelmező szakszervezeteket „a nemzet- gazdaság dezorganizálásával“ vádolta meg. SZABOTÁL A PORTUGÁL REAKCIÓ Lisszabon — Gazdasági szabotázsakciók sorával próbálnak társadalmi feszültséget okozni és a tömegeket a demokratikus rezsim ellen hangolni a portu gál tőkések és földbirtokosok, valamint a nemzetközi monopóliumok. Mind gyakrabban látnak napvilágot arról szóló hírek, hogy a többszáz vagy többezer hektárral rendelkező földbirtokosok, arisztokraták parlagon hagyják földjeiket, legfeljebb vadászatra használják azokat, miközben Portugália óriási mennyiségű mezőgazdasági terméket kényszerül vásárolni külföldről, Olyan esetek is gyakran előfordulnak, hogy elűzik földjeikről a parasztokat, még azokat is, akik nemzedékek óta itt élnek. Sokhelyütt tanyáikat is ledöntik, nehogy „visszaszökhessenek“ otthonukba. Palmela gróf, aki Setubal és Maca között többezer hektár ura — valamelyik őséről nevezték el a birtokáról kinőtt Palmela városát — továbbra is megtagadja az államtól, hogy a vidék gazdasági fejlesztése érdekében közművesítse a területet. Macát egészen a legutóbbi időkig „szögesdróttal bekerített város“-nak hívták: csak főútján lehetett elhagyni a birtokot: a mezők, a hegyek, a patakok és az erdők mind-mind Palmela tulajdonai. Valamennyi akció egyértelműen arra irányul, hogy gaz- dasági-társdalmi feszültség keltésével a demokratikus rendszer ellen hangolják a dolgozókat. j széljegyzet _^^.,Mi"»iiiiiiuiiiiriüriiMiiiii!.iiiil»M,üi,»iiiiiií.ui;,riir.Ti7"iT!T7hűruM*ji,ír IMllifi ÉS VLAGYIVOSZTOK Neancsak földrajzilag fekszik közel a két város, e napokban más közös vonása Is van Tokiónak és Vlagyivosztoknak. A japán főváros vendége a hét első napjaiban Ford amerikai elnök, aki majd szöuli kitérővel a hót végén a szovjet kikötővárosban találkozik Leonyid Brezsnyevvel. Természetes, hogy mindkét távol-keleti város egyaránt hosszasan készül a magas rangú amerikai vendég fogadására. De egyáltalán nem azonos körülmények között. A japán fővárosban 160 000 mozgósított rendőr áll minden pillanatban készenlétben, hogy a Ford-látogatás zavartalanul bonyolódjék. Japán kormánykörökben foggal tartottak afféle Ford-ellenes megtorló akciótól, hiszen Japánban még mindig nem tudták megbocsátani az Egyesült Államoknak a hi- rosimai atombombát. Már napokkal Ford érkezése előtt USA-ellenes tiltakozások zajlottak Tokió utcáin. így aztán teljesen érthető, hogy Ford elnököt a tokiói repülőtéren nem fogadta katonai díszszázad, sőt Hirohito császár sem jelent meg a repülőtéren. A repülőgépből Ford és kísérete egyenesen a japán kormány épületének vendégházába hajtatott. Egyáltalán nem mondható tehát, hogy pompával fogadták Japánban az első amerikai elnököt, aki Tokióba látogatott. De nem is fogadhatták ... Míg Tokió szorongva várta B’ord érkezését, addig Vlagyivosztokban már a múlt hót végén megjelentek a szovjet é® amerikai kormányszakértők. Mindez arra enged következtetni, hogy itt alaposan, átgondoltan előkészítették a szovjet-** amerikai csúcstalálkozót. Vlagyivosztok külvárosában már napok óta szorgalmasan gyakorol az elnöki díszkíséret. A tudósítók számára is a legkedvezőbb feltételeket biztosították, 16 telex-berendezés, 20 telefon-vonal és az Orbita szovjet hírközlő szputnyik-rendszer biztosítja, hogy a hírek azonos gyorsasággal jussanak el Vla- gyivisztokból Moszkvába és Washingtonba. Vlagyivosztok tehát éppen a tokiói helyzetkép ellenpólusa: a városban barátságos, higgadt vendégvárás uralkodik. P. VONYIK ERZSÉBET ÚI sző 1974. XI. 20. Az atomerő békés felhasználása terén folytatott szovjet— amerikai együttműködés 1959. november 24-től számítható, amikor Washingtonban aláírták az erre vonatkozó emlékiratot. Ez a dokumentum kilátásba helyezte a két ország olyan tudósainak kölcsönös csereláto- gatásait, akik a szabályozható termonukleáris reakciók, energetikai atomreaktorok, köztük a sokszorozok, a nagyenergiájú részecskék fizikája, az atomfizika, a neutronfizika, területén működnek, az atommagszerkezetének tanulmányozását, a tudományos-műszaki adatcserét, közös munkálatok végzését stb. 1970. novemberében Washingtonban jegyzőkönyvet írtak alá öt évre a nagy energiák fizikája terén végzendő közös munkálatokról. Ez az együttműködés minőségileg új formája és a szovjet—amerikai tudományos— műszaki együttműködésben új szakasz kezdete volt. A szerpu- liovi szovjet részecskegyorsítóban, amely abban az időben a maga nemében a legnagyobb volt, már 1972-ben „Dricke-ki- sérlet“ néven közös kísérletet végeztek. Még abban az évben a bataviai amerikai részecske- gyorsítóban megkezdődött a „Nyikityin-kisérletnelc" nevezett második szovjet—amerikai kísérlet. Különleges helyet foglal el a békés célú atomrobbantások terén 1969-ben elkezdődött együttműködés. Szovjet és amerikai szakemberek e kutatási témával kapcsolatban már három ízben találkoztak: 1969 áprilisában Bécsben, 1970 februárjában Moszkvában és 1972 júniusában Washingtonban. Megvitatták az atomrobbantások békés célú alkalmazásának lehetséges területeit, széles körű információdő energetikai reaktorokkal foglalkozó egyik legutóbbi találkozón a szovjet Sevcsenko városban amerikai szakemberek csoportja Andresnak, az Egyesült Államok atomenergia- ügyi bizottsága tagjának vezetésével megvitatta a két országban folyó kutatások menetét és Együtt működés a béke nevében cserére került sor, s főként megvitatták az ilyen robbantások biztonságosságát. Az idén csúcsszinten aláírt új szovjet—amerikai egyezmény előirányozza az együttműködést olyan- fontos területeken, mint a gyors neutronokkal működő reaktorokat alkalmazó atomenergetika, szabályozott termonukleáris szintézis és az anyag alapvető tulajdonságainak kutatása. Közös erővel meg kell oldaniuk földünk energiaínségének elhárítását. Az atomenergetikai együttműködés a gyors neutronokkal működő, nagy jövő előtt álló reaktorokra összpontosult. A gyors neutronokkal működő reaktoroknak atomerőművekben történő ipari alkalmazása terén azonban még nagy munkát kell végezni. A határidő közelebb hozásában ezért n^gy szerepet keli játszania szakembereink erőfeszítései egyesítésének. A gyors neutronokkal műkömegjelölte az első gyors neutronokkal működő reaktorok tervezésében, felszerelésében és üzemeltetésében szerzett tapasztalatok széles körű kölcsönös cseréjének távlatait. A szabályozott termonukleáris szintézis — ez a jövő energeti kaja. A jövő termonukleáris energetikai reaktorainak vonzó vonása a végtelen üzemanyagkészlet, amelyet a természetben (a közönséges és tengervízben) nagyon elterjedt hidrogénizotóp — a deutérium szogáltat. A szovjet tudósok nagy haladást értek el a termonukleáris reakció kutatásában. A szabályozott termonukleáris reakció megvalósításának igényeit leginkább a „Tokamak“ szovjet berendezések közelítik meg, amelyeket a moszkvai Kurcsa- tov Atomerőkutatási Intézetben fejlesztettek ki. 1974. februárjában létrejött a szovjet—amerikai termonukleáris energiaügyi koordinációs bizottság, s májusban már megtartotta első ülését. A bizottság megvitatta a szovjet és amerikai tudósoknak a szabályozott termonukleáris szintézis nemzeti programjairól és hosszú érvényű terveiről szóló beszámolóit. Ez nagyon hasznos információcsere volt. A program és a tervek ismerete alapot teremtett az együttműkö dés konkrét irányainak tervezé sére. A bizottság úgy döntött, hogy az együttműködés magá ha foglalja a nemzeti tervek megvitatását és egybehangolását, a szakemberek hosszú és rövid távú cseréjét, a szovjet és amerikai tudományos központokban végzendő közös munkálatokat, a nemzeti központokban a tudományos és technikai kérdések széles körével kapcsolatban közösen kidolgozott terveken végzendő munkálatokat. Kidolgozták az idei közös tudományos-műszaki intézkedések tervét és az idei munkaprogramot. A bizottság felvázolta az 1975. évi együttműködési programot. Az 1974. évi terv előirányozta 4—6 amerikai szakember látogatását szovjet atomközpontokban, hogy ismerkedjenek a Tokamak típusú szupervezető mágnesrendszerek technológiájával. Azzal kapcsolatban is kilátásba helyezte a szakembercserét, hogy közös munkálatokat végezzenek szovjet és amerikai tudományos kutatási szervezetekben a termonukleáris program megoldása szempontjából időszerű hat témakörben. Ami az anyag alapvető sajá- ' tosságainak kutatását illeti, ma a fizikusok műszerei óriási és igen drága részecskegyorsítók lettek, amelyeknek önálló beszerelése még az olyan államoknak, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, is nagy megterhelést jelent, s ha ezeket csak egy ország tudósai vennék igénybe, ez enyhén szólva önzés lenne. Éppen ezzel magyarázható, hogy amikor a Szovjetunióban 1967-ben üzembe helyezték a Szertuhov melletti protongyorsítót, abban az időben a maga nemében a legnagyobbat, a szovjet kormány lehetővé tette a protongyorsítóval végzett munkálatokban való részvételt a szocialista országok, a nyugat-európai országok tudósainak és az amerikai tudósoknak. Amikor az Egyesült Államokban 1972-ben elérte tervezett kapacitását a bataviai részecskegyorsító, az elsők között szovjet fizikusok is kísérleteket végeztek rajta. Ez az együttműködés fontos területe, ahol széleskörűen alkalmazzák a tudományos kutatómunkák közös végzésének módszerét. A szovjet—amerikai egyezmény keretében folytatott együttműködés 1973. óta eredményesen fejlődik és kétségtelenül újabb vívmányokkal fogja gazdagítani a tudományt. IGOR MOROHOV, a műszaki tudományok doktora, az atomerőfelhasználá9i szovjet állami bizottság elnökének első helyettese. (APNJ
