Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-01 / 232. szám, kedd

SZOVJET ÜDVÖZLET Befejeződtek A KÍNAI ÁLLAMÜNNEP ALKALMÁBÓL " a szovjet—magyar tárgyalások Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a szovjet Minisztertanács a következő táviratot intézte a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének Állandó Bi­zottságához és a Kínai Népköz- társaság Államtanácsához: „A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa a szov­jet nép nevében szívélyes üd­vözletét és legjobb kívánságait küldi a kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából. Kínában a népi forradalom győzelme, mint a világforradal­mi folyamat része, a kínai dol­gozók történelmi vívmánya volt a felszabadulásukért folytatott harcban, amely a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom köz­vetlen hatása alatt bontakozott ki. A csangkajsekista rezsim megdöntése, a feudalizmus ma­radványainak felszámolása, Kí­nának az imperialista hatalmak uralma alól történt felszabadu­lása megteremtette az előfelté­teleket ahhoz, hogy Kína rátér­jen a' szocialista úton való fej­lődésre. A szovjet nép, amely követ­kezetesen sokoldalú támogatást nyújtott Kínának forradalmi harcában és a szocialista építés­ben, őrizte és őrzi baráti ér­zéseit a testvéri kínai nép Kairó — Anvar Szádot egyip­tomi államfő beszédet mondott az Arab Szocialista Unió és az egyiptomi nemzetgyűlés együt­tes ülésén, Nasszer néhai elnök halálának negyedik évforduló­ja alkalmából. Mint mondotta, országa Szí­riával együtt mindent megtesz a közel-keleti kérdés diplomá­ciai úton történő rendezése ér­dekében. Ugyanakkor folytatja harci készültségének növelését. Egyiptom nem tűri el, hogy is­mét bekövetkezzék a „se béke, se háború“ állapot, amely a ta­valy októberi háborút megelőz­te. Figyelmeztetett arra, hogy az arab országok kőolajpolitiká­jukkal nem akarnak gazdasági nehézségeket támasztani a vi­lág más részein, csupán igaz­ságot és stabilitást keresnek a Közel-Keleten és ennek elérésé­re, jogaik biztosítására használ­ják fel a rendelkezésükbe álló eszközöket. Szadat megismétel­te. hogy mindaddig elképzelhe­tetlen u tartós közel-keleti ren­dezés, amíg meg nem oldják a palesztin kérdést. Szadat utalt országának a Szovjetunióhoz fűződő barátsá­gára és rámutatott; hogy poli­tikai tervezésben erre a szilárd alapra támaszkodnak. Kommentárunk A nemzetközi politikai élet eseményeinek ismét hom­lokterébe került a leszerelés bonyolult témaköre. E kérdés- komplexum nemcsak a kétolda­lú tárgyalásokon szerepel, ame­lyek közül kiemelkedően fon­tosak a szovjet—amerikai kon­zultációk, a Genfben felújított SALT-II tárgyalások, hanem sokoldalú nemzetközi fórumo­kon is. Az ENSZ-közgyűlés mostani, 29 ülésszakára vár a feladat, hogy megtárgyalja a Szovjet­unió újabb, a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása érdeké­ben előterjesztett javaslatát, amely a természeti környezet katonai célú felhasználásának betiltásál kezdeményezi. E nagy jelentőségű javaslat értelmében a világszervezet közgyűlése nemzetközi konvenciói dolgoz­na ki és fogadna el a természe­ti környezet védelmében. Szélas körű visszhangra ta­lált az a korábbi szovjet kezde­ményezés is, amely a leszere­lési világkonferencia összehívá­sát célozza. Már az ENSZ-köz­gyűlés 29. ülésszakának meg­nyitása előtt megkezdte mun­káját a világkonferencia elő­készítésével foglalkozó külön­leges ENSZ-bizottság, hogy összefoglalja és csoportosítsa a több mint 96 ország vélemé­nyét, elképzeléseit a tervezet­ről. A Szovjetunió ENSZ-képvi- selője Ismételten felhívta rá a figyelmet: a leszerelési világ­iránt. A népköztársaság negyed­százados jubileumának napján sikereket kívánunk a kínai nép­nek a szocialista vívmányok védelméhez és fejlesztéséhez. A Szovjetunió a Kínai Nép- köztársasághoz fűződő kapcso­latok normalizálásának, a nagy kínai néppel való barátság hely­reállításának híve volt és az is marad. E célokat szolgálják a Szovjetunió javaslatai, egyebek között azok a javaslatok, hogy megköti Kínával az erőszak al­kalmazásáról való lemondásra vonatkozó szerződést és a meg nem támadási szerződést, to­vábbá fejleszti a különféle te­rületeken — a vele való kap­csolatokat a kölcsönös előnyök alapján. A szovjet—kínai kap­csolatok normalizálása megfe­lelne a két ország népei alap­vető érdekeinek, elősegítené a világszocializmus állásainak megszilárdulását, nagyjelentő­ségű hozzájárulás lenne a béke erősítésének és a népek biz­tonságának ügyéhez. A Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott hatá­rozatokkal vezérelve, amelyek egyöntetű támogatásra találtak az egész szovjet népnél, a jö­vőben is megmásílhalutlauul és következetesen megteszi az erőfeszítéseket a Kínai Népköz­társasághoz fűződő kapcsolatok fejlesztésére.“ Az egyiptomi közvélemény megelégedéssel nyugtázta, hogy Szadat elnök Nasszer halálának negyedik évfordulója alkalmá­ból utólag elkötelezte magát a forradalmi vívmányok, a föld­reform, az állami szektor, a munkás-paraszt képviselet i rendszer, az el nem kötelezett­ségi politika megvédelmezése és folytatása mellett. Az egyipto mi államfő állásfoglalásával ér­telemszerűen visszautasította a többpártrendszer restaurálására irányuló kísérleteket, hangsú­lyozva, hogy halaszthatatlan feladattá vált a nasszerista koa­líció keretéül szolgáló Arab Szocialista Unió újjászervezése, továbbfejlesztése. A kairói sajtókommentárok üdvözlik Szadat elnök nyilvá­nos állásfoglalását, azt hogy továbbra is ragaszkodik a nem­zeti egység nasszeri formulá­jához, a nép dolgozó erőinek szövetségéhez, amely az Arab Szocialista Unióban ölt testet. Tel Aviv — Izraeli katonák vasárnap hajnalban behatoltak Dél-Libanonba és azóta ellen­őrzésük alatt tartják a határ­ral párhuzamosan futó libanoni utat. Ellenőrzési pontokat léte­sítettek és rendszeresen átku­tatják az arra haladó jármüve­ket: fegyvert keresnek. konferencia mielőbbi összehívá­sa a jelenlegi nemzetközi hely­zet egyik legfontosabb és leg­időszerűbb feladata. Bizonyos haladás tapasztalha­tó a leszereléssel foglalkozó állandó nemzetközi szervezet, a NAPIRENDEN A LESZERELÉS genfi leszerelési bizottság munkájában is. A bizottság nemrég zárta le legutóbbi ülés­szakát, amely általános megíté­lés szerint a korábbinál konkré­tabb tárgyalásokat hozott. Ezen az ülésszakon is a két legfonto­sabb témakör a föld alatti nuk­leáris kísérletek betiltása, vala­mint a vegyi fegyverek eltil­tásáról szóló határozattervezet kidolgozása volt. A genfi le­szerelési tárgyalásoknak lendü­letet adott a moszkvai csúcsta­lálkozón létrejött szovjet— amerikai részleges megállapo­dás a föld alatti atomkísérletek betiltását illetően, valamint a két nagyhatalom megállapo­dása abban, hogy közös kezde­ményezésekkel lép fel a külö­nösen mérgező vegyi fegyver­zetek gyártásának korlátozása érdekében. A vegyi fegyverfaj­ták eltiltásáról szóló tárgya­lássorozatban a kibontakozást azonban továbbra is hátráltatja az a tény, hogy míg a szocia­lista országoka vegyi fegyverek SZOVJET delegáció utazott New Yorkba, amely Dzsermen Gvisianinak, a tudományos és műszaki állami bizottság el­nökhelyettesének a vezetésével részt vesz a Szovjet—amerikai Tudományos-műszaki Együttmű­ködési Bizottság munkájában. CARLOS PRATS tábornok, az Allende kormány egykori hon- védelmi minisztere és felesége hétfőn Buenos Airesben bomba- merénylet áldozatául esett. A bombát ismeretlen tettesek a tábornok kocsijában helyezték el. Prals és felesége a chilei fasiszta junta hatalomra kerü­lése óta politikai emigránsként Argentínában élt. TOKIÓBAN vasárnap megkez­dődött a világ első nukleáris orvostudományi kongresszusa. Az üt napig tartó tanácskozá­son 36 ország kétezer tudósa vesz részt. VAROS! gerillák immár bá­rom napja tartják megszállva Venezuela Santo Dumingu-i konzulátusát és tartanak lógva túszként egy amerikai és két venezuelai diplomatát. A geril­lák túszaikért egymillió dollár váltságdíjat és 37 politikai fo­goly szabadonbocsátását köve­telik. VÁRNÁBAN befejezte munká­ját a szennyvizek felhasználá­sával és tisztításával foglalkozó nemzetközi szimpózium. A ta­nácskozáson a Szovjetunió, Len­gyelország, az NDK, Csehszlo­vákia, Magyarország, Bulgária, az NSZK és más országok szak­emberei vettek részt. A lengyel miniszterelnök Bécsbsn Bécs — Hétfőn négynapos tartózkodásra az osztrák fővá­rosba érkezett Piotr jarosze- wicz lengyel miniszterelnök, aki ezúttal viszonozta llruno Kreis- ky osztrák kancellár múlt év júniuséban tett varsói látogatá­sát. A lengyel miniszterelnököt a Bécs melletti schwechati repülőtéren Kreisky kancellár fogadta. Piotr jaroszewicz lengyel mi­niszterelnököt délben fogadta Rudolf Kirschläger szövetségi elnök, Jaroszewicz kora délután a Ballhausplatzon lévő minisz­terelnökségi épületben Kreisky kancellárral munkamegbeszé­lést folytatott, ezután megkez­dődtek a hivatalos osztrák— lengyel tárgyalások. Jarosze­wicz kíséretében több minisz­ter és gazdasági szakértő van. tágabb értelmezése, s e foga­lom minél több fegyverfajtára való kiterjesztése mellett száll­nak síkra, a nyugati küldöttsé­gek egy része először az el­lenőrzés módozatairól kíván tárgyalni, s csupán részleges tilalomra szeretne szorítkozni. A leszerelésre, a katonai enyhülés fontosságára irányít­ja a figyelmet a bécsi Hofburg- ban folyó tárgyalássorozat is- Egy héttel ezelőtt ismét a tár­gyalóasztalhoz ültek tizenhét európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői, hogy csaknem két­hónapos nyári szünet után foly­tassák a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentéséről a múlt év őszén megkezdett érdemi tanácsko­zásukat. Közel egy évvel ezelőtt, októ­ber végén tartották Becsben az első plenáris ülést. A megbe­széléseket hosszú előkészítés előzte meg. A tárgyalássorozat nagy tétje és célja az, hogy a politikai enyhülést immár kö­vesse a katonai jellegű detent, vagyis az európai kontinens stratégiailag legnyugtalanítóbb térségében a szembenálló had­erők és fegyverzetek mennyi­ségét kölcsönösen, az egyenlő­ség elvének szigorú tisztelet­ben tartásával csökkentsék. Ezt a célt tűzte maga elé a szocialista országok által már 1973 őszén beterjesztett javas­lat. A lényege: 1.) három sza­Moszkva — Hétfőn délben a Kreml Ka la I in-termében záró­megbeszélésre ült össze a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség, valamint a szovjet tárgya­ló delegáció. A magyar küldött­séget Kádár János, uz MSZMP KB első titkára, a szovjet de­legációt pedig Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára ve­zette. Délután a nagy Kreml-palota György-termében az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöke és a Szovjetunió Minisztertaná­csa búcsúfogadást adott a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége tiszteleté re. A fogadáson szovjet rész­ről jelen volt Leo-.yid Brezs­nyev, Nyikolaj Podgornij, Alek­szej Koszigin, valamint az SZKP és a szovjet állam számos más vezető személyisége. Hétfőn délután befejeződött A Kubai Kommunista Párt el­ső titkára, miniszterelnök kö­zép-európai idő szerint vasár nap hajnalban, azon a félmil­liós havannai tömeggyűlésen beszélt, amelyet a Kubai For­radalom Védelmére Alakult Bi­zottságok (CDR) megalakulásá­nak 14. évfordulója alkalmából tartottak. Fidel Castro egyórás beszédét teljes egészében külpolitikai kérdéseknek szentelte. Élesen elítélte az Egyesült Államok vezető köreinek arra irányuló mesterkedéseit, hogy az olaj­válság ürügyén szembe akarják állítani a termelő és a fogyasz­tó országokat, meg akarják bontani a termelő országok és a fejlődő országok kapcsolatát. A kubai miniszterelnök beszé­kaszban csökkentsék Közép- Európában a fegyveres erők lét­számát, 1975-ben húsz-húsz ezer fővel, természetesen mind a szo­cialista, mind a nyugati álla­mok, 1976-ban további öt, 1977- ben pedig tíz százalékkal; 2.) a haderő- és fegyverzetcsökken­tés kiterjedne a szárazföldi és a légierőén kívül a nukleáris fegyverzetekre is. A NATO hatalmak nem érte­nek egyet a szovjet, az NDK-, a lengyel és a csehszlovák kül­döttség nevében beterjesztett javaslattal. Ellentervet készítet­tek, amely tulajdonképpen egyoldalú előnyöket biztosítaná számukra, s felbillentené a Kö- zép-Európában már régebben kialakult katonai egyensúlyt. A fentiekből is világosan ki­tűnik, hogy gyors előrehaladás­ra sem Genfben, sem Bécsben, sem pedig a többi két- és sokol­dalú tárgyalásokon nincs kilá­tás. A viták, az eszmecserék még hosszú ideig elhúzódhatnak, s a megállapodásokhoz kompro­misszumok, esetleg új elkép­zelések megvitatásán át vezet az út. Annyi azonban rendkívül örvendetes, hogy a leszerelés kérdése — a Szovjetunió és a szocialista országok következe­tes békepolitikájának következ­tében — állandóan napirenden szerepel. Az egész emberiség sorsát, jövőjét érintő feladat, hogy a politikai enyhülést kö­vesse a katonai enyhülés is. PROTICS JOLÁN ans?angnaaa«gi \um n iiniinnii uniti n Kádár János vezette magyar, part- és kormányküldöttség Ili-, vatalos baráti látogatása a Szovjetunióban. A délutáni órák­ban a küldöttség tagjai haza­utaztuk a Szovjetunióból. A vnukovói repülőtéren a de­legációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Leg-r felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, Viklor Grl- sin, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titkára, valamint a szovjet párt és a kormány számos vezető szemé­lyisége búcsúztatta. A küldöttség látogatásáról közös közleményt adtak ki. dének további részében síkra- szállt egy, az Egyesült Államok nélküli olyan latin-amerikai egységszervezet létrehozása mellett, amely valóban megfe­lelne a népek érdekeinek. A Kubai Kommunista Párt el­ső titkára az olajkérdéssel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió segítségének kö­szönhetően, Kubát nem érintet­te az energiaválság. Havanna — „Megtört a jég. Megtettük az első lépést. Kül­detésünket sikeresnek mondhat-i juk“ — jelentette ki fakob Ja­víts szenátor, aki Havannában nyilatkozott a sajtónak. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának két tagja, akik nem hivatalos vendégként pén­tek este tartózkodtak Havanná­ban, azt követően válaszoltak az újságírók kérdéseire, hogy három órás beszélgetésen fo­gadta őket Fidel Castro kubai miniszterelnök. „Rendkívül mély benyomást tett ránk Fidel Castro — mon­dották a szenátorok, ürülünk, hogy lehetőségünk volt alapo­san megismerni a kubai kor­mány álláspontját országaink kapcsolatát illetően. Bár lénye­gesek az eltérések, mégis azon leszünk, hogy visszatérve az Egyesült Államokba, elősegít­sük országaink, kormányaink közeledését". Az egyik kérdésre válaszol­va, Javíts szenátor ismét le­szögezte, hogy nem képviselik sem az USA kormányát, sem Ford elnököt. Látogatásuk ma­gánjellegű, megbeszélések kö­tetlen eszmecserék voltak. A Havannába érkezett kere­ken harminc újságírót és tele­vízió-riportert, valamint a kubai fővárosban dolgozó külföldi tu­dósítókat elsősorban az érde­kelte, hogy milyen kérdések szerepeltek a Fidel Castróval folytatott háromórás megbeszé­lésen. „Számtalan témát érintettünk, egyebek között két ország biz­tonságát, az emberi jogokat is, a kivándorlók helyzetét is. De mindenekelőtt az foglalkozta­tott bennünket, hogy miként tudjuk elhárítani azokat az akadályokat, amelyek nehezí­tik a további közeledést“ —> hangsúlyozták a szenátorok. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának két tagja, rövid látogatásukat befejezve, közép­európai idő szerint hétfőn dél­után utaztak el HavannábóL SZADAT A KÖZEL-KELETI RENDEZÉSRŐL Fidel Castro a kél amerikai szenátor társaságában. (Telefoto: CSTK — AP) Fidel Castro beszéde Amerikai szenátorok nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom