Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
Kindjo Szlovókio Kommunista Pdrtio Kó/oo- » B:z0ttsri<|0 Szerkeszt* o szerkesztő bizottság Főszerkesztő Lőrinci Gyu'a Szerkesztőség 8S3 38 Biatisiávc Gorkl| utca 10 Telefon 1b9 312 52 323 01 fósjňrke;. tő 532-20 titkáiság 550 18 spo'lrovut 505 20 az'.'amo inv"k 506 39 Távfró: 092308 Pravda Kiadc vállalat, Bratislava. Volgogradská 8 Nyom o o Pravda NyomdaváHa'at bratis’avai üzeme Bratislava Sturovn 4 Hirdetőit orla Vaanského nábrežie 13/A II emelet telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Uj Szó negyedévre 13,— korona Terjeszti a Posto Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedíció tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII A Nemzetközi Olimpiai Bizottság bécsi kongresszusán lord Killanin, a NOfí elnöke a világ tudtára adta, hogy 1980 ban a földkerekség első szocialista államának fővárosa, Moszkva rendezi a nyári olimpiai játékokat. Képünkön a NOB elnöke a Volkshalle „Moszkva 80“ elnevezésű kiállítását tekinti meg. Ezeket a nagy sikereket 1101a lehetett észre nem venni, azokat el nem ismerni minden vonatkozásban. Ennek is kft szűnhető, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőségében győzött a józan ész, és az 1980-as nyári olimpiai játékokat a Szovjetunió szépséges fő* vámsa, Moszkva rendezheti. Ez a város már most 5475 olyan sportlétesítmény- nyel rendelkezik, amelyek képesek volnának az olimpiai játékok azonnali lebonyolítására is. Moszkvában a statisztika szerint minden hetedik lakos rendszeresen sportol, s a Szovjetunióban mintegy 47 millióra tehető azok nak a száma, akiknél a rendszeres sportolás napi, vagyis életszükséglet. A moszkvai visszhang jellemző és világos volt: „Mindenki a vendégünk lesz, aki eljön hozzánk. Moszkva kapui mindenki előtt egyformán nyitva állnak, és aki jó szívvel jön, a moszkvaiak nyílt szívére talál . ..“ Moszkva kitüntetése és kiválasztása a szovjet sport eddigi vívmányainak, sikereinek nagy elismerése, hiszen a szocialista táborban először lösz majd ott nyári olimpia, s a sikert az egész szocialista tábor a magáénak is vallhat ja. Nemcsak a baráti államokban örülnek ennek a sikernek, hanem világszerte ennek a meggyőződésüknek adtak kifejezést a jószándékú emberek, s a sport elismert szakvezetői is. Moszkva 1980 ra még szebb, még ra gyogóbb lesz, lesz mit megcsodálnia a* oda érkezőnek, s egészen biztosak vagyunk abban, hogy az egybesereglő sportolók is olyan versenyzési lehető* ségekhez jutnak, mint sehol máshol a világon. Amikor a szovjet fővárosnak ítélték oda az 1980 as nyári olimpiai játékok rendezési jogát, a csehszlovák testnevelési mozgalom illetékesei bejelentették azt a szándékukat, hogy hazánk, illetve szorosabban véve a Magas-Tátra szeretné 1984 ben megrendezni a téli olimpiát. A csehszlovák bejelentés már most kedvező visszhangra talált. Egyelőre még nem jelölték ki a jelentkezési határidő végleges napját, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tudomást szerzett rendezési szándékunkról. A Magas-Tátrában, amelyet Lenin elvtárs is annyira kedvelt, s ahová olyan szívesen ment, hogy gyönyörködjön méltóságteljes csúcsaiban, sok nagy nemzetközi versenyt rendeztünk már, s osztatlan sikert aratott az ott megrendezett sívilágbajnokság is. Kétségtelen, hogy ez a festői szépségű táj megérdemelné a megbízatást. Bízunk abban, hogy Moszkva sikere után a Magas-Tátra lehetősége is eljön, s akkor a világ téli sportokat űző ifjúságának színe-java találkozhat, és nemes vetélkedést folytathat azon a vidéken, ahol 19i3-ban maga Lenin elvtárs, a világ proletariátusának vezéregyénisége maga is járt. — f Számukra a testnevelés, a sportolás már egészen természetes élet jelenség. A legkisebbek is szorgalmasan készülnek a jövőre sorra kerülő országos Spartakiádra. Mint ahogy más években, az idén sem kívánnak a sportolók lemaradni a Nagy Októberi Szocialista For radalom 57. évfordulójának méltó megünnepléséről. Minden járásban kidolgozták a testnevelési egyesületek a sportrendezvények részletes műsorát, vagyis tudjuk azt, hogy a sportolók mivel köszöntik a nagy évfordulót. A sportolók ezrei — különösen az ifjúság soraiból — már hagyományosan vesznek részt a barátsági váltófutásban, a járások testnevelési szervei az iskolákban gazdag sportműsorról és egyéb testnevelési eseményekről gondoskodnak. Ezek közé a Győzelem futóversenye, a Csehszlovák—Szovjet Barátság járási és kerületi labdarúgó-, jégkorong-, kosárlabda-, röplabda és asztalitenisz-tornái tartoznak, de ugyanilyen rendezvényeket bonyolítanak le a N :gy Októberi Szocialista Forradalom Serlegéért is. A HESZ tagjai a Duklai Honvédelmi Verseny kereté- len mérik össze erejüket, és az ifjúság számára is honvédelmi jeliegű tornákat rendeznek. A Győzelem futóversenye mindenütt közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójához kapcsolódik, tehát a barátsági hónap kezdetén kerül sorra. Például Nitrán, november 6-án a városi futóverseny II. évfolyamát rendezték már meg, ebben négy csoportban rajtolnak. A serdülő lányok az 1500 méteres, a nők és az idősebb lányok az 1000 méteres. az egyesületben nem szereplő férfiak a 3500 méteres, s az egyesületi tagok az 5000 méteres távon Moldava n./Bodvou már másodszor rendezi meg Košice-vidék férfi röplabdatornáját. Bardejov a körzeti atlétikai szövetséggel karöltve az egész keletszlovákiai kerület fiú és lány futóversenyének színhelye lesz. Ezek a példák is ékesen igazolják, menynyire gyökeret vert a hasonló sportrendezvények hagyománya. Mindez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy további sportakciók szerveződjenek. A lényeg az, hogy minél többen versenyezzenek. Hagyományossá lett a nyugat-szlovákiai kerület négy mezőgazdasági vállalatának labdarúgótornája is. Ezt felváltva rendezik meg a részt vevő csapatok, az idén a JRD ČSSP Horné Saliby (Felsőszeli j a házigazda. Természetesen a HESZ szervezetei és tagjai is méltó módon készülnek a nagy ünneplésre. E téren élen jár a Žiar nad Hronum-i járás, ahol a barátsági hónap keretében minél több egyént kívánnak megnyerni a Duklai Honvédelmi játékoknak. Egyes járásokban fokozódik a Barátsági kapcsolat a szovjet sportolókkal. így például a Zemplín Michalovce pályáján az ungvári járási válogatott szerepei. A szocialista táborban mindenütt nagy népszerűségnek örvendenek a mezei futóversenyek, de szerte a világon Is egyre inkább hallatszik a felszólítás: „Fuss ar. egészségedért, fuss az életedért.. .* Több mint hatvan éve, pontosabban . 313 augusztusában háromtagú turista- csoport haladt fölfelé, nem mondhatjuk, hogy az úton, mert akkor az még nem vezetett a Rysyre. óvatosan haladtak, szikláról sziklára léptek, de lépteik nyomán így is visszhang keletkezett, s az a visszhang mindmáig tart. Addig egyedül ők mászták meg a hegyet erről az oldalról, halkan, szerényen, feltűnést egyáltalában nem keltő módon haladtak, sőt a szükség kívánalmai szerint még kúsztak is. Egyedül voltak a gigászi csúcs alatt, s talán hiába is találkoztak volna ott valakivel, fel sem ismerte volna a hegymászók egyikét. Ugyan ki gondolt volna arra, hogy a Rysy felé egy olyan férfi halad, akit a természet szépsége egyre vonz, és akit halálra keres a cári Oroszország rendőrsége, akiről úgy tudták, hogy abban az időben Párizsban kellene lennie. S az a férfi a három hegymászó egyike Vlagyimir Iljics Lenin volt. Igen. Ö volt a turisták egyike, s csak jóval később vált ismeretessé, hogy Vlagyimir Iljics Lenin a Magas-Tátrában járt, és feljutott a híres csúcsra. Lenin életének erről a szakaszáról csak hosz- szú évek múltán számollak be Krupsz- fcafa asszony emlékiratai. Lenin 1912. június 19-én' jött az akkori Osztrák—Magyar Monarchiába, egy ideig Habosban élt, végül pedig Poro- ninóban, egy Tátra alatti kis faluiéin. Oroszországban 1912-ben rendkívüli módon megnövekedetl a forradalmi mozgalohi. Messze volt Párizs, ahonnan Lenin irányította a forradalmárokat, Oroszországhoz közelebb eső helyet kellett keresnie, s akkoriban Krakkó mögött húzódott az orosz határ. Mivel Lenin nagyon szerette a hegyeket, azért cserélte föl a forgalmas Krakkót a csendes tátraalji faluval. Lenin a napló szerint annyira kod velte a Magas-Tátrát, hogy semmiféle fáradságot nem ismert, ha legalább arra nyílt módja, hogy megközelítse sze retett hegyét. 1912-ben például Krakkóból gyalog indult el barátjával, Bogoc- kyval a negyven kilométerre fekvő Ma- kovra, hogy onnan kiindulva, megmász- sza a Babia Gorát, amelynek csúcsáról legalább a távolban láthatta a Magas- Tátrát. Titkos vágya teljesült, amikor 1913-ban sikerült feljutnia a Rysyre. Hazánkban 1956-ban szerveztek első alkalommal emléktúrát erre a csúcsra, s az évenkénti hagyományos hegy mászásra azokban a napokban kerül sor, amikor azt annak idején Lenin is tette. Azóta ezrek, sőt tízezrek járják azt az utat. amelyen azon az emlékezetes augusztusi napon Lenin haladt a Rysv felé. Ezt a jelentős eseményt ma is indokolt felevenítenünk. Lenin eszméi meg hódítják az egész világot, s az NOSZF zseniális vezére mindig a sport, a test nevelés lelkes híve volt, átérezte annak óriási jelentőségét, a népegészség re gyakorolt óriási hatását. A lenini eszmék győzelme nyomán a szovjet sportolók annyi világraszóló sikert értek el, hogy őkel illeti az első hely a földkerekség S|K>rtmozgaImáiban. Nélkülük el sean lehet képzelni világversenyt. T^enin nyomaban A méltó ünneplés jegyében
