Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

Emberirtás az őserdőben 1974. XI. 10. |23j Fegyveres fehér emberek nyomulnak előre « brazíliai Mago Grosso őserdejében. Nappal mozdulatlanok, elrejtőznek a sűrűben, csak éjszaka igyekeznek a céljuk felé. A cél: egy tisztás, valahol a Mato Grosso közepén. A cél: megtisztítani a tisztást az ott lakó indiánok­tól, mert ezért fizeti a fegyveres fehér zsol­dosokat a latifundista, a nagybirtokos, aki a tisztásra ültetvényt akar telepíteni. A fej­vadászok már megkapták az előleget, és tud­ják, hogy nagy összeg üti a markukat, ha a feladatot teljesítik. Nem ez az első ilyen „üz­letük“, gyakorlott gyilkosok. Már jó előre megfigyelték a tisztáson élő Cintas-Largas-törzs életmódját, szokásait, tudják, hogy ki a törzs­főnök, és mely:k sátorban lakik, öt kell elő­ször megölni. A tisztáson apró tüzek égnek, a törzs tag- fai, távol a fehér településektől, mit sem sejt­ve készülődnek az éjszakai pihenésre. És ek­kor váratlanul felugatnak a gépfegyverek, di- namitcsomagok és kézigránátok robbannak, a törzsfőnök holtan zuhan a földre, a sájrak ki­gyulladnak, a férfiak, asszonyok, gyermekek, öregek és betegek kétségbeesetten és fejveszt­ve akarnak az erdő sűrűjébe menekülni, de a zsoldosok minden utat elálltak, nincs mene­külés. Másnap jelentik megbízottjuknak, hogy a tisztást „civilizálták“. A Cintas-Largas-törzs tragédiája nem elszi­getelt jelenség sem Brazíliában, sem más dél-amerikai országban. A világsajtó a közel­múltban számolt be arról, hogy Kolumb'ában a Macu—törzs 25 tagját, asszonyokat, gyerme­keket és férfiakat — egy haciendára hurcol­ták és lemészárolták. Paraguayban a guayaki- indiánokat a koncentrációs táborok mintájá­ra épített rezervátumokba kényszerítik, a gyermekeket elrabolják és eladják, aki pedig lázadni mer, azt a középkori kínzókamrákbnl ismert hüvelykszorítóval kényszerítik engedel­mességre. Antonio Cotrim Neto, a brazíliai indiánok problémáival foglalkozó kutató megállapította, hogy a Xingu alsó folyása mentán élő kararó- indiánok közül már csak három tengeti a létét, a gaveoes-;ndiánok közül pedig harminc­nyolc maradt életben. Darcy Ribeiro, az ismert tudós közölte, hegy a brazíliai indiántörzsek száma 230-ról 143- ra csökkent. Az erdei indiánok helyzete az utóbbi évek­ben rohamosan roml’k. A területrablő nagy- birtokosok, a gumicsapolók, a fegyveres kísé­rettel érkező geológusok, a misszionáriusok és a Bennszülöttek Védelmi Szolgálatának (FU- NA1) megvesztegethető alkalmazottai tűzzel- vassal „civilizálnak“, az útépítők elűzik az erdei indiánokat lakóhelyükről és vadászterü­letükről, és ha vonakodnak haladéktalanul el­hagyni lakóhelyüket, kíméletlenül lemészárol­ják őket. Emellett megakadályozzák az indiá­nok szellemi fejlődését, és ennek következté­ben az erdei emberek hiszékenyek, meggondo­latlanok. Az eredmény: a fehérek rászoktatják őket az alkoholizmusra, a lányokat a pros­titúció mocsarába taszítják, a törzsek ősi szi­gorú erkölcse t, szokásait szétbomlasztják. Az erdei indiánok szervezete nem termelt ki vé­dőanyagokat a „civilizációs betegségek“ el­len, és soraikat erősen ritkítja az influenza, a vérbaj, a tuberkulózs. És végül a kény­szerkitelepítés is a kipnsztítás egyik formája. Kiszakítva természetes környezetükből, nem tudnak beleilleszkedni a mostohább gazdasági­mezőgazdasági környezetbe, csökken az átla­gos életkoruk. emelked:k a csecsemőhalandó­ság. Bandeira de Meló, a már említett FUNAI el­nöke, aki az indiánok patrónusának adja ki magát, kijelentette: „Mindent megteszünk az indiánokért, de nem engedjük meg, hogy a nemzeti fejlődést fékezzék.“ Ez azonban csak hangzatos frázis. A valóságban nem a nemzeti fejlődés a fontos, hanem a zabolátlan nyere­ségvágy. Az indiánok nyomorának, pusztulá­sának vírusai a szociáľs talajból táp’álkoznak! És milyen ez a szociális táptalaj? Éhsző pa­rasztok az ország északi részében! Nyomorgó milliók Rio és Sao Paulo hírhedt nyomorne­gyedeiben, urnden segítségtől megfosztott munkanélküliek és betegek, tömeges méretű írástudatlanság! A nyomor oka: a tőkés tár­sadalmi rendszer! Á nép életének eposza Százhuszonöt évvel ezelőtt jelent meg Helsinkiben a „Ka­levala“, a nemzeti eposz, ami megváltoztatta, átformálta a finn nép gondolkodásmódját, érzelemvilágát. Elias Lönnrot orvos 1828-ban Indult először vándorútra, hogy felkutassa, összegyűjtse a nép ajkán élő dalokat, legendákat, mondákat. A Kalevala világa a népmese világa. Szereplői nem hősök, nem királyfik és lo­vagok. hanem csak bátor „fa- lurosszák“, mint a „léha“ Lem- minkSinen, kiváló kovácsok, mint Ilmarinen vagy nagy va­rázslók és dalnokok fa kettő egy a finneknél), mint VeLne- möinen. Várak, kastélyok he­lyett majorságok, teniersi mé­retű parasztlakodalmak a cse­lekmény színhelyei, és az eposz nem a csatákról, hanem a nép életéről és munkájáról beszél. A Kalevala hatása szinte fel­mérhetetlen volt. A kinyilat­koztatás ereiével ébresztette és élesztette a nemzeti öntudatot, új fellendülésre ösztönözte a történelmet, a nyelvtudományt, a szellemi élet minden terüle­tét. Az eposz motívumai olyan írókat ihlettek, mint Alekszisz Kivi. Eino Leino és Juhani Aho. A képzőművészetben A. Gal­len-Kallela festőművész volt a kalevalisták vezéregyénisége. Az általa megalkotott epikus- dekoratív „Kalevala-stílus“ ér­vényesült évtizedeken át a kön y v i 11 uszt r áló művészet ben, és ez a népi-nemzeti eposz ih­lette halhatatlan alkotásra )an Sibeliust. a kiváló finn zene­szerzőt. Lönnrot, a szegény szabó orvosfia több mint két évtize­den át gyűjtötte össze az eposz legfontosabb darabjait, és 1849- ben készült el hatalmas és a finn szellemi életet döntő mó­don befolyásoló művével. A NIMZETKÍZI INS? ÜZEM, nemzed vsUsfat, Bratislava, Párite 18, felvesz: lányokat — 15 éven félül — textilipari munkára, nőket — textilipari munkára — két műszak, textilfestőket, esztergályosokat, géplakatosokat, villanyszerelőket, segédmunkásokat, üzemőröket, takarítónőket. Bérezés előírások szerint. Szállást az üzem intemátusában, étkezési lehető­séget az üzemi étteremben biztosítunk. Az érdeklődők az üzem személyzeti osztá­lyán jelentkezzenek. Táborozási terület: BRATISLAVA« Of 150 Felszámolják az indiai alvilágot Haji Mastaan, amikor valamelyik bombayi hotel fényűző lak­osztályában vaqy riehmondi [Karnataka] villájában ünnepelte eqy eqy „üzlet“ sikeres befejezését, meqhitt barátainak meg- enqedte, hoqy „kulinak" becézzék. Ez a becenév uqyanis em­lékeztette arra, hoqy milyen szédületes „karriert“ csinált. Pályafutásáról eqy étiként a közelmúltban nyilatkozott az Il­lustrated Weekly című indiai hetilapnak. A nyilatkozat szín­helye sokkal szerényebb volt, uqyanis Haji Mastaan kénytelen meqeléqedni eqy naqyon eqyszerű börtöncellával. Tízéves korában Mastaan — aki ma India egyik leggazda- qabb embere, és több mint 1 millió rúpia jövedelmi adót fizet /csak a rendes, polgári jövedelme után, mert eqyéb üzletköté­seit szerényen titkoljaj — a bombayi kikötőben mint csomag­hordó kuli dolqozott, és ha néha eqy nap alatt két rúpiát keresett, már qazdaqnak érezte magát, 25 éves volt, amikor először vett részt csempészésben, és ezzel 100 rúpiát keresett. Gyorsan felismerte a feketekereskedelemben rejlő lehetősége­ket, bandát alakított, és 30 éves korában már 6 volt a legtöb­bet kereső csempész Bombayben. „Mivel a tanulékonyság istene nem fogadott kegyeibe, a meqqazdagodás istenéhez könyörögtem“ — jelentette ki álla­milag kijelölt, új lakóhelyén. Nem eredménytelenül fohászkodott a különös istenhez, mert 40 éves korában már multimilliomos volt, vagyonát legalább 100 millió rúpiára becsülték. Saját kocsiparkja volt, korszerű flotillája, gengszterei, kémei és köz­vetítői behálózták az egész országot, jelentős összegeket fekte­tett be az ipari magánvállalkozásokba csakúgy mint a film­iparba. Az alvilágban — az amerikai maffia-családok mintájára — Mastaan volt „Godfather“, a jóságos családfő, a gyám, a ban­da korlátlan hatalommal rendelkező eqyeduralkodója. „De — panaszolta a folyóirat tudósítójának — a vagyonhoz vezető ösvény tele van kockázattal és veszéllyel.0 Azt már elhall­gatta, hoqy ő volt az alviláq leqkíméletlenebb bűnözője, aki nem riadt vissza sem a gyilkosságtól, sem a zsarolástól, vesz- teqetéstől, és szemérmetlenül használta jel az emberek ezreit saját aljas céljai érdekében. Az indiai lapok beszámolták arról, hogy Mastaan házában egymásnak adták a kilincset az indiai és a külföldi monopó­liumok képviselői, csakúgy, mint a reakciós pártok politikusai vagy a vallási szekták vezetői — és eqyik sem távozott üres kézzel. Ez volt a helyzet szeptember 19-ig. Mivel az indiai kormány gyakorlatilag már a függetlenség elnyerése óta szívósan harcol a csempészel és a feketekeres­kedelem — a brit gyarmati rendszer átkos öröksége — ellen, elhatározta, hogy megsemmisítő csapást mér az alvilági szak­ma vezetőire. Két éven át gyűjtötték az információkat, amíg a kormány elhatározta, hogy alkalmazza a belső biztonság védelméről szóló törvényt, és az államfő szeptember 19-re vir­radó éjszaka elrendelte a „vezérkar" letartóztatását. A köz­ponti jxirlamentben már két héttel előbb elhangzott a három kulcsfigura neve: Mastaan, Bakhia és Patel. A három főgengszter azonban még ekkor sem adta fel a játszmát. Sietve Delhibe repültek, és titkos megbeszéléseket folytattak a korrupt politikusokkal és a szélsőjobb reakció képviselőivel, akik természetesen mindent elkövettek „véden­ceik és üzlettársaik“ érdekében. Amikor ez a kísérlet — a bal­oldali és a demokratikus erők határozott fellépése következté­ben meghiúsult, a banditafőnökök elrejtőztek. Ekkor azonban már későn. A rendőrség lezárta a repülőtereket, a vízi és szá­razföldi határokat, Indira Gandhi miniszterelnök az egész or­szág népéhez fordult segítségért. Szeptember 19-én a reggeli szürkületben a rendőrség körül­zárta Mastaan riehmondi házát, és letartóztatta a háztulajdo­nost, akire a kikötőben már indulásra készen várt a jacht, hogy külföldre szökhessen. Ugyanakkor vették őrizetbe Bak- hiát, és nemsokára fusszuf Patelt, a trió harmadik tagját. A következő hetekben több mint 40 csempészvezér került a rácsok mögé. A titkos raktárakban felbecsülhetetlen értékű csempészárut találtak: műszálak tonnáit, elektronikus műszereket, rádió- és tévékészülékeket, magnetofonokat és órákat. Ugyanis míg a fügqetlenséq kikívása utáni első években elsősorban aranyat csempésztek Indiába, mert az hozta a legnagyobb nyereséget, az utóbbi időben eqyre inkább a nyugat európai és japán qyártmányú, kiváló minőségű iparcikkek iránt nőtt a kereslet. 1969/70 ben az „illegális export-import“ 3 milliárd rúpia kárt okozott az államnak, 1973/74-ben ez az összeg — óvatos becslések szerint — legalább 7 milliárd rúpia lesz. K. R. Ganesh, indiai államminiszter hangsúlyozta, hogy a csempészek segítőtársai és szövetségesei között első y el yen kell említeni a belföldi monopolburzsoáziát és a külföldi, im­perialista tökét. Indira Gandhi a közelmúltban bejelentette, hoqy az utóbbia­kat uqyanolyan határozott eréllyel számolják fel, mint a csem­pészeket. APRÓHIRDETÉS ■ Eladó új naftakazán közpon­ti fűtésre + 130 radiátorbor­da. (15X60 cm félacél). Cím: Tóth Eugen, Kamenné Kosihy, Veľký Krtíš i járás. 0 1209 ■ Vennék kisebb családi házat Nyugat-Szlovákiában. Filomena HudzoviCová, Spic 32., 357 03 Svatava. 0-1225 ■ Kedvezően eladó családi ház, nagyobb gyümölcsöskerttel, Nyugat-Szlovákiában, a komár­nói járásban. Kitűnő hely nya­ralásra és rekreációra, főleg méhészek számára, mert a hely 50 hektáros skácerdő mellett terül el. Ár megegyezés szerint. Vétel után a ház azonnal be­költözhető. Inlige: Kedvező vá­sár. 0 1228 ■ Eladó P-Fiat—1500 — 20 000 km. Bratislava: 403-93. G 1230 »S MER KEDÉS ■ Egy 50 év körüli özvegy, el­vált, esetleg hajadon ismeretsé­gét keresem, aki a vidéki éle­tet kedveli. 63 éves, egyedül­álló özvegy ember vagyok. Sa­ját házzal, kerttel és jelentős anyagiakkal rendelkezem. Jeli­ge: Virágzik az őszirózsa. 0 1223 IMlilSllMI ■ Garantálás mellett méhpem- pőt küldök. 1 gr pempő 25 dkg mézben elkeverve 40,— korona. Utánvéttel küldöm. Kovács Már­ton, 943 55 Bruty, h. sz. 124., Nové Zámky-i járás. 0-1224 SS Eladó korszerűsített Moszk­vics 408-as, kitűnő állapotban. Jelige: Megegyezünk. 0-1234

Next

/
Oldalképek
Tartalom