Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-03 / 182. szám, szombat
MÚLT ÉS JELEN ötvenéves pártszervezet • Előtérben a szemléltető agitáció • Történelmi emlékszobát rendeztek be • Kiemelkedő eredmények a falufejlesztésben és a mezőgazdaságban 9 A kommunisták élen járnak A Zlaté Klasy-i (Aranykalász) helyi pártszervezet nagy súlyt helyez a szemléltető agitáció elmélyítésére. Az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsága ideológiai osztályának felhívására a múlt évben beneveztek a szemléltető agitáclós versenybe, s jól helytálltak. Munkájuk során sokoldalúan tükröződik a község fejlődése, az efsz és á községben működő tömegszervezetek és üzemek ténykedése. A pártszervezet tagjai közül az említett munkával Dávid Ferenc pártelnököt és Bohuš Ferencet, a helybeli alapiskola igazgatóját bízták meg. A párt- szervezet elnöke elsősorban a szervezést és a képanyagot biztosítja, míg a dekorációs munkálatokat a hnb alkalmazottjai és az iskola pedagógusai végzik. A község főutcájának bárom pontján két két propagá- ciós táblát helyeztek el, s ezeken a falu életének egyes mozzanatait, a kulturális életét, a legjobb termelési eredményeket elérő személyeket és kollektívákat mutatják be. Itt láthatók az aratási munkálatok menetét szemléltető képek és plakátok is. Az Agroprogres üzemében és az efsz-ben elkészült a legjobb dolgozók arcképcsarnoka, szemléltetik a versenyben levő kollektívák eredményeit. Jól kihasználják erre a célra a helyi hangszórót is, melyen keresztül ismeretterjesztő előadásokat tartanak, megemlékeznek a nevezetes évfordulókról, köszöntik a jó eredményeket elérő kollektívákat és személyeket. Ezt a munkát Merva Tamás, a hnb terve zésügyi osztályának vezetője Irányítja. A helyi pártszervezet szemléltető agitáclós munkájában előkelő helyet foglal el a közelmúltban átadott történelmi emlékszoba, mely u község pártós munkásmozgalmi történetét, a falu fejlődését, az efsz és a többi üzem, valamint a tömeg- szervezetek munkáját örökíti meg. A történelmi emlékszoba egyik fala. — Pártszervezetünk mindenekelőtt nevelési célt követett, amikor elhatározta a munkás- mozgalmi emlékszoba létrehozását. Községünk gazdag forradalmi múlttal rendelkezik, ez az ifjúság körében kevésbé ismert. Most egy olyan anyagot gyűjtöttünk össze, mely ugyan nem teljes, de áttekintő képet nyújt elődjeink harcos múltjáról, községünk forradalmi fejlődéséről. Pártszervezetünk fél- évszázados fennállása jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk az idős kommunisták és pártonkívüliek, az elnyomott rétegek egységes harcáról elnyomóik ellen — mondja Dávid Ferenc elvtárs, a pártszervezet elnöke. A pártszervezet 1924. januárjában alakult meg Zsigó Mihály, Csaszny Sándor, Szimet Lajos és Zsigó Mihályné kezde ményezésére. Az elkövetkező években több megmozdulást, sztrájkot és népgyűlést szervezett, melyet a csendőrség brutálisan szétoszlatott. 1925- ben az újvásári birtokon föld munkássztrájkot szerveztek, mely sikeresen végződött, hiszen a munkaadó felemelte a földmunkások bérét. A pari- szervezet tagjai közé gyakran ellátogatott Major István és Steiner Gábor elv társ, akik Zsi- góéknái és a „vén diója alatt“ Az új egészségügyi központ. Megjelent a Pártélet 15. száma ma 1974. VIII. 3. A lap újabb számának A társadalomtudományok feladatai a fejlődés jelenlegi szakaszában c. vezércikke vázolja azokat a feladatokat, amelyek a filozófia és szociológia, a tudományos kommunizmus, az államéi jogtudományos, a politikai gazdaságtan, a történelemtudományok, a pszichológia és a pedagógia, az irodalom- tudományok, a művészet, a nyelvtudományok stb. előtt állnak. Ugyancsak figyelemre inéltó írás Jozef Hrozienčlknak Az SZNF kapcsolata a szovjet nép harcával c. tanulmánya. A lap pártpoltiikai és -gazdasági cikkei közül időszerűek A sikeres, veszteségmentes aratásért, A vállalati szférában dolgozó kommunisták és a tudományos-technikai fejlődés, Az emeljük magasabbra a pártsorok színvonalát, valamint Az alapszervezetekben valósul meg a pártpolitika c. ankét, melyben a pardufoicei, a tepli- cei, a Havlíéküv Brod-i és a libereci járási pártbizottságok vezető titkárai elemzik a járási pártbizottságok munkáját a pá"t alapszervezetei irányában, mivel ezeik képezik azt a fórumot, amelyek segítségével a párt közvetlenül megvalósítja politikáját, határozatait és programját. Érdekes gondolatokat vet fel a Társadalmunkban a nemzedékek kontinuitásának néhány kérdése c. cikkében Juraj Var- holík, a CSKP KB tagja. Tanulságos Miroslav Šolcnak Az ideológiai munka lenini alapelvei c. tanulmánya, de a Határkő a béketörekvesékben c. külpolitikai összefoglaló is, mely L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és R. Nixon, az USA elnöke megbeszéléseinek eredményeit taglalja. Rendkívül tanulságos írás Adam Wyszocki lengyel szerzőnek a Tanácskozások Peking- ben — torzítások és az igazság c. hosszabb tanulmánya, melyben a szerző kimerítően ismerteti a Pekingben már majdnem öt éve folyó szovjet —kínai határkérdés-tanácsko- zásokat. Felhívjuk az olvasók figyelmét A két gazdasági világrendszer versengése c. konzultációs, valamint Az ember és a társadalom c. sorozatban A szocialista életmód c. tanulmányokra is. A testvérpártok életével foglalkozó cikkek közül a figyelmet A LEMP — Lengyelország szocialista építésének vezető ereje (írta Jan Szydiak, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára] és „A Bolgár KP ellenőrző és revíziós bizottságainak tevékenységéről“ c. írásokra hívjuk fel, (kezes) illegálisan találkoztak az ilte ni elvtársakkal. Sikeresen terjesztették a proletársajtót, s vasárnaponként ötven példányi is eladlak a Munkásból. A kom munista Zsigó Mihály csak azért nem kapott munkál, mert tagja volt a pártnak. 1928-ban állítólagos felforgató tevékeny ség vádjával be is börtönözték. A párt eszméi ennek ellenére népszerűek voltak, hiszen a húszas évek végén már 90 tag ja volt a szervezetnek, s a községet vörös saroknak nevezték. A Horthy-féle fehér terror idején nehéz megpróbáltatásokon mentek át a kommunisták. Tevékenységük azonban akkor sem szünetelt, bár többen közü lük kénytelenek voltak elhagy ni a községet, és álnéven szerepellek, hogy munkához jussanak. A felszabadulás utáni évek ben elsősorban a falu szocializálásra összpontosult a figyelmük. Zsigó Mária részt vett a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusán. Hazatérése után férjével és Bagyuru Fe renc elv társsal hozzákezdtek az egyesóges föld mű vesszővel ke zet megalakításához. Igyekeze tűkben segítségükre volt a cserikei Méry Vince bácsi, a Magyar Tanácsköztársaság vö röskalonája, akinek képe szin lén látható az emlékszobában, mely fényt derít az itteni sZö vetkezet megalakulására, és ei indulásának nehéz éveire is. Az alapítótagok között első helyen a földnélküliek és kommunisták voltak. Az utóbbiak közül Bagyura Ferenc elvtárs a ne héz években is kommunista példamutatással járt elől. A szövetkezet, a kommunisták és a szocialista rendszer, elkötelezettjeinek segítségével csakhamar túljutott a nehézségeken. Ezt dokumentálják az emlék szobában összegyűjtött adatok a termelés alakulásáról, melynek alapján az itteni szövetkezet a dunaszerdahelyi járás élenjáró közös gazdaságai közé küzdötte fel magát. Vezetősége és tagsága a kommunista Vass Ferenc elvtárssal az élen következetesen váltja valóra a párt mező gazdasági politikájának célkitűzéseit. A szövetkezeti mozga lom negyedszázados évfordulója kapcsán kegyelettel adóznak a szövetkezeti mozgalom úttö rői emlékének. Nekik is köszönhetik, hogy például gabonafélékből 50 mázsa hozamot, tej termelésben tehenenként évi 3700 literes fejési átlagot érnek el, s hogy a tagság évi átlag keresete meghaladja a 30 ezer koronát. A község arculatának változását is átfogóan tükrözi az em lékszoba. Csak a legjelentősebb létesítményeket és terveket em lítjük: új iskola, bevásárlóközpont, egészségügyi központ, szolgáltatások háza, posta, óvó da, üzemanyag-töltő állomás. Épülőfélben van a cigányszármazású polgárok számára a nevelési központ (óvoda, iskola, étterein, vendéglő) a sportstadion. Befejezés előtt áll a sző vetkezet és a hnb nagy közös műve, a három község kulturális otthona. Az eredmények önmagukért beszélnek. Bizonyítják, hogy a félévszázados pártszervezet kezdeményező munkát végez nemcsak szocialista jelenünk és jövőnk megalapozásában, hanem a forradalmi múlt eseményeinek méltó feltárásában és szemléltetésében is. SVINGER ISTVÁN A FORRADALMÁR ÍLETMÍÍIÍf CSAK hosszú és elmélyült előtanulmányok után és korlátlan terjedelmű publikálási lehetőség alapján vállalkozhatna a jelen arra, hogy a teljesség igényével mutassa be és értékelje a kilencven évvel ezelőtt született Balázs Béla életművét. Költő volt, elbeszélő, szövegíró és forgatókönyvíró, a filmesztétika egyik megalapítója és elismert tudósa, a színházesztétika és a dramaturgia kiváló művelője, de az életút és az életmű elsődleges meghatározója az, hogy kommunista volt. Kommunista volt egy olyan korban, amelyben az eszme harcosai felé szuronyok meredtek, amikor az új, igazságos rend élcsapatának tagjait hajszolta Európa valamennyi tőkés zsoldból élő fehér csibésze. Szegeden, Lőcsén, Ruda pesten, Berlinben és Párizsiján tanult. 1908-ban és 1909-ben a Holnap antológiáiban jelentek meg a versei. E versek értékét fejezik ki Lukács György 1908- ban írt szavai: „Balázs Bélában pedig, úgy érzem, a mai generáció legmélyebb, légin tellektuállsabb probl é- mái formálódtak át művészetté, nőnek muzsikává“. Amikor a Nemzeti Színház 1913-ban bemutatta Balázs Béla Az utolsó nap című drámáját, Lukács az értékelést azzal kezdte, hogy „Balázs Béla a szó komoly értelmében az egyetlen magyar drámaíró“, Adys pedig ujjongva köszöntötte: „Fiatalság, Szerelem, Művészet és Halál, az Élet legélete- sebb teljessségének drámája a Balázs Béláé“. És még mindig szigorú Lukácsot Idézem, amikor a költő szerelmi lírájáról sem akarok megfeledkezni. „A karjaid fénylő kapuja kitárult“ kezdetű versről írta Lukács György: ,,...© sorok írójának liito szerint minden idők egyik legszebb szerelmi verse, a kevés igazán örök szerelmi versek egyike!“ BALÁZS BÉLA írta A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi szövegkönyvét, a Magyar Tanácsköztársaságban pedig az írói direktórium tagja, a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi ügyosztályának vezetője, a színházügyek Irányítója volt. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe menekült és részt vett a kommunista írók akcióiban. Az osztrák fővárosban jelent meg a Férfiének című verseskötele, a szocialista költő gyönyörű hitvallása. Ebben az időben kezdte meg filmesztétikai tevékenységét, amit Berlinben, majd Moszkvában elméleti és gyakorlati munkával fejlesztett tovább. E tudományágnak nemcsak nemzetközileg elismert szaktekintély© volt, hanem — és ezt hangsúlyozni szeretném — az, aki ezen a területen megalkuvás nélkül harcolt a szocialista realizmus érvényesítéséért. Programere- jü elméletét egy 1935-ben meg jelent tanulmányában igy fogalmazta meg: „A forradalmi szocialista realizmus nemcsak ábrázolja a létező valóságot, hanem elősegíti az új valóság létrejöttét. A szocialista realizmus nemcsak ábrázoló, hanem teremtő művészet is. Nemcsak a tényeket mutatja be, hanem értelmüket is. Ebből pedig k öv e t k ez tetőseket k el 1 1 evonni. Ez az érzelmi követelmény a pátosz. Miért fél tőle annyira a kispolgár? Mert lényeges eleme minden forradalmi művészetnek. Fanfárok, zászlók és hurrák nélkül.“ CSAK a felszabadulás után tért vissza hazájába, ahol Kossuth díjjal tüntették ki és egy ideig a Szín- művészeti Főiskola tanára volt. 1949. május 17-én meghalt. KÖLTŐ volt. Forradalmár. Tanuljon életművéből az utókor szocialista lírát és forradalmi hitet. PÉTERFI GYULA Bányászbecsülettel Túl vagyunk ennek az évnek is a felén és az eddigi eredményekkel elégedettek lehetünk. A félévi terv teljesítéséhez nagyban hozzájárultak a szocialista munkabrigád címért versenyző vagy már a címei megszerzett brigádok tag fal. A dolgozók kezdeményezése főleg a bányaiparban vezet kiváló eredmények eléréséhez. Nem véletlenül, mert a bányászok a termelésben és a szocialista munkaversenyben mindig az élen haladtak. Országos viszonylatban a bányászok kapcsolódtak be elsőként a versenybe és Szlovákiában a Novákyi Szénbányában dolgozó Dominik Trožičin vezette brigád nyerte el a verseny történetében először a szocialista munkabrigád címet. Kezdeményezésük visszhangra talált, melyet legjobban egy számadat bizonyít: A mindenki szocialista módon mozgalomba 1150 munkás és technikus kapcsolódott be az említett bányaüzem termelési-gazdasági egységében. A verseny rugója a világÓs cél, melynek elérés© valameny- nyi dolgozó legsajátabb ügye: az életszínvonal további növelése és gazdasági életünk szakadatlan szilárdítása. E cél érdekében — főleg a 'bányászok és a nehézipari dolgozók — keresik az eddiginél jobb eredmények eléréséhez vezető hatékony munkamódszereket, így született meg a „Múld felül önmagadat és tarts ki“ mozgalom, melynek keretében a bányászok tavaly több munkahelyen fejtési rekordot értek el. Éppen ezeknek a dolgozóknak a kezdeményezésére alakullak meg a komplex racio- nalizációs brigádok is, melyeknek tagjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Novákyi Szénbányákban 80 539 tonnával túlteljesítették az idei év első félévének a tervét. A vállalaton belül szervezetten foglalkoznak a párt és a szakszervezeti szervek a verseny további kiszélesítésével, minősége színvonalának a növelésével. Ezt célozta a napokban megrendezett aktívaérte- kezlet is, melyen a versenyző kollektívák tagjai ismertették azokat a munkamódszerekéit, melyeknek az alkalmazásával országra szóló eredményeket sikerült elérniük. Nem kis büszkeséggel állapították meg, hogy termel ési-gazdasági egységükben 256 munkacsoport nyerte el a szocialista munkabrigád címet; közülük 88-an az első és 28-an a második fokozatú jelvény birtokosai. Bekapcsolódnak a versenybe a fiatalok is. Munkacsoportjaik száma: 35. Az élenjáró csoportok vezetői vitafelszólalásaikban rámutattak arra, hogy az ötödik ötéves terv hátralevő idejében a verseny hatékonyabbá tétel© érdekében főleg azokat a tartalékokat kell feltárniuk, amelyek döntően elősegítik a munkatermelékenység növelését, lehetővé teszik az értékes nyersanyagokkal való takarékoskodás további elmélyítését. A munkaverseny további fellendítésével és a sz-' iallsta munkabrigádok munkájának további javításával foglalkozó aktíván több, mint száz brigádvezető és élenjáró dolgozó vett részt. Közöttük voltak az idén rekordfejtést elért csoportok vezetői is. Felhívással fordultak valamennyi versenyző csoporthoz, tegyenek meg mindent a verseny színvonalának további növelése érdekében, hogy bányászbecsülettel teljesíthesse a gyártási-gazdasági egység hatáskörébe tartozó valamennyi üzemegység azökat a feladatokat, melyeket a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki. —ko—
