Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-01 / 232. szám, kedd

Napirenden a tuJományos-tecňnikai fejlesztés legutóbbi plenáris ülésén a tudományos-technikai fejlesztés feladatairól tárgyalt a bratisiavai II. körzeti pártbizottság. Döntése értelmében a múlt szombaton széles körű pártaktíva- értekezletet hívtak össze a Slovnaft gyűléstermében, amelyen több száz párt-, szakszervezeti és ifjúsági funkcionárius, vala­mint az üzemek és a kutatóintézetek vezető dolgozói részvé­telével foglalkoztak a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága májusi ülésének határozatából adódó feladatokkal. Az aktíva- értekezleten Bohumil Bláha mérnök, a körzeti pártbizottság titkára tartott beszámolót. 1974. X. 1. Kedvező fejlődé" Bratislava második körzete Szlovákia egyik legfejlettebb Ipari területe. Ipari termelése nemcsak a főváros és Szlovákia szempontjából jelentős, hanem az egész ország gazdaságában is fontos szerepet játszik. Ez a tény még inkább kiemeli ebben a körzetben a tudományos-tech­nikai fejlesztés jelentőségét, a pártszervek és -szervezetek fe­lelősségét e mérhetetlenül fon­tos társadalmi feladat megva­lósításáért. Az utóbbi években elért gazdasági eredményekben megmutatkozik a fokozatos in- tenzifikálás hatása, valamint a termelés hatékonysága növelé­sének eredménye. Az ipari ter­melés mennyisége 1970-hez vi­szonyítva harmincnyolc száza­lékkal nagyobb, s a felével meghaladja a gyarapodás szlo­vákiai átlagát. Az ötödik ötéves terv első esztendejéhez hason­lítva nyolc százalékkal növeke­dett az alkalmazottak száma. A termelés gyarapodásának ki- lencvenkét százalékát a munka­termelékenység növekedése fe­dezte. Az egy dolgozóra eső termelékenység most harminc százalékkal nagyobb, mint 1970- ben volt. Hasonlóképpen ked­vező képet mutat a munkater­melékenység és az átlagos fize­tések fejlődésének aránya — az előbbi harminc százalékos nö­vekedésével szemben az átla­gos keresetek tizenhárom szá­zalékkal növekedtek. A pozitív fejlődés ez évben is folytatódik — az év kezdetétől a bruttó termelési tervet 100,4 százalék­ra, az árutermelési tervet 100,7 százalékra teljesítették; az elő­ző tervmutatónál a növekedés indexe 105, az utóbbinál 104,7. A teljesítményekre eső anyagi költségek 0,8 százalékkal ki­sebbek a tervezettnél, s a mölt évi helyzethez viszonyítva 1,4 sz á z a 1 ék k a 1 a 1 a c s on y a bba k. Ezek az adatok a körzet dol­gozói elkötelezett igyekezetét bizonyítják, amellyel követke­zetesen megvalósítják a párt gazdasági irányvonalát. Az üze­mek és intézmények dolgozói munkakezdeményezéssel vála­szoltak a központi pártbizott­ság, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa és a SZISZ Központi Bi­zottsága felhívására. A Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk fel­szabadítása harmincadik évfor­dulójának köszöntésére 1974- ben háromszáztizenhároin millió korona értékű szocialista köte­lezettséget vállaltak. A teljesí­tett felajánlások értéke már az év első felében meghaladta a háromszázkilencven millió ko­ronát. Az előrehaladás legfőbb kezessége A kedvező gazdasági eredmé­nyek jó feltételeket teremtenek a jövő évi tervfeladatok telje­sítésének megalapozására. A vállalatokban, üzemekben és in­tézményekben most folyik az 1975. évi tervek előkészítése. E munka során céltudatosan ki kell alakítani a feltételeket a jelentős népgazdasági tartalé­kok — közte a tudományos­technikai fejlesztés és a szocia­lista gazdasági integráció ki­használására is. Az aktívaérte­kezleten ezzel összefüggésben hangsúlyozták: meg kell gyor­sítani a tudományos-technikai előrehaladás gyakorlati kihasz­nálását, tovább kell folytatni a termelés koncentrálását és sza­kosítását; elő kell készíteni s a legmagasabb műszaki és mi­nőségi színvonalon célszerűen végre kell hajtani a termékek innoválását, tökéletesíteni kell a beruházások tervezési, tech­nikai és gazdasági előkészíté­sét, valamint irányítását; mind­egyik vállalatban és üzemben hathatós racionalizálási intéz­kedéseket kell foganatosítani az élő munka megtakarítása céljából. A körzetben működő vállala­tokban és üzemekben a párt­elhangzott lapossággal követelmé­teljesítését szervezeteknek továbbra is arra keli mozgósítaniuk a dolgozó­kat, hogy a lehető legtakaré­kosabban használják ki az elektromos energiát és a tüze­lőanyagot. Az értekezleten beszámoló nagy i részletezte azokat a nyékét, amelyek múlhatatlanul megköveteli a gazdaság intenzív fejlesztésének feladata. Elsősorban is határo­zottan folytatni kell a XIV. pártkongresszuson és a közpon­ti pártbizottság májusi plenáris ülésén a tudományos-technikai fejlesztés terén kitűzött felada­tok teljesítését, gyors ütembep növelni kell hozzájárulásukat o n épgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A dolgozók alko­tó kezdeményezésének fejlesz­tése a tudományos-technikai előrehaladás legfőbb kezessége. Ez egyebek közt megkívánja, hogy a vállalatokban és az üze­mekben célszerűen meghatároz­zák a szocialista kötelezettség­vállalások céljait, valamint a verseny feltételeit, az anyagi és az erkölcsi ösztönzőket is beleértve, s a komplex szocia­lista racionalizálási brigádok meg az újítók figyelmét a tu­dományos technikai fejlesztés feladatainak teljesítésére össz­pontosítsák. A műszáki értelmi­ség tagjai közt terjeszteni kell a személyes alkotótervek beve­zetését a tervfeladatok határ­idő előtti teljesítése, a nyers­anyagok és az élőmunka meg­takarítása érdekében. Feltétle­nül szükséges, hogy a dolgozó­kat mindenütt megismertessék a tudományos technikai fejlesz­tés koncepciójával és program­jával, s a kitűzött célok elérése érdekében cselekvő egytittmű ködésre nyerjék meg őket. A kommunisták felelőssége Az aktívaértekezleten szó volt a Doprastav nemzeti válla­lat pártalapszervezetének jó ta­pasztalatairól. Az alapszervezet minden évben a politikai-szer­vezési intézkedések tervében bontja le a XIV. pártkongresz- szus, a CSKP Központi Bizottsá­ga meg az SZľ.KP Központi Bi­zottsága plenáris üléséből eredő időszerű feladatokat. A közpon­ti bizottság ülésének határoza­tát a pártszervezet plenáris ülésén vitatták meg és ennek alapján már júniusban kiegészí­tették a politikai-szervezési in­tézkedések tervét. A tudomá­nyos-technikai fejlesztés terén kitűzött feladatok teljesítését a pártszervezetben negyedéven­ként, a vállalati konferencián pedig félévenként ellenőrzik. A pártalapszervezel megfontolt koncepció alapján irányítja a vállalati és a társadalmi szer­vezeteket. A vállalat eredmé­nyesen teljesíti építési felada­tait, s az ott dolgozó kommu­nisták, a munkások és műsza­kiak követésre méltó példát mutatnak. Színvonalasan érvé­nyesíti a párt vezető és szer­vező szerepét a többi között a Magasépítő Vállalat, a Termo stav, a ČSAD vezérigazgatósá­ga, a Dunahajózásl Vállalat és a Hydrostav farkastoroki tize mének pártszervezete. A párt­szervezetek jelentős része azon­ban csak a vállalat vagy az üzem gazdasági politikáját kí­séri figyelemmel, s úgy véli, hogy ezzel a tudományos-terh- nikal fejlesztés terén fennálló kötelességeit is teljesíti. Az ak- tívaértekezleten hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy a párt vezető szerepét ezen a téren teljes mértékben érvényesítsék. Rámutattak az ezzel összefüg gő fontos szervezési feladatok ra és hangsúlyozták a kollektí­vák és az egyének erkölcsi po­litikai meg anyagi érdekeltsé­gének jelentőségét. A munká­sok és a műszaki értelmiség ak­tivitása jelenleg a legtöraege- sebben és leghatékonyabban a komplex racionalizálási brigá dókban nyilvánul meg. Ezek te­vékenysége főképpen a Magas­építő Vállalat, a Termostav, n Dunahajózásl Vállalat, a Slov- naft, a Kommunális Üzemek, a Doprastav munkahelyein bonta­kozik ki eredményesen. A második körzeti pártbi­zottság nagy gondot fordít a gazdasági és a termelési-műsza­ki propaganda fejlesztésére. Ezzel összefüggésben több pártaktívaértekezletet tartottak a körzet vállalataiban. Számos vállalat, közte a Slovnaft, a Magasépítő Vállalat, a Priem- stav, a Dunahajózási Vállalat, a Bratisiavai Építővállalat és több más gazdasági szervezet pártbizottsága alapos tervet dől gozott ki a technikai gazdasági propaganda végzésére. Sok pártszervezet aktivizálta a Szlo­vák Tudományos-Technikai Tár­saság üzemi csoportjait, ame­lyek eredményes tevékenysége! fejtenek ki. A prievidzai Priem- stav vállalat SZTTT üzemi cső portja felhívására indult szlo­vákiai verseny harmadik évfo­lyamában például a Doprastav vállalat helyi csoportjának tag­jai 5,6 millió korona megtaka­rítást értek el. A gyűlés résztvevői nagy fi­gyelmet szenteltek a tudomá nyos kutatóintézetek tevékeny ségének, melyek országos szem­pontból is jelentős munkát vé­geznek. A második körzetben ha rm inc lúd om ányos-kutató) munkahely működik, melyek ben egész Szlovákia tudomá­nyos-kutatási dolgozóinak mint­egy tizenöt százaléka tevékeny­kedik. Az értekezlet tárgyalása hangsúlyozta azt a felelősséget, amelyet a pártszervezetek, a kommunisták viselnek a tudo­mányos-technikai fejlesztésért. Szükséges, hogy minden egyes kommunista saját ügyének le kintse a tudományos-technikai előrehaladást, s munkahelyén, munkatársai között ennek tuda­tában tevékenykedjék. GÁL LASZI.fi A világnézeti nevelés SZERVES RÉSZE A CSKP KB nak a tudomá­nyos műszaki fejlődés kérdései­ről elfogadott határozatai szá­mos fontos feladatot tűznek a társadalomtudományok elé. Ezek teljesítésében jelentős szerepe van a marxista—leni- nfsta filozófiának. A filozófia egyik fontos és rendkívül igé­nyes feladata, hogy segítséget nyújtson az egyes tudomány­ágak helyes világnézeti és álta­lános módszertani irányvonalá­nak kialakításában. A marxis­ta— leninista filozófia világné­zeti és módszertani jelentősége abból a szerves együvétartozás- ból ered, amely a valóság filo­zófiai és tudományos tanulmá nyozását köti össze. A korszerű természettudomá­nyok eredményeinek helyes vi­lágnézeti magyarázata szüksé­ges a filozófia fejlődéséhez, va­lamint a természettudományok módszertani és eszmei irányvo­nalához. A természettudomá­nyok a természeti jelenségek általános elméleti magyaráza­tával kapcsolatban mindig fisz- sz.efüggtíek a filozófiával. Mi­nél szélesebb jellegű az elmé­leti általánosítás, annál szoro­said) kapocs fűzi a filozófiához. Ebből ered a filozófia és a ter­mészettudományok egységé­nek, valamint a tudomány e két ágazatának tudósai közti kapcsolat szükségszerűsége. Le­nin 1922-ben hangsúlyozta: „Meg kell értenünk, hogy meg­felelő filozófiai alapok nélkül a természettudományok és a materializmus nem tudnak helytállni a burzsoá eszmék tá­madása és a burzsoá világnézet felélesztése elleni harcban. Amennyiben a természettudós helyt akar állni ebben a harc­ban és a harcot sikeresen akar­ja befejezni, modern materia­listának, a materializmus öntu­datos hívének, vagyis dialekti­kus materialistának kell len­nie". A természettudományok fejlő­désében olyan helyzetek adód­nak, amikor a tudományok kulcsfontosságú problémái elvi világnézeti és filozófiai kérdé­seket vetnek fel, amelyeknek lielyojs megoldása és megértése meggyorsítja a természettudo­mányi megismerés fejlődését. A megismerés adott foka éppen ezekre a kulcsfontosságú prob­lémákra koncentrálódik, ugyan­úgy a további fejlődés irány­vonalai is. Ezen a ponton a va­lóság teljes megismerésének szükséges feltétele a filozófia és az egyes tudományágak együttműködése. A mai természettudományok­ban nagyon sok az ilyen prob­léma. Például a mikrovilág és a makrovilág, az élő és az élet­telen anyag, a mozgás és az anyag viszonya, a világűr meg­ismerésével kapcsolatos prob­lémák stb. E problémák közül egyet sem oldhatunk meg sike­resen a komplex általános fi­lozófiai megközelítés, az elvi dialektikus-materialista alap nélkül. A másik oldalon a ma­terialista filozófia sem fejlőd­het sokoldalúan anélkül, hogy nem merítene a természettudo­mányok gazdag forrásairól. A Kladnói Egyesült Acélművek nemzeti vállalat újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez tartozik a középfrekvenoias kemence-gépcsoport, az Istol, amely a Polrtinái Kohóban működik. Ennek kö­szönhetően az üzem speciális acéltermelése évente 18 ezer tonnával növekszik. Felvételünkön a gyorsvágó acél öntése az új kemencé/reu. (Felvétel: Saroch — ČSTK) A modern tei'mészettudomá- nyok mozgását az összetettség és az absztrakt jelleg jellemzi. Képletesen szólva a tudomány absztrakció útján eltávolodik a valóságtól, hogy új hidakat épít­sen, amelyek lehetővé teszik, hogy a konkrét megismerés ré­vén jobban megközelítsük a va­lóságot. Ez az összetett út ma­gába rejti az elvont tevékeny­ség abszolutizálásának veszé­lyét. Az ilyen abszolutizálás szubjektivizmushoz és idealiz­mushoz vezet. A szubjoktivista hozzáállás egyik megnyilvánu­lása, hogy túlbecsülik a tudo­mány és a tudósok szerepét, bi­zonyos tények alkotóinak tart­ják őket, a valóságban azon­ban ezek gondolkozásuk ered­ményei, és kevés közük van a a gyakorlati tevékenységhez. W A természettudományok ideo­lógiai és világnézeti területén a hatvanas években fokozatosan a jobboldali opporlunista néze­tek kerültek túlsúlyba. A tudo­mány társadalmi szerepét, vala­mint a mai természettudomá­nyok ismereteinek ideológiai következtetéseit illetően olyan nézetek merültek fel, amelyek összeegyeztethetetlenek a mar­xista—leninista világnézettel. Ez a helyzet többek között tük­rözte a természettudományok és a filozófia közti hiányos kapcsolatot. Ugyanakkor azon­ban a filozófia sem nyújtott mindig helyes, elég szilárd vi­lágnézeti és módszertani tá­maszt. A pozitivista irányzatok éppen a természettudományos megismerés fejlődéséből eredő problémák filozófiai és mód­szertani megközelítésében ha­toltak a filozófiába A filozofi álján ezeket az irányzatokat nem kis mértékben befolyásolta a természettudo­mányok állásfoglalása. A poli­tikát, a filozófia osztályjellegét összeegyeztethetetlennek tartot­ták a tudományokkal, vagy legalábbis olyan tényezőnek, amely ártalmas. A filozófiában a pozitivista irányzatok azok­nak a törekvéseknek az ered­ményei voltak, hogy az elvont­ságot illetően a természettudo­mányok szintjére akartak kerül­ni. A filozófia tudományos jel­legét az Ideológiai kérdésektől és a politikától való elszaka­dásban látták. Figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a fi­lozófia tudományos és igaz vol­ta nem lehet független az ideo­lógiától, az osztály jellegtől és a pártosságtól. Ezen a területen sok és igé­nyes munka áll a marxista-r- leninista filozófia előtt. Nagyon nagy jelentőségű a marxista— leninista filozófia oktatása a főiskolákon, s ennek sikere nagymértékben az egyes taná­rok támogatásától és személyes példamutatásától függ. Különö­sen fontos az új tudományos dolgozók marxista—leninista nevelése. A fiatal tudományos dolgozók a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia keretében rendezett szemináriumokon ak­tív érdeklődést tanúsítanak a világnézeti, filozófiai és mód­szertani problémák Iránt. A fia­tal matematikusok, csillagászok, fizikusok, biológusok, orvosok és más tudományágak képvise­lői referátumokat dolgoztak ki, amelyekben tudományágazatuk filozófiai nézőpontjaival fog­lalkoztak. Így pl. foglalkoztak a kvantummechanika és a mai csillagászati felfedezések filo­zófiai problémáival, a pszichi­kai fejlődés dialektikus értel­mezésével Stb Az alapvető feltétel a folya­matos együttműködés, a tudo­mányos szemináriumok és vi­ták, amelyeken a tudomány mindkét ágazatának dolgozói aktívan vesznek részt. A Cseh­szlovák Tudományos Akadémia a tudományos dolgozók világ­nézeti nevelésével kapcsolatban állandó szemináriumot szerve­zett a természettudományok fi­lozófiai és módszertani kérdé­seiről, s ennek munkájában a természettudósok és a filozófu­sok egyaránt részt vesznek. A természettudósok és a filo­zófusok kölcsönös együttműkö­dése a tudomány fejlődésének szükséges feltétele. Ezért kellő figyelmet kell szentelnünk az ideológiai munka e fontos terü­letének. JlftlNA STACHOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom