Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-01 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó
II. Tervek a Vág alsó szakaszának kihasználására A vízi erőművek építése eddig csak nagyon kis mértékben érintette a Vág több mint 100 km bosszú alsó szakaszát' Hlohovectől a komírnói torkolatig. Viszont több tényező is bizonyítja, hogy e szakasz Sokoldalú kihasználása nélkül Szlovákia iparosítása, valamint a Vág folyó völgyének átalakítására kifejtett hatalmas munka eredménye nem lenne teljes. A váglépeső legalacsonyabb fokán elhelyezett ina- dunicei vízi erőmű csúcsfogyasztás idején kifejteit teljesítménye pélűáu' nagyon ingadozóvá teszi az alsó szakasz vízhozamait. Ez a körülmény nagyon károsan befolyásolja ezen a szakaszon az életkörnveze* tet. Okvetlenül szükségesnek mutatkozik tehát legalább még egy víztároló felépítése H'ohovecnél, amely kiegyenlítené az ingadozó magasságú vízszintet Ez a tároló egyenletes vízmennyiségeket bocsátana a Vág utolsó szakaszába. Azonban további halaszthatatlan gazdasági szükségletek is jelentkeznek. A Vág alsó szakasza a l A tünékeny Duna menti síkságon folyik át, ami előtérbe helyezi azt a követelményt, hogy kialakuljon az összhang a felső szakaszon működő erőművek munkája és a dél-sziovákiai mezőgazdaság igényei között. A Vág eddigi erőműveinek építésénél kizárólag csak a folyó energetikai kihasználását vették figyelembe. Az alsó szakasz rendezéséhez sokoldalúbb koncepcióra van szükség. Itt alapjában véve három fő szempontnak kell eleget tenni: gondoskodni a szükséges mennyiségű vízről egész éven át, különösen a nyári hónapokban a mezőgazdasági, valamint az ipari üzemek számára, feltételeket teremteni a vízi szállítások fejlesztéséhez, továbbá villanyáramot termelni a tárolókban felhalmozott víz segítségével. A Liptovská Mara-i nagy víztároló felépítése után kedvező feltételek alakulnak ki e koncepció megvalósításához. A marai tároló ugyanis az Üstie na Ora- ve-i vízművel együtt célszerű manipulációval szárazabb időszakokban is annyi vízzel tudja majd ellátni a Vág also szakaszát, bogy az itteni minimális vízhozam a jelenlegi 22 m5/sek.-ról 65 nvVsek.-ra növekedjen. A megnagyobbodott vízhozam kihasználására azonban olyan vízműrendszert kell felépíteni, amely megbízhatóan és rendszeresen kielégítheti majd az itteni fogyasztók vízigényeit. Ma már nem fér hozzá kétség, hogy a Vág alsó szakaszán is meg kell építeni a folyó gazdaságos kihasználásához szükséges vízműveket. A vízgazdá- szok felelős feladat előtt állnak, hogy minden tekintetben figyelembe vegvék az érdekelt szakágazatok jogos érdekeit, s a központi gazdasági szervek számára a műszakilag és gazdaságilag legelőnyösebb megoldásra dolgozzanak ki javaslatot. E javaslatnak természetesen az össztársada'mi szempontokat, valamint az érintett területek különböző igényeit is tartalmaznia kell. A Vágnak — a többi folyóhoz hasonlóan — az alsó szakaszon viszonylag csekély az esése. A környező Járásokban kiváló minőségű termőföldek vannak, a természetes csapadék azonban nem fedezi a termesztett növfMivek optimális vízszükségletét. A Vág alsó szakaszának kedvező földrajzi fekvése lehetővé teszi, hogv a folyó a jövőben a vízi szállításokban Is jelentős szerepei töltsön be. A hajózási objektumok kiépítése ezen a szakaszon jelentősen tehermentesítené Csehszlovákia dunai kikötőit. A dunai vízi út meghosszabbítása az ország belterületébe nagyon hasznos lenne, s nem is ütközik komolyabb akadályokba. Mint már említettük, a fo- Ivó esése ezen a szakaszon csekély, s így a Vág alsó szakaszán gyakorlatilag egy meghosszabbított dunai kikötőt lehetne kiépíteni Komámétól egészen Šafa nad Váhom-ig (Vágsellyéig), továbbá Seredig, esetleg egészen Nové Zámkv-ig, ha közben az a terv is megvalósulna, mely szerint a Nyitni vizét is a Vág alsó szakaszának vízmű-rendszerébe vezetnék. A komárnói kikötő ma már nem képes lebonyolítani az állandóan növekvő teheráru-forgalmat, különösen a ki- és a berakodást. A kikötő további bővítése műszakilag is nehéz feladat, mert a város egyre jobban terjeszkedik a víz felé (hasonló a helyzet Bra- tislavában, ahol a kikötő fejlesztésénél elsődleges szempontok a város terjeszkedési igényei). A komáromi kikötő bővítése helyett inkább egy új kikötő építését tervezik a Vág alsó szakaszának valamely vasúthoz közeli pontján, végleges döntés azonban ebben az ügyben még nem született. A bratislavai Hydroconsult és Ing Dr. Peter Da- nišovič véleménye szerint a vízi út építését a Vág alsó szakaszán alulról kellene elkezdeni, és szakaszokban építeni fel az egyes objektumokat. Az első szakaszban például megépülhetne egy új kikötő is például Sala nad Váhom ban, amely kiegészíthetné, később pedig teljesen pótolhatná a komáromi kikötő rakodóteljesítményét. A Vág medrének kimélyítésével ezen a szakaszon alacsony vízállás esetére is biztosítható a minimálisan 2,0 méteres hajózási mélység. A második szakaszban — a nagymarosi vízmű megépítése után — a Vágón is állandósítani lehetne a 3,5 méteres hajózási mélységet, tehát ugyanazt, amellyel a tervezők a Dunánál is számolnak. Ebben a szakaszban épülne meg a nededi és a král’ovái duzzasztó és hajózsilip, amelyek a három és fél méteres dunai hajózási mélységet egészen -Seredig biztosítanák. Ha a vízi szállításokat 75 kilométer hosszúságban legalább Seredig meghosszabbítanák, olyan helyzet alakulna ki, hogv például nem kellene az érceket és a további tömeges szállítmányokat a komáromi kikötőben kirakni, ami jelentősen tehermentesítené a rendkívül terhelt Komárno—Nové Zámky vasútvonalat. A Vágón kiépített vízi út megkönnyítené a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár nyersanyagellátását a csallóközi, a Vág és a Nyitra menti lomblevelű erdőkből, s ugyancsak nagyon előnyös lenne ezen a szakaszon a szén, a mész, a cement, a kő és egyéb súlyos termékek szállítása. A legnagyobb szállítási tételt azonban bizonyára a dunai kavics képezné, amely kiváló minősége miatt keresett építkezési anyag egész Szlovákia és a morva kerületek építkezési vállalataiban. A dunai kavicsot jelenleg vasúton szállítják, ami nagyon körülményes, főleg költséges, és fékezi e szinte kimeríthetetlen építkezési alapanyag szélesebb körű érvényesülését. Mi szükséges ahhoz, hogy mindez valóra váljon? Elsősorban a Vág vízszintjét kell olyan magasra duzzasztani, hogy kialakulhassanak a Duna középső szakaszára jellemző hajózási feltételek. Az eredeti tanulmányok szerint ezt négy duzzasztógát felépítésével kellett volna elérni. A dunai vízi erőművek tervezett építése azonban lényegesen megkönnyíti az egész probléma megoldását, mert a Duna szintjének emelkedésével a Vág alsó szakaszán is javulnak majd a hajózási feltételek. A Duna vízszinfje a nagymarosi erőmű megépítése ntán n jelenlegi 18 kilométer helyett 35 kilométer távolságban fejt majd ki hatást a Vág szintjére. Ennek következtében elegendőnek mutatkozik két duzzasztögát megépítése, éspedig Nedednél és Kráfovánál. Felmerülhet a kérdés, hogy a Vág hajózhatóvá tételével, illetve a szállítási forgalom megindításával kapcsolatban okvetlenül szükséges e megvárni a dunai vízi erőművek megépítését. A vízi út alkalmassága könnyen, és viszonylag kevés költséggel biztosítható. Csupán az éjjeli szállításokat kellene mellőzni és a hajózási napok számán csökkenteni. A vízi szállítások megindításából származó gazdasági előnyök mellett az sem elhanyagolandó körülmény, hogy a hajósok fokozatosan értékes tapasztalatokat szerezhemének, amelyek alapján a dunai vízművek átadása után teljes ütemben megindulhatna a hajóforgalom a Vág alsó szakaszán. A szállítások lebonyolítása alkalmával szerzett tapasztalatokat a felsőbb szakaszon, a Sered és Žilina között tervezett vízi út építésénél is hasznosítani lehetne. Az említett elgondolásokat három ütemben lehetne megvalósítani. Az első Időszakban csupán kisebb úszóművek közlekednének a Vágón, tapasztalt hajósok vezetésével. A másodikban már ötszáz tonna teherbírású szállítóhajók is közlekedhetnének, a harmadik szakaszban pedig már az uszályokat vontató, főleg pedig az uszályokat toló hajók is megjelenhetnének. A Ži 1 ináig vezető vízi út megépítésére már a vág- lépeső egves szakaszainak tervezésénél is gondoltak. Ezért például a kostolnái, a Horná Streda-i és a ma- dunicei vízi erőműveknél befejezetlen hajózsilipeket is találhatunk, a kostolnái és a skalkai vízi erőműnél a hajózsilipekéi teljesen kiépítették. A ladcei vízmű derivációs csatornáját például úgy méretezték, hogy azokon 1000—1200 tonnás teherhajók is közlekedhessenek. A Vág hajózhatóvá tételének nagyszerű programját azonban csak akkor valósíthatjuk meg, ha az illetékes szervek jóváhagyják a Vág alsó szakaszának komplex fejlesztési tervét, amely a vízi szállítások mellett energetikai hasznosítással, valamint nagy kiterjedésű öntözőművek építésével is számol. A vízi szállítás egyre nagyobb szerepet játszik a csehszlovák áruforgalomban. Különösen a Szovjetunióval kapcsolatos külkereskedelmi forgalomban lesz a vízi szállításnak nagy jövője, az áruforgalom további növekedésének ugyanis szárazföldi kikötőnk és a kelet-nyugati irányú vasútvonalak túlterheltsége következtében a dunai vízi útra, s ennek további folytatására kell irányulnia. Ezek a szállítások a Vág alsó szakaszának hajózhatóvá tétele után közvetlenül érintik az itt termelő hatalmas ipari üzemeket, például Seredi Nikkelkohót és a saíai Duslo vegyipari vállalatot. Azt is szem előtt kell tartani, hogy 1981 után, a Duna—Rajna transzeurópai vízi úton rohamosan megnövekszik a forgalom, s a Vág alsó szakaszán kiépített korszerű kikötők nélkülözhetetlen kiegészítői lesznek a már ma is túlterhelt komárnói és bratislavai dunai kikötőknek. A váglépcső befejezése tehát műszaki és gazdasági szempontból is egyaránt indokolt. A Vág alsó szakaszának fejlesztésére irányuló józan gazdasági elképzelések nagyon kedvezően befolyásolják majd nemcsak a környék, hanem az egész Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését Is az integrált csehszlovák népgazdaságban, valamint a nemzetközi szocialista gazdasági integrációban. Ezekben a széles perspektívájú közeli és távlati tervekben szintén kifejezésre jut a Szlovák Nemzeti Felkelés forradalmi hagyománya, melynek éppen a napokban ünnepeltük harmincadik évfordulóját. Dr. Ing. VINCENT BALÁ?., CSC. A Vág felső szakaszán épített vízi erőművek jelentősen elősegítették a vidék iparosítását. Képünkön a krepefanyi duzzasztógát és vízi erűmű látható, amely a Felső Vág vízlépcsőjének első szakaszát képtizi a martini jáiásban. a ČSTK FELVITELE)
