Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-03 / 208. szám, kedd

Válasz olvasóinknak CSALÁDTAG ÁPOLÁSA ÜGYÉBEN K. A.: Mivel hosszú ideje be - t-eg (egyébként rokkant) fele­sége egészségi állapota annyi­ra rosszabbodott, hogy saját maga az ágyból nem tud fel kelni, mivel kórházban nem le­hetett elhelyezni és Önön kívül a szükséges ápolást senki sem tudta ellátni (csak ketten él­nek), az 1956/54. sz. betegbiz tosítási törvény (az 1968/87. sz. törvény szerinti változások­kal) 25. paragrafusa értelmé­ben az orvosi igazolás alapján jogosan igényelt a szükséges­sé vált ápolás első 3 munka­napjára segélyt (a tá|>pénz összegében). További 3 mun­kanapra a munkaadó vállalat KNP bizottsága a körülmények méltánylása alapján — mivel közben sem sikerült a szüksé­ges ápolást és gondozást más­ként megoldani — engedélyez- le a segély folyósítását. A kér­déses hó folyamán rövid meg­szakítással az orvos újabb 5, illetve újabb 4 napra igazolta a személyes ápolás szükséges­ségéi, de a KNP-bizottság ezen két alkalomra már nem enge­délyezte a segély folyósítását és a munkaadó vállalat önt erre az időre szabadságra írta ki. A KNF-bizottság döntését ak­kor lehet helyesnek elismerni, ha a kérelmezett újabb ápolá­si segélyek ugyanazon beteg­ség folytatása idejére szóllak. Egyébként a KNP elutasító döntése elten joga van felleb­bezni az Okresná správa nemo­cenského poistenie, Komárno hivatalához. Egyébként a mun­katörvénykönyv 127. paragra­fusa értelmében az orvos által szükségesnek elismert család­tag ápolást a dolgozó részéről felmerült fontos személyi aka­dálynak kell tekinteni és ennek alapján a dolgozó távollétét igazoltnak kell tekinteni. Az ápolási segély azonban csak a lent idézett korlátolt időre jár. Ha ősszel számol hosszabb ápo­lással, a 3 plusz 3 munkanap kimerítése után az orvos által elismert további időre a mun­katörvénykönyv 127. paragrafu­sa alapján van igénye, de fize­tésmegtérítés, illetve ápolási segélyre való igény nélkül. SZOMSZÉD VITÁK ÜGYÉBEN K. V.: A iák ültetésére vo­natkozóan nincs kötelező jog szabály, azonban minden tulaj­donost kötelez a szocialista együttélés alapelve. A szomszéd telek határán közvetlenül át­nyúló ágak, gyökerek, illetve árnyékot vető és ezzel kárt okozó fák esetében, ha ered­ménytelenül kérte fel szom­szédját ezek eltávolítására, a járásbíróságon beadott kereset­ben a polgári törvénykönyv 132. és 489. paragrafusának rendelkezéseire, valamint a pol­gári törvénykönyv VI. és VII. alapelvére való hivatkozással kérheti, hogy a járásbíróság ítéletében kötelezze a szomszé­dot az ilyen közvetlen, vagy közvetett beavatkozás megszün­tetésére. Az ön esetében a kert atipi­kus fekvése miatt szenved kárt a szomszéd magasabb termő­korban levő barackfájától. Az Ön kára az árnyék követkéz télien nincs arányban a termo barackfa hozamával. A jövőt il Intőén elvárhatja, liogy szom­szédja az ön telke közelében ne ültessen olyan fát, amely az Ön telkére vethet árnyékot. NYUGDÍJÜGYEKBEN n. F.: Az 1964/101. sz. nyug­díjtörvény 9. paragrafusa a nyugdíj összegének megátlapi tásánál a legfnntosalih ténye ző: a havi átlagkereset kiszá­mításának módjáról szól. Ezt, mint ismeretes, a dolgozó nyug­díjas igényének megnyílta (az Ön esetében 60. életéve betol tésekor) előtti 10 vagy 5 nap tári évben elért bruttó kereset­ből kell kiszámítani aszerint, melyik átlag kedvezőbb a dol­gozó számára. Abban az eset­ben, ha a dolgozó nem kéri nyugdíja folyósítását és tovább dolgozik, liogy ezzel elérje azt, hogy nyugdíja minden ledolgo­zott évvel a nyugdíjigénye ke­led kezésekori átlagfizetése 4 százalékkal emelkedjék, a havi átlagkeresetet a tényleges nyugdíjba lépés előtti naptári évtől visszafelé számított 5 vagy 10 év alatt elért kereset­ből kell kiszámítani, ha ez a dolgozó számára kedvezőbb. Ezt a módszert az ön esetében nem alkalmazhatták, mivel a 60. életéve elérésével lépett nyugdíjba. Az idézett 9. paragrafus 3. bekezdése továbbá előírja, hogy a havi bruttó átlagkereset ki­számításánál a 2000 korona teleti keresetet csak egyhar- madával számítják be (ún. re­dukált átlagkereset). Ezt a re­dukciót tehát a törvény értel­mében jogosan alkalmazták az Ön esetében is. (Az említett évi 4 százalékos emelést is a redukált havi átlagbérből kell kiszámítani.) Ön, mint lavágó, teljes nyug díja folyósítása mellett évi 180 munkanapon át dolgozhat rövid ideig tartó ún. brigád munka­viszonyban. Ha állandó jellegű munkaviszonyban akarna dói gozni, akkor nyugdíját csak 1000 korona összegben folyósí tarják teljes fizetése mellett. Munkaviszonyának megszűnte után természetesen újból tel­jes nyugdíját kapná. Uu. A. és B. S.: Mindketten régi nyugdíjasok és jelenleg a közbeeső emelésekkel havi 50U, illetve 550 korona öregségi nyugdíjat kapnak. Egyelőre nincs igényük nyugdíjuk továb bi emelésére. Ha egészségi ál lapotuk jelentékenyen leróni lőtt és ápolásra szorulnak, a járási nemzeti bizottság jára- dé kosz tá I y <i n rn ag a t ehet e t le n sé - gi pótlék (príplatok za bez­vládnosť) iránt folyamodhat­nak. Ennek összege a magate- heteflenség fokozata és a rá­utaltság mértéke szerint 100— 400 korona havonta. Ez a jut­tatás önkéntes, tehát senkinek sincs rá perelhető igénye. Ha a családban egy főre több mint 900 korona tiszta bevétel jut, akkor a pótlékot nem engedé­lyezik. A második világháborúban elesett két fia nem befolyásol­ja az említett pótlék összegét, de szociális helyzetének elbírá­lásánál figyelembe vehetik, hogy csujián egy gyermeke se­gítheti Önt. Dr. F. J. TUDOlMNYm, (SÍ ÉL TELEVÍZIÓ AZ IPARBAN A nyári szünidőben a pusztaszeri kolostor (Dél kelet Magyaror szág) térségében folytatott régészeti ásatásokban kb. 40 főiskolás vett részt. Mintegy 800 sírt tártak fel. Felvételünkön: A magyar főiskolások a pusztaszeri kolostor térségében folytatott régészeti ásatásokban segédkeznek.. (felvétel: ČSTK—MTI) Az ipari televíziót ma már nem kell kurió­zumnak tekintenünk: már magától értetődő szerves része a termelési műszaki folyamatok ellenőrzésének és ugyanilyen magától értetődő segédeszköznek számít az oktatásban, vagy a tu­dományos kutatómunkában. Az ipari televízió hengerművi alkalmazása a termelés racionalizálásának fontos eszköze. Né­hány kohóiizemben alkalmazott berendezés kap­csán végzett számítás szerint a selejtcsökken- tés elérhető mértéke 30 százalék körül jár. Ez azzal magyarázható, hogy a hengerlés egymás után következő fázisait meghatározott időn be­lül kell lebonyolítani. Az ipari tv által nyújtott többszöri megfigyelési és ellenőrzési lehetősé­gek rrtegteremtik a munka folyamatossá tételé­nek alapját, a közbenső lágyítások száma csök­kenthető. Érdekes megoldást alkalmaznak a hengerelt lemezek szélességének tv-kamerás ellenőrzésé­nél is. A két párhuzamos helyzetű felvevőkame­ra a lemez két szélét „tapogatja le“. A lemez- szél — mint határvonal — elérésekor impulzust ad a kamera. A két kamera által szolgáltatott impulzus alakja a lemezszélesség függvénye, s az összegezett impulzus jellegétől függően irá­nyítja a folyamatot az irányítóberendezés. A korszerű gőzerőművekben az egyes kazánok ellenőrzésére szolgáló vezérlőasztalok mellett egyre gyakrabban ott találjuk a*z Ipari tv kép­ernyőit is. Viszonylag nehezebb — más alkal­mazási területekhez viszonyítva — a kamera el­helyezése a tííztér megfigyelése céljából. A fel­vevő objektívne és a képbontócsőre károsan hat az 1200—1806 Celsius fokos tűztér-hőmérséklet. Ezért ilyen esetekben a felvevő kamerához a kép tükrök útján jut el. Hasonló megoldással nyílik lehetőség a salakvezetés állandó követé­sére is. A célszerűen vezetett erőművekben elengedhe­tetlen a rendszeres füstgázellenőrzés. Az égési folyamat gazdaságosságának növeléséért e mű­veletet tv-ellenőrzéssel is kiegészítik: nagyérzé­kenységű képbontócsövekkel regisztrálják a leg­kisebb fényerősség különbséget is, ami az opti­mális égési folyamattól való eltérés nyomán lép fel. A tv technika fontos elektronikus segédeszköz az általános gépgyártás állandóan fokozódó au tomatizá lásóban, s gazdaságossági tényezőként is jelentkezik, mert segítségével olcsón oldható meg a távniérés és a távirányítás. Nagy és ne­hezen kezelhető szerszámgépek — és különösen olyanok, amelyek pontos beállítása fontos a nagyméretű munkadarabok megmunkálásához — egy vagy több kamerával központi helyről meg­figyelhetők és vezérelhetők. Ä kamera a nehe­zen hozzáférhető és nehezen látható géprésze­ken helyezhető el. Megfelelő optikai rendszer alkalmazásával, az ipari Ív eszközeivel az elő­írt körvonal (minta, sablon) és a tényleges kör­vonal összehasonlítható, s az észlelt különbség nagyságának és irányának megfelelően befo­lyásolható a gép működése. Megfelelő felvevő- kamerákkal 0,001 mm-es követési pontosság ér­hető el nagyméretű munkadarabok esetében is. Különös jelentőségre tesz szert az ipari tv az önműködő gépso-rok és a szerelőszalagok megfi­gyelésében. Sok helyütt mar a gépsorok fölött elhelyezett felvevőkamerákkal ellenőrzi a gép­sor kezelője a munkadarabok pontos futását, s így időben észreveheti a munkadarabokat hordo­zó készülékek esetleges hibás helyzetét. Az üzemi gyakorlatban — főleg a bányák kül­színi fejtéseinél — a szállítószalagok terjedelme olyan nagy, hogy nehéz az áttekintés. Ugyanez vonatkozik a nagyméretű kotrókra, amelyeknek a működési körzete a vezetőállásokból nem fi­gyelhető meg teljesen. A külfejtés egyes pont­jain elhelyezett képbontócsövek azonnal meg­felelő információt továbbítanak a kotró kezelő­jének a berendezés hibátlan működtetéséhez. A bányászati célokra használt tv-kamerát hen­geralakú, nyomásbiztos, sújtólégtől védett acél­kamrában helyezik el. A felvevőoptikát rendsze­rint plexiüveg védi. Egyes esetekben — a sújtó­lég v.eszélye miatt — a védőtokot semleges gáz­zal töltik fel. Egyre több nagyváros tapasztalatai igazolják a zártláncú tv alkalmazásának célszerűségét a közlekedés, a forgalom ellenőrzésében és irányí­tásában is. A védőliázzal, billenő- és süllyesztőfejjel ellá­tóit kamerákat általában .a csomópontokon, ma­gasban helyezik el, úgy, hogy az útkereszteződé­sek, valamint az útbetorkolások teljes körzete áttekinthetővé válik. Az „elelkronikus szem“ ál­landóan, minden időjárásnál gondosan felügyel és kábelen (vagy vezetők nélkül) közvetíti in­formációit a szolgálatteljesítő tisztviselőhöz. Ez a tisztviselő — a forgalomsűrűséget figyelembe véve — megfelelően vezérelheti a forgalmi lám­pákat. Más esetekben, például nagyvárosok környé­kén, nem mindig helyhezkötött berendezéseket használnak a járműáradat ellenőrzésére. Ilyen­kor vezérlőkészülékkel és .kisméretű ellenőrző- képernyővel felszerelt helikopterbe helyezett tv- kamera közvetíti a földi irányílóállomásoknak az ellenőrzött útvonalhálózat képinformációját, valamint kezelője URH adó-vevőn rendszeresen szóban is vázolja a helyzetet. A vasutak is alkalmazzák ma már a zártláncú tv-berendezéseket a teher- és személyforgalom biztonságának növelésére (nem utolsósorban a személyzethiányból eredő okokból). A lehető­ségek itt is -sokrétűek. Szó lehet például a pe­ronok megfigyeléséről, az átjárási tilalom alá eső zónák és sorompók ellenőrzéséről, ezenkí­vül ipari tv-vel ellenőriznek- bizonyos áttekint­hetetlen vonalszakaszokat, például ha a váltó( vagy a kereszteződés környezetét raktár, vagy más épület zárja el a közvetlen megfigyelés elől. Az időjárástól védett házban elhelyezett fel­vevőkamerák éjjel-nappal üzemképesek, elekt­ronikus képerősítésükkel a sötétedéskor már ne­hezen megfigyelhető részleteket is jól visszaad­ják és ezáltal a vagonokat is könnyebben felis­merhetővé teszik, valamint tájékozódást adnak arról, hogy a szerelvény elhagyta-e már a vizs­gált vágányszakaszt, vagy sem. A szabad vizeken, a nyílt tengeren és az el­szennyeződött folyókban, a kikötőkben és a ta­vak felszíne alatt végzett megfigyelések főleg a tengerfenéken levő tárgyak keresése, azonosí­tása (hajóroncsok), vízalalti építmények* vizs­gálata (partvédelmi berendezések, zsilipkapuk), hajók vízalatti károsodásának (pl. lékek) meg­állapítása és javítása, búvárok, vagy búvárharan­gok felügyelete és utasításokkal való ellátása, mentési munkálatok végrehajtása, vízalatti ká­belek és csővezetékek ellenőrzése, hidrobiológiái felderítések, geológiai vizsgálatok stb. során használatosak. Általában miniatűr kivitelű vidi- kon-kamerákat alkalmaznak itt. A lálási viszo­nyokkal szemben támasztott speciális követel­mények esetén képortikon kamerákat használ­nak, minthogy ezek fényérzékenysége nagyobb. Az elérhető képminőség szempontjából fontos kiindulópont a megfigyelendő objektumok fény­visszaverő képessége. A felvevőkamerát és a megvilágítást úgy kell összehangolni, hogy a képernyő kielégítő kontrasztot és természetes képfényerőt szolgáltasson. A vízalatti tv a mélytengeri kutatók számára az időben korlátlan megfigyelést is lehetővé te­szi olyan területeken, amelyeket eddig a búvá­rok csak viszonylag rövid időre, vagy súlyos veszélyek árán kereshettek fel. A tv a kútépítőknek is korábban nem sejtett lehetőségeket nyújt. A vízművek építői például a kútfalazat minden centiméterét — a leeresz­kedéssel járó kényelmetlenségek nélkül — gon­dosan megvizsgálhatják, így a hibák gyorsan, biztosan észrevehetők, s a kutak élettartama is­mételt javításokkal meghosszabbítható. Ugyan­ezt az elvet alkalmazzák a szennyvízcsatornák vizsgálatánál is. A vízépítésben, az alagútépítéshen és a bá­nyászatban, valamint az ásványolaj feltárásában használatos fúrólyukszondázások eredményei nem minden esetben értékelhetők ki tökéletes biztonsággal. Amíg a geológusok kizárólag a fúrőmagok megítélésére voltak utalva, addig ép­pen az építés és a geológiai kutatás szempont­jából legfontosabb vékony rétegek megfigyelése volt a legnehezebb. A felszín alatti vízfolyások irányára, a vetődésekre, a csúszási felületekre, valamint az egyes rétegek illeszkedésére ugyanis nehezen lehetett kizárólag a nagyminták ta­nulmányozásából következtetni. A tv-fúrólyukszondák alkalmazásával most már olyan szűk, vízzel töltött fúrólyukakba is behatolhatunk, amelyek alig 50—60 mm átmé­rőinek. A SZOMJHALÁL HAMIS KÉPE Ilyen cím alatt közölt minap érdekes cikket az egyik külföldi lap. Megtudjuk belőle, hogy a civilizáció fejlődése, a rohamléptű iparosodás szerte a világon szintén napról napra növeli a vízfogyasztást. Főként a gyárak óriási torkai nyelnek el egyre több vizet. Csak egyetlen pél­da: régebben csupán száz köbméter vízre volt szükség egy tonna pamutszövet előállításához, ma pedig egyetlen tonna műszálszövet gyártásá­hoz már 5000 köbméter vizet használnak el. A demográfiai szakértők úgy számítják, hogy évszázadunk végére a kétszeresére nő a Föld né­pessége, az egy főre jutó vízfogyasztás pedig eléri a napi 4 köbmétert. Honnan teremtjük majd elő ezt az óriási mennyiségű vizet? A szomjha­lai árnyéka leselkedne az emberiségre? Szó sincs róla. A lábaink alatt még giganti­kus víztartalék szunnyad a mélyben. Nagyságá­ról, elhelyezkedéséről azonban ma még körül­belül annyi elképzelésünk van, mint a holdten- gerek kiterjedéséről. Annyit azonban teljes bi­zonyossággal tudunk, hogy bolygónk teljes ivó- vízkészletének 97 százalékát a föld alatti vizek teszik ki. Egyedül a 800 méteres mélységben elhelyezkedő vízkészletet mintegy 4 billió köb­méterre becsülik, ami a Föld valamennyi folyó­jának vízkészleténél 125-ször több. A föld alatti víz éppen olyan természeti kincs, mint a kőszén, až ércek vagy a kőolaj. Okos és célszerű felhasználással pedig ez a vízkincs nemcsak 2000-ig, hanem a 20 000. évig is ele­gendő. Csupán fel kell deríteni a föld mélyében szunnyadó folyamok, „tavak“ elhelyezkedését és célszerűen meg kell Szervezni vizük felhaszná­lását. Nagy átmérőjű fúrásokkal viszonylag olcsón a felszínre lehet hozni a föld alatti vízkész­leteket. A hasznosításnak, persze, nagyon sok változata lehet és a legkedvezőbb változat ki­választása bonyolult mérnöki feladat. Nem vé­letlen tehát, hogy a Szovjetunióban legújabban nagy teljesítményű komputereket használnak fel ehhez a munkához. Közismert tény, hogy szerte a világon, így nálunk is, hatalmas termálvízkészletek is szuny- nyadnak még a mélyben. Ezeknek feltárása és célszerű hasznosítása ugyancsak a következő év­tizedek feladata. Más vidékeken jég formájá­ban szunnyadnak óriási vízkészletek a föld mé­lyében. Tehát a szomjhalál nem veszélyezteti az emberiséget. (djf új szó 1974. IX. 3. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom