Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-10 / 214. szám, kedd
A világfejlődés döntő ereje KITÜNTETETT ÄLLAMI GAZDASÁG Korunk a világ forradalmi megújhodásának korszaka. Nemcsak az idősebb, hanem a középnemzedékhez tartozó emberek is Jól emlékeznek azokra az esztendőkre, amikor a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország. Most más a kép: immár nem egy ország, hanem — a dolgozók hatalma, a szocialista rendszer megteremtése után — országok egész sora építi sikeresen az új társadalmi rendet. Ezek az országok — az ideológia, az érdekek és célok azonossága, a közös társadalmi és gazdasági rendszer alapján tömörülve — kialakították a szocialista világrendszert, amely napjainkra döntő világtényezővé vált. A szocialista világrendszer nem a forradalorti szovjet exportjának következtében alakult ki, mint ahogy ezt az an- tikommunisták állítják. A szocialista forradalom nem valakinek az akaratából, nem „megrendelésre“ megy végije, hanem a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeinek eredményeként, a proletariátus és a burzsoázia közti osztályütközetekben születik meg. A szocialista világrendszer kialakítása éppen az ilyen objektív törvényszerűségeknek, a haladó erők és a reakció kérlelhetetlen összecsapásának eredménye volt. A szovjet nép győzelme a hitleri Németország ellen vívott Nagy Honvédő Háborúban, a német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása természetesen óriási hatást gyakorolt a világ népeinek forradalmi aktivitására, hozzájárult ahhoz, hogy számos európai és ázsiai országban létrejöjjenek a szocialista forradalom győzelmének feltételei. A szocializmus győzelmének kivívásában azonban ezekben az országokban a kommunista pártok vezette munkásosztály és a vele szövetséges parasztság játszotta a főszerepet. A szocialista világrendszer fennállása óta két fő fejlődési szakaszt tett meg. Az első szakasz jellemzői: a szocialista társadalmi viszonyok kialakulása és megszilárdulása, a politikai rendszer megerősödése a szocialista országokban, a reakció ellenállásának legyűrése, a kizsákmányoló osztályok felszámolása, a forradalom kibontakozása a kultúra területén. Több mint kél évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a népi demokratikus országokban megszilárduljon az új, szocialista rendszer. Ezzel egyidejűleg kialakultak az új típusú külpolitikai és gazdasági kapcsolatok, létrejött a szocialista közösség. A második szakaszban tovább fejlődnek és konszolidálódnak ü közösséghez tartozó országok politikai és gazdasági kapcsolatai. E kapcsolatok megkülönböztető vonása a kölcsönös testvéri segítség és együttműködés, a nagy és kis államok teljes egyenjogúsága, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a nemzetközi szuverenitás tiszteletben tartása, a nemzetközi küzdőtéren megnyilvánuló akcióegysőg, a szo- tialista vívmányok közös védelme. A szocialista rendszer megerősödésének arányában a testvéri országok együttműködése mind jobban elmélyül és kiterjed minden területre — a politikára, gazdaságra, kultúrára, ideológiára, honvédelemre stb. Ezt a törvényszerű és történelmileg szükséges folyamatot jól szemlélteti a gazdasági együttműködés példája. A szocialista államok gazdasági kapcsolatai a kezdeti időszakban alapjában kétoldalú jellegűek voltak, a gazdasági élet különböző területeit érintették, főleg azonban a csere szférájába tartoztak. Most ezek a kapcsolatok összehasonlíthatatlanul érettebbé váltak: meghatározó vonásuk a terebélyesedő és mélyülő gazdasági Integráció. A szocialista országok között fejlődik a közvetlen termelési együttműködés, a termelés szakosítása és kooperációja, ál1974. lantközi termelési egyesülések alakulnak, egyeztetik és össze- *X. 10. hangolják a népgazdasági terveket, erősödik a tudományos5 műszaki együttműködés. A szocialista országok gazdasági együttműködéséinek fejlődésében, gazdasági integrációjában óriási szerepet játszik a KGST. A nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szocializmus sajátos gazdaságirányítási módszerei, s közülük is elsősorban az együttes gazdasági tervezés a negyedszázados KGST tevékenységéhez kötődik. A KGST fennállásának huszonöt esztendeje alatt bebizonyosodott, hogy a szocialista országok testvéri együttműködése és kölcsönös segítség- nyújtása nagymértékben meggyorsítja a gazdasági fejlődés ütemét. Az ipari termelés ezekben az esztendőkben a KGST tagállamokban több mint tizenkétszeresére, a fejlett kapitalista országokban pedig ugyanennyi idő alatt nem egészen négyszeresére emelkedett. Ma már a szocialista közösséghez tartozó országok az ipari termelés volumenét tekintve megelőzik mind Nyugat-Európát, mind az Egyesült Államokat. Az ötéves tervek feladatainak teljesítése révén a szocialista országok új szinteket érnek el a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. A szocialista országok korábban egymástól eltérő gazdasági, fejlettségi színvonala mindinkább kiegyenlítődik. Bulgária például agrárország volt, amely nem rendelkezett saját nehéziparral, s ezen belül gépiparral. A testvéri népek segítségével Bulgária korszerű iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező országgá vált. Jellemző, hogy exportjának több mint egyharmada gép és berendezés, pedig még nem is olyan régen főként mezőgazdasági terméket szállított a nemzetközi piacra. A szocialista világrendszer a szocializmus útján haladó szabad és szuverén népek évről évre erősödő politikai közössége. A szocialista államok egységes vonalat követnek a nemzetközi politikában: az egyetemes béke, a nemzetközi biztonság erősítésének, az imperialista agresszió megfékezésének irányvonalát, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve alapján. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mondotta: „ . .. ha ma az emberiség közelebb került a tartós békéhez, mint a múltban barmikor, akkor ez elsősorban u szocialista országok határozott és következetes erőfeszítéseinek eredménye“ A Szovjetunió és szövetségesei által foganatosított erélyes akciók segítettek a vietnami népnek abban, hogy történelmi jelentőségű győzelmet arasson az imperialista agresszor fölött. A szocialista államok egysége és segítsége meghiúsította azt a gazdasági blokádot, amelyet a forradalmi Kuba ellen szerveztek az imperialisták. A kubai nép súlyos megpróbáltatásának napjaiban a Szovjetunió és Kuba között valóságos „hidat“ alkottak azok a hajók, amelyek kőolajat, gépeket, élelmiszert szállítottak a szabadság szigetére, s ugyanezek a hajók a legfontosabb kubai exportcikket, a cukrot szállították a Szovjetunióba. A Szovjetunió és a többi szocialista ország nagy szerepet játszott abban, hogy megszűntek a hadicselekmények a Közel-Keleten. A Szovjetunió és barátai részéről tett békekezdeményezések révén normalizálódott a szocialista országok viszonya a kapitalista államokkal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal és a Német Szövetségi Köztársasággal. A „hidegháború“ felhői mögül napsugarak ragyogták be Európát. Az enyhülés folyamata fokozatosan terjed Ázsiában. Ezek és más pozitív változások egészségesebbé tették a politikai klímát az egész világon, igazolják az 1969-ben megtartott nemzetközi kommunista fórum ama következtetésének helyességét, hogy az antiimpe- rialista harcban, az egyetemes béke megszilárdításáért folyó küzdelemben napjainkban döntő erőként szerepel a szocialista világrendszer. A szocialista nemzetközi kap csolatok kialakulása, a szocialista világrendszer létrejötte és erősödése a marxista—leninista pártok vezetésével ment és megy végbe. A marxizmus—leninizmus tanításából, a szocialista internacionalizmus elveiből kiindulva a kommunista pártok helyesen egyeztetik a társadalmi haladás általános és nemzetközi sajátosságait. Természetes, hogy az SZKP és a testvérpártok minden eszközzel erősítik a pártközi kapcsolatokat. Gyakorlattá váltak a pártok vezetőinek értekezletei és baráti találkozói, a küldöttségcserék stb. Mindez kölcsönösen gazdagítja a tapasztalatokat, lehetővé teszi a szocializmus és a kommunizmus építése elvi kérdéseinek együttes kidolgozását, a gazdasági együttműködés legcélszerűbb formáinak megtalálását, valamint a közös irányvonal kollektív meghatározását a külpolitikai ügyekben és a burzsoá ideológia ellen vívott harcban. A szocialista világ viszonylag fiatal, de rendkívül dinamikus, a maga teljességében mozgás bán van, előre törekszik. Nem egészen három évtizedes története az új rendszer teremtő, életigenlő erejét bizonyítja. ALEKSZANDR MEDVEGYEV, a történelemtudományok kandidátusa (APN) Bodrogköz legnagyobb községe, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) n trebišovi járás délkeleti részében fekszik. A község három szövetkezetének összevonásából alakult he? lyí állami gazdaság már második éve viseli a Csehszlovák- Szovjet Barátság Vállalata megtisztelő címet. Az igazgatósági épület tanácstermének falán elismerő okle velek hívják magukra a ügyeimet. Már korábban elnyerték „A CSKP megalakulása 50. évfordulójának vállalata“, valamint a „Szakszervezeteik 8. országos kongresszusának vállalata“ címeket. Az utóbbi időszak alatt ebben a körzetben nem sok hasonló gazdaság ért el annyi és olyan eredményt a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében, mint éppen a bod- rogszerdahelyi. Az idei szlovákiai aratóünnepély alkalmából ezt az állami gazdaságot „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetésben részesítették. A gazdaság eredményeiről, dolgozóinak életéről, munkájáról Sle- fán Miklós mérnök, az SZLKP KB tagja, a gazdaság tapasztalt igazgatója tájékoztatott. A közel 3300 hektáron gazdálkodó gazdaság kezdetben sok nehézséggel küzdött. Az 1964-es esztendőben igen nagy volt a takarmány hiány, ami az 1965. január 1-én alakult új állami gazdaság „beindítását“ megnehezítette. Hála a párt- szervezet, a kommunisták körültekintő gondoskodásának, az egész munkaközösség lelkes munkájának, sikerült átvészelni a kezdeti nehézségeket, s aránylag rövid időn belül jelentkeztek az első biztató sikerek. • Már a gazdálkodás első évében jobb eredményeket ért el az állami gazdaság, mint a volt szövetkezetek. Termelési eredményeik íoJyamatosan elérték az állami gazdaságok kerületi szintjét, de tudták, hogy többre is képesek. Az intézkedések egész sora következett a haladó munkamódszerek bevezetésére. Amíg 1965-ben alig 22 mázsás hektárhozamot értek el búzából, a nagy hozamú szovjet fajták bevezetésével az utóbbi négy év átlagában a kaSlefán Miklós lászosok hektárhozama 40,6 mázsára emelkedett, s az idén elérték a 46 mázsát. A fejlődés figyelemre méltó az állattenyésztés szakaszán is. A tehenészetben elérték a háromezer literes fejési átlagot, a szarvasmarha-hizlalásban pedig túlszárnyalták a napi 1 kg os súlygyarapodást. A hízósertéseknél három évvel ezelőtt 0,45 kg-os napi súlygyarapodást értek el, ebben az évben 0,55 kg-os napi átlagot várnak. A gazdasági eredmények sikerességét bizonyítják az ötéves terv mutatóinak teiljesíté sére vonatkozó számadatok. Négy esztendő alatt a bruttó termelés szakaszán 80, az árutermelésben 85,2, a teljesítmények területién pedig 84,3 százalékra teljesítik az ötéves tervidőszakra vonatkozó 1 elad altokat. Megváltozott a gazdaságban dolgozó emberek élete, lehetőség nyílt a munka- és életkörnyezet javítására. Az istállókéi, öltözőket, fürdőszobákat központi fűtéssel látták el. A gaz daság segítséget nyújt a családi házak építésénél, s modern, központi fűtéssel ellátott lakú sokat is épített. A gazdaság dolgozói a szociális gondoskodásra lelkes munkával, a szocialista munka- versenyben vállalt feladatok sikeres teljesítésével vr’ aszóinak. Jelenleg hót szocialista mu.kba- brigádja van a gazdaságnak, s további nyolc munkaközösség versenyez e megtisztelő cím elnyeréséért. Az idei történelmi jubileumok tiszteletére tett vállalások értéke meghaladja a 861 ezer koronát, s ennek kö zel 70 százalékát már teljesí tették. A Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaság megalakulása óta baráti kapcsolatot tart fenn a berehovoi járásban gazdálkodó gatai Győzelmes Október Szovhozzal, s több esetben került soc a két mezőgazdasági üzem szakembereinek kölcsönös látogatásaira, tapasztalatcseréi re. Különösen a tehenészet illesztése terén nyertek értékes tapasztalatokat a szerdahelyiek a szovjet szakemberektől. Nem véletlen, hogy egy kísérleti tejtermelő gazdaság léte sítésére éppen itt kerül sor. A gazdaság szögi részlegén, u Bodrog folyó közelében jó feltételek vannak egy Ilyen mintagazdaság létesítéséhez. Ebben a 660 tehenes tejgazdaságban, ahol a jövő évtől teljes ütemben megindul a termelés, a legkorszerűbb berendezéseket és munkafolyamatokat fogják alkalmazni. A jövő évben a sertések törzstenyésztő telepét is kibővítik, egy évvel később pedig elkezdik az 1650 férőhelye® borjúnevelde építését, amely lehetővé teszi majd a környező mezőgazdasági üzemekkel folytatandó kooperációs kapcsolatok fejlesztését. Ilyen alapvető, lényeges feladatok megvalósításán fáradozik a kitüntetett állami gazdaság munkaközössége. (kulikf Az igazgatósági épület (Molnár János felvétele) Bratislavában több mint 40 hektárnyi területen épülnek a Csehszlovák Dunahajózást Társaság új hajójavító műhelyei. Felvételünkön: Az építkezésen részt vevő lengyel és hazai dolgozók egy csoportja j balról: Tadeusz Mikolajczyk mérnök, fozef Ser ina, a Hydrostav vállalat üzemvezetője, Jozef Sablica, a Dunahajózási Társaság képviselője és jutian Pirszel mérnök. {.Felvétel: J. Dubovský — CSTK)
