Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-01 / 232. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK A kölcsönkövetelés elévülése L. Gy.: Magát a fcölcsön-jog- (igyletet (adóslevél) tartalmazó Iratot nem lehet adósságot elismerő nyilatkozatnak tekinteni. Az adóslevél alapján a követelés esedékességétől számítolt 3 év eltelte után (ebben az esetben az esedékesség 19ül. december 31 ével volt meghatározva ) az adósnak joga volt (bár nem kötelessége) az e'é- vülés kifogásával élni. Mivel a törvény értelmében a bíróság köteles az ilyen elévülési kifogást figyelembe venni, jogosan utasította el a pert az adós által megemelt elévülési kifogás alapján. 11a az adós a kölcsön átvétele után később, akár egy nappal is később, írásbeli nyilatkozattal elismeri a követelés Jogalapját és összegét, az ilyen nyilatkozat a polgári törvénykönyv 111), tj-áimk 1. bek. értelmében olyan minősített adósság-elismerésnek számít, amely a megállapított esedékességtől számított időponttól kezdve 10 éves elévülési határidőt biztosít. Ugyancsak 10 éves elévülési határidőt hiztosít a hitelezőnek a jogerős bírósági vagy más hivatalos határozat. A Legfelsőbb Bíróság több döntvénye szerint az adós az említett írásbeli elismerő nyilatkozattal már az egyébként elévült tartozást is elismerheti és az ilyen elismerés után a követelés ellen már nem védekezhetne az elévülés kifogásával, illetve csak akkor, ha az ilyen elismerésben megállapított esedékességi időpont után legalább 10 óv elmúlt. Az elévülési határidő folyása megszakad, lia a jogosult követelését időben bepereli vagy időben kéri a megítélt követelés végrehajtását és az ilyen eljárásban rendesen a polgári perrendtartás értelmében jár el. Az elévülés jogszabálya a jogbiztonság érdekét szolgálja, mert hosszabb Idő eltelte után nehezebb a jogviszonyt hitelesen bizonyítani. Vagyonjogi ügyekben T. A.: A családi házra és kertre vonatkozó részes közös tulajdont polgári törvénykönyvünk 141. §-a értelmében írásbeli szerződéssel, a tulajdon- rész eladásával, ajándékozásá- val) vagy esetleg cseréjével lehet megszüntetni. Eladás vagy csere esetében az értékelést illetően a legmagasabb megengedett árat az 1969/47 sz. hirdetmény érlelmébn kell kiszámítani. Ha ilyen szerződéssel nem tudnák a vagyonközösséget megszüntetni, akkor bármelyikük — tehát nénjük is, mint társtulajdonos — a járásbírósághoz fordulhat a vagyonközösség bírósági határozatiul (egyezség vagy ítélet) történő megszüntetése iránt. Elsősorban a reális megosztás jön számításba a tulajdonrészek arányában. Ha ez nem lenne műszakilag lehetséges, vagy nem lenne célszerű, akkor a bíróság valamelyik félnek vagy többjüknek tulajdonba juttatja az egész ingatlant azzal, hogy a többinek kötelesek megfizetni a 69/47 sz. hirdetmény szerint a kérdéses ingatlanrészek becsértókét. Ha a felek közül egyik sem akarja a többi kifizetésével az egész ingatlant megszerezni, a bíróság sem kényszeríthetné őket erre. Az . ilyen esetben a bíróság elrendelné az Ingatlan állami jegy- zőség útján való eladását. Az ilyen eladás szintén csak ez 1969 47 sz. hirdetményben meg Minden negyedik dolgozó újító A német Demokratikus Köztársaság minden negyedik dolgozója újító. 1953-ban a dolgozók 14 420 újítási javaslatot adtak be. 1973-ban az újítók száma már elérte az 1 274 000-et, és mintegy fél millió újítási javaslatot valósítottak meg a gyakorlatban. A megvalósított újítási javaslatok összértéke meghaladja a 3,5 milliárd márkát. szabolt áron történhet. A tulajdonközösség említett megszüntetésekor rendezni kell a felek közötti kölcsönös követeléseket, pl. beruházás, kizárólagos használat, stb. címén. Ha saját lnkásszüksógletük kielégítésénél nincs szükségük az egész házra, ajánlatos a közösen megbízott szakértő által kiszámított árért házrészüket nén jüknek eladni. Egy esetleges perben sem lehetne ugyanis magasabb kifizetést elérni. Árva JELIGÉRE: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataik alapján kérjék ki ügyvéd tanácsát. Az Önök közötti jogviszonyt valószínűleg a szerződés tartalma alapján kell elbírálni. Egyébként a kérdéses összeg miatt nem lenne érdemes liosz- szabb időt és költséget emésztő perbe bocsátkoznia. M. GY.: Mivel a járási nemzeti bizottság is a terv megvalósítása mellett van, ajánljuk, kérvényezzék, hogy a helyi nemzeti bizottság a pénzbeli kártérítés helyett juttasson önnek a községben megfelelő kertparcellát. Erre módot nyújt az 1969/47. sz. hirdetmény is abban az esetben, ha a helyi nemzeti bizottságnak van ilyen célra felhasználható telke. Nyugdíjügyeikben H. GY.: ön, mint teljes rokkant, már hosszabb ideje teljes rokkantnyugdíjat kap 1065 korona összegben. Nemrég betöltöte 60. életévét, az öregségi nyugdíjra előírt korhatárt, és ezzel kapcsolatban kérdi, milyen mértékben és milyen feltételek mellett dolgozhatna. A törvény a részleges rokkantak esetében számol azzal, hogy a dolgozó csökkentett teljesítőképességének megfelelő mértékben tovább dolgozik. A teljes rokkantak esetében a törvény abbéi indul ki, hogy az ilyen rokkantak armígyis megtört egészségük jelentős további romlása nélkül nem dolgozhatnak. Ha ennek ellenére munkát vállalnak— amit a törvény nem tilt meg — felülvizsgálhatják a teljes rokkantság további indokoltságát. Egyébként az ön öregségi nyugdíja feltehetően azonos összegű lenne, mint a jelenleg folyósított rokkantnyugdíj. B. I. KOŠICE: A nevelési pótlók (výchovné) egy eltartott gyermek esetében az öregségi nyugdíjhoz, a részleges rokkantjáradékhoz, a szociális segélyhez és a személyi nyugdíjhoz havi 90 korona, a teljes rokkantjáradék esetében havi 140 korona. A második és további eltartott gyermek esetében már minden Járadéknál azonos a nevelési pótlék ösz- szege: két gyermek esetében 430, három gyermek esetében 860, négy gyermek esetében 1280, öt gyermek esetében 1520 és minden további gyermek esetében 240 koronával több. CS. M.: A részleges rokkantjáradékát megszüntető határozat ellen fellebbezhet. Az esetleges ilyen fellebbezése alapján a Kerületi Társadalmi Biztosítási Véleményező Bizottság kivizsgálása alapján döntenének (Krajská posudková komisia soc. zabezpečenia). L. I.: ön nyilvánvalóan a nyugdíjigénye megnyíltakor (25 óv ledolgozása és a 60. életév betöltése) még nem lépett ténylegesen nyugdíjba, hanem nyugdíjának emelése érdekében (a nyugdíjigény megnyíltakon havi átlagkereset 4 %-a minden további évért) tovább dolgozott. Az ilyen dolgozót a munka törvénykönyv bizonyos előírásai szerint szintén megilleti az a védelem, amely megilleti a nyugdíjasokat. A munkatörvénykönyv 50. §-a értelmében csak a járási nemzeti bizottság előzetes beleegyezésével adhat a munkaadó válla'at az ilyen dolgozónak felmondást. Ha azért dolgozott tovább, mert hiányoztak az evei, akkor csak a 25 év ledolgozása után szerzett igényt teljes öregségi nyugdíjra. A továbbdolgozó nyugdíjasokat a munkaviszonyból kifolyóim a többi dolgozóval egyenlően kell elbírálni, csak a betegbiztosítást illetően kell figyelembe venni a törvényes korlátozásokat. Dr. F. J. MERRE TART AZ ÜGYVITEL GÉPESÍTÉSE? Az ügyvitel gépesítését, szerepét a vállalatok és a népgazdaság irányításában — úgy véljük — külön hangsúlyoznunk ma már felesleges. A legfontosabb ügyviteli feladatok a vállalatok tevékenységét meghatározó tervezés, a tervek teljesítésének mérése, a vállalatok gazdálkodásáról és gazdasági feladatainak teljesítéséről szóló beszámolók elkészítése, az ezekhez szükséges nyilvántartások vezetése stb. Mindez lehetetlen kellően kialakított ügyviteli eljárások és ügyviteli eszközök nélkül. Hatalmas munkát jelent a többi között — n kellő tapasztalatok hiányában több helyen még ma is megoldatlan — a termelés ügyviteli módszerekkel történő műszaki irányítása. Ide tartozik a termelés programozása, az ehhez kapcsolódó gyártáselőkészítés és az anyaggazdálkodás. Az Iparvállalat termelésének az emberi és gépi kapacitásokat kellőképpen figyelembe vevő irányítását ma már nem lehet néhány ötletszerű vezetői utasításra bízni, hanem ez minden részletében gondosan kidolgozott előírásokat igényel. Az előírások fogaskerékszerűen egymásba kapcsolódó megalkotásának problémája a vállalat nagyságának növekedésével arányosan egyre bonyolultabbá válik. A termelés programozásának munkája pl., aminek keretében meghatározzák, hogy az adott időszakban legyártandó végtermék — traktor, autóbusz, szerszámgép, híradástechnikai központ stb. — elkészítéséhez hánv darab és milyen alkatrész szükséges; gyártásukhoz milyen időpontban és mely gépeket kell igénybe venni; hány és milyen szakképzettségű munkás, milyen méretű és fajtájú nyersanyag szükséges az egyes alkatrészek előállításához; az anyagot milyen méretben, mennyiségben és mikor kell megrendelni, s azokból milyen készletet kell tartani, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak —-, mindez számos nyilvántartás vezetését, rengeteg számítási és számolási nuin kát, az írásos utasítások tömegének kiadását, bizonylatok készítését követeli. Mennyiségükről leginkább úgy alkothatunk fogalmat, ha arra gondolunk, hogy a végtermék összeszerelése sokszor több ezer, esetleg tízezret is meghaladó számú alkatrészből történik Tekintsük most át legalább nagy vonalakban, hogy a korszerűen szervezett ügyviteli munkához milyen gépek szükségesek. Újabban egyre inkább hódítanak teret a különféle írógépek, amelyek vagy nagyobb teljesítmények elérésére képesek, vagy pedig különböző kiegészítő berendezésekkel ellátva speciális munkafeladatok végzésére alkalmasak. Az elektromos írógépek a kézi működtetésű írógépektől elsősorban abban különböznek, hogy a billentyűk leütését, a kocsi visszafuttatását a sor elejére, az előre beállított magasságú soremelést elektromos erővel az írógépbe épített motor végzi. Legfőbb előnye azonban, hogy a billentyűket csupán érinteni kell, s az így létrejött elektromos kapcsolással üti a motor a megfelelő betűkart a papírra. Az ütés erőssége szabályozható, s így megfelelő papír használatával egyetlen leírással 13 másolat, összesen 14 olvasható példány is készülhet. Nagyobb teljesítmény érhető el velük már azért is, mert az elektromos írógépek még egyéb automatikus tevékenységekre is képesek: automatikus soraláhúzásra a soraláhúzó billentyű működtetésével, a törlöbillentyű automatikus folyamatos működtetésére, automatikus betűritkításra stb. A karbonszalagos írógépen a textilből, vagy a műszálból készült festékszalag helyett a betűkarok karbonszalagon át ütődnek a papírra. A karbonszalagos írógép írása mélyfekete színű, hasonlít a nyomdailag nyomtatott betűére. Az erre a célra épített írógépeken a szalagorsó tartója és a szalagvezető berendezés eltér a szokványostól, mert a reprezentatív jellegű, különleges kivitelű iratok készítéséhez szükséges karbonpapír szalagorsója is más, sokkal nagyobb a szokványosnál. A karbanpapír-szalagot csak egyszer lehet felhasználni, s ezért a gyakori szalagcsere elkerüléséhez egy orsóra sokkal nagyobb mennyiséget tekercselnek fel, mint a textilszalagból. Egyelőre még a különleges írógépekhez sorolhatjuk az írófejes írógépet, valószínűleg már csak rövid ideig, mert egyre jobban tért hódít. Ebben betűkarok helyett csupán egyetlen gömbalakú írófej található. A betűket, illetőleg a betűkarok negatívjait az írófejben helyezték el. Az írófej a 44 billentyűnek megfelelő kis- és nagybetűt, illetve írásjelet tartalmaz. Az írófej a megfelelő billentyű leütésére nemcsak forgó mozgást végez, hanem betűnként, illetőleg betűhelyenként balról jobbra haladó mozgást is. Az elektromos erővel működő írógépnél az a legfeltűnőbb, hogy a megszokott kocsi hiányzik, s nem a kocsi halad a papírral a betűkarok előtt, hanem a papír előtt az írófej. Az írófejes írógép alkalmazása — mivel nincs Ide-oda haladó kocsija — lehetővé teszi, hogy a másolásra kerülő szöveget közvetlenül az írógép mellé helyezzék. A gép kevesebb helyet foglal el, s így javul a gépíró áttekintése munkahelye felett. Legnagyobb előnye, hogy gyorsabb, nagyobb sebesség fejthető ki vele, mint a „hagyományos“ elven működő elektromos írógépekkel. Ezekkel az egy másodperc alatt végezhető leütések maximális száma 10—12 leütés, míg az írófejessel másodpercenként 15 leütés érhető el. Számos kísérlet eredménye alapján megállapították, hogy az ügyviteli írásmunkák — levelek, felhívások, értesítések stb. — szövegének egy jelentős hányada szinte szó szerint ismétlődik. Az írásmunkák egy másik hányadánál a szöveg ugyan teljesen azonos, de jellegénél és tartalmánál fogva nem lehet sokszorosítógéppel sokszorosítani, hanem személyes jelleget kell megtestesítenie. Olyannak kell tehát lennie, mintha kizárólag a címzett számára készült volna. Ilyenek lehetnek például meghívók, különleges utasítások, kereskedelmi (különösen a külkereskedelmi) felhívások, ajánlatok levelei stb. Ezekhez a munkájához szerkesztették a g,épíróauitomatá- kat. Ma már többfajta rendszerű gépíróaulomata Ismeretes, attól függően, hogy az állandóan ismétlődő szöveget — a szövegkonzervet — milyen módszerekkel rögzítik. Szándékosan kissé hosszabban időztünk az írás gépesítésére szolgáló eszközöknél, mert ezek a legmegszokottabbak. Nem kisebb szerepet töltenek be azonban a diktálógépek. Márcsak azért sem, mert a gépíróautomaták alkalmazására nincs mindig lehetőség. A leírásra kerülő szöveg, levél, utasítás sokszor egyedi jellegű, és így az ügyintéző diktálni kényszerül a gyorsgépírónak. A zavartalan diklálás, a diktáló és a gyorsíró munkaidejének kielégítő kihasználása azonban a legtöbbször akadályokba ütközik. Egy telefonhívás, felvilágosítás a szomszéd osztályról átjövő kollégának, soron kívüli referálás az osztályvezetőnek stb. minduntalan félbeszakítja a közös munkát. A gyors-gépíró ezalatt kényszerű pihenőjét tölti. A felsorolt problémák leküzdésére használják az ismert diktálógépeket. A diktálógép a szórakoztató zene vagy műsor felvételéhez és visszaadásához használt magnó elvén működik, és főbb alkotóelemei is ezzel azonosak, kiegészítve az ügyviteli munka végzésénél szükséges berendezésekkel. Külön felvevőkészülékkel veszik fel a diktátumot, amelyhez csupán mikrofon csatlakozik. A mikrofon átkapcsolással hangvisszaudóvá alakítható át, arra az esetre, ha a diktáló a korábban bemondott szöveget, vagy annak egy részét — utolsó mondatát, vagy szavait — vissza akarja hallgatni. A bemondott szöveg — éppen úgy, mint a magnónál —, újabb rádiktálással törölhető, s így az utólagos helyesbítésnek sincs akadálya. A diktáló és a leíró nem azonos személy. Célszerű ezért a leíráshoz visszaadó készüléket alkalmazni. A szöveg visszahallgatásához műanyagból készült, könnyű hallgatót használnak, olyant, ami a gépírót munkájában nem akadályozza. A beérkező és a kimenő posta feldolgozásánál szintén számottevő mellékmunkák adódnak, amelyeknek általában nem tulajdonítunk jelentőséget, de mégis, feltétlenül el kell végezni, s ez sokszor elég jelentékeny időt jelent. A korszerű ügyvitel megszervezésekor a beérkező és a kimenő posta gyors, megbízható feldolgozására nagy gondot fordítanak. Külföldön például a beérkező posta mennyiségétől függően általában háromféle borítéknyitó típust szerkesztettek- A félautomatikus borítéknyitó kése villamos motorral működtetve állandó forgó mozgást végez és a hozzáérintett borítékból villámgyorsan fonalszélességű csíkot vág le. Percenként maximálisan 50 boríték nyitható fel a félautomatikus bu- rítéknyltóval. Nagy vállalatok, bankok, intézmények, amelyeknél különösen nagy mennyiségű beérkező postát kell feldolgozni, a teljesen automata bo- rítéknyltót használják. A kiskereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóinak jelentős része az áruforgalom bonyolítása során pénzt kezel, de ezenfelül felelősek a reájuk bízott árukészletért is, amelynek értékesítésénél ismét pénzt kapnak kézhez. Boltot, vagy vendéglátó-üzemet ma már szinte el sem tudunk képzelni pénztárgép nélkül, amellyel az áruforgalmat, az elszámolást, a bevételeket ellenőrzik. A tételező pénztárgépek nélkül pl. az önkiszolgáló boltokat nem is lehetne üzemeltetni. A géppel a pénzt; s összegezni tudja a vevő áltál kiválasztott árutételeket, ezeket a gép a számtábláján — az indikátoron — mutatja, és egyidejűleg leírja — ugyancsak tételenként — a pénztári nyugtát jelentő papírszalagra. Tovább folytathatnánk az ügyvitel gépesítését szolgáló berendezések és aikalmazári lehetőségeik felsorolását. Nem csupán az említett területeken, hanem számos más helyen is széles körű választékuk áll rendelkezésre. VÁDLOTT: A CUKOR Régóta gyanítják már az orvosok, hogy az erős dohányzás, az állati zsiradékban gazdag koszt, sőt, a .túlságosan sok cukor fogyasztása is növeli a szívkoszorúér-betegségek kifejlődésének veszélyét. A gyanú azonban még nem elegendő a tudományban, ezért évek óta széles körű kísérleteket, vizsgálatokat végeznek a feltevések igazolására. Az erős dohányzás és a túlságosan sok állati zsiradék fogyasztása körül immár évek óta egyre szorosabbra zárul a gyűrű, a cukor bűnösségére azonban mindeddig nem sikerült perdöntő bizonyítékokat szerezni. Egy nemrégi szovjet kísérlet-sorozatból mégis egyértelműen kitűnt, hogy a három külömböző tényező: a kávé, a cukor és a dohány — nyilvánvalóan együttesen felelős a koszorúérbetegség kifejlődéséért, de lehetetlen volt egyelőre meghatározni, hogy melyik a főüűnös. A ko .zorúérbe- tegség nyilvánvalóan több okú betegség és mindegyik kiváltó tényező megerő. ítheti a többiek hatását. Hogy miként és milyen mértékben? — erre még nem derült fény. (Aj)
