Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-14 / 218. szám, szombat

A Gestapótól a Pentagonig Az amerikai ITT (Internatio­nal Telephoné and Telegraph Corporation] a multinacioná­lis konszernek nagyságrendjé­ben „csak“ a 11. helyen áll, de méreteire jellemző, hogy 400 ezer alkalmazottja, 93 or­szágban 331 leányvállalata van és évi forgalma 1972-b^n meg­haladta a 7,3 milliárd dollárt. Ma már köztudomású, hogy e politikailag és gazdaságilag is tipikusan tőkés-imperialista vál­lalkozás segítette uralomra a chilei fasiszta katonai juntát. Az ITT „Chile-politikájával“ kapcsolatban elsősorban a le­xikonok tárgyilagos adatait közöljük: 1972 márciusának közepén Jack Anderson amerikai újság­író a Washington Post hasáb­jain közreadta az ITT bizalmas dokumentumait, amelyekből, ki­derült, milyen módon próbálta megakadályozni 1970 októberé­ben ez az amerikai mammut- vállalat Allende elnökké vá­lasztását, milyen szerepe volt az ITT-nek a Róberto Viaux tá­bornok vezetésével tervezett ál­lamcsíny-kísérletben, amely­nek előjátékául szolgált volna René Schneider tábornoknak, a hadsereg főparancsnokának meggyilkolása. Az amerikai kormány Chile elleni intézke­déseire vonatkozó konkrét ja­vaslatokat is tartalmazó doku­mentumokat a chilei Népi Egység kormánya ún. Fekete Könyvben hozta nyilvánosság­ra. 1972. július 10-én, miután az amerikai kormány már több, az ITT-dokumentumokban java­solt intézkedést életbe lépte­tett Chile ellen, a New York Times újabb ITT-dokumenlumot leplezett le- A 18 pontos ja­vaslat, amelyet W. R. Merriam, az ITT alelnöke terjesztett P. Peterson, Nixon elnök külgaz­dasági tanácsadója, későbbi ke­reskedelemügyi miniszter elé, többek között „felforgató ma­nőverek“ előmozdítását javasol­ta a chilei fegyveres erőkön belül. A lexikon adatait eddig még Senki nem tudta megcáfolni! Az ITT alapítása és fejlődése rendhagyó volt, mert nem az ország belsejében, szerény kezdeményezésből nőtt óriássá. 0 Valamiből élni kell A Behn-testvérek, Susthenes és Hernand Behn, nagyon sze­rény cukorügynökök voltak Puerto Rico szigetén és hosszú ideig nem is gondoltak arra, hogy valamikor a „nagy grün- dolók" közé kerülhetnek. De az első világháború időszaká­ban bekövetkezett a cukorpiac válsága és mert „valamiből élni kell“, Behnék megvásároltak egy kis telefonvállalatot. Sost- henes Behn, egyébként az amerikai hadsereg ezredese, csakhamar felismerte az ipar­ágban rejlő lehetőségeket és egyre több hasonló vállalkozást szereztek meg nemcsak Puerto Ricoban, hanem Kubában is. 1920-ban megalapították az ITT-t és nemsokára megkapták az első nagy megrendelést — Primo de Rivera spanyol diktá­tortól. A spanyolországi tele­fonhálózat kiépítése olyan nye­reséges volt, hogy megkezdhet­ték az elektromos ipari válla­latok felvásárlását. Ekkor ke­rült birtokukba a két első leányvállalat, az osztrák Célja und Nišsl és a németországi Lorenz cég. Az igazi nagy ugrásra 1933- ban került sor. A New York Times 1933. augusztus 4-i szá­mában egy kis hír jelem meg: „Hitler úr, Németország űj bi­rodalmi kancellárja első ízben fogadta amerikai üzletemberek küldöttségét“. Azt nem közölte a lap, hogy a küldöttségnek csupán két tagja volt: Sosthe- nes Behn, az ITT főnöke és Henry Mann, az ITT németor­szági vezérképviselője. Ebben az időben a cég már kapcsolatban volt a Morgan-tő- kecsoporttal és az ATT (Ame­rican Telephoné and Teleg- raphe) mammutvállalattal is. A „Hitler úrral“ folytatott beszél­getés pedig az ITT és a náci Németország „gyümölcsöző“ együttműködésének a nyitánya volt- Behn személyesen ne­vezte ki a német leányvállalat élére a náci Schröder bankárt, aki rövidesen SS-brigádvezetői rangban képviselhette a cég érdekeit. Persze a náci biro­dalomban, ahol a rablás, a lopás volt az államvallás, az ilyen személyi kapcsolatra nem épül­hetett volna zavartalan jövő, ezért az ITT főnökei jelentős összegekkel támogatták — a Gestapót. A pénzt Schröder kéz­besítette és ezért a szolgálatá­ért 250 ezer birodalmi márka jutalmat kapott. A befektetés kifizetődött. Az ITT csakhamar 28 százalékkal részesült a Focke—Wulf repülő- gépgyár üzleteiből. 1939 ben — Schröder javaslatára — az ITT magyarországi, ausztriai, né­metországi és svájci vállalatait „német vállalatoknak" minősí­tették, ezzel is biztosítva kü­lönleges jogaikat. 0 Kállai-kettőst jár a jenki Az amerikai konszern a há­ború kitörése után sem szakí­totta meg a kapcsolatait a ná­ci Németországgal. Az antifa­siszta koalíció országaiban mű­ködő leányvállalatok Spanyol- ország és néhány latin-amerikai állam közvetítésével érintkez­tek a „német rokonokkal“. így például, amikor Behn 1943-ban Spanyolországija látogatott, hi­vatalosan bejelentette, hogy 60 millió dollár értékű beruházás­sal segíti a náci birodalom leghűségesebb barátját. A barna lunatikus, aki fel­gyújtotta Európa háztetőit, őr­jöngve hátrált, a Vörös Had­sereg acélökle morzsolta, zúz­ta a náci patkányokat, a szö­vetségesek partraszálltak Fran­ciaországban — és Behnék azonnal megjelentek a felsza­badított területeken, átvették vállalataik irányítását, felbe­csülték a háború okozta káro­kat és megindították a kártérí­tési eljárást. Húsz évig harcoltak „jogos“ követelésükért és — nyertek. Az amerikai kormány 17 mil­lió dollárt fizetett azokért a károkért, melyeket a hitleriz- mus ellen küzdő amerikai bom­bázók okoztak a cég európai létesítményeiben. Ebből 5 mil­lió dollárt a Focke—Wulf cé­get ért károkértl A Focke— Wulf gyártmányainak segítsé­gével amerikai katonák ezreit ölték meg a háborúban! De ez a tőkés-cotillonnak csupán az egyik figurája volt. Akadt a táncrendben kállai-kettős is! A hitleri Németországban Schröder SS-legény szolgálta az ITT érdekeit, de ugyanakkor az amerikai hadigépezetben is ott ültek a konszern emberei. E különös kettősség tragikus következményeivel Anthony Sampson brit újságíró foglalko­zott „Az ITT világhatalma“ cí­mű könyvében: „A menekült francia mérnö­kök az ITT kutatóintézeteiben számos értékes műszaki újítást dolgoztak ki, többek között egy rádiótájolót jHigh' Frequency Direction Finder) is, melynek segítségével felderítették a szö­vetséges hajórajokat fenyegető német tengeralattjárókat. Ezzel tehát az ITT az amerikai ka­tonai érdekeket szolgálta. De ugyanakkor — latin-amerikai titkos csatornákon — értesítet­te a német hadvezetőséget a szövetséges hajók útvonaláról és a Focke—Wulf gépei a levegő­ből intéztek gyilkos támadáso­kat az amerikai katonákat, amerikai hadianyagot szállító hajók ellen!“ Érvényesült az alapítók jel­szava: „valamiből élni kell“, és teljesen mellékes, hogy ez a valami: kémkedés és hazaáru­lás! 0 A hidegháború szolgálatában Befejeződött a második vi­lágháború, de az emberiség nem örvendhetett sokáig a vart, őhajtott békének, mert az imperialista hatalmak megindí­tották a hidegháborút. Az ITT- nek ebben is kulcsfontosságú szerepe volt^ E szerep aljasságát minden­nél jobban szemlélteti a cég budapesti leányvállalatának, a Standard Electric Üzemnek a példája. A Standard a náci uralom iuőszuk'áhan egyedural- kodókértt látta el telefonberen- dezésekkel az egész kelet-eu­rópai piacot. Amikor azonban a Vörös Hadsereg felszabadí­totta Magyarországot és az or­szág dolgozó népe a demok­rácia útjára lépett, a gyár tér melése — az amerikai központ utasítására — 80 százalékkal csökkent. Természetesen a nép- hatalom ezt nem nézhette tét­lenül és megindult a bűnvádi eljárás az ITT budapesti rezi­densei ellen. Az imperialista sajtó koncentrált támadást in­dított Magyarország ellen, a bértollnokok harsogva tiltakoz­tak az emberi jogokat ért sé­relem ellene, az amerikai köz­pont mindent elkövetett, hogy megcáfolja a kémkedés és a szabotálas vádját, de a tények tények maradtak: a budapesti leányvállalat vezetője — San- ders brit állampolgár — előbb az angol, majd az amerikai tit­kosszolgálat ügynöke volt és in­formációit Vugeler, az ITT ke- kelet-európai főnöke továbbítot­ta az amerikai hírszerző köz­pontba. Természetesen a hideghábo­rú időszakaiéin sem szüneteltek bolygónkon a „forró háborúk“, amelyekben az ITT szintén erő­sen érdekelt volt! A háborúk­kal foglalkozó irodalom a má­sodik világháborút követő idő­szakból több mint 100 háborút tart nyilván és bizonyított tény, hogy a második világhábo­rút követően egyetlen nap sem zajlott le Földünkön háborúk nélkül! Miért? Mert az impe­rializmus lényege, célja, világ- hatalmi törekvése, harácsoló, mohósága változatlan.! 0 Mint egy rosszindulotú daganot Nem a mi megállapításunk, hanem a már említett angol szerzőé, hogy az ITT 1959-től kezdődően olyan hevesen bur­jánzott, mint egy rosszindulatú daganat. Az alapító Sosthenes Behn halála után két évvel Húr old Sydney Geneen került a konszern elnöki székébe. Az ITT egyetlen évtized alatt minden lenyelt, amit megkí­vánt: erdőket, lakóházakat, szál lodákat, biztosító társaságokat, mélyhűtőket, pénzintézeteket és áruházakat. Minden egyesülés, termelés egyetlen célja a nye­reség- Nyereség bármilyen áron, bármilyen eszközök segít­ségével, a konkurrencia meg­semmisítése. ha kell egyes sze­mélyek fizikai likvidációja, csa­lás, vesztegetés, kémkedés és árulás — mind elfogadható, „szalonképes“, ha a nyereséget növeli. így lett az ITT a multinacio­nális vállalkozás és egyben a „konszernkonglomerátum" mintapéldánya és hatalma nem­csak a kisebb tőkés államok kormányaira terjed ki, hanem olyan jelentős, hogy a céget az amerikai törvények sem kötele­zik. Ezt bizonyítja többek között, hogy amikor az ITT fuzionált a Hartford—Insurance részvény- társasággal, a közvélemény fel­háborodottan követelte az ún. „anti-tröszt törvény“ alkalma­zását. Ez a törvény megtilt minden olyan fúziót, ami le­hetőséget ad a piacot uraló monopóliumok kialakulására. A konszern ellen megindult az el­járás. De nem hiába ülnek a cég védnökei a Pentagonban, a szenátusban, a vezérkarban — az eljárás néhány hónapig tar­tott, hogy legalább a formalitá­sokat betartsák, aztán 1971 jú­niusában az illetékes hatóságok minden különösebb indoklás nélkül engedélyezték a fúziót. Akkoriban kevesen tudták, hogy a döntést megelőző na­pokban az ITT a Republikánus Párt San Dlegó-i pártirodájá­nak 400 000 dollárt adományo­zott és ezzel jelentős mérték­ben segítette Nixon választási hadjáratát. Az ITT tehát nemcsak idegen országokban szervez — minden esetben jobboldali, népellenes, haladást fékező — puecsokat, hanem az USA bán is „belenyúl­hat“ a politika alakulásába. „Valamiből élni kell“ — mondták a vállalkozás egykori alapítói. Ez ma is a jelszó — nemcsak az ITT, hanem minden tőkés-imperialista vállalat jel­szava! Azokra az amerikai katonák­ra, akiket a második világhá­borúban a konszern náci leány- vállalataiban gyártott fegyve­rekkel öltek meg, már senki nem gondoll P. GY. Lengyelország-- ban mintegy 3000 iskolában a számtan ok­tatásának új módszerét ve­zették be. Az ilyen iskolák­ban a tanulók az első négy osztályban már törtekkel, al­gebrai egyenle­tekkel dolgoz­nak. Felvéte­lünkön: A var­sói 222. alapis­kola első osz­tályos tanulói számtanórán. (Felvétel: ČSTK — CAF) JO Kedvez az időjárás, az őszi munkák Alig fejeződött l>e az aratás, Felső Csallóköz mezőgazdasági üzemeiben máris benépesült a határ. Tráigyaszőró gépek, siló- kombájnok, szántó-boronáló traktorok hangja hallatszik minden felől, jelezve az őszi munkák kezdetét. E munkák ál­lása iránt érdeklődtünk az aláb­bi üzemekben. A Zlaté Klasy-i (Nagymagya- ri) Efsz-ben 39 hektáron már csírázik a repce. Két lánctal­pas és öt kerekes traktor meg­hosszabbított műszakban készí­ti elő a talajt 400 ha gabona vetéséhez. Terveik szerint októ­ber húszig minden mag a föld­be kerül. Az istállótrágyázást hat szórógép és két rakó segít­ségével rövidesen befejezik. El­kezdődött 80 ha kukorica siló­zása, s szeptember húszadika táján három karejozóval és két szedőgéppel a 100 hektár cu­korrépa betakarításához is hoz­zálátnak. A gyümölcsészetben a szorgos asszonykezek még szedik az ízletes őszibarackot, majd a 60 ha alma szürete kö­vetkezik. A .Hubicei (Gombai) Állami Gazdaságban Brányik György gazdaságvezető elmondta, hogy a részlegen a búza vetésének talajelőkészltő munkáit két DT és egy ZT-300-as traktorral idő­ben és jó minőségben végzik. Az augusztus 23-án elvetett rep­ce és a 30-án elvetett lucerna már szépen kisorolt. .160 hek­táron a silókukorica is beérett, s már elkezdték a vágását. A közel jövőben a szója és a ku­korica szedését is megkezdik. Jó termés Ígérkezik, mert az öntözőberendezéseket a száraz időjárásban maximálisan ki­használták. Az őszi munkák dandárja még nem következett el, ezért jelenleg még a gyenge minőségű kavicsos talajok javí­tására is jut erő, amit 70 hek­táron komposzttrágyázással vé­geznek. A Mierovói (Békéi) Eísz-ben inár befejezték a vetés talaj­előkészítési munkáit. A silózást Is megkezdték, s a szüretre is gondosan készülnek, új hordó­kat vásároltak, s a meglevőket gondosan tisztítják. A 13 hek­táron telepített négyéves szőlő hektárhozamát 50 mázsára be­csülik, a termés többségét jó áron a Borászati Üzemeknek adják el. Áz őszi repce már a Veľká Paka-l (Nagypakai) Efsz-ben Is szépen sorol, s ha száraz ma­rad idő, meg is öntözik. A búzának kiváló magágyat készí­tenek, a talaj állapota annyira kedvező, hogy még kívánni sem lehetne jobbat. Az 50 hektár kukorica silózásához előkészí­tették a gépeket és 8 nap alatt ezt a munkát is befjezik. A Lehnicel (Légi] Efsz-ben hasonló a helyzet, a repce már itt is kikelt, s az őszi keverék is a földbe került. A többi mun­kával is jól haladnak, a 250 ha silókukoricából 300—350 mázsa átlagos hektárhozamra számíta­nak. A 130 hektár cukorrépa betakarításához két saját gép­sorukat készítették elő. Jó ütemben haladnak tehát az őszi mezőgazdasági munkák, az időjárás is kedvez, s minden feltétel adva van hozzá, hogy november végére Felső Csalló­köz valamennyi mezőgazdasági üzemében- az idejében és jó minőségben elvégzett munka után elcsendesedjen a határ. MÉRI ISTVÁN Tartalékok itt is, olt is Ma egyre több szó esik a ta­karmányok gazdaságos felhasz­nálásáról. A tudományos kuta­tás már pontosan kimutatta, hogy az állattenyésztési termé­keik egységeihez mennyi abrak­takarmány szükséges. A gyakor­latban azonban ezek az adagok nagyon eltérőek, amint azt a trebisovi járásban a járási me­zőgazdasági igazgatóság által végzett félévi felmérés is bizo­nyítja. A hízómarháknál például a normák szerint 1 kg súlygya­rapodáshoz kiegészítő takar­mányként 2,1 kg abraktakar- mányt kellene felhasználni. Ez­zel szemben a járás egyes szö­vetkezeteiben az abruktakar- mány-f elhasználás különböző napi súlygyarapodások mellett 1,98 ky-tól 4,10 kg ig ingado­zik. Ráadásul ott érnek el ma­gasabb napi súlygyarapodást, ahol kisebb az abraktakarmány­fogyasztás. Például a Kuzmicei Efsz. ben, ahol 1,98 kg abrakkal 0,95 kg súlygyarapodást, vagy az Oborini Efsz-ben, ahol 2,16 kg abraktakarmánnyal 1 kg na­pi súlygyarapodást értek el. Ez­zel szemben megemlíthetjük a Nový Ruskov-i, a plechoticei és a poľany! szövetkezeteit, ahol az 1 kg súlygyarapodásra felhasz­nált abraktakarmány mennyisé­ge meghaladja a négy kilogram­mot, a napi súlygyarapodás ér­téke viszont mélyen az 1 kg-os szint alatt maradt. Még nagyobb különbségek ta­pasztalhatók a sertéstenyésztés­ben, ahol az egy kilogramm súlygyarapodásra előirányzott 4 kg abrakkal szemben például PJechoticén 5,16 kg, Maié Tra- kanyban 4,89 kg, Kráľová Lies- kován 4,91 kg, Zbehňovban 4,86 kg, Kapušianske Kľačany-ban pedig 4,70 kg abrakot fogyasz­tanak. Ezzel szemben Drahňov- ban 3,41 kg, Bačkovon 3,17 kg, Zemplínske Hradištén 3,46 kg, Veiké Slemencén 3,47, Cejkov- ban 3,57 kg-ot használnak fel 1 kg sertéshús kitermelésére. Ezek a nagy különbségek természetesen a termelési költ­ségekben is megmutatkoznak; Ugyancsak jelentős különbsége­ket tapasztalhatunk a körülbe­lül azonos termelési feltételek mellett gazdálkodó szövetkeze­tek tejtermelésében. A Szürnyei Efsz-ben például az első félév­ben egy fejőstehéntől átlagosan 1759 litert, a szomszédos gara- nyi szövetkezetben már csak 1228 litert, Oborinban 1681 li­tert, Veľké Raškovcén 1232 li­tert, Kisgéresen 1540 litert, Ple- šanyban 1214 litert, Vojkán 1606 litert, a mellette levő Svinicén azonban csak 1282 litert fejtek; összehasonlítás kedvéért meg­említhetjük, hogy az első félév­ben 1423 liter tej volt az egy tehénre eső járási átlag. Hasonló eltérések vannak á malacelválasztásban, ahol járá­si átlagban 7,3 malacot válasz­tottak el egy anyától az első félévben, a legjobb eredményei­ket elérő szövetkezetek mel­lett (Zemplínske Hradište 11,5 darab, Čalovce 10,5 darab, Nagykövesd 9,4 darab, Vojka 9,8 darab, stb.) azonban olyan szö­vetkezetek is vannak, ahol mindössze 5—6 darab malacot választottak el átlagosan egy anyától (Bacska 5 darab, Plesa- ny 5,3, Őrös 6 darab). Ezek az összehasonlítások meggyőzően bizonyítják azokat a lehetőségeket és tartalékokat, amelyek az efsz-ek termelésé­ben és gazdálkodásában rejle­nek. P. L. 1974. IX. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom