Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-10 / 240. szám, csütörtök

KISSINGER KÖZEL-KELETI KÖRÚTON Rockefeller volt Kissinger mecénása NÉh IANY 55^sor BÁN GIEREK: Washington — Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter szerdán reggel Washingtonból elindult közel-keleti tárgyaló- kőrútjára. Az Andrew légitá­maszponton Ford elnök és Schlestnger hadügyminiszter bú­csúztatta. Útjának első állomása Kairó, ahol már szerdán este meg­kezdte, majd csütörtökön dél­előtt folytatja megbeszéléseit Szadat egyiptomi államfővel­Később Szíriába, Jordániába, . Szaúd-Arábiába, Izraelbe, Algé­riába és Marokkóba látogat. Az egyiptomi fővárosban ar­ra számítanak, hogy Kissinger ezúttal a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának a végre­hajtására összpontosítja erőfe­szítéseit. Az amerikai külügy­miniszter ezzel szemben úgy nyilatkozott, hqgy küldetésé­nek egyik fontos célja az olaj­árak csökkentésének szorgal­mazása és a folyamatos olaj- szállítás biztosítása. Az Al Ahram által ismer­tetett egyiptomi álláspont sze­rint a közel-keleti válság át­fogó megoldása olyan közös akciót követel, amelyben részt vesz az Egyesült Államok és a Szovjetunió, ennek megfelelően kívánatos, hogy lépéseket te­gyenek a genfi békeértekezlet mielőbbi felújítására. Mint is­meretes, a két nagyhatalom társelnöki minőségben vesz részt a konferencia munkájá­ban. Egyiptom ezen túlmenően úgy véli, hogy Izraelt csupán összehangolt politikai, diplomá­ciai és katonai erőfeszítések révén lehet rákényszeríteni a megszállt arab területek teljes kiürítésére, végül nem képzel­hető el semmiféle igazságos rendezés a Palesztina! Felsze- badítási Szervezet, a palesztlnai nép egyedüli törvényes képvi­selőjének bevonása nélkül. Az Al Ahram kommentárja Kiemeli, hogy a csapatszétvá- liasztás nem elegendő, csak első lépés az átfogó rendezéshez ve­zető úton. A jelenlegi misszió — írja a lap — a korábbiak­nál sokkal nagyobb erőfeszíté­seket követel Kissingertől, mert ezúttal a közel-keleti vál­ság mélyére kell hatolnia, nem érheti be felületi és szakaszos vizsgálódással. Washington — Henry Kissin­ger amerikai külügyminisztert nagyon érdekli Clairbonre Pell demokrata párti és Jacob Javíts republikánus szenátor mintegy tíz nappal ezelőtt Kubában tett látogatása — mondotta kedden este Washingtonban Róbert Anderson külügyi szó­vivő. Az amerikai diplomácia veze­tője kedden este találkozott a két szenátorral, hogy első kéz­ből tájékozódjék a látogatás eredményéről. Tizenhárom év, vagyis a kubai—amerikai dip­lomáciai kapcsolatok megszaka­dása óta ez a látogatás az első volt a maga nemében. Mike Mansfield szenátor, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője ked­den kijelentette; a szenátust kétségtelenül Nelson Rockefel­ler alelnökké történt kinevezé­sének felülvizsgálatára fogják kényszeríteni az újabb leleple­ző információk azokról az ado­mányokról, amelyekkel Rocke­feller ós családja korábban számos politikusnak kedveske­dett. A napokban vált ismeretessé, hogy Rockefeller 50 000 dollá­ros csekket adott Henry Kis­singer jelenlegi külügyminisz­ternek 1969-ben, amikor az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője megszűnt számára dol­gozni, s mint Nixon volt elnök tanácsadója a Fehér Ház szemé­lyi állományába került. Rocké-, feller ezenkívül több mint 100 000 dollárt ajándékozott 22 szenátornak, illetve képviselő­nek is, hogy „segítse választá­si hadjáratukat“. MEGBOTRÁNKOZÁST KELTETT SZATO NOBEL DÍJA 1974. X. 10. Tokió — Japán baloldali és jobboldali politikai körökben egyaránt meglepetéssel fogad­ták a hírt, hogy Szato Eiszaku volt miniszterelnököt Nobel-bé- Redí jjal tüntették ki. Szato hét éves és nyolc hónapos minisz­terelnöksége alatt a tokiói kül­politikájának alapelve a japán Kommentárunk A szocialista országok je­lentős évfordulói, ame­lyekről ebben az évben emlé­kezünk meg, alkalmat adnak az ©lért eredmények mérlegelésé­re. Meg kell mondani, hogy ez a mérleg valóban kedvező. A sikerek áttekintésekor különö­sen kidomborodik az a tény, hogy mindezek az eredmények elképzelhetetlenek volnának a szocialista országok testvéri együttműködése, a Szovjetunió­val való szoros, egységes fellé­pése nélkül. Legutóbb az NDK negyedszá­zados fennállásával kapcsolatos ünnepségek nyújtottak lehető­séget a szocialista közösség eredményeinek felmérésére, a jelenlegi nemzetközi helyzet átfogó elemzésére. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára a berlini ünnepi nagygyűlésen mondott nagy jelentőségű be­szédében a történelmi visszapil­lantás után elismeréssel szólt az NDK eredményeiről, majd sorra vette a legfontosabb vi­lágpolitikai kérdéseket. Az SZKP főtitkára a társadal­mi élet különböző területein végbement nagyarányú fejlődés áttekintése után a nemzetközi helyzet alapvető vonásaként hangsúlyozta: régóta a világ fejlődését meghatározó ténnyé vált, hogy a béke annál erősebb és biztosabb, minél erőteljeseb­ben fejlődik a szocializmus, ós minél jobban növekszik annak a nemzetközi politikára gyakorolt hatása. Hangsúlyozta, hogy mind nagyobb jelentőségre tesz szert a testvéri országok együtt­működése a szocialista gazda­sági integráció keretei között. Ml már — mondotta Brezsnyev elvtárs — a gyakorlatban is hozzákezdtünk azoknak a ter­veknek a megvalósításához, amelyek összefüggnek a terme­—amerikai katonai együttmű­ködés minden áron való fenn­tartása volt. Szato miniszter- elnöksége idején a japán kor­mány minden erővel támogatta az Egyesült Államok távol-ke­leti politikáját és segédkezet nyújtott az amerikaiaknak a vietnami háború folytatásához. JEVGENYIJ TYAZSELNYIKOV, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a SZISZ prágai városi bi­zottságának küldöttségét, ame­lyet a városi bizottság elnöke, Miroslav Štépán vezet. A szívé­lyes baráti beszélgetésen V. Sadrin, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titká­ra is részt vett. PIOTR JAROSZEWICZ, a len gyei minisztertanács elnöke fo­gadta a nyugatnémet gyáriparo­sok küldöttségét, amely Hans Shol, az NSZK Gyáriparosai Szövetségének elnöke vezetésé­vel tartózkodik Varsóban. CSIAO KUAN-HUA, a Kínai Népköztársaság külügyminisz­ter-helyettese tegnap háromna­pos látogatásra Bonnba érke-, zett és megkezdte tárgyalását az NSZK politikusaival. Elsőnek Walter Gehlhoff külügyi állam­titkárral tanácskozott. Eszme­cserét folytat majd Helmut Schmidt szövetségi kancellár­ral, a Japánból hazaérkező Genscher külügyminiszterrel és találkozik az ellenzéki CDU/CSU képviselőivel is. ELFOGADTA a dominikai kor­mány ajánlatát az a hét gerilla, aki Santo Domingóban 12 napja megszállva tartja a venezuelai konzulátus épületét. A fegyve­resek szabad elvonulást kap­nak, ha sértetlenül szabadon bocsátják hét túszukat. Az ak­ció végrehajtására egyelőre várni kell, mert még nem je­lentkezett olyan ország, amely az emberrablókat hajlandó len­ne befogadni. PUNJAB indiai állam Ludhi- jan városában tegnap több mint százezer munkás, paraszt, al­kalmazott és diák tüntetett a monopóliumok ós a nagybirto­kosok inflációs politikája ellen. A felvonulók élén Radzsesvara Rao, az Indiai KP Országos Ta­nácsának főtitkára és más párt­vezetők, valamint a párt befo­lyása alatt álló tömegszerveze­tek vezetői meneteltek. KIMURA TOSIO japán és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter To­kióban aláírta a két ország tu­dományos-műszaki együttműkö­dési megállapodását. Ez a töb­bi között atomerőmeghajtású hajók együttes kifejlesztésére is vonatkozik. A NEMZETKÖZI ENYHÜLÉS KORUNK ELSŐRENDŰ KÖVETELMÉNYE Fontos Jengyei—amerikai megállapodások Washington — Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, kedden a washingtoni Fehér Házban két alkalommal tár­gyalt Edward Gierekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt •KB első titkárával, majd este vacsorát adott a lengyel párt­vezető és kísérete tiszteletére. A vacsorán elhangzott po­hárköszöntőjében az amerikai elnök egyebek között kijelen­tette: meggyőződése, hogy a Fehér Házban tartott megbeszé­lések a két ország átfogó együttműködésére vezetnek. Edward Gierek az amerikai elnök pohárköszöntőjére vála­szolva leszögezte, hogy a nem­zetközi enyhülés korunk első­rendű követelménye. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok a nyugati világ vonatkozásában Lengyelország egyik legfonto­sabb kereskedelmi partnere, s hogy a Washingtonban aláírt megállapodások hozzá fognak járulni a két ország még átfo­góbb együttműködésének meg­valósításához. Edward Gierek, a LEMP KB első tiktára washingtoni láto­gatásának egyik fontos állomá­saként több lengyel—amerikai dokumentum aláírására került sor. Mieczyslaw Jagielskl, a len­gyel minisztertanács elnökhe­lyettese és Gáspár Wienberger, az USA egészségügyi-, oktatási és népjóléti minisztere egész­ségügyi együttműködési egyez­ményt írtak alá. Közös közleményt írtak alá ezenkívül a két ország közötti mezőgazdasági termékforgalom fejlesztéséről. Ezenkívül megállapodtak, hogy a kölcsönös importforga­lom területére is kiterjesztik a legnagyobb kedvezmény elvét. A felek megállapodtak egy állandó munkacsoport létreho­zásában, amely véleménycserét folytat gazdasági és kereske­delmi kérdésekről, továbbá ta­nulmányozza az együttműködés lehetőségeit a mezőgazdaság különböző területein. Kedden kötötték meg az energetika terén folytatott tu­dományos és műszaki együtt­működésről szóló egyezményt is. Ebben külön figyelmet szen­telnek a szénkitermelés és fej­használás kérdéseinek. Egyez­ményt írtak alá a közös tudo­mányos-műszaki program telje­sítéséhez szükséges közös anya­gi alap létrehozásáról. Ezenkí­vül adózási egyezményt kötöt­tek. A Lengyel Külkereskedelmi Kamara és az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának képviselői egyezményt írtak alá egy lengyel—amerikai gaz­dasági tanács létrehozásáról. Együttes erőfeszítések Bécs — A Bolgár Kommunis­ta Párt és az Osztrák Kommu­nista Párt folytatja erőfeszíté­seit az európai béke és bizton­ság, az európai biztonsági érte­kezlet második szakaszának mi­előbbi befejezése és a tanácsko­zás befejező szakaszának leg­felsőbb szinten történő összehí­vása érdekében —, hangoztatja a nyilatkozat, amelyet kedden tettek közzé Bécsben a Bolgár Kommunista Párt küldöttségé­nek látogatásáról. A nyilatkozat hangsúlyozza: Mindkét párt nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége és összeforrottsága további erősí­tésének. A BKP és az OKP to­vábbra is fáradhatatlan harcot folytat az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen, támo­gatásáról biztosítja a kommu­nista- és munkáspártok európai, később pedig nemzetközi ta­nácskozásának összehívását. isabel Perón a normalizálásért Buenos Aires — Isabel Perón argentin elnök összehívta a poli­tikai pártok, a szakszervezetek, a vállalkozók, a fegyveres erők és az egyház képviselőinek ta­lálkozóját, hogy megvitassák a jobboldali erők felforgató tevé­kenysége elleni intézkedéseket. A tanácskozáson mondott beszé­dében hangsúlyozta: az argen­tin kormány megfelelő erővel és eszközökkel rendelkezik ohm­hoz, hogy szavatolja a nemzet biztonságát és normalizálfa helyzetét az országban. lés kooperációjával és az együt­tes tervezéssel, csakúgy, mint a kollektív tudományos kutatá­sokkal. A továbbiakban utalt a szocialista országok közös ak­cióinak hatalmas szerepére: — Politikai erőfeszítéseinknek a béke megszilárdítása jegyében, a Varsói Szerződés tagországai irányzatok az NSZK-ban, ame­lyek a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény meg­sértésével különleges előnyök­höz szeretnének jutni. Figyel­meztetett arra, hogy mindaz, ami nagy erőfeszítések, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok részéről tanúsított jó­Sikereink záloga fegyveres erőinek testvéri együttműködése a béke védel­mének jegyében — mindezek rendkívül nagy jelentőségű té­nyezők. Ezen a téren, éppúgy, mint a belső fejlődés felada­tainak megoldásában, a szocia­lista közösség államainak össze- forrottsága és egysége a továb­bi sikerek igazi záloga. A nemzetközi kérdések elem­zésére rátérve, Brezsnyev elv- társ hangsúlyozta, hogy az NDK politikája, amely a két német állam közötti kapcsolatok nor­malizálására irányul a békés egymás mellett élés elveinek alapján, a szocialista országok közös irányvonalának fontos al­kotórésze, az európai feszültség enyhülésének fontos eleme. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár küszöbönálló szovjet­unióbeli látogatásáról szólva a nyugatnémet kormány vezetői­nek ismert nyilatkozatait az NSZK külpolitikájának folyama­tosságáról, reméljük, hogy a küszöbönálló tárgyalások lehe­tővé teszik további konkrét lé­pések megtételét a kölcsönösen előnyös kapcsolatok ós az együttműködés fejlesztésében. Ez megfelel mind a két ország érdekeinek, mind az európai béke ügyének. Ugyanakkor az SZKP főtitkára megemlítette azt is, hogy vannak olyan politikai akarat ós felelősségteljes maga­tartás eredményeképpen jött létre, túlságosan értékes és fon­tos ahhoz, hogy a legcsekélyebb mértékben is politikai játék tár­gyát képezhesse. L eonyid Brezsnyev nagy figyelmet szentelt az eu­rópai biztonság kérdéseinek. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlettel kapcso­latban rámutatott, hogy az ér­tekezleten voltak és mindig vannak nehézségek. Bizonyos nehézségeket a részvevők egyes kérdésekben vallott nézeteinek természetes különbözősége okoz, másokat egyeseknek az a törekvése, hogy a maguk szá­mára egyoldalú előnyökhöz jus­sanak. Már most világos azon­ban — hangsúlyozta az SZKP főtitkára — hogy az európai bé­ke biztosításának érdekei pa- rancsolóan előírják az európai értekezlet munkájának a legrö­videbb időn belül való befeje­zését. A Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok min­den erőfeszítést megtesznek, hogy az értekezleten olyan si­ker szülessék, amelynek segít­ségével lerakhatok Európában a biztonság és az együttműkö­dés szilárd alapjai. Ez azonban nemcsak Európá­ra vonatkozik. A lenini külpo­litika elveitől lelkesítve — amelynek legfőbb célja a tár­sadalmi haladás biztosítása a békének s a népek biztonsá­gának viszonyai közepette — a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség minden állama lankadat­lan harcot vív a háborús ve­szély csökkentéséért, a leszere­lésért. Az utóbbi években fon­tos megállapodások születtek a fegyverkezési hajsza bizonyos fokú korlátozására vonatkozó­lag. Ezek a megállapodások eredményesek, de csak a kez­detet jelentik, szükség van to­vábbi előrelépésre. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk az e téren folytatott tárgyalá­soknak — hangsúlyozta Brezs­nyev elvtárs — mindenekelőtt azoknak, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok straté­giai fegyverzetének korlátozása területén megvalósuló további lépésekre és a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vonatkoznak. Hangsúlyozta: „Az Egyesült Ál­lamok kormányával fenntartott kapcsolataink során folytatjuk annak a közös kezdeményezés­nek a konkrét formákban tör­ténő kidolgozását, amely nem­zetközi megállapodás megköté­sét irányozza elő a legveszélye­sebb és leggyilkosabb vegyi fegyverek betiltásáról és meg­semmisítéséről. — A Szovjet­unió bármikor kész megállapod­ni a Földközi-tenger térségében állomásozó atomfegyverekkel ellátott szovjet és amerikai fel­színi hadihajók és tengeralatt­járók kivonásáról. Síkraszáilunk a földalatti atomfegyver-kísér­letek teljes betiltásáról megkö­tendő megállapodás mellett Is.“ V itathatatlanul jelentősek az enyhülésért vívott harcban elért sikerek, de amint az SZKP főtitkára mondotta, beérnünk ezekkel semmiképpen sem szabad. A nemzetközi kap­csolatok jövőjére gondolva, a szilárd, megingathatatlan béké­re törekedve, jól látjuk, hogy nem vezet sima út e cél felé. A béke ügyének, az enyhülés ügyének nemcsak bajnokai van­nak, hanem aktív ellenfelei is, sajnos közéjük tartoznak a Kí­nai Népköztársaság jelenlegi vezetői is. Csak keserűséget válthat ki az a tény, hogy a maoista vezetők akaratából Kí­na a szocialista országokkal való szakítás és az ellenük folytatott harc útjára lépett. Meggyőződésünk, hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs, hogy ez a természetellenes helyzet nem tartható fenn a végtelenségig. Ami bennünket illet, mi meg­tettünk s a jövőben is megte­szünk minden erőfeszítést an­nak érdekében, hogy normali- záljuk a Kínai Népköztársaság­hoz fűződő kapcsolatokat, hely­reállítsuk a testvéri barátságot és az együttműködést Kína kom­munistáival, dolgozóival. A világ közvéleményében nagy visszhangot váltott ki Leo­nyid Brezsnyev berlini beszédé­nek számos vonatkozása. A szo­cialista országok sajtója rámu­tat, hogy az SZKP főtitkára új­ból megerősítette, hogy kész konstruktív együttműködósro kontinensünk valamennyi álla­mával a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében, kö­vetkezetesen megvalósítva az SZKP XXIV. kongresszusán meg­hirdetett békeprogramot. Az élet igazolja Brezsnyev elvtárs sza­valt, miszerint a szocialista kö­zösség országaink közös akciói, összefogásuk és egységük jelen­tik a békéért és a további eny­hülésért vívott harc sikerét. P. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom