Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-02 / 259. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK EREDMÉNYES CSÚCSTALÁLKOZÓ Az európai helyzet alakulása szempontjából nagy jelentősé­gűek voltak azok a tárgyalások, amelyeket Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Genscher külügyminiszter e héten folytatott Moszkvában a szovjet vezetőkkel. A vitás kérdések megoldására való kölcsönös törekvés, baráti hangulat, tárgy­szerű, őszinte légkör jellemezte a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó tárgyalássorozatát. Schmidt kancellár látogatá­sa és a szovjet fővárosban tartott tárgyalásai a két ország között az utóbbi években hagyományossá vált legmagasabb szintű érintkezések sorozatának folytatását jelentette. A csúcstalálkozót a nemzetközi közvélemény megkülönböztetett figyelemmel kísérte. Ez érthető is, hiszen azoknak a prob­lémáknak a komplexumában, amelyektől az európai béke szi­lárdsága függ, a szocialista országok, elsősorban a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonya különleges helyet foglal el. &£!J 1974. XI. 2. Új korszak A Szovjetunió és az NSZK viszonyában új korszak kezde­tét jelentette az 1970-ben meg­kötött moszkvai megállapodás: ez az egyezmény nyitotta meg az utat a többi „keleti szerző­déshez“, mindenekelőtt a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal kötött alapszerződéshez és a Nyugat-Berlinről szóló négy­oldalú megállapodáshoz. Az utóbbi években a kapcsolatok fejlődésének jelentős lendüle­tet adott Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt bonni, illetve moszkvai találkozója. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára méltán hang­súlyozta a nyugatnémet vendé­gek tiszteletére adott díszva­csorán mondott pohárköszön­tőjében: A Szovjetunióban kel­lőképpen értékelték a jelenlegi szövetségi kormánynak azt az elhatározását, hogy a két ál­lam közötti kapcsolatokban to­vább folytatja azt a politikai irányvonalat, amely a Brandt— Scheel-kormány idején alakult ki, és a Moszkvában aláírt szerződésben öltött testet. Rá­mutatott, hogy ez a szerződés számos pozitív folyamatot indí­tott el Európában és a konti­nens határain túl. „A történelmi helyzet Euró­pában a tartós béke megterem­tésének szempontjából sohasem volt oly kedvező, mint ma“ — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. „Ezzel kapcsolatos meggyőző­désünk reális tényezőkön alap­szik, és ez a meggyőződés mindinkább uralkodóvá válik az európai népek tudatában.“ Az NSZK-val való kapcsola­tok fejlesztése a Szovjetunió politikájának elvi, hosszú távú irányvonala, az SZKP XXIV. kongresszusának határozataiból és a kongresszuson elfogadott békeprogramból fakad. Gazdasági kapcsolatok A szovjet—nyugatnémet vi­szony rendezése a két ország kapcsolatait illetően különösen gazdasági teren hozott nagy eredményeket. A két ország gazdasági kapcsolatai jelenleg rendkívül sokoldalúak, de még távolról sem merítik ki a le­hetőségeket, bár a moszkvai szerződés aláírása óta az áru­csere megkétszereződött. A gazdasági kapcsolatok el­mélyítésének útját már eddig is számos kormányközi és más megállapodás tette lehetővé. A legfontosabb közöttük az 1972- ben aláírt kereskedelmi-gazda­sági együttműködési szerződés, valamint az 1973. májusában elfogadott, tíz évre szóló gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési megállapodás. Az utóbbi időben a két ország gaz dasági együttműködésében egy­re inkább előtérbe kerülnek olyan fejlett formák, mint a kompenzációs alapra épülő hosszú távú, nagy beruházások. E héten, a magas szintű meg­beszélésekkel egy időben Moszk­vában, a Szovjetunió Külkeres kedelmi Bankjában egy nyu­gatnémet bankkonzorcium kép­viselői megállapodást írtak alá, amely szerint 790 millió márka hitelt nyújtanak a Szovjetunió­nak nyugatnémet teherautók vásárlására. Ugyancsak a csúcs- találkozó idején írták alá a harmadik nagy szovjet—NSZK földgáz- acélcső-megállapodást is. E szerint az NSZK a szál­lított acélcsövek ellenében 1978. januárjától évi 2,5 mil­liárd köbméter földgázt kap a 2000. év végéig. A három meg­állapodás értelmében a Szov­jetunió a nyolcvanas években évi 9,5 milliárd köbméter föld­gázt ad az NSZK-nak. Figyelemre méltó az is, hogy az idén a tavalyihoz viszonyít­va 50 százalékkal emelkedik a két ország közötti kereskedel­mi forgalom. A gazdasági együttműködés továbbfejleszté­séről most aláírt szovjet—nyu­gatnémet kormányközi megálla­podás, amely a nyersanyagki­termelés, az energetika, illet­ve az üzleti kapcsolatok tech­nikai lebonyolításának meg­könnyítése terén egészíti ki a már érvényben levő tízéves együttműködési egyezményt, azt a szándékot is tükrözi, hogy a gazdasági kapcsolatok alapel­veit a Közös Piac januárban életbe lépő korlátozó intézke­dései után is fenntartsák. Az enyhülésért „Még csak az út elején já­runk“ — jelentette ki Schmidt kancellár látogatása végén a szovjet televízióban mondott beszédében, hangsúlyozva, hogy további egyezmények megköté­sére számít. Kifejezte egyben azt a meggyőződést, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődé­se tovább szilárdítja a politi­kai viszonyt a két ország kö­zött. Az európai helyzetet illetően, mivel a mostani csúcstalálkozó volt az első magas szintű szov­jet-nyugatnémet eszmecsere a tavasszal Bonnban bekövetke­zett változások óta, az enyhü­lés folytatódására kedvező, hogy Moszkvában mindkét rész­ről megerősítették azt a szán­dékot: kiszélesítik és elmélyí­tik a Szovjetunió és az NSZK közötti együttműködést. Részle­tes és hasznos véleménycserét folytattak az európai helyzettel összefüggő kérdésekről. Amint a látogatásról kiadott közös nyilatkozat hangoztatja, az SZKP KB főtitkára és a szö­vetségi kancellár üdvözölte az enyhülés folyamatának további elmélyülését és az európai ál­lamok együttműködésének szi- lárdulását, és annak a határo­zott szándékának adott kifeje­zést: minden tőle telhetőt el­követ, hogy ez a folyamat az európai népek életében valóban hatékony és állandó tényezővé váljon. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban a két államférfi egyöntetűen leszögezte, hogy az értekezlet minél előbbi sike­res befejezése az európai népek érdekeit, a további európai eny­hülés és az európai tartós bé­ke szavatolásának érdekeit szolgálja. Ezért mindent meg­tesznek azért, hogy az eddigi pozitív eredményekre támasz­kodva, és a tanácskozás összes részvevőivel együttműködve előmozdítsák a még nyitott kér­dések megoldását. Ugyancsak kifejezték készségüket, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lások sikeréhez a maguk részé­ről hozzájáruljanak Biztató távlatok Az eredményesen zárult szov­jet—nyugatnémet csúcstalálko­zó újabb fontos mérföldkő lesz a jószomszédi viszonyok és a kölcsönös együttműködés fej­lesztésében a Szovjetunió ós a Német Szövetségi Köztársaság között. A tárgyalásokon elért haladás újabb biztató távlato­kat tár fel a két ország előtt s ugyanakkor — a moszkvai szerződés alapján kialakult párbeszéd folyamatosságáról és a kapcsolatok megszilárdítására irányuló kölcsönös szándékról tanúskodik. Ez pedig nemcsak a két ország népei javát, ha­nem a nemzetközi béke és biz­tonság további megszilárdítását is szolgálja. PROTICS JOLÁN NÉHÁNYMi ÍN so RBAN I MOSZKVÁBAN befejeződtek az 1975—1979-re szóló szovjet —francia gazdasági együttmű­ködési megállapodás kidolgo­zásáról folytatott tárgyalások. Az új szerződés az év végéig érvényben lévő előző ötéves egyezményt váltja fel. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke, aki a Kirgiz SZSZK és a Kirgiziai Kommunista Párt meg­alakulása 50. évfordulójának ünnepségein Frunzéban tartóz­kodik, tegnap virágcsokrot he­lyezett el a Lenln-emlékműnél és a szovjethatalomért eleset­tek obeliszkjónál. A nap folya­mán üzemlátogatáson vett részt. BUDAPESTEN az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székházá­ban megkezdődtek a tárgyalá­sok a Finn KP küldöttségével, amelyet Aarne Saarinen, a párt elnöke vezet. Az MSZMP részé­ről Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezeti a tárgyalásokat. GHEORGHE VASILICHI, a Ro­mán KP Központi Bizottságá­nak tagja, a román munkás- mozgalom régi harcosa, a spa­nyol polgárháború veteránja csütörtökön 73 éves korában elhunyt. A felszabadulás után haláláig felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. TITO jugoszláv elnöik Dániá­ban tett háromnapos hivatalos látogatásának befejeztével teg­nap Koppenhágából hazautazott Belgrádba. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke tegnap fogadta Carlos Romulo Fülöp-szigeti külügyminisztert. SANTIAGÖBAN az illegalitás­ban működő Népi Egység nyi­latkozatot terjesztett, amelyben felhívja a világ haladó közvé­leményének figyelmét a lunta újabb rémtetteire. Jorge Mon- tez, a Chilei KP Központi Bi­zottságának volt tagja ós csa­ládja súlyos megpróbáltatáso­kat él át a junta egyik börtöné­ben, ahol különféle kínzások­nak vetik alá őket. A Népi Egy­ség felszólítja a haladó közvé­lemény t, hogy tegyen meg min­dent Montéz életének megmen­téséért. A CHILEI REZSIM 1973 szeptembere óta 25 ezer diá­kot és négyezer tanárt zárt ki a chilei egyetemekről. A chilei rendszer militarizálni próbálja az iskolai oktatást. KOLUMBIÁBAN ötszáz kato­likus pap nyilatkozatot tett közzé, amelyben a CIA-t azzal vádolja, hogy ügynökei beszi­várogtak a kolumbiai fegyve­res erők soraiba. A baloldali egyházi szervezet felszólította a kormányt és a kongresszust. Indítson vizsgálatot a CIA ko­lumbiai tevékenységének felde­rítésére. Követelte, hogy uta­sítsák ki az összes CIA-ügynö- kőket és amerikai katonákat, az országból. BEFEJEZŐDÖTT a NATO égi­sze alatt megrendezett hetedik Roferger hadgyakorlat, ame­lyen azt próbálták ki, milyen gyorsan tudnak nagyobb ame­rikai egységeket felszerelésük­kel egvütt átszállítani az Egye sült Államokból Nyugat-Euró- pába. A gyakorlat során öt­ezer amerikai katonát dobtak ílt az Atlanti-óceánon. MADRIDBAN hétfőn spanyol —amerikai előtárgyalások kez­dődnek annak a megállapodás­nak a felújítására, amelynek értelmében az Egyesült Álla­mok három légi és egy hadi­tengerészeti támaszpontot hasz­nál Spanyolországban, gazdasá­gi és egyéb segélynyújtás fe­jében. RICHARD NIXON volt ame­rikai elnök egészségi állapota valamelyest javul. Érverése és légzésének üteme közel áll a normálishoz, de ennek ellenére neve változatlanul a válságo­sok listáján szerepel. Az orvo­sok szerint továbbra is fennáll a belső vérzés veszélye. Az al­kalmazott gyógymódok többek között a vér hemoglobin tartal­mának növelésére és szintjének állandósítására irányulnak. BREZSNYEV AZ OLASZ-SZOVJET 7. ORSZÁGOS Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára üdvözlő táviratot küldött az Olasz- Szovjet Baráti Társaság 7. or­szágos kongresszusának. Brezs­nyev táviratában hangsúlyozza: „A szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra ér­tékeli az olasz—szovjet baráti kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést". A Szovjetunióban — mutat rá Brezsnyev — nagy rokonszenv- vel figyelik azt a nagyszabású BARÁTI TÁRSASÁG munkát, amelyet az Olasz- Szovjet Baráti Társaság végez a két nép közötti barátság és kölcsönös megértés fejleszté­séért és erősítéséért. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára végezetül kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a kongresszus a két országban élő népek barátsága ós együtt­működése továbbfejlesztésének ügyét szolgálja majd, a béke ós az enyhülés nemes céljai ne­vében. A Béke-világtanács nyilatkozata a ciprusi helyzetről Helsinki — Helsinkiben csü­törtökön közzétették a Béke­világtanács nyilatkozatát abból az alkalomból, hogy a szerve­zet küldöttsége Tullio Vecchiet- tinek, az elnökség tagjának ve­zetésével Cipruson járt. Mint a nyilatkozat megálla­pítja, a BVT delegációja cipru­si tartózkodása során teljes szolidaritásáról biztosította a szigetország népét és tanulmá­nyozta az ott kialakult helyze­tet. A küldöttség felkereste Kleridesz ügyvezető államfőt, s találkozott a kormány tagjai­val, a politikai pártok vezetői­vel és a társadalmi szerveze­tek képviselőivel is. A BVT küldöttei ellátogattak több me­nekült-táborba is. A látogatás tapasztalatai megerősítették a BVT álláspont­ját, amelyet a ciprusi tragédia kezdetétől elfoglalt. Eszerint a válságot a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlensé­gének és területi integritásának alapján a külföldi csapatok kivonásával és a belügyekbe történő külső beavatkozás azonnali megszüntetésével mi­előbb rendezni kell, biztosítani kell Makariosz elnök visszaté­rését. A Cipruson kialakult helyzeti nemcsak a sziget jövőjét, ha­nem az egész világ békéjét fe­nyegeti. Haladéktalanul szükség van a nemzetközi közvélemény, valamennyi békeszerető ós demokratikus erő mozgósításá­ra a ciprusi nép támogatása érdekében — hangsúlyozza a BVT nyilatkozata. PORTUGÁLIÁBAN ÉVTIZEDEK UTÁN ELŐSZÖR ÜNNEPÜK A NAGY 0KTĎBER ÉVFORDULÓJÁT Készülőben a választási törvény Lisszabon — A portugál tár­sadalom a több évtizedes fa­siszta uralom bukását követően először emlékezhet meg nyilvá­nosan a Nagy Október évfor­dulójáról. Az országban aktívan készülnek a nevezetes dátum megünneplésére. Az előkészüle­tek irányítója a nemrég meg­alakult Portugál—Szovjet Baráti Társaság, amelynek tagozatai máris számos portugál város bán működnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója ünnep­ségeinek programját a szocia­lista országokkal való kulturá­lis, társadalmi és tudományos csere fejlesztésével foglalkozó liga képviselői sajtóértekezleten ismertették. A liga a Portugál —Szovjet Baráti Társaság egyik részlege. Lisszabonban az évforduló előtt szovjet filmhetet és do­kumentációs fotókiállítást ren­deztek. A sportpalotában tö­meggyűlést tartanak a portugál társadalom különböző rétegei képviselőinek részvételével. Mint a sajtóértekezleten kö­zölték, a Portugál Szovjet Ba­ráti Társaság távlati tervet készített a két ország közötti kulturális kapcsolatok sokolda­lú fejlesztésére. Lisszabonban novemberben megindulnak az első orosz nyelvtanfolyamok. Portugáliában napról napra fokozódik az érdeklődés a szov­jet kultúra iránt, amihez a szovjet művészek vendégsze­replései is hozzájárulnak. A szovjet művészek fellépéseiről szóló jelentések vezető helyet foglalnak el a lisszaboni la­pokban. • * • A portugál államtanács csü­törtökön a késő esti órákban jóváhagyta a választójogi tör­vény első részét. A törvényja­vaslat másik részéről jövő hé­ten szavaznak. Az államtanács döntését kö­vetően pénteken országszerte megkezdődött a választásra jogosultak lajstromba vétele. Jól értesült körökben tudni vé­lik, hogy a törvény értelmé­ben — ahogyan ez a tervezet­ben is szerepelt — öt és fél­millió, 18. életévét 1975. feb­ruár 28-ig betöltő portugál kap szavazati jogot az alkotmányo- zó nemzetgyűlés megválasztá­sához. Csütörtökön nyilvánosságra hozták a pártok ós egyéb poli­tikai szervezetek működését, illetőleg a szervezkedést sza­bályozó törvényt, amelyet az ál­lamtanács október 24-én ha­gyott jóvá. A törvény értelmében a pár­toknak meghatározott feltéte­lekkel szabad koalíciót, illetve frontot alakítaniuk, összefog­niuk és egyesülniük. Nem párt- jellegű politikai szervezetek is alakulhatnak és a pártok ösz- szefoghatnak velük. * * * Portugália ideiglenes kormá­nya állami biztosokat készül kinevezni a magánbankokhoz, hogy ellenőrizze a tőkemoz­gást ós megakadályozza a tőke külföldre menekítését. A nemzetgazdaság normális működésének szavatolása érde­kében tervezett fontos lépést azután készülnek megtenni, hogy a közelmúltban leleplez­tek egy akciót, amely arra irá­nyult, hogy egymillió contót (39 200 000 dollárt) kicsem­pésszenek az országból. A kí­sérletet a Portugál Demokrati­kus Mozgalom (MDP—CDE) ak­tivistái leplezték le lisszaboni banktisztviselők segítségével. Az állami biztosokat előre­láthatólag azzal is megbízzák, hogy ellenőrizzék: vajon meg­felelő mértékben bocsátanak-e hitelt a bankok a rászoruló kis- és közéj>vállalatok rendel­kezésére, vagy ellenkezőleg, a nemzetgazdaság szempontjából károsan használják-e fel az alapokat. Islamabad, Kabul — Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter pénteken reggel Pa­kisztánból Afganisztán főváro­sába, Kabulba érkezett. A repü­lőtéren Abdul Madzsid igaz- ságügyminiszter és Vahid Ab- dullah külügyminiszter-helyet­tes fogadta. A nap folyamán Kissinger találkozott Moham- rned Daud afgán miniszterel­nökkel, majd még pénteken ázsiai kőrútjának következő állomására Teheránba repült. Kissinger és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni kormányfő tárgyalásairól közös közle­ményt adtak ki, amely beje­lenti, hogy Bhutto jövőre lá­togatást tesz uz Egyesült Ál­lamokban ós hogy Gerald Ford amerikai elnök a jövő évre szó­ló pakisztáni meghívást foga­dott el. A közös közlemény szerint egyébként az Egyesült Államok százezer tonna gabo­nát szállít Pakisztánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom