Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-01 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

Hírek a Szovjetunióból AZ 3 NATASA A CSEH NÉP A Szlovák Nemzeti Felkelés, amely a második világháború alatt a csehszlovák ellenállás legnagyobb eseménye volt, meg­mutatta az utat a cseh nemzetnek is. A cseh nép teljes mértékben a szlovák nemzet hősi harcának oldalán állt. Ezt meggyőzően bizonyította a cseh illegális sajtó, különösen a kommunista illegális lapok. A felkelés erkölcsi támogatása a cseh nép közvetett segítségnyújtását je­lentette. A közvetlen segítséget a Szlová­kiába érkező csehek és a felkelésben való aktív részvételük jelentette. Már a felke­lés előtt, de különösen kitörése után egy­re több cseh hazafi érkezett Szlovákiába. A legtöbben 1944 szeptemberének első fe­lében érkeztek, de a későbbiekben is so­kan lépték át a határt. Az átállás nem volt egyszerű, gyakran tragikusan vég­ződött. Sokan azután érkeztek Szlovákia területére, hogy a hírközlő eszközök be­jelentették a Szlovák Nemzeti Felkelés ki­törését és felhívták a fiatalokat, katoná­kat és csendőröket, csatlakozzanak a sza­bad Csehszlovákiáért harcoló szlovák har­cosokhoz. A legtöbb cseh fiatal az ostra- vai és gottwaldovi vasutasok illegális se­gítségével érkezett Szlovákiába, de egyé­nileg és csoportokban sokan jöttek Nyu- gat-Morvaországból és Csehországból is. Nehéz lenne pontosan megállapítani, há­nyán voltak, egy részük bekapcsolódott a katonai akciókba, másik részük a nyugat­szlovákiai partizánalakulatok tagja lelt. Sok cseh nemzetiségű tagja volt a Ján Žižka partizáncsoportnak, Štefánik máso­dik partizánbrigádjának és a 2. Sztálin- brigádnak. Mivel nem alakultak önálló cseh csapatok, a csehek rendszerint a legKözelebbi alakulathoz csatlakoztak, és így utólag nem állapíthatjuk meg, hogy hánvan lépték át a határt. Sokan azok közül Is részt vettek a Sz'ovák Nemzeti Felkelésben, akik 1939. március 14-e után Szlovákia területén ma­radtak. Részleges adatot tartalmaz J. Go- liannak, az 1. csehszlovák hadsereg pa­rancsnokának szeptember 22-én Londonba küldött távirata: „Myjava és Brezová kör­nyékén mintegy 2000 fegyver nélküli cseh tartózkodik ... Sok cseh harcol a partizá­nok között. Számuk nem állapítható meg “ Eddig ezt az adatot emlegették a Szlovák Nemzeti Felkelésben részvevő csehekkel kapcsolatban. Habár nincs lehe­tőségünk, hogy megbízhatóbb adatot em­lítsünk, nyilvánvaló (s erről tanúskodik a rávirat is), hogy a felkelésben és a szlovákiai partizánalakulatokban részt ve­vő csehek száma valószínűleg sokkal ma­gasabb volt. jelentős részüket a Szlová­kiában élő csehek képezték és csak mint­egy egyharmaduk érkezett Szlovákiába a felkelés kitörése után. A Katonai Törté­nelmi Intézet adatai szerint az 1946 — 1947-ben benyújtott kérvények alapján mintegy 5U0 személy bizonyította be rész­vételét a Szlovák Nemzeti Felkelésben. K. H. Frank 1944. szeptember 15-i pa­rancsa értelmében a határ átlépéséért ha­lálbüntetés járt. Ez a büntetés várt a ha­tárt átlépő legközelebbi hozzátartozóira is. Ezért mélységes tisztelet illeti azokat, akik úgy döntöttek, hogy Szlovákiába men­nek és harcolnak a szlovák harcosok ol­dalán. Annak ellenére, hogy aránylag ke­vés cseh vett részt a harcokban, a rész­vevők kifejezték együvétartozásukat a szlovák nemzettel a közös célokért, az új népi demokrat'kus Csehszlovák Köztársa­ságért folytatott közös harcban. Sokan közülük életüket áldozták fel. A náci megszállók tisztában voltak, ho­gyan gondolkozik a cseh lakosság és tud­ták, hogy a cseh országrészekben, első­sorban Morvaországban kiéleződött a hely­zet. Ezt bizonyítja H. Himmlernek 1944. szeptember 28-án K. H. Frankhoz címzett levele, amelyben bejelentette: „Meggyő­ződésem, hogy a napokban, vagy a leg­közelebbi hetekben számolnunk kell a cse­hek felkelésével.“ Az események ilyen fej­lődése jelentette volna valószínűleg a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és a szövet­séges hadseregnek nyújtott segítség leg­hatékonyabb formáját. Történelmi szem­pontból azonban ez a jóslat valószínűtlen volt. Milyen erő*: képviselt a cseh ellenállási mozgalom 1944 nyarán? A helyzet elemzé­se azt mutatja, hogy ez az időszak na­gyon összetett volt. A cseh kommunista és nemkommunista ellenállást már je­lentősen kimerítette a négyéves harc, rengeteg emberáldozatot hozott a náci megszállók elleni küzdelemben és 1943 végén, valamint 1944 elején újabb nehéz csapásokat szenvedett. Folytatódott a cseh hazafiak tömeges letartóztatása és a Gestapo a cseh ellenállás több csoportját semmisítette meg. Ez jelentősen gyengí­tette, de nem számolta fel a cseh ellen­állást és földalatti szervezetét. A cseh kommunisták a Szlovák Nemze­ti Felkelés idejében már teljesen egyér­telműen vezető pozíciót foglaltak el a cseh nemzeti felszabadító mozgalomban. Csak nekik volt a nemzeti felszabadító harc befejező szakaszára és a felszabadí­tott köztársaság építésére vonatkozó reá­lis politikai platformjuk és egyúttal ők jelentették a fasiszta megszállók elleni harc mozgató erejét. 1944 második felé­ben a CSKP-nak nem volt központi veze­tősége (a CSKP 3. illegális központi bizott­ságának utolsó tagját, R. Vetíšeket 1944 júliusában letartóztatták), de ennek elle­nére az illegális pártcsoportok széles körű hálózata működött az összes kerü­letben és a járások többségében. A legje­lentősebb csoportok Prágában és Gottwal- dov környékén tevékenykedtek. Ezek a Predvoj (Élcsapat), Pochodeň (Fáklya), Aktív, Pius, Amta csoportok, valamint azok a morvaországi csoportok voltak, amelyek a Moravská rovnosť, a Pravda és a Nástup című illegális folyóiratokat ad­ták ki. Az illegális CSKP képviselte a cseh ellenállás fő erejét. A Rudé právo nem jelenhetett meg, de minden hónap­ban megjelentek a CSKP egyes csoportjai­nak nyomtatványai. Havonta jelent meg a Predvoj, a Moravská rovnosť és a Pravda, a Boj mladých, a Plameň svobody, a Zprávy és Aktív című folyóiratok hat-hét hetenként kerültek az olvasók kezébe. Az illegális sajtó kiadására összponto­suló pártcsoportokon kívül voltak olyan csoportok is, amelyek elsősorban a nem­zeti bizottságokat és üzemi pártsejteket építették ki, szabotázsokat, diverziós és partizán tevékenységet szerveztek. A cseh kommunisták a Szlovák Nem­zeti Felkelés idejében elsősorban arra tö­rekedtek, hogy fokozzák a német meg­szállók elleni harcot és a cseh nemzeti felszabadító mozgalomban érvényesítsék a szlovák nép harcának tapasztalatait. Tu­datosították azonban, hogy tekintettel a protektorátus eltérő helyzetére és a szov­jet front távolságára, az adott pillanat­ban nem törhet ki a cseh nép felkelése. Tekintettel a megszálló hatóságok jel­legére, a széles körű kommunikációs há­lózatra és a nagy lakósűrűségre, a par­tizántevékenység különböző formáit alkal­mazták. A cseh ellenállás egyik sajátos­sága volt, hogy az erdei partizáncsopor­tokkal egyidőben polgári partizáncsopor­tok működtek, amelyeknek tagjai legáli­san a falvakban és városokban éltek, és segítették a partizánokat. Többnyire ők biztosították a fegyvereket a megalakuló partizáncsoportoknak. Később a partizánok maguk is szereztek fegyvert a német őrjá­ratok és csendőrállomások megtámadása révén. A Szlovák Nemzeti Felkelésen kívül el­sősorban a Szovjetunióból érkező szervező­csoportok járultak hozzá a cseh- és mor­vaországi partizánmozgalom kibontakozá­sához. Előzőleg a szovjet ejtőernyősök kettesével érkeztek és többnyire hírszer­zői küldetést kaptak, de a szlovákiai ta­pasztalatok után a partizánmozgalom uk­rán vezérkara nagyobb létszámú szervező csoportokat küldött, amelyeknek tapasz­talt szovjet partizánok, szlovákok és cse­hek voltak a tagjai. A szlovákiai partizánharcok tapaszta­latai alapján megváltozott a csehországi partizántevékenység jellege. A partizán­csapatok gyarapodtak és újak keletkez­tek. 1944 második felében a Beskydek és a Cseh-Morva Fennsík vidékén két nagv partizánterület alakult ki. 1944 má­sodik felében Morvaországban és Csehor­szágban 44 partizáncsoport működött. A Szlovák Nemzeti Felkelés előtt számuk 22- volt és ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a többi a Szlovák Nemzeti Felkelés ha­tására alakult. A partizántevékenység fo­kozódásáról árulkodnak a német megszál­ló csapatok és a csendőrállomások jelen­tései. Ha figyelemme' kísérjük a partizán­csoportok konkrét tevékenységét, nyilván­való, hogy a partizánmozgalom egyre fej­lődött, mivel a szovjet hadsereg fokozato­san megközelítette a cseh területeket, fel­bomlott a megszálló apparátus és az egyes csapatok egyre több fegyverrel rendelkez­tek. A Szlovák Nemzeti Felkelés idejében a cseh országrészekben még nem értek meg a feltételek a felkelésre. A cseh fasiszta­ellenes ellenállás, elsősorban az illegális CSKP, minden erejével támogatta nem­zeteink közös harcát a náci ellenség el­len. Ugyanakkor tudatosította, hogy az elhamarkodott fegyveres fellépés veszé­lyeztetné a cseh nép felkelését, amely végcélját jelentette. A Szlovák Nemzet' Felkelés vitathatat­lanul mély hatást gyakorolt a cseh népre és fasisztaellenes ellenállására. 1944 máso­dik fele a cseh nemzeti felszabadító harc­ban objektív okok miatt elsősorban az erők koncentrálásának és a fasiszta német megszállók elleni harc befejező szakasza előkészítésének, a cseh nép felkelése elő­készítésének időszaka volt. Ez a koncepció reális és helyes volt, amit 1945 is megerősített, amikor a cseh országrészekben széles körű harc bontako­zott ki a nácizmus ellen és ez a harc 1945 májusában felkelésbe torkollt. A cseh antifasiszták számára a náci megszállók elleni harc utolsó szakaszában nagy se­gítséget jelentettek a Szlovák Nemzeti Felkelés harci tapasztalatai és forradalmi eszméi. MIROSLAV BOUCEK, MIROSLAV KLIMES O A Szovjetunióban mint­egy 500 000-en végeznek geoló­giai munkát. Az ország termé­szeti kincseinek feltárásában több mint 10 000 geológiai ex­pedíció és kutatócsoport, nagy­számú kutatóintézet és labo­ratórium vesz részt. Világvi­szonylatban a Szovjetunióban bányásszák a legtöbb szenet, vas- és mangánércet, krómitot, azbesztet, kálisót, foszfátot. Az ásványkincsek hasznosításával foglalkozó állami bizottság a közelmúltban 72 lelőhelyet mi­nősített kiaknázásra érdemes­nek. • Tizenhárom ország zászla­ja leng az Atlanti-óceán egyen­lítői vizein cirkáló nemzetközi expedíció hajói fölött. A több mint harminc hajóból álló me­teorológiai hajóraj az idén nyá­ron részletes megfigyeléseket végez a Trópusi kísérlet elne­vezésű program alapján. Ez a legnagyobb méretű nemzetközi együttműködés a tudományos kutatások történetében. Az ex­pedíciónak az a célja, hogy mi­nél több információt szerezzen az óceánon és a légkörben vég­bemenő időjárás-alakító folya­matokról. Ennek eredményekép­pen új módszereket tudnak majd kidolgozni az időjárás és az éghajlati viszonyok előrejel­zésére. • Évi 15—20 százalékkal nö­vekszik a Szovjetunió idegen- forgalma. Az Inturiszt idei tár­sasutazási programjaiban 100 város, üdülőhely és tájegység szerepel. Hamarosan új szál­lodákat adnak át Irkutszkban, Habarovszkban és a Bajkál-t6 partvidékén. Az Inturiszt már az idén további 5000 vendég el­helyezését tudja biztosítani a Moszkvában, Taskentben, Baku­ban, Buharában, Szocsiban, Jal­tában és Novgorodban épült új szállodákban. • A Szovjetunió valamennyi szövetségi köztársaságábart többkötetes általános lexikono­kat jelentetnek meg. összeállí­tásukon írók, tudósok, politi­kusok és közgazdászok dolgoz­nak. A 17 kötetes Ukrán Szov­jet Enciklopédia már elkészült, s befejezéséhez közeledik a 12 kötetes Belorusz Szovjet Enci­klopédia is — ennek nemrég jelent meg a kilencedik köte­te. Litvániában és Lettország­ban három-, illetve négyköte­tes kisenciklopédiát adtak ki és már hozzáfogtak a többkötetes lexikonok szerkesztéséhez. Az érdeklődők nemrég kapták kéz­be az Észt Szovjet Enciklopé­dia első öt kötetét, a kazah,- az üzbég és a moldavai enci­klopédia első három, illetve1 négy kötetét. • A Cserepovecben épülő1 2000 típusú széleshengersor a Szovjetunió egyik legnagyobb kohászati objektuma lesz. Első üzemegysége 3 millió tonna hengereltárut termel majd évente. Teljes kapacitása 6 millió tonna lesz. A fémszalag a technológiai vonal végső sza­kaszán másodpercenként több mint 20 méteres sebességgel halad majd. A teljes automati­zált hengerlést elektronikus’ számítógép fogja irányítani. • Könyvritkaságokból ren­deztek kiállítást Kijevben. A közönség megtekinthette itt a legrégibb — mintegy ezer év­vel ezelőtt írt — ószláv kézira­tos könyvet, a Kijevi glagolita nyelvemléket, továbbá az Apos­tol című, első nyomtatott orosz könyvet, amely I. Fjodorov nyomdájából került ki a XVI. században. A kiállítás átfogó képet ad az ukrajnai könyvki-' adás történetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom