Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
JOGI TÁJÉKOZTATÓ II Az Izsevszkben gyártott IZS—1500 kom^bi üzemkész súlya 1090 kg, legnagyobb sebessége 140 km/ /óra. 1974 végén valamennyi európai szocialista országban — Magyarország kivételével — gyártanak személyautót. Az iparilag fejlett vezető autógyártó országokkal egyidőben, a múlt század 90-es éveiben kezdték meg a személyautó gyártását Csehszlovákiában, az NDK-ban, a Szovjetun ióban és Magyarországon. A két világháború között alakult ki a nagyüzemi személyautó-gyártás Lengyelországban, a Szovjetunióban és részben Romániában. A második világháború után kezdett a személyautó-gyártással komolyabban foglalkozni Bulgária és Jugoszlávia, viszont teljesen abbahagyta Magyarország. Általában a világ legjobb hírű autógyárai licenciája alapján folyik a szocialista országokban a gyártás. A FIAT típusokat adaptálta Lengyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió, Renault licencia alapján termelnek Romániában és dolgoztak még néhány éve Bulgáriában, azonkívül Jugoszláviában a Citroen és az NSU is megtalálható a licencia eladók között. Saját tervezésű konstrukciókra épül a csehszlovák, az NDK és részben a szovjet sze mélyautó-gyártás. Bár Kína nem európai ország, szükséges megemlíteni, hogy foglalkoznak teher- §s személyautó-gyártással. Jelenleg évenként 160 ezer különböző gépkocsit állítanak elő 160 üzemben. Személyautók Kínában csak protokolá- ris célokra készülnek, ilyen az 5 üléses „Sanghai“ és a 6 üléses „Vörös Csillag“. A szocialista országokban — kivéve a Szovjetuniót — általában kis sorozatban készülnek a személyautók. A jelenlegi technikai szinten az évi 150 ezres szériáknál kezdődik az aránylag gazdaságos termelés. Ennek ismeretében korszerűsítik, növelik a termelést a szocialista országok és 1972 és 1980 között legalább háromszorosára emelik a termelést. Ennek igazolására szolgáljon a következő táblázat: A SZOCIALISTA ORSZÁGOK SZEMÉLYAUTÖ-TERMELÉSE 1975 VÉGÉN ÉS A VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 1980-ra (1000 DARABBAN) Ország 1971 1980 Bulgária 69 17—16 Csehszlovákia 16 7—6 Jugoszlávia 31 8—7 NDK 14 7—6 Lengyelország 59 19—18 Románia 145 35—23 Magyarország- 43 12—11 Szovjetunió 130 35—34 összesen: 64 20—19 Ors/.ág 1975 1980 Bulgária 35 60—70 Csehszlovákia 160 340—370 Jugoszlávia 230 360—400 NDK 145 220—240 Lengyelország 150 290—320 Románia 150 290—320 Magyarország — — Szovjetunió 1200 1500—1600 összesen: 1980 2840—3170 A tervezett évi 3 milliós darabszám még mindig nem nagy a világ összes személyautó-termeléséhez viszonyítva, amely 1972-ben évi 28 millió darab volt. A szocialista országok személyautó-termelésének csak 25 százaléka kerül még 1975 ben is exportra, a világ átlag 35 százalékával szemben, ami érthető, mert ezekben az országokban elsősorban a hazai szükségleteket kell kielégíteni. Az egy személyautóra eső lakosok számának változásán keresztül mérhetjük le a nagyarányú fejlődést. Érdemes megnézni, hogyan alakul az elkövetkezendő, években a személyautó-gyártás az egyes szocialista országokban. Kezdjük Bulgáriával: licencia alapján gyártja a Zsigulikat és a Moszkvicsokat. Csehszlovákiában épül a bratislavai autógyár, ahol majd 100 000 darabot termelnek, a Mladá-Boleslav-i Skoda túllépi az évi 200 ezret. Az NDK autóipara tovább növeli a Trabant és a Wartburg biztonságát, valamint kényelmét, így gondolunk olyan lényeges változtatásokra, mint például a tárcsafék, a fényszórótisztító, a beépített biztonsági öv, a botsebességváltó a Wartburgon. Az NDK autós szakemberei munkálkodnak egy olyan négyütemű személyautó tervein is, amely 1980 után esetleg majd átveszi a kétüteműek szerepét. Lengyelországban két nagy bázisa alakult ki a személyautó-gyártásnak — Varsó és Bielsko-Bialo. A 125—P típuscsaládon kívül teljes erővel megindul a 126—P gyártása is, de olyan típusok is lekerülnek majd a szerelőszalagokról, mint a 128—P, a 127—P, a 132—P, a Tarpan, a Zasztava 101-es és közben fejlesztésre kerülő típusok, mint pl. a 131—P, vagy a 133—P, stb. Romániában az ismert Dacia—1300- as (Renault—R—12-es) mellett tervezik egy kisautó gyártását is. Meg nem erősített hírforrások alapján ez a Renault—R—2-es kisautó lenne. Jugoszláviában a Zasztava 101-es mellett, Polski- Fiat, Zsiguli, Citroen, NSU típusú kocsik összeállításával foglalkoznak. A Szovjetunióban már teljes kapacitással dolgozik majd a Togliatti személyautógyár. Fő típusai a VÁZ—2101-es, a 21011-es, a 2102-es, a 2103-as és esetleg egy mellsőkerék meghajtású típus. A Moszkvics gyárnak befejeződik a rekonstrukciója, és az új Moszkvics típus a Renaultra emlékeztető ízléses középkocsi lesz. Az izsevszkiji autógyár szalagjáról több mint 200 ezer darab JZS—1500 as is legördül. A Volga is nagy átalakulásokon megy keresztül, a néhány éven belül felépülő új gyár 6 hengeres BMW motorokat készít majd és feltételezhetően ezek lesznek az új Volgák erőforrásai. További változások történnek például a Zaporozsecen is, amelynek a termelése már megközelíti az évi 100 ezret. A magyar járműipar változatlanul csak teherautókat és autóbuszokat gyárt, azonkívül különböző elektromos és mechanikus alkatrészek gyártásával részt vesz a szocialista országok nagyszabású személyautógyártási programjában. Befejezésül érdemes fellapozni az 1963-as statisztikai évkönyvet: 1962-ben Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió összesen 324 ezer személyautót gyártott, majd 13 évvel később — 1975-re — ez a szám 1 millió 980 ezerre emelkedik és a maga nemében egyedülálló hatszoros emelkedés mindennél többet mond és ígér. TAMÁS GYÖRGY Néhány különleges elévülési határidőről, és az elévülési hatftmtS folyásáról Részletfizetési törlesztés (Ptk 103. §) esetében az egyes részletek az esedékességüktől számítóan évülnek el, ha a részletfizetés be nem tartása a részletfizetési kedvezmény elvesztésével jár, a teljes hátralék elévülése az utolsó nem teljesített részlet esedékességétől számítódik A biztosítási szerződésekből [a Ptk 104 §) az Állami Biztosítóval szemben folyó jogigények 3 éven belül évülnek el, amely határidő a biztosítási eseményt követő egv év eltelte után kezdődik. A valódi örökösnek az örökség kiadása (Ptk 105. §) iránti igénye az álörökössel szemben az örökhagyó halálától, ill. a holtnaknyilvánítási végzés jogerejétől számított 3 éven belül évül el. így pl. a kihagyott örökös az örökséget átvevő örökösökkel szemben e/nn elévülési határidőn b°Ml érvényesítheti jogát. Fontos kivételt képeznek a kártérítési igények (Ptk 106. §). Ezeket egy éven belül lehet érvényesíteni attól a naptól számítva, amikor a károsult tudomást szerzett káráról és, hogy ki felel érte, dologi károk esetében azonban legkésőbb a káresettől számított 3 éven belül. Az egyéves határidő szubjektív, a hároméves határidő objektív. Az első esetenként más lehet, míg az utóbbi objektív esemény dátumához fűződik. Az egészségben okozott kárból keletkezett igénynél csak az említett egyéves, szubjektív elévülési határidő érvényes, pl. ha valamilyen balesetből kifolyóan a tényleges kár (pl. megvakulásj csak 10 év múlva következik be, a kárigényt egy éven belül kell érvényesíteni attól a naptól kezdődően, amikor a károsult tényleges káráról tudomást szerzett. Ezeknél a jogigényeknél tehát a törvény nem állanít meg semmilyen objektív elévülési határidőt. A jogtalan anyagi előny kiadása (Ptk 107. §) iránti igény egy éven belül évül el attól a naptól számítva, amikor arról a károsult tudomást szerzett, ill. megtudta, hogy az kinél van, de legkésőbb a károsodástól számított 3 éven belül, szándékosság esetében legkésőbb Í0 éven belül. A szállítmányozásból (Ptk 108. §) eredő követelések egy éven belül évülnek el. A bíróság vagy más hivatalos szerv által megítélt követelések az ilyen döntés jogerejétől számított 10 év alatt évülnek el. (Ptk 110. §). Az adós által írásban — melyben, elismeri a követelés jogalapját és összegét — elismert követelések szintén 10 év alatt évülnek el, vagy az elismerés napjától, vagy az ebben megállapított esedékességtől számítva. A kamatok és az ismétlődő teljesítések (pl. tartásdíj) három éven belül évülnek el. Kivételt képeznek jogerős ítélettel megítélt, és az adós által írásban elismert már esedékes kamatok, ill. megismétlődő teljesítések (az ítélet, ill. az elismerés napjáig), melyek 10 éven belül évülnek el. Általános jogvélemény és a joggyakorlat szerint a már elévült követelést az adós újból elismerheti írásbeli nyilatkozatával és ezzel újabb 10 éves elévülési határidőt biztosíthat a hitelező követelésének. A jogosult, ill. kötelezett személyében bekövetkezett változás nincs befolyással az elévülés múlására (pl. ha a követelés öröklés tárgyát képezi, az örökös számára nem nyílik meg az új elévülési határidő). A Ptk 112. §-a értelmében a jogosult követelését az elévülési határidő alatt a bíróságon, vagy más illetékes szervnél előírt módon érvényesítette, (pl. kereset benyújtásával), és a megkezdett eljárást rendesen folytatja, pl. azzal, hogy megjelenik a bírósági tárgyaláson, időben beterjeszti a bíróság által kért bizonyítékokat —, az érvényesítésnek ezen ideje nem számítódik bele az elévülési határidő múlásába. Ez vonatkozik a végrehajtási eljárásra is. így pl. az a hitelező, akinek csak közvetlenül az elévülési határidő eltelte előtt sikerült az adós címét megállapítani, de keresetét még időben, beadta a bíróságon, addig, míg a bírósági eljárás során rendesen jár el, követelésének elévülése nem folyik tovább (nyugszik). Ellenben, ha a megkezdett bírósági eljárásban nem járna el rendesen, akkor a megszakított elévülési határidő tovább folyik és a követelés a megkezdett eljárás ellenére is elévülhet. A Ptk 113. §-a értelmében azon személyekkel szemben, akiknek törvényes képviselőre, gondnokra van szükségük (kiskorúság vagy elmebaj miatt), az elévülés csak az ilyen képviselő kinevezése után veszi kezdetét. Ha törvényes képviselő kinevezésére az elévülési határidő folyása alatt lenne szükség — pl. elmebetegség miatt — míg az meg nem történik, addig az elévülés csak akkor folyik tovább, ha eltelt egy év a törvényes képviselő kinevezése után. A törvényes képviselő és az általa képviselt személy, pl. kiskorú és szülei között, amíg ez a viszony fennáll, az elévülés meg sem kezdődhet és nem is folyhat. Ugyanez vonat kozik a házastársakra is a házasság fennállása alatt. Hogyan érvényesítheti a kárigény? A közlekedési balesetből származó kárigényt a polgári törvénykönyv 112. §-ában említett jogkövetkezményekkel, tehát az elévülési határidő nyugvásának következményével az alábbi módon lehet általában érvényesíteni: 1. Azzal, hogy a károsult a polgári bíróság előtt — akár a felróható vétkesség alapján, akár az objektív, kárfelelősség alapján, akár mind a két jogcímen — a kárt okozó felelős személlyel, szervezettel (vállalattal) szemben keresetet ad be. Az Állami Biztosítót közvetlenül az ilyen esetekben nem lehet perelni, csupán mint a biztosított oldalán fellépő mellékes beavatkozót lehet perbe hívni. A károsult az Állami Biztosítóval szemben csupán abban az egyetlen esetben léphet fel közvetlen kárigényével, ha az 1964/197 sz. hirdetmény 8. §-ában foglalt nem azonosítható rendszámú gépjármű által okozott kárról lenne szó (közelebbit lásd az 1964/197 sz. hirdetményt ismertető fejezetben). 2. A kárigénynek minősített bizonyítékok csatolásával — felmutatásával a büntető eljárásban (ún. adhéziós eljárásban) való érvényesítésével. 3. A felek között létrejött bíróságon kívüli egyezséggel. Ez gyakori eset, mert az Állami Biztosító a biztosított bejelentése alapján igyekszik a biztosítási eseteket a perköltségek elkerülése végeit is ilyen módon elintézni. 4. Lehetséges megoldás a Ptk 96—97. § szerinti kompenzáció, azaz beszámítás is, azzal, hogy az egészségben okozott kárt csak kölcsönös ilyen jellegű kárigénnyel lehet kompenzálni. Dr. FÖLDES JÓZSEF A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN
