Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-03 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. november 3. A NAP kel — Nyugíit- Szlovákia: 6.42, nyug szik: 16.29 Közép-Szlovákia: 6.30. nyugszik: 16.17 Kelet-Szlovükia: 6.25 nyugszik: 16.12 órakor A HOLD kel: 19.04, nyugszik: 10.33 órakor. névnapikon SZERETETTEL KŰSZÖNTfÜK GYÖZÖ — IDA nevű kedves olvasóinkat ■ 1784-ben született ANTONlN MÄNES cseh festő (+ 1843) ■ 1819 ben szü letett PAVOL IVANOVICS MELNVIKOV orosz fró 1 + 1883) ■ 1849 ben született Pozsonyban LÖCZY LAJOS nemzetközi jelentőségű geo lógus (-1- 1920) ■ 1944 ben a német fasiszták a máj- daneki és a lnblini koncentrációs táborban 27 000 foglyot öltek meg. A következő ÚJSZÚ tartalmából: A „magános szerzetes” sorsa Van Ming cikkének második része Ahol a barátság hónapja tizenkét Egri Ferenc riportja Az ukrán regény háború utáni fejlődése Mikulás Nevrlý cikke a R iportösszeá 11 í tás A tenger az ő földje Nyikolaj Jevdokimov elbeszélése Kijevi séták Egy délután az ukrán barokk városában E heti karikatúránk Baráti kézszorítás Az új mezőgazdasági adótörvény A Szövetségi Gyűlés a közelmúltban elfogadta az új mezőgazdasági adótörvényt, amely úgyszólván az ország valamennyi állampolgárát érinti. Az adótörvénnyel kapcsolatban — ez törvényszerű — a legtöbb kérdést maguk a mezőgazdasági dolgozók teszik fel. Miért volt szükség az eddigi adórendszer megváltoztatására? Az új adórendszer alkalmazását követően miként alakul majd az efsz-ek dolgozóinak a jövedelme? És így tovább. Az új adótörvényt főleg a rendelkezésünkre álló mezőgazdasági terület egyenletes és hatékonyabb kihasználásának érdekében hozták. Közismert tény, hogy az egy lakosra eső termőterület szempontjából hazánk nem tartozik az élenjáró országok közé. Az is közismert dolog, hugy mostanában egyre több szó esik az élelmiszerimport csökkentéséről. Ehhez — a fogyasztás fokozódása ellenére — megvannak a feltételek. Egyes vidékek gabonatermesztési eredményeinek szintjéből arra következtethetünk, hogy a ga bonanem írekből való önellátás nem is olyan elérhetetlen álom, mint azt még néhány évvel ezelőtt is gondoltuk. Egyes járásokban az 50 mázsán felüli hektárhozam szinte már megszokott dolog. Az adórendszer távlati célja a nagy hektárhozamok és általában a magas mezőgazdasági hozamok általános meghonosítása, mégpedig a színvonalban egyelőre még lemaradó gazdasági egységek és terUletek fokozott megsegítése, társadalmi támogatása révén. Államunk a mezőgazdaság fejlesztését a legutóbbi években is hatalmas összegekkel segítette elő. A jelenlegi ötéves tervidőszak eddigi 3,5 éve alatt államunk közvetlen dotációként és szubvencióként a központi költségvetési eszközökből 14,4 milliárd koronát irányzott elő. Ennek mintegy felét az efsz-ek fejlesztésére fordítottuk. A mezőgazdaság korszerűsítése révén és a termésátlagok fokozódása nyomán a szövetkezeti dolgozók jövedelme is növekedett. A társadalmi folyamatokat és a népgazdasági jelenségeket a párt állandóan figyeli és elemzi. Ennek eredményeképpen megszületett az a döntés, hogy új adótörvényt hoznak. Az elkövetkező években ennek hatására a ina még lemaradozó mezőgazdasági üzemek felvirágoztatásához is lesz elegendő anyagi eszközünk. Melyek az új mezőgazdasági adótörvény legfőbb vonásai? Elsősorban az, hogy kiküszöböli a bruttó jövedelemre alapozott adóztatás fogyatékosságait. Az is fontos tényező, hogy a különböző természeti adottságokból eredő jövedelemkülönbségeket az adótörvény révén (földadóval és a nyereség progresszív adóztatásával) mérsékeli. Az egységes adórendszer érvényesülésében a mezőgazdaság további fejlesztéséhez szükséges kooperációs és integrációs kapcsolatok feltétlen elmélyítése is lehetővé válik. A közös mezőgazdasági vállalatokat és az agrokémiai üzemeket a törvény értelmében ideiglenesen mentesítik a nyereségadó-fizetéstől, tehát a törvény a mezőgazdasági társulások létrehozásához, nagyobb gazdasági egységek kialakításához anyagi érdekeket teremt. Mindent egybevetve: államunk a közgazdasági eszközök rendszerével tudatosan szabályozza mezőgazdaságunk fejlődését. A közgazdasági eszközök rendszere lehetővé teszi, hogy a jobban gazdálkodó üzemek dolgozóinak igyekezete jövedelmükben is visszatürköződjék. Másrészt azonban az indokolatlan jövedelem- különbségek kiegyenlítésére — társadalmi érdekből — szükség van. Az új mezőgazdasági adótörvény kidolgozásakor ez volt a törvényhozás kiindulópontja. P. G. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Bizalommal és derűlátás sad A Leonyid Brezsnyev, Andrej Gromiko és Henry Kissinger legutóbbi moszkvai megbeszéléseiről kiadott közlemény hangoztatja: „A felek elégedetten állapították meg, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok tovább fejlődnek, a kapcsa latok szakadatlan javítását célzó irányvonalnak megfelelően.“ A tárgyilagos és konstruktív szellemben megtartott véleménycserét mindkét fél rendkívül hasznosnak minősítette. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államuk közötti kapcsolatok konstruktív fejlesztése szempontjából küiünüs jelentőségük van u legfelsőbb szintű találkozóknak, s bejelentették, hogy november végén, Vlagyivosztok környékén, munkatalálkozóra kerül sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök között. Az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai megerősítették azt, hugy a washingtoni elnökváltozás után is folytatódik a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nagyfontosságú párbeszéd annak érdekében, hogy mindenekelőtt korlátozzák a háborús veszélyt és fegyverkezési hajszát, s közös erővel törekedjenek a nemzetközi válsággócok felszámolására. A Kremlben a szovjet államférfiak és az amerikai külügyminiszter között lefolyt megbeszélések az utóbbi években közösen megfogalmazott alapelvekből és egyezményekből indultak ki. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az eszmecseréken megelégedéssel vette tudomásul, hogy Gerald Ford elnök nyilatkozataiban a megkezdett irányzat folytatása mellett tett hitet. Leonyid Brezsnyev a maga részéről megerősítette, hogy a Szovjetunió következetesen folytatja ennek, az általános béke megszilárdítását is célzó szovjet— amerikai kapcsolatfejlesztésnek a politikáját. A november 23 án kezdődő újabb csúcstalálkozó a hetvenes évek immár negyedik legmagasabb szintű szovjet—amerikai eszmecseréje lesz. Leonyid Brezsnyev 1972-ben és 1974 nyarán a Szovjetunióban, 1973 ban pedig az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásokat Nixon volt amerikai elnökkel. Ezeknek a csúcstalálkozóknak nagy jelentőségük volt a legsúlyosabb nemzetközi válságok, elsősorban az indokínai válság és bizonyos mértékig a közel-keleti válság megoldásának előmozdításában. E találkozókon olyan, az egész emberiséget érintő, a nemzetközi biztonságot megerősítő dokumentumokat Írtak alá, mint a stratégiai elhárító fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló egyezmény, a támadó fegyver- rendszerek fejlesztését korlátozó ideiglenes megállapodás, és a nukleáris háború kitörésének elhárításával kapcsolatos egyezmény. Az aláírt megállapodások túlnyomó része a két ország együttműködésének különböző területeire vonatkozott, s a kapcsolatok szorosabbá tétolét eredményezte. Moszkvában rámutatnak, hogy Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford első találkozójának fő rendeltetése az utóbbi években kibontakozott politikai és gazdasági közeledés folyamatosságának biztosítása lesz. Előreláthatólag e megbeszéléseken a legnagyobb figyelmet a stratégiai támadó fegyverek korlátozásának szentelik majd. Szovjet részről az ideiglenes megállapodás aláírása óta szorgalmazzák egy erre vonatkozó végleges egyezmény kidolgozását. Kissinger moszkvai tárgyalásai reményt adnak arra, hogy a novemberi csúcstalálkozón sikerül előrehaladást elérni ebben a kérdésben. A Szovjetunió kormánya megelégedéssel állapítja meg azt a tényt, hogy Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke határozottan állást foglalt a szovjet—amerikai kapcsolatok további fejlesztése mellett — írja a moszkvai Pravda. Ez egybeesik a szovjet nézetekkel. Ha mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok elhatározza, hogy tovább halad a megkezdett úton, akkor a szovjet és az amerikai nép, valamint a világ népei bizalommal és optimizmussal tekinthetnek a jövőbe. P J. ■iiiiiiiiuniiiiiHiiiB BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK 1974. XI. 3. Mind több latin-amerikai ország normalizálja kapcsolatait Kubával és veti el a nyugati félteke első szocialista országa elleni blokád imperialista politikáját. (V. Volkov rajza) s 8 pm mi re aa a pí re n 5fl£1 ]án Janik, az SZLKP KB titkára a napokban a Dun. Streda-i, a galantai és a trnavai járás mezőgazdasági üzemeibe látogatott, s megtekintette a nehéz körülmények között folyó betakarítási munkákat. A CSTK felvétele Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett, ahol tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel. A CSTK — TASZSZ felvétele Megállítani uz intervenciót, és azonos jogokat biztosítani Észak Írország lakosainak — ezeket a jelszavakat hangoztatták a legutóbbi londoni nagy tüntetés résztvevői. A CSTK — UPI felvétele
