Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-30 / 256. szám, szerda

MEGÁLLAPODÁS A RABAT! CSÚCSÉRTEKEZLETEN A SZOVJETUNIÓ A LESZERELÉSI KÉRDÉSEK . pozitív megoldására törekszik Alekszej Roscsin felszólalása az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) Megelégedés Kairóban Kairó — Kairóban mély meg­elégedéssel fogadták a hírt, hogy az arab államfők és ural­kodók rabati csúcsértekezlete véget vetett Jordánia és a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet hosszan tartó viszályának. Az Al Gumhurija történelmi jelen­tőségűnek nevezi a jordániai— palesztínai megállapodást, mely- pek értelmében a Hasemila Ki­rályság a palesztínai nép egye­düli törvényes képviselőjeként ismeri el a Palesztinái Felszílba- dítási Szervezetet, s hozzájá­rul ahhoz, hogy a békés vagy katonai úton felszabadítandó Palesztinái területeket, így a Jordán folyó nyugati partvidé­két is a PFSZ vonja ellenőrzése alá. A rabati csúcs egyben meg­erősítette a palesztínai nép ön­rendelkezési jogát, beleértve az államalapítás jogát is. Jordánia a PFSZ-nek adott engedmények fejében fontos szerepet tölthet be a jelenlegi izraeli megszállás alatt levő Ciszjordánia visszaszerzésében. A felszabadítási szervezet a jordániai küldöttség keretében, Jordánia neve alatt vesz részt a genfi békeértekezlet munká­jában. A rabati kompromisszum el­sődleges jelentősége abban áll, hogy helyreállítja a közel-kele­ti konfliktus rendezésében köz­vetlenül érdekelt arab felek egységét, s ily módon lehetősé­get teremt a genfi békekonfe­rencia mielőbbi felújítására, az időhúzó izraeli manőverek meg­hiúsítására. Biztató előjel, hogy a Kissinger amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgyalásairól kiadott közös közlemény ugyan­csak állást foglalt a genfi tár­gyalások mielőbbi felújítása mellett. A szovjet vezetők a rabati csúcstalálkozóhoz inté­zett üzenetükben is hangoztat­ták, hogy a genfi értekezletet tartják a legalkalmasabb fó­rumnak a közel-keleti kérdés mindenre kiterjedő megvizsgá­lására. A jordániai—palesztínai megállapodás — amennyiben kiállja a gyakorlati próbát — friss lendületet adhat a sajná­latos módon félbeszakadt béke­erőfeszítések folytatásának. Ideiglenes palesztin kormány alakul? Rabat, Tel Aviv — Rabati arab diplomáciai források szerint a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet vezetősége hamasoran be­jelenti egy ideiglenes kabinet megalakulását. A döntés a ma­rokkói fővárosban folyó arab csúcsértekezlet határozata nyo­mán született, amellyel 21 or­szág államfője feltétlen támo­gatásban részesítette a PFSZ-t, és a palesztin nép egyetlen tör­vényes képviselőjeként ismerte el. Az említett források úgy t.ud- ják, hogy a palesztin vezetők hamarosan magasszintű talál­kozót tartanak, és itt döntik el: mikor és hogyan alakítsák meg az első kormányt. Egyelő­re nent tudni, hogy az ENSZ- közgyűlés november 13-án kez­dődő palesztin-vitájára már en­nek a kormánynak a képviselői utaznak-e a világszervezet New York-í székhelyére. A PFSZ szerepével kapcsola­tos döntés első izraeli vissz­hangja kedden született meg: Aharon fariv izraeli tájékozta­tásügyi miniszter, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartóz­kodik, a Tel Aviv-i rádiónak adott telefon-nyilatkozatában kijelentette: kormánya sohasem lesz hajlandó tárgyalni a PFSZ képviselőivel a fordán folyó nyugati partjának sorsáról. Iz­rael ellenzi egy független pa­lesztin államnak a szóban forgó körzetben való létrehozását — mondta Jariv, hozzáfűzve, hogy a rabati döntés „nem érte meg­lepetésként Izraelt“. Az izraeli katonai vezetés újabb agresszióra készül arab szomszédai ellen. Mint Morde- chai Gur tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke rá­dió-nyilatkozatában kijelentet­te, az ország háborúra készül. Az izraeli fegyveres erők je­lenleg erősebbek, mint az ok­tóberi háború előtt — dicseke­dett a tábornok. A szóban for­gó háború egyértelmű tanulsá­gait figyelmen kívül bagyva egészen odáig ment, hogy kilá­tásba helyezte: a következő összecsapás „villámháború'1 lesz, amelyet arab területen fognak megvívni. Mint Gur beszédéből is kide­rül, a hetvenkedés egyetlen cél­ja, hogy honfitársait a nadrág­szíj még szorosabbra húzására szólítsa fel. A háborús készü­lődés „hatalmas pénzösszegek­be kerül“ és ezzel „minden apának, anyának és gyermek­nek“ tisztában kell lennie Iz­raelben. New York — A Szovjetunió fontos szerepet tulajdonít a le­szerelés kérdéseinek és e kér­dések pozitív megoldására tő rekszik — jelentette ki Alek­szej Roscsin szovjet képviselő az ENSZ közgyűlés Politikai Bi­zottságában. A Szovjetunió tö­rekszik továbbá arra, hogy vé- qet érjen a fegyverkezési haj­sza, mivel ez zavarja a nem­zetközi életben tapasztalható enyhülési és normalizálódás! folyamatot. Roscsin a jelenleg legégetőbb problémaként a nukleáris há­ború veszélyének elkerülését jelölte meg. Ebből a szempont­ból véleménye szerint nagy je­lentősége van az atomsorompó szerződés végrehajtásának és annak, hogy e megállapodáshoz újabb államok csatlakozzanak, elsősorban azok, melyeknek módjuk van nukleáris fegyver zet kifejlesztésére. A szovjet képviselő nagy je lentőségűnek mondotta a Moszk­vában aláírt szovjet—amerikai megállapodást a földalatti nuk leáris kísérletek korlátozásé sáról. Megoldásra vár az általános leszerelés problémája is — folytatta Roscsin. Ezzel kapcso­latban nagy fontosságot tulaj­donított a közgyűlés azon ajánlásának, mely javasolja. Lisszabon — A portugál kor­mány — értesülések szerint — olyan gazdasági és pénzügyi programot dolgoz ki, amellyel intézményesíteni kívánja az ál­lam beavatkozását a gazdasági életbe és ellenőrzését az ipari, valamint a pénzügyi élet kulcsfontosságú területei felett. Valószínűleg olyan mélyreható adóreformról is döntenek majd, amely lehetővé teszi a nagyjö­vedelműek, mindenekelőtt a nagytőkések és a nagybirtoko­sok fokozottabb megadóztatását. A hír néhány nappal azután látott napvilágot, hogy a por­tugál demokratikus erők lefü­leltek egy tőkéscsoportot, amely 39 200 000 dollárt akart kicsempészni az országból. A kormány az elmúlt napok­ban a gazdasági szabotázsnak egy további megnyilvánulására is felfigyelt: Egy sor lisszabo­ni lakástulajdonos — kötele­zettsége ellenére — nem jelen­hogy a' Biztonsági Tanács öt állandó tagja ló százalékkal csökkentse katonai költségve­tését, s az így megtakarított összegeket a fejlődő országok megsegítésére fordítsa. Az aján­lás megvalósítása hozzájárulna a feszültség további enyhülésé­hez. Roscsin végül kijelentette, hogy a nemzetközi kapcsolatok normalizálódásának másik igen fontos lépése a leszerelési vt- láqórtekezlet lebonyolítása len­ne. A Gyámsági Bizottságban hét­főn befejeződött o rhodesiai kérdés általános vitája. A bizottság tagjai élesen el­ítélték a salishury rezsimet, amely fokozza terrorját és meg­torló akcióit az afrikai lakos­ság ellen abban a reményben, hogy ezzel szilárdíthatja hely­zetét és elnyomhatja a nemze­ti felszabadítási mozgalmakat. A bizottság tagjai rámutattak, hogy a rezsim Ilyen Irányú re­ményeit erőteljesen lelohasztot- ta a portugál gyarmati rend szer összeomlása. Sok küldött elítélte azokat a nyugati országokat, amelyek stratégiai és gazdasági megfon­tolásokból együttműködnek Rhodesiával és Dél-Afrikával. A Gyámsági Bizottság ked­den megkezdte a namibiai kér dés megvitatását. tette be, hogy üres lakással, vagy lakásokkal, illetve lakó- helyiségekkel rendelkezik. A lisszaboni városi szerveknek az volt a céljuk az üres lakások összeírásával, hogy megakadá­lyozzák a spekulációt. Sok tu­lajdonos ugyanis Inkább nem adta el, illetve bérbe lakását, csakhogy később előnyösebben értékesíthesse. Megfigyelők szerint a kor­mány a fasizmust megdöntő fegyveres erők mozgalmának programjával összhangban — antimonopólista intézkedésekre, a normális gazdálkodást szabo­tálok fokozott felelősségre vo­nására készül. A portugál kommunisták legutóbbi kongresszusukon nyi­latkozatba foglalták, hogy „an- timonopolista és latifundiumok ellen irányuló politika nélkül nem lehet konszolidálni a sza­badságjogokat, sem meghonosí­tani egy szilárd demokratikus rendszert.* Kommentárunk N ÚJ szó 1974. X. 30. |agy-Britannia 1973. ja-, nuár 1. óta tagja az Eu­rópai Gazdasági Közösségnek, de tovább tart a vita arról, hogy maradjon-e közös piaci tag, vagy lépjen-e ki a szervezet­ből. Sőt, az utóbbi időben egy­re hevesebb a vita. Az ország­ban ugyanis mintegy 700 ezer munkanélkülit tartanak számon és további százezrek hetente csak néhány napot dolgoznak. Az infláció egyre félelmete­sebb méreteket ölt. Az angliai kiskereskedelmi árak évente át­lag 18—20 százalékkal emel­kednek s az infláció az euró­pai tőkésországok közül Olasz­ország után mindjárt Nagy-Bri- tannlát sújtja leginkább. A brit országos gazdasági és szociális kutatóintézet előrejelzése sze­rint a brit családok reáljöve­delme az idén 2,5, jövőre pedig további 1,5 százalékkal csök­ken. Évről évre nagyobb a brit kereskedelmi mérleg hiánya s ennek következtében gyengül a font. Jelenleg a brit mezőgaz­daság is nagy nehézségekkel küszködik. Az említett és to­vábbi problémák újra meg újra arra terelik a figyelmet, hogy felülvizsgálják, vajon nem az ország közös piaci tagsága-e az elmélyülő bajok egyik oka. Amikor a Konzervatív Párt az ország közös piaci csatlako­zását szorgalmazta, azt állítot­ta, hogy e lépés lehetővé teszi az ország tartós gazdasági fel­virágzását. A közös piaci tagsá­got ellenző brit képviselők ta­vasszal azonban „A Közös Piac­ból való kilépés útja" címmel kiadtak egy brosúrát, amelyben rámutatnak, hogy Anglia éve­ken át semmit sem nyer, sőt, érezhetően ráfizet a közös piaci tagságra. Számításuk szerint az első évben több mint egy- milliárd, az idén mintegy két­milliárd, a következő években pedig éverjte több mint kétmil­liárd fontba fog kerülni Anglia közös piaci tagsága. Drágább BRIT GAZDASÁGI PROBLÉMÁK az élelmiszer, ma az ipari kis- és középvállalatok nagyobb konkurrenciával találják magu­kat szembe. A Munkáspárt őszi választási kiáltványában nagy figyelmet - szentelt a gazdasági kérdéseknek, a jelenlegi gazda­sági válságot úgy minősítette, hogy „a legveszélyesebb a má­sodik világháború befejezése óta". A munkáspártiak ígéretet tettek, hogy nem a dolgozó la­kosság rovására oldják meg a jelenlegi válságot, s annak a meggyőződésüknek adtak kife­jezést, hogy két—három éven belül sikerül leküzdeniük az inflációt. Felmerül azonban a kérdés, mit tesz a Munkáspárt a meg­nyert választások után, hogy el­űzze az infláció rémét. A vá­lasztási kiáltványból ítélve a munkáspártiak államosítani kí­vánnak egyes vállalatokat és csökkenteni akarják a katonai kiadásokat. Bizonyára helyes szándék, ám sok függ attól, mennyivel csökkentik a való­ságban a katonai kiadásokat és milyen méretű államosítási In­tézkedéseket foganatosítanak. Ugyanis látni kell, hogy a tő­kés államokban ritkán teljesí­tik következetesen a választási ígéreteket. Sok esetben pedig egyáltalán nem váltják be az ígéreteket. Nagy-Britannia Kommunista Pártja szeptember közepén nyi­latkozatot adott ki, amelyben rámutat arra, hogy a nagy mo­nopóliumok államosítása az or­szág élesedő válságproblémái megoldásának a döntő feltéte­le. A brit kommunisták továb­bá követelik, hogy a katonai kiadásokat a felére csökkent­sék és Nagy-Britannia lépjen ki a NATO-ből és a Közös Piac­ból. Tehát az első pillantásra nyilvánvaló, hogy a brit kom­munisták követelései messzebb mennek a munkáspárti válasz­tási kiáltványnál. A kommunis­ták a nagy monopóliumok álla­mosítását követelik, ezzel szem­ben a munkáspártiak a múltbe­li államosítási intézkedések so­rán elsősorban a kevésbé jöve­delmező és jelentéktelenebb vál­lalatokra koncentráltak. Ugyan­akkor nemegyszer az így álla­mosított vállalatokat is vissza­juttatták a magánkapitalisták­nak. Az a veszély fenyeget, hogy a Munkáspárt mostani vá­lasztási ígéretet is hasonlókép­pen fogja teljesíteni. A kom­munisták a fegyverkezési kia­dások sokkal messzebbmenő csökkentését követelik, mint a munkáspártiak, és követelik Anglia kilépését a nyugati ka­tonai és gazdasági csoportosu­lásból, idáig pedig a munkás­pártiak még nem jutottak el. Kiáltványuk csupán megállapí­totta, hogy ha a választásokon a Munkáspárt győz, népszava­zást rendel el arról, maradjon-e Nagy-Britannia a Közös Piac tagja, vagy pedig lépjen-e ki a közösségből. A munkáspárti vezetőség tavasz óta inkább ar­ra orientálódott, hogy a Közös Piac a csoportosulás keretében nyújtson jobb együttműködési feltételeket Angliának. Munkás­párti képviselők és vezetőségi tagok soraiban Is hallatszanak olyan hangok, hogy lépjen ki Anglia a Közös Piacból, de a vezetőség most ezt nem pro­pagálja, noha a konzervatívpár­tiak kormányzása idején szem­behelyezkedett a közös piaci tagságot szorgalmazó konzer­vatív párti politikával. A brit szakszervezetek soraiban gyak­ran követelik a kilépést a Kö­zös Piacból. Hugh Scalon, a gé­pészek és fémmunkások szak- szervezetének elnöke például október elején felszólította a Munkáspártot, hogy a jelenle­gi angliai gazdasági problémák megoldása érdekében szorgal­mazza Nagy-Britannia kilépé­sét a Közös Piacból. Más szak- szervezeti vezetők is hasonló követelményeket hangoztattak, ami különösen élénk visszhang­ra talált az egyszerű szakszer­vezeti tagok körében. Most, hogy a Munkáspárt győzött a legutőbi választáso­kon és megerősítette pozícióját a parlamentben, a gyakorlatban kell bebizonyítania, mi a szán­déka és hogyan kívánja teljesí­teni a választási kiáltványba foglalt ígéreteit. Ha manőve­rezni próbál, ez nemcsak a brit dolgozóknak, hanem L&agának a Munkáspártnak sem válik a javára. Túl komolyak a prob­lémák, mint sem halogathatnák a megoldásukat célzó intézke­déseket. JAN BLANSKÝ Meghalt Lotris Saiftant Párizs — Hétfőn Párizsban szívroham következtében el­hunyt Louls Saillant, a Szak­szervezeti Világszövetség tiszte­letbeli elnöke, a CGT titkára, a Nemzetközi Lenln-békedíj kitüntetettje. Louls Saillant egész életét á munkásosztály érdekelnek szol­gálatába állította. A Szakszervezeti Világszövet­ség megalakításakor, 1945. ok­tóberében Saillant-t választot­ták a szervezet főtitkárává. Tisztségétől 1969-ben vált meg egészségi állapotának romlása miatt. Szakszervezeti tevékenységén kívül Saillant a békemozgalom kiemelkedő személyisége, a Béke világtanács egyik alapító­ja és vezetője volt. Halála nagy veszteség a nemzetközi mun­kásmozgalom, minden békesze­rető erő számára. BUKARESTBEN kedden dél­előtt megnyitották a román Nagy Nemzetgyűlés új üléssza­kát. A napirenden szereplő el­ső törvénytervezet, amely a munka mennyisége, minőséige és jelentősége szerinti javadal­mazással foglalkozik, általános vitája megkezdődött. A SZOVJETUNIÓBÓL „Meteor“ típusú meteorológiai mestersé­ges holdat bocsátottak Föld-kö­rüli pályára. A szputnyik fedél­zetén elhelyezett meteorológiai berendezés alapvető feladata a felhőzet és a hótakaró meg­figyelése, valamint adatok szol­gáltatása a Földről és a lég­körről visszaverődő és általuk kibocsátott hőenergiáról. A „Meteor“ fedélzetén elhelyezett berendezések megfelelően mű­ködnek. AZ ETIÓPIÁI IDEIGLENES KATONAI TANÁCS az elkövet­kező napokban 60 000 egyete­mistát, középiskolást és tanárt küld az ország mezőgazdasági vidékeire, az országos méretű oktatási kampány lebonyolítá­sára. Egyes jelentések szerint az egyetemisták egy része el­lenvéleményét hangoztatta az akcióval szemben. MOSZKVÁBAN kedden meg­kezdődött a szovjet—japán gazdasági tárgyalások 6. for­dulója. A nap folyamán meg­kezdték munkájukat a szovjet —japán gazdasági vegyes bi­zottság munkacsoportjai, a ve­gyes bizottság teljes ülése pe­dig ma nyílik meg. A két or­szág gazdasági kapcsolatainak alakulása szempontjából jelen­tős ülésre Japánból 34 tagú nagyiparosokból álló küldöttség érkezett. LOSONCZI PÁL, az MNK El­nöki Tanácsának elnöke és kí­sérete lengyelországi hivatalos baráti látogatásának második napján a lengyel főváros neve­zetességeivel ismerkedett. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv elnök négynapos látogatásra Dániába érkezett. TANAKA japán miniszterel­nök hivatalos látogatásra Űj- Zélandba utazott. Tanaka Wal- Lace Rowling új-zélandi kor­mányfővel gazdasági kérdések­ről tárgyal. CARLOS ROMULO, a Fülöp- szigeti Köztársaság külügymi­nisztere Petr Mladenov bolgár külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. A két ország tavaly normalizálta diplomáciai kapcso­latait, így ez az első minisz­teri szintű találkozó Bulgária és a Fülöp-szigetek vezetői kö­zött. SZÓFIÁBAN a bolgár Állam­tanács rendelete értelmében megkezdte munkáját a Nemzet­gyűlés 12. ülésszaka. Legfonto­sabb napirendi pontként a kép­viselők az 1975. évi népgazda­sági terv, valamint az állami költségvetés törvényjavaslatait vitatják meg. GENFBEN tegnap újabb ta­lálkozót tartott a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásá­ról folyó tárgyalásokon részt vevő szovlet és amerikai kül­döttség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom