Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-14 / 218. szám, szombat

Saját munkaterületükön A TERMELÉS NÖVELÉSE 9 PÁRTTAGOK ÉS TAGJELÖLTEK • A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA diaságbán az idén a gabonafé­lék átlagos hektárhozama 54,04 mázsa volt. Szép eredmény ez, A tudatosan tervezett társa­dalmi fejlődéshez a politika fogalmazza meg a célokat. És ezek a szocialista társadalom­ban nem elvont eszményként lebegnek a valóság fölött, mint a kiválasztott népet a pusztá­ból kivezető lángoszlop, hanem mi magunk határozzuk meg a célokhoz vezető utak, eszközök és feltételek ismeretében. Egyszerűnek látszik a fela­dat: elérni a célokat, a párt által kitűzött célokat, saját munkaterületünkön. Csakhogy akik ezt vállalják, naponta szembekerülnek a „hogyan“ problémájával, hiszen a hatá­rozatok megvalósítása közben egy sor sajátos helyi adottság­gal kell számolniuk. Erről beszélgettünk, ezt a témát vizsgálgattuk a tehlai (töhöli) magtermesztő állami gazdaság vezetőivel. A TERME­LÉS FEJLŐDÉSE, ha nem is közvetlenül, de jelentős mérték­ben meghatározza — legalább­is a lehetőségek tekintetében — a társadalmi élet egészének fejlődését. Ezt Lévák Ernő elv­társ, a gazdaságban működő pártszervezet elnöke így fogal­mazza meg: — Az, hogy mikor, és meny­nyivel növelhető a kereset, a gyermeknevelési pótlék, a nyugdíj, valójában attól függ, hogy a termelési feladatokat hogyan teljesítjük. Miért éppen az én munkámon múlna ez? — gondolják sokan, pedig azon múlik! Erre Gorgyik Ferenc elvtárs, a gazdaság vezetője szinte vá­lasznak szánja megállapítását: — A mi gazdaságunk már öt­ször megkapta az igazgatóság vörös vándorzászlaját. Már öt éve miénk a zászló. És mintha politikai szeminá­riumon vennénk részt, Nagy Gyula elvtárs, az állattenyész­tés vezetője megjegyzi: — A termelékenység növe­kedése szükségszerűség. MEGJEGYZÉSE NYOMÁN mindjárt vizsgálgatni kezdjük, hogy ezen a téren milyen ered­ményeket értek el a gazdaság dolgozói. — Igen, igen — mondja —, arról van szó, hogy a dolgozók főbb ismerettel rendelkeznek, mint azelőtt, több és tökélete­sebb gépekkel, és ugyanazon idő alatt mindig nagyobb meny- hyiségű, értékű javakat ter­melnek. A magtermesztő állami gaz­ba figyelembe vesszük a talaj- és domborzati viszonyokat. Az állattenyésztés terén elért eredményeik még szebbek: a tehenek napi fejési átlaga egész éven át 11 liter, a hízó­marhák napi súlygyarapodása 1,07 kg. — Ezek tények — helyesel a pártszervezet elnöke, — de néz­zük meg, hogy a termelés nö­velését milyen úton-módon ér­tük el. Új gépek, új munkamódsze­rek, műtrágyák, fejőgépek ... soroljuk, amikor közbeszól Ba- ranec István elvtárs, a hnb el­nöke: — És a helyes párt- és gaz­daságvezetés. A PARTSZERVEZETNEK 13 tagja és 2 tagjelöltje van. A gazdasági munka átfogó, lé­nyeges kérdéseivel rendszere­sen foglalkozik. Bekapcsolódik a távlati és a középtávú tervek kidolgozásába, és közvetlen be- leavatkozás helyett a politikai munka eszközeivel segíti a gazdaság vzetésének munkáját. — Ilyen elképzelés alapján választottuk ki tagjelöltjeinket is — magyarázza a pártelnök. A két tagjelölt egyike Pinke Lajos fejő, 23 éves. A másik Lehoczky József, a műhely ve­zetője. Egyébként az állattenyésztés munkaterületén, ahol a legjobb termelési eredményeket érték el, tizenhatan dolgoznak, s az ott dolgozók közül négy párt­tag. Nem problémamentes a munkájuk, mert a hízómarhá­ikat legeltetni is kell, a sertés- tenyésztés eredményei csak át­lagosak, hiszen átmeneti kocá­kat kapnak lemaiocoztatásra, majd hizlalásra. — És ha valamilyen közvet­len probléma adódik — ma­gyarázza Gorgyik Ferenc elv­társ, a gazdaság vezetője, — akkor elsősorban a kommunis­tákra, helytállásukra, példamu­tatásukra számítunk. NAGYON FONTOSNAK tartja a pártvezetőség a gazdaság ve­zetésének munkáját politikai vonalon támogatni. Ezt így jel­lemzi a pártelnök: — A fontos politikai kérdé­seket nem általánosságban szoktuk megvitatni, hanem ön­magunknak feltesszük a kér­dést: Hogyan jelentkeznek azok nálunk? Nekünk mi dolgunk Megbeszélés... (balról jobbra) Baranec István, a hnb elnöke, Gorgyik Ferenc, a gazdaság vezetője, Nagy Gyula, zootechnikus Megjelent a Pártélet 18. száma ' A lapnak ez a száma az El­lenőrzés — a pártirányítás fon­tos része címmel vezércikként közli az SZLKP KERB-nek Szlo­vákia hét járási és huszonegy helyi pártalapszervezetében vég­rehajtott felmérését, majd az SZLKP KB Titkársága által meg­tárgyalt elemzését arról, ho­gyan érvényesítik a pártszer­vezetek q CSKP alapszabályza­tának 69. cikkelye alapján a gazdasági vqzetés fölötti ellen­őrzési jogukat. Időszerű párt- politikai kérdésekkel foglalkoz­nak még A pártcsoportok — a pártépitás fontos láncszemei, valamint A kommunisták tevé­kenysége a CSKP KB májusi ülése határozatainak megvaló­sításában c. beszélgetés, ame­lyet a szerkesztőség Jozef Kad- lec elvtárssal, a Cseh Lábbeli­ipar vezérigazgatójával folyta­tott. A lap fontosabb pártgazdasá­gi cikkei közül a figyelmet a Növeljük az egészségügy rész­vételét a társadalmi termelés hatékonysága növelésében (Mudr. Jaroslav Prokopec pro­fesszor, Csc., a CSSZK egész­ségügyi miniszterének a cikke), A vállalaton belüli irányítás fejlesztésének politikai és gaz­dasági vonatkozásai és a Cél­tudatosan gazdálkodjunk az emberek alkotó kezdeményezé­sével című írásokra hívjuk fel. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne említsük A testvérek és a legjobb barátok segítsége (az 1. csehszlovák hadtest rész­vétele a kárpát-duklai hadmű­veletben), az 1975 — Nemzet­közi Nőév, valamint A kirakat — a tömegpolitikai munka je­lentős eszköze című, a szemlél­tető agitáció e leghatékonyabb formáját méltató írásokat. A pártszervezet elnöke, Lévák Ernő elvtárs velük? Megvitatjuk. Azután ha­tározunk. A tennivalókat pedig a taggyűlés elé terjesztjük. Helyeselünk, de a pártelnök int. — Csak egy hibánk van ... Túl „korosak“ vagyunk. A szer­vezet tagságának átlagos élet­kora 50 év. Ezen sürgősen, de nagyon sürgősen -Változtatni •kellene. Később azonban szemhunyor- gatva jelzi: — De már szétnéztünk a fia­tal traktorosok között, és úgy gondolom, hogy megláttunk va­lakiket. SAJÁTOS HELYI adottság, hogy a gazdaság dolgozóinak többsége a községben lakik. Ezért igyekeztek politikai vo­nalon jó kapcsolatot teremteni a hnb vezetőivel. Baranec Ist­ván elvtárs, a hnb elnöke szí­vesen segít nekik a politikai munka terén. Gyakran a gaz­daságba látogat, s nemcsak olyankor, amikor gyűlésre hív­ják. — Az a véleményem — mond­ja —, hogy politikai munkát lehet végezni egy előre elha­tározott megbeszéléskor is, de cigaretta- vagy ebédszünetben is. Az a fontos, hogy hasson a szó. A kapcsolat gyümölcsöző a pártszervezet számára, mert az elvtársi bírálatot kölcsönösen alkalmazni szokták. — Mondtam már nekik, hogy a pártfeladatokat, megbízatá­sokat másképpen kellene meg­szervezni, mert az elosztás elég egyenetlen... — így a hnb- elnök. — Mondtam már nekik, hogy az iskolaépítés ügyében tenni kellene valamit, az mégsem le­het, hogy befejezetlen, félig- kész állapotban csak úgy ott álljon egy középület... — így a pártelnök. A GAZDASÁG és politika sokrétű, bonyolult és kölcsön- hatásos viszonyából csak egy­két lényeges mozzanatra irá­nyulhatott figyelmünk, amikor megvizsgáltuk, hogy a töhöli magtermesztő állami gazdaság­ban, tehát saját munkaterületü­kön az ott dolgozó kommunis­ták „hogyan“ igyekeznek tel­jesíteni a feladatot: elérni a célokat. A tudatosan tervezett társadalmi fejlődéshez megfő galmazolt célokat. örvendünk, hogy jól végzik munkájukat, bár ehhez nagy­fokú önállóságra, kezdeménye­zőkészségre, politikai bátor­ságra van szükség, örvendünk, mert a saját munkaterületen végzett tevékenység a leglénye­gesebb feltétele egész társadal­mi haladásunknak. HAJDÚ ANDRÁS A felvételeket BENYÄK JftZSEF készítette A lap elméleti kérdésekkel foglalkozó cikkei közül figye­lemre méltó A klerikális anti- kommunizmus, A demokratikus antiimperialista forradalom — a forradalmi világfolyamat je­lentős láncszeme (befejező rész), A művészet küldetése (Az ember és a társadalom c. sorozatban), valamint A marxi —lenini párt megalakításának történelmi szükségszerűsége Csehszlovákiában — 1. c. cikk, mely a pártoktatás középfokán a marxizmus—leninizmus alap­ismereteit tanulmányozó olva­sókhoz szól. A testvérpártok életéből c. rovat írásai közül kiemelked­nek A bulgáriai szocialista for­radalom győzelmének harmin­cadik évfordulójára, a Chile né­pe győzni fog és a Szűnjék meg az imperialista beavatkozás Cipruson c. cikkek. (kezes) így kezdődött Földes Pál könyve Azok számára, akik szívesen forgatják a második világhábo­rú antifasiszta ellenállási moz­galmait megörökítő memoáriro- dalmat, s azon belül a magyar vonatkozásokkal is foglalkoz­nak, nem ismeretlen Földes Púi neve. Négy évvel ezelőtt megje­lent könyvében, a Partizánem­lékekben, személyes élmények alapján írta meg a második vi­lágháború idején a szovjet par- tizánegységekben harcoló honfi­társainak helytállását, az első hadifogolytáborok légkörét, az antifasiszta iskolák életét. A Partizánemlékek több fejezete tartalmaz hiteles tanuságtételt arról, hogy az antifasiszta tévé kenységet vállaló magyarok közt számos csehszlovákiai ma­gyar kommunista és pártonkívü- li is volt. Földes Pál újabb könyvvel je­lentkezett. Címe: Így kezdődőit IKozmosz könyvek sorozat). A szerző ebben a könyvben nép­szerű, ismertető formában, hi­teles dokumentumok és vissza­emlékezések alapján tárja fel az 193Ö—1941 es időszak főbb eseményeit, a fasizmus terjesz­kedését és a vele szemben élet­re kelő népi ellenállást, fegyve­res akciókat a leigázott Euró­pa különböző országaiban^ A könyv elsősorban az ifjú­ságnak szól, azoknak, akiknek nincs és nem is lehet konkrét emlékük a felszabadulást meg­előző évekből. A szerző leírja, hogy 1939 őszén miként bonta­kozol t ki Lengyelországban a német megszállók elleni népi, ellenállás s nz hogyan gyengí­tette a hatalmas túlerőben levő náci hadigépezetet. Az olvasó, miután betekintést kap a fasiz­mus terjeszkedésének előzmé­nyeibe, a spanyol polgárhábo­rú kirobbantásának okaiba, Kö- zép-Európa „újrarendezésének“ fasisztíi terveibe és annak vég­rehajtásába, az „Anschluss“ utáni osztrák ellenállás esemé­nyeibe, megismerheti Csehszlo­vákia népeinek helytállását mindjárt az antifasiszta küzde­lem elején. A csehszlovákiai fe­jezetben Földes Pál kidomborít­ja a kommunista párt harcát egy egységes antifasiszta nép­front megalakításáért, s a cseh­szlovák—szovjet barátsági ós segélynyújtási egyezmény érvé­nyesítéséért. Kitér az 1938. szeptember 4-i vágtornóci nagy béketüntetésre, amelynek egyik fő célja az volt, hogy az „irre- úentu agitációvu/ szemben meg­mutassa a csehszlovákiai ma­gyarok erejét és egyben el­szántságát a köztársaság védel­mére, együttesen az ország más ajkú népeivel“. Tömören, és szinte filmszerű drámnisággal eleveníti fel az 1939—41-es idő­szak széles körű népi ellenállá­sának jellemző példáit Szlová­kiában (pl. a bratislavai „Mór ho!“-röpiratakció, a handlováí bányászsztrájk 1940 októberé­ben, a szabotázsakciók, stb.), amelyek világosan mutatják, hogy a szlovákiai fasisztaelle- hes harc nem a véletlenségből fejlődött később a szlovák nép legnagyobb méretű fegyveres megmozdulásáig, a nemzeti fel­kelésig. Földes Pál szakavatottan ér­zékelteti könyve további feje­zetében Dánia és Norvégia fa­siszta megszállásának körülmé­nyeit, a belgák és a franciák antifasiszta mozgalmát. A jugo­szláv, román, bolgár és görög ellenállási mozgalom kezdeti stádiumának főbb mozzanatait, célkitűzéseit is megismerjük Földes könyvéből. Az „így kez­dődött“ c. könyv azért is iz­galmas olvasmány, mert az él­ményszerű leírás mellett a leg­nagyobb történelmi hűségre tö­rekszik. A szerző az utószóban ezt vaUja könyve küldetéséről: „A fasizmus, mint tökésurulmi rend. szer, az imperializmus, mint há­borús gyújtogató még létezik, és nem szűnt meg a népek bé­kéje ellen törni — csupán tak­tikát, álarcot változtatott. A történelmi események összefüg­géseinek megértéséből olyan ta­nulságok fegyvereivel lehetünk erősebbek, melyek segítenek felismerni a jelenkorunk ese­ményeiben is a fenyegető veszé­lyeket, ha azok nem is közvet­lenül nálunk, hanem máshol és más, új formában jelentkeznek is.“ Hogy mennyire igaz megálla­pítás ez, világosan mutatják az amerikai imperializmus lndokí. nai háborúi és az ellene vívott hosszú, áldozatos népi felszaba­dító harcok, vagy a chilei ese­mények. Földes Pál legújabb könyvé­ben azoknak állít emléket, akik Európa különböző országaiban elsőként emeltek fegyvert a fa­sizmus ellen. A könyv időszerű­ségét aláhúzza az is, hogy a vi­lág népei az idén, illetve jövőre emlékeznek meg a fasizmus fö­lött aratott győzelem 30. évfor­dulójáról. SOMOGYI MÁTYÁS Gépkocsi export és import (ČSTK) — 275 542 személy­autót, 29 678 Skoda és 13 063 Tátra típusú teherautót expor­tálunk a KGST országokba 1971 és 1975 között. Ugyanebben az időszakban 289 259 személyau­tó, 21 100 teherautó és 1677 au­tóbusz érkezik külföldről ha­zánkba. Az eléri eredmények alkotják a KGST 1976—1980-ra szóló öt­éves tervének a bázisát. A megegyezések alapján a követ­kező öl éves tervidőszakban Csehszlovákia 18 650 Tatra típu­sú teherautót szállít a Szov­jetuniónak. A Tátrákat a sarki terepre is felkészítik. Folynak a tárgyalások 32 300 Skoda te­herautó, 280 000 személyautó, 9240 hűtőberendezés és 390 000 motorkerékpár csehszlovák ex­portjáról is. A pótalkatrészek kivitele a tervek szerint el fogja érni a 11 milliárd devizakorona érté­ket. A kivitelre kerülő pótalkat­részek választékát is bővítik. A következő ötéves tervidő­szak folyamán 473 525 személy­autó behozatalára számítunk, amely teljes mértékben fogja fedni a hazai keresletet. Pótal­katrészeket több mint 3 milli­árd devizakorona értékben fo- guirk behozni. Lengyelország megalakulása 30. évfordulójának alkalmából átad­ták a forgalomnak a lazienkowskái autópályát, amely meggyor­sítja és megkönnyíti a varsói közlekedést. Felvételünkön: Az újt emelt szintű autópálya egy részlege. (Felvétel: ČSTK — CAF)

Next

/
Oldalképek
Tartalom