Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

^ Tomi Vince:^ ^ ^ Az ebed Szombat reggel volt. Bére­séknél a gyerekek jóízűen fo­gyasztották a reggelit. Egyszer csak az anyjuk megkérdezte: — No, gyerekek, ki megy ma bevásárolni? Lajcsi, aki éppen soros volt, rosszkedvűen kifakadt: — Már az idegeimre megy a sorbanállás! Tegnap is két szer mentem burgonyáért, és mennyi ember tolongott a zöld séges előtt! *Menjen Jancsi...! — Hogyisne — vigyorgott Jancsi. — Nekem az edényeket kell eltörülgelni. Tudod, milyen gürcölés vár ma reám? Az egész család itthon ebédel. Ánnyi lesz a íöriilgetni való, hogy belefájdul majd a fejem. Meg különben is focizni me­gyek a fiúkkal. Tegnap megbe­széltük. Nem hiányozhatok ... Végül Kati mondta el mon- dókáját, hogy neki porszívóz­nia kell, tehál ő sem mehet bevásárolni. Anya némán hallgatta beszél­getésüket, majd megszólalt: — Mindhárma lók nak igaza van, Különben nekem sincs kedvem ebédet főzni. így lehát nem kell az üzletbe menni, nem kell bevásárolni. Délben a gyermekek farkas- éhesen futottak haza. Az ebéd­lőben azonban üres asztal vár­ta őket. — Legalább egy karéj vajas kenyeret tessék adni! Azzal is beérjük... — könyörögtek. — Szívesen adnék — mond­ta édesanyjuk —, de nekem nem volt időm a bevásárlásra, ti pedig elmondtátok reggel... A gyermekek egymásra néz tek. Hát igen. Mikor van sza­bad ideje anyukának? Munkába jár, és otthon is mindig akad tennivaló. S hogyan végződött a törté net? ízletes ebéddel, mert anyu ku számára riasztó volt a gon dolat, hogy éhezzenek gyerme kei (pedig megérdemelték vol naj, és inkább maga elment bevásárolni, és még az ebédet is megfőzte. A gyermekek ekkor megfő gadták: ezentúl minden ellen­kezés nélkül segítenek majd édesanyjuknak, mert ő nélkü lözhetetlen a családban, meg kell könnyíteni munkáját, hogy neki is jusson legalább egy kis szabad idő, olvasásra, tévéné zésre, pihenésre ... Kedvükre válogathatnak Ha sorra kérdeznénk a pionírokat: Szeretsz-e barkácsolni, mo delleani? — alig akadna egy-keltő, uki erre a kérdésre határo­zott nemmel válaszolna. Nem csoda tehát, ha jártunkbain-keltünk- ben, az iskolákban, a pionlrházakban azt tapasztaljuk, hogy egy­re nagyobb az érdeklődés a technikai szakkörök iránt. Nos, a dunaszerdahelyi pionírok az idén kedvükre válogathat­nak a technikai jellegű szakkörök között, mert a járási pionír­házban külön technikai szakosztály alakult, mely szervezi, irá­nyítja az ifjú technikusok tevékenységét. A szakosztály vezetője Rácz Attila elv társ. jól felszerelt műhelyek, bark ács olás i folyóiratok, szaklapok, s természetesen a szükséges modellezőkéi lékek, mind-mind „gaz­dára“ vártak a tanév elején. Persze, nemhiába. A fotózás iránt például oly nagy volt az érdeklődés, hogy egyszerre négy szak kör kezdte meg működését. Azóta a pionírfotósok már megta­nultak filmet előhívni, másolni, nagyítani. Most tanulják fotós szemmel nézni a világot. Nagyon fontos ez. hiszen feladatuk, megbízatásuk hogy a járási nemzeti bizottság irodaházában el­helyezett propagáclós táblák faliújságok képanyagáról gondos­kodjanak. A hajómoueilezés eddig ismeretlen foglalkozás volt ebben a pionírházban. Leidig, mert szerencséjük volt, Svendner József elvtárs. a cukorgyár munkása, akinek régi hobbyja a hajómodel- lozés, már megszervezte a haiómodeilezôk j*zakkörének tevé­kenységét. A rakétamodeiiezők szakkörének vezetője Kopecsny Tibor autó mechanikus szakipari tanuló. Ö még pionírkorában és ebben a pionírházban tanulta meg, sajátította el a rakétamodellezés mes­terfogásait. Most továbbadja tudását a fiatalabbaknak. És a technikai szakosztály vezetésével megkezdte működését az ifjú tűzoltók szakköre, a közlekedési szakkör, s a repülőmo­dellezők csoportja is. Kedvükre válogathatnak az idén a külön­féle technikai jellegű szakkörök között a dunaszerdahelyi piO­llfrnV .fa. Nemzetközi akció Európában az 1973—1977-es évekre terjedően nemzetközi akciót szerveztek, melynek fel­adata a földrész madárfajtái­nak, előforduló helyeinek meg­állapítása. Az összegezett ada­tok alapján majd kiadnak egy európai atlaszt, melynek ada­taira építik a következő évek, évtizedek madárvédelmi mun­kájának tervét. A Csehszlovák Ornitológusok Társasága is be­kapcsolódott ebbe az akcióba. Hivatásos és amatőr ornitoló­gusok százai dolgoznak ország szerte a feladat sikeres meg­oldása érdekében. Pionírjaink a részletekről levélben érdek­lődhetnek a következő címen: Sekcia ochrany vtáotva Čsl. or­nitologickej spoločnosti, 890-00 Bratislava, Bohúňova ul. 36, Ing. Randik Aladár. Hasznos és jó dolog volna, ha ebből a nemzetközi akcióból a pionírok is kivennék a részüket. GUBRICA GÁBOR Perm József* A cinke \ cinke picinyke, babaing az inge. A szárnya parányka, mintha nem ts szállna, Ős mégis szárnyal két apró szárnnyal, hogy is járná be nagy útját lábbal! Ha olykor éppen járkál is szépen, nagyon vigyáz, hoQij ne lépre lépjen. A cinke picinyke, de nagy az esze! A Jedlik Ányos nevét vtselő zemnéi (szimőij pionírcsapat­nak mind a kilenc raja bene­vezett az Expedíció-30 elneve­zésű országos pionírjátékba. Megkezdték a gyűjtéseket, a brigádmunkákat és a pionír­barangolásokat. Legtöbb dol­guk pillanatnyilag a króniká­soknak és a faliújság-szer­kesztőknek van. Illés Lívia Érdekes kirándulást rendezet/t „A felszabadító harcok nyo­mában“ jelszó jegyében a fi* ľakovói (füleki) városi pio­nírház a járás területén. A kiránduláson 33 pionír vett részt. Losoncon megtekintet­ték a forradalmi hagyomá­nyok emlékszobáját, megis­merkedtek Nógrády Sándor partizáncsapatának történe­tével, Budina községben vi­rágcsokrot helyeztek el a II. világháborúban elesett hősök emlékművénél. Abelová köz­ségben megtekintették Božena Slančiková Timrava írónő em­lékszobáját. Pavcsó Rozália A gyógynövények gyűjtése terén szép sikert értek el az izsai alapiskola pionírjai. Több mint 1000 korona érté­kű gyógynövényt gyűjtöttek, és 83 zsák mákgubót. Nem hagyták félbe a gyűjtést az őszi hetekben sem. Kurucz Nándorné A 1 3 H S 6 i 9 40 □ n i r • • # A 1 BÁTRAN JELENTKEZNEK Amikor a šamoríni (somorjai) alapiskola pionír- csapatát meglátogattuk, s a tanítási szünetekben Kimer Károlyné csapatvezető kíséretében felke­restük a pionírokat és a szikrákat, a III. A osz­tályban ilyen furcsa kérdést tettünk fel a kis szik­ráknak: — Ki az, aki úgy érzi, hogy tanulmányi előmenetele és eddigi tevékenysége alapján meg­érdemli a pionírok vörös nyakkendőjét? Alig hangzott el a kérdés, már jelentkeztek is tizenegyen. Csenkei Ingrid (aki felvételünkön lát­ható), Hervai Erzsébet, Hornád Zsuzsa, Csánó Edit, Gernspenger Krisztina. Cséfalvai Júlia, Bar­talos Andrea, Orosz Tibor, Plutzer Zoltán, Unter- majer Gábor, Szalui Sándor — akiknek tiszta egyes volt a bizonyítványuk —, majd a következő pillanatban már a magasban lengett mind a 28 tanuló keze. Mind, mind bátran jelentkeztek. A többi tanterembe látogatva is szép példáját láttuk, tapasztaltuk a bátor jelentkezésnek. Akkor is, ha a kérdés valamelyik pionírakcióval vagy az Expedíció—30 feladatainak teljesítésével volt kapcsolatos. Az V. A osztályban a Domonkos Er­zsébet és Krecskó György által szerkesztett fali­újság adott választ. Az V. B osztályban — mintha csak versenyeznének az „ások“ kai — pedig a Gyului Éva és Káros Éva által szerkesztett fali­újság adott hasonló választ. Amikor bepillantot­tunk a tornaterembe, sajátos módon, de valóban lelkesen jelentkeztek a negyedikes fiúk. Ők ugyan­is éppen akkor Presinszky Uijosné tanítónő és Ürge József testnevelő tanár vezetésével a spar- takiádgyakorlatot próbálták Ezek a negyedikes fiúk nemcsak kezüket, hanem a gyakorlathoz szükséges, műanyagból gyártott tányérocskákat is a magasba emelték, s úgy zengték, szinte kórus­ban: Vállaljuk! Vállaljuk! A csapatvezető elvtársnő elmondta, hogy a pio- nirmunkában nagyon jól beváltak azok a gimna­zista lányok, akik a SZISZ iskolai szervezet ve­zetőségének megbízása alapján mint Instruktorok működnek a rajvezetők melleit. Tizenhat ilyen gimnazista lány már tavaly óta tevékenykedik. Az idén, amikor arról volt szó, hogy az Expedíció—30 akció igényes feladatainak teljesítéséhez segítség­re van szükség, vagyis még több hasonló instruk­torra, harminchatén jelentkeztek. Közülük választ­ják majd ki a legrátermettebb segítőtársakat. Bátran jelentkeztek tehát a somorjai pionírok, amikor elhangzott a felhívás, hogy az Expedíció —30 feladatainak teljesítésével bizonyítsák: mél­tók a vörös nyakkendő viselésére. HAfüO ANDRÁS TÖRD A FEJED! A rejtvény alatti meghatározások szerint öt be­tűből álló szavakat írjatok be függőlegesen az ábrába. Két-két szó középső betűje mindig azonos. A középső betűk vízszintesen olvasva egy közis­mert madár nevét adják. Beküldte: Schmidt László A FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Lenyir, 2. Ápolónő, 3. Fertőtlenítő szer, 4. Geometriai megnevezés, 5. Szépségéért ültetik, 6. Sokmagvú gyümölcs, 7. Jó tulajdouság, 8. Köteg, 9. A sör után ilyen a kor­só, 10. Ritka férfinév. Beküldendő a madár neve. Az október 27-én közölt rejtvényünk helyes meg­fejtése: „Mormota“ — 93 megfejtés érkezett. Sor­solással könyvjutalomban részesülnek: Gágyor Péter, Šahy (Ipolyság), Sándor Péter, Fiľakovo (Fü­lek), Fekete Edit, Gabčikovo (Bős), Varga Zoltán, Kunová Teplica (Kuntapolca), Pásztor László, Cíz kúpele (Csíz-fürdő). 1974. XI. 10. T8 IFJÜ TECHNIKUSOK Rácz Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom