Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-01 / 232. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK A kölcsönkövetelés elévülése L. Gy.: Magát a fcölcsön-jog- (igyletet (adóslevél) tartalmazó Iratot nem lehet adósságot elismerő nyilatkozatnak tekin­teni. Az adóslevél alapján a kö­vetelés esedékességétől számí­tolt 3 év eltelte után (ebben az esetben az esedékesség 19ül. december 31 ével volt meghatá­rozva ) az adósnak joga volt (bár nem kötelessége) az e'é- vülés kifogásával élni. Mivel a törvény értelmében a bíróság köteles az ilyen elévülési kifo­gást figyelembe venni, jogo­san utasította el a pert az adós által megemelt elévülési kifo­gás alapján. 11a az adós a köl­csön átvétele után később, akár egy nappal is később, írásbeli nyilatkozattal elis­meri a követelés Jogalapját és összegét, az ilyen nyilatkozat a polgári törvénykönyv 111), tj-áimk 1. bek. értelmében olyan minősített adósság-elisme­résnek számít, amely a megál­lapított esedékességtől számí­tott időponttól kezdve 10 éves elévülési határidőt biztosít. Ugyancsak 10 éves elévülési határidőt hiztosít a hitelezőnek a jogerős bírósági vagy más hivatalos határozat. A Legfel­sőbb Bíróság több döntvénye szerint az adós az említett írás­beli elismerő nyilatkozattal már az egyébként elévült tar­tozást is elismerheti és az ilyen elismerés után a követelés el­len már nem védekezhetne az elévülés kifogásával, illetve csak akkor, ha az ilyen elis­merésben megállapított esedé­kességi időpont után legalább 10 óv elmúlt. Az elévülési ha­táridő folyása megszakad, lia a jogosult követelését időben bepereli vagy időben kéri a megítélt követelés végrehajtá­sát és az ilyen eljárásban ren­desen a polgári perrendtartás értelmében jár el. Az elévülés jogszabálya a jogbiztonság ér­dekét szolgálja, mert hosszabb Idő eltelte után nehezebb a jogviszonyt hitelesen bizonyí­tani. Vagyonjogi ügyekben T. A.: A családi házra és kertre vonatkozó részes közös tulajdont polgári törvényköny­vünk 141. §-a értelmében írás­beli szerződéssel, a tulajdon- rész eladásával, ajándékozásá- val) vagy esetleg cseréjével le­het megszüntetni. Eladás vagy csere esetében az értékelést il­letően a legmagasabb megenge­dett árat az 1969/47 sz. hirdet­mény érlelmébn kell kiszámíta­ni. Ha ilyen szerződéssel nem tudnák a vagyonközösséget megszüntetni, akkor bármelyi­kük — tehát nénjük is, mint társtulajdonos — a járásbíró­sághoz fordulhat a vagyonkö­zösség bírósági határozatiul (egyezség vagy ítélet) történő megszüntetése iránt. Elsősor­ban a reális megosztás jön számításba a tulajdonrészek arányában. Ha ez nem lenne műszakilag lehetséges, vagy nem lenne célszerű, akkor a bíróság valamelyik félnek vagy többjüknek tulajdonba juttatja az egész ingatlant azzal, hogy a többinek kötelesek megfizet­ni a 69/47 sz. hirdetmény sze­rint a kérdéses ingatlanrészek becsértókét. Ha a felek közül egyik sem akarja a többi ki­fizetésével az egész ingatlant megszerezni, a bíróság sem kényszeríthetné őket erre. Az . ilyen esetben a bíróság elren­delné az Ingatlan állami jegy- zőség útján való eladását. Az ilyen eladás szintén csak ez 1969 47 sz. hirdetményben meg Minden negyedik dolgozó újító A német Demokratikus Köz­társaság minden negyedik dol­gozója újító. 1953-ban a dolgo­zók 14 420 újítási javaslatot ad­tak be. 1973-ban az újítók szá­ma már elérte az 1 274 000-et, és mintegy fél millió újítási ja­vaslatot valósítottak meg a gya­korlatban. A megvalósított újí­tási javaslatok összértéke meg­haladja a 3,5 milliárd márkát. szabolt áron történhet. A tu­lajdonközösség említett meg­szüntetésekor rendezni kell a felek közötti kölcsönös követe­léseket, pl. beruházás, kizáró­lagos használat, stb. címén. Ha saját lnkásszüksógletük kielégí­tésénél nincs szükségük az egész házra, ajánlatos a közö­sen megbízott szakértő által kiszámított árért házrészüket nén jüknek eladni. Egy esetleges perben sem lehetne ugyanis ma­gasabb kifizetést elérni. Árva JELIGÉRE: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó ira­taik alapján kérjék ki ügyvéd tanácsát. Az Önök közötti jogvi­szonyt valószínűleg a szerződés tartalma alapján kell elbírálni. Egyébként a kérdéses összeg miatt nem lenne érdemes liosz- szabb időt és költséget emésztő perbe bocsátkoznia. M. GY.: Mivel a járási nem­zeti bizottság is a terv megvaló­sítása mellett van, ajánljuk, kér­vényezzék, hogy a helyi nem­zeti bizottság a pénzbeli kárté­rítés helyett juttasson önnek a községben megfelelő kertpar­cellát. Erre módot nyújt az 1969/47. sz. hirdetmény is ab­ban az esetben, ha a helyi nem­zeti bizottságnak van ilyen célra felhasználható telke. Nyugdíjügyeikben H. GY.: ön, mint teljes rok­kant, már hosszabb ideje tel­jes rokkantnyugdíjat kap 1065 korona összegben. Nemrég betöltöte 60. életévét, az öregségi nyugdíjra előírt kor­határt, és ezzel kapcsolatban kérdi, milyen mértékben és milyen feltételek mellett dol­gozhatna. A törvény a részleges rok­kantak esetében számol azzal, hogy a dolgozó csökkentett tel­jesítőképességének megfelelő mértékben tovább dolgozik. A teljes rokkantak esetében a törvény abbéi indul ki, hogy az ilyen rokkantak armígyis meg­tört egészségük jelentős to­vábbi romlása nélkül nem dol­gozhatnak. Ha ennek ellenére munkát vállalnak— amit a tör­vény nem tilt meg — felülvizs­gálhatják a teljes rokkantság további indokoltságát. Egyéb­ként az ön öregségi nyugdíja feltehetően azonos összegű len­ne, mint a jelenleg folyósított rokkantnyugdíj. B. I. KOŠICE: A nevelési pót­lók (výchovné) egy eltartott gyermek esetében az öregségi nyugdíjhoz, a részleges rok­kantjáradékhoz, a szociális se­gélyhez és a személyi nyugdíj­hoz havi 90 korona, a teljes rokkantjáradék esetében havi 140 korona. A második és to­vábbi eltartott gyermek eseté­ben már minden Járadéknál azonos a nevelési pótlék ösz- szege: két gyermek esetében 430, három gyermek esetében 860, négy gyermek esetében 1280, öt gyermek esetében 1520 és minden további gyermek esetében 240 koronával több. CS. M.: A részleges rokkant­járadékát megszüntető határo­zat ellen fellebbezhet. Az eset­leges ilyen fellebbezése alap­ján a Kerületi Társadalmi Bizto­sítási Véleményező Bizottság ki­vizsgálása alapján döntenének (Krajská posudková komisia soc. zabezpečenia). L. I.: ön nyilvánvalóan a nyugdíjigénye megnyíltakor (25 óv ledolgozása és a 60. életév betöltése) még nem lépett tény­legesen nyugdíjba, hanem nyug­díjának emelése érdekében (a nyugdíjigény megnyíltakon ha­vi átlagkereset 4 %-a minden további évért) tovább dolgozott. Az ilyen dolgozót a munka tör­vénykönyv bizonyos előírásai szerint szintén megilleti az a védelem, amely megilleti a nyugdíjasokat. A munkatör­vénykönyv 50. §-a értelmében csak a járási nemzeti bizottság előzetes beleegyezésével adhat a munkaadó válla'at az ilyen dolgozónak felmondást. Ha azért dolgozott tovább, mert hiányoztak az evei, akkor csak a 25 év ledolgozása után szerzett igényt teljes öregségi nyugdíjra. A továbbdolgozó nyugdíjasokat a munkaviszony­ból kifolyóim a többi dolgozó­val egyenlően kell elbírálni, csak a betegbiztosítást illetően kell figyelembe venni a törvé­nyes korlátozásokat. Dr. F. J. MERRE TART AZ ÜGYVITEL GÉPESÍTÉSE? Az ügyvitel gépesítését, szerepét a vállalatok és a népgazdaság irányításában — úgy véljük — külön hangsúlyoznunk ma már felesleges. A leg­fontosabb ügyviteli feladatok a vállalatok tevé­kenységét meghatározó tervezés, a tervek teljesí­tésének mérése, a vállalatok gazdálkodásáról és gazdasági feladatainak teljesítéséről szóló beszá­molók elkészítése, az ezekhez szükséges nyilván­tartások vezetése stb. Mindez lehetetlen kellően kialakított ügyviteli eljárások és ügyviteli eszkö­zök nélkül. Hatalmas munkát jelent a többi között — n kellő tapasztalatok hiányában több helyen még ma is megoldatlan — a termelés ügyviteli mód­szerekkel történő műszaki irányítása. Ide tarto­zik a termelés programozása, az ehhez kapcsoló­dó gyártáselőkészítés és az anyaggazdálkodás. Az Iparvállalat termelésének az emberi és gépi kapacitásokat kellőképpen figyelembe vevő irá­nyítását ma már nem lehet néhány ötletszerű ve­zetői utasításra bízni, hanem ez minden részleté­ben gondosan kidolgozott előírásokat igényel. Az előírások fogaskerékszerűen egymásba kap­csolódó megalkotásának problémája a vállalat nagyságának növekedésével arányosan egyre bonyolultabbá válik. A termelés programozásá­nak munkája pl., aminek keretében meghatároz­zák, hogy az adott időszakban legyártandó vég­termék — traktor, autóbusz, szerszámgép, híra­dástechnikai központ stb. — elkészítéséhez hánv darab és milyen alkatrész szükséges; gyártásuk­hoz milyen időpontban és mely gépeket kell igénybe venni; hány és milyen szakképzettségű munkás, milyen méretű és fajtájú nyersanyag szükséges az egyes alkatrészek előállításához; az anyagot milyen méretben, mennyiségben és mikor kell megrendelni, s azokból milyen készle­tet kell tartani, hogy kellő időben rendelkezés­re álljanak —-, mindez számos nyilvántartás ve­zetését, rengeteg számítási és számolási nuin kát, az írásos utasítások tömegének kiadását, bi­zonylatok készítését követeli. Mennyiségükről leginkább úgy alkothatunk fogalmat, ha arra gondolunk, hogy a végtermék összeszerelése sokszor több ezer, esetleg tízezret is meghaladó számú alkatrészből történik Tekintsük most át legalább nagy vonalakban, hogy a korszerűen szervezett ügyviteli munká­hoz milyen gépek szükségesek. Újabban egyre inkább hódítanak teret a különféle írógépek, amelyek vagy nagyobb teljesítmények elérésére képesek, vagy pedig különböző kiegészítő beren­dezésekkel ellátva speciális munkafeladatok végzésére alkalmasak. Az elektromos írógépek a kézi működtetésű írógépektől elsősorban abban különböznek, hogy a billentyűk leütését, a kocsi visszafuttatását a sor elejére, az előre beállított magasságú soreme­lést elektromos erővel az írógépbe épített motor végzi. Legfőbb előnye azonban, hogy a billentyű­ket csupán érinteni kell, s az így létrejött elekt­romos kapcsolással üti a motor a megfelelő betű­kart a papírra. Az ütés erőssége szabályozható, s így megfelelő papír használatával egyetlen le­írással 13 másolat, összesen 14 olvasható pél­dány is készülhet. Nagyobb teljesítmény érhető el velük már azért is, mert az elektromos író­gépek még egyéb automatikus tevékenységekre is képesek: automatikus soraláhúzásra a soralá­húzó billentyű működtetésével, a törlöbillentyű automatikus folyamatos működtetésére, automa­tikus betűritkításra stb. A karbonszalagos írógépen a textilből, vagy a műszálból készült festékszalag helyett a betűka­rok karbonszalagon át ütődnek a papírra. A kar­bonszalagos írógép írása mélyfekete színű, ha­sonlít a nyomdailag nyomtatott betűére. Az erre a célra épített írógépeken a szalagorsó tartója és a szalagvezető berendezés eltér a szokványos­tól, mert a reprezentatív jellegű, különleges ki­vitelű iratok készítéséhez szükséges karbonpapír szalagorsója is más, sokkal nagyobb a szokvá­nyosnál. A karbanpapír-szalagot csak egyszer lehet felhasználni, s ezért a gyakori szalagcsere elkerüléséhez egy orsóra sokkal nagyobb mennyi­séget tekercselnek fel, mint a textilszalagból. Egyelőre még a különleges írógépekhez sorol­hatjuk az írófejes írógépet, valószínűleg már csak rövid ideig, mert egyre jobban tért hódít. Ebben betűkarok helyett csupán egyetlen gömb­alakú írófej található. A betűket, illetőleg a betű­karok negatívjait az írófejben helyezték el. Az írófej a 44 billentyűnek megfelelő kis- és nagy­betűt, illetve írásjelet tartalmaz. Az írófej a megfelelő billentyű leütésére nemcsak forgó moz­gást végez, hanem betűnként, illetőleg betűhe­lyenként balról jobbra haladó mozgást is. Az elektromos erővel működő írógépnél az a leg­feltűnőbb, hogy a megszokott kocsi hiányzik, s nem a kocsi halad a papírral a betűkarok előtt, hanem a papír előtt az írófej. Az írófejes írógép alkalmazása — mivel nincs Ide-oda haladó kocsija — lehetővé teszi, hogy a másolásra kerülő szöveget közvetlenül az írógép mellé helyezzék. A gép kevesebb helyet foglal el, s így javul a gépíró áttekintése munkahelye felett. Legnagyobb előnye, hogy gyorsabb, nagyobb se­besség fejthető ki vele, mint a „hagyományos“ elven működő elektromos írógépekkel. Ezekkel az egy másodperc alatt végezhető leütések maximális száma 10—12 leütés, míg az írófejes­sel másodpercenként 15 leütés érhető el. Számos kísérlet eredménye alapján megállapí­tották, hogy az ügyviteli írásmunkák — levelek, felhívások, értesítések stb. — szövegének egy je­lentős hányada szinte szó szerint ismétlődik. Az írásmunkák egy másik hányadánál a szöveg ugyan teljesen azonos, de jellegénél és tartal­mánál fogva nem lehet sokszorosítógéppel sokszo­rosítani, hanem személyes jelleget kell megtes­tesítenie. Olyannak kell tehát lennie, mintha ki­zárólag a címzett számára készült volna. Ilyenek lehetnek például meghívók, különleges utasítá­sok, kereskedelmi (különösen a külkereskedel­mi) felhívások, ajánlatok levelei stb. Ezekhez a munkájához szerkesztették a g,épíróauitomatá- kat. Ma már többfajta rendszerű gépíróaulomata Ismeretes, attól függően, hogy az állandóan is­métlődő szöveget — a szövegkonzervet — mi­lyen módszerekkel rögzítik. Szándékosan kissé hosszabban időztünk az írás gépesítésére szolgáló eszközöknél, mert ezek a legmegszokottabbak. Nem kisebb szerepet tölte­nek be azonban a diktálógépek. Márcsak azért sem, mert a gépíróautomaták alkalmazására nincs mindig lehetőség. A leírásra kerülő szöveg, levél, utasítás sokszor egyedi jellegű, és így az ügyin­téző diktálni kényszerül a gyorsgépírónak. A za­vartalan diklálás, a diktáló és a gyorsíró mun­kaidejének kielégítő kihasználása azonban a legtöbbször akadályokba ütközik. Egy telefonhí­vás, felvilágosítás a szomszéd osztályról átjövő kollégának, soron kívüli referálás az osztályve­zetőnek stb. minduntalan félbeszakítja a közös munkát. A gyors-gépíró ezalatt kényszerű pihe­nőjét tölti. A felsorolt problémák leküzdésére használják az ismert diktálógépeket. A diktálógép a szóra­koztató zene vagy műsor felvételéhez és vissza­adásához használt magnó elvén működik, és főbb alkotóelemei is ezzel azonosak, kiegészítve az ügyviteli munka végzésénél szükséges berendezé­sekkel. Külön felvevőkészülékkel veszik fel a diktátu­mot, amelyhez csupán mikrofon csatlakozik. A mikrofon átkapcsolással hangvisszaudóvá alakít­ható át, arra az esetre, ha a diktáló a korábban bemondott szöveget, vagy annak egy részét — utolsó mondatát, vagy szavait — vissza akarja hallgatni. A bemondott szöveg — éppen úgy, mint a magnónál —, újabb rádiktálással törölhe­tő, s így az utólagos helyesbítésnek sincs akadá­lya. A diktáló és a leíró nem azonos személy. Cél­szerű ezért a leíráshoz visszaadó készüléket alkal­mazni. A szöveg visszahallgatásához műanyagból készült, könnyű hallgatót használnak, olyant, ami a gépírót munkájában nem akadályozza. A beérkező és a kimenő posta feldolgozásánál szintén számottevő mellékmunkák adódnak, amelyeknek általában nem tulajdonítunk jelen­tőséget, de mégis, feltétlenül el kell végezni, s ez sokszor elég jelentékeny időt jelent. A kor­szerű ügyvitel megszervezésekor a beérkező és a kimenő posta gyors, megbízható feldolgozására nagy gondot fordítanak. Külföldön például a be­érkező posta mennyiségétől függően általában háromféle borítéknyitó típust szerkesztettek- A félautomatikus borítéknyitó kése villamos motor­ral működtetve állandó forgó mozgást végez és a hozzáérintett borítékból villámgyorsan fonal­szélességű csíkot vág le. Percenként maximáli­san 50 boríték nyitható fel a félautomatikus bu- rítéknyltóval. Nagy vállalatok, bankok, intézmények, ame­lyeknél különösen nagy mennyiségű beérkező postát kell feldolgozni, a teljesen automata bo- rítéknyltót használják. A kiskereskedelem és a vendéglátóipar dol­gozóinak jelentős része az áruforgalom bonyolí­tása során pénzt kezel, de ezenfelül felelősek a reájuk bízott árukészletért is, amelynek érté­kesítésénél ismét pénzt kapnak kézhez. Boltot, vagy vendéglátó-üzemet ma már szinte el sem tudunk képzelni pénztárgép nélkül, amellyel az áruforgalmat, az elszámolást, a bevételeket el­lenőrzik. A tételező pénztárgépek nélkül pl. az önkiszolgáló boltokat nem is lehetne üzemeltet­ni. A géppel a pénzt; s összegezni tudja a ve­vő áltál kiválasztott árutételeket, ezeket a gép a számtábláján — az indikátoron — mutatja, és egyidejűleg leírja — ugyancsak tételenként — a pénztári nyugtát jelentő papírszalagra. Tovább folytathatnánk az ügyvitel gépesítését szolgáló berendezések és aikalmazári lehetősé­geik felsorolását. Nem csupán az említett terü­leteken, hanem számos más helyen is széles körű választékuk áll rendelkezésre. VÁDLOTT: A CUKOR Régóta gyanítják már az orvosok, hogy az erős dohányzás, az állati zsiradékban gazdag koszt, sőt, a .túlságosan sok cukor fogyasztása is növeli a szívkoszorúér-betegségek kifejlődésének veszélyét. A gyanú azonban még nem elegendő a tudományban, ezért évek óta széles körű kísér­leteket, vizsgálatokat végeznek a feltevések iga­zolására. Az erős dohányzás és a túlságosan sok állati zsiradék fogyasztása körül immár évek óta egyre szorosabbra zárul a gyűrű, a cukor bűnös­ségére azonban mindeddig nem sikerült perdöntő bizonyítékokat szerezni. Egy nemrégi szovjet kísérlet-sorozatból mégis egyértelműen kitűnt, hogy a három külömböző tényező: a kávé, a cukor és a dohány — nyilván­valóan együttesen felelős a koszorúérbetegség kifejlődéséért, de lehetetlen volt egyelőre megha­tározni, hogy melyik a főüűnös. A ko .zorúérbe- tegség nyilvánvalóan több okú betegség és mindegyik kiváltó tényező megerő. ítheti a töb­biek hatását. Hogy miként és milyen mértékben? — erre még nem derült fény. (Aj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom