Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-03 / 182. szám, szombat
Szibéria természeti kincsei a szovjet nép szolgálatában öt és fél óra — az még egy negyed napot sem tesz ki! A . legfiatalabb moszkvai repülőtérről, a domogyedovoi légi kikötőből, öt és fél óra alatt juthatunk el mintegy száz más útitárssal együtt a négymotoros . IL-18 típusú repülőgéppel Oroszország sűrűn lakott európai területéről Szibériába, amelyet már évtizedek óta a titokzatosság leple takar. Beismerem, hogy a magammal vitt térképen nem találtam meg Ke merovót, a nyugat-szibériai Kuznyecki-medence közigazgatási központját, ahová igyekeztem. Rossz térképeink vannak, pontosabban mondva: térképeink nem képesek lépést tartani Szibéria fejlődésének ütemével. Kemej’ovo város Ugyanis — lakosságának számát tekintve — Csehszlovákia második legnagyobb városa lehetne. Szibéria nagyszámú repülőtere, a krasznojarszki, a bratszki, az irkutszki, a novoszibirszki, a lenszki és a jakutszki légi kikötő külsejével, forgalmával nagy pályaudvarra emlékeztet. A szibériai feltételek között ez természetes is: Az emberek nagy távolságokra utaznak, olyan területekre, ahová az autókon az út sokáig tartana, s ahová gyakran még vasút se vezet. A szibériai légiutaknak köszönhető nagymértékben, hogy a szovjet Aeroflot repülőgépei évente — a világ többi légiforgalmi társaságával szemben — a legtöbb kilométert teszik meg és a legtöbb utast szállítják. Mint 90 Csehszlovákia Egy nyugati újságíró Igen Jellemzően az évszázad építkezésének nevezte el Szibériát. Szibéria erre az elnevezésre Valóban rászolgált. Hazánknál Csaknem kilencvenszer nagyobb • területen — föld alatt és föld felett egyaránt — óriási meny hyiségben megtalálható a Mén gyelejev-rendszernek csaknem Valamennyi eleme. A Szovjetunió kőszéntartalékának több min négyötöde, ásványolajának 60 százaléka, vasérctartaléká- Uak 41 százaléka Szibériában Van. Földgáztartaléka is óriási. Gazdag arany- és gyémántba hyák találhatók Szibéria területén, a nemesprém termelés nyersanyagának több mint a fele is Szibériából származik. A Szibériai folyók igen alkalma Sak villanyáram-termelésre és a Szovjet erdők háromötöde is Szibériában található. Mindebből azonban egy óriási probléma adódik: a Szovjetunió természeti kincseinek négyötöde az Uráltól keletre, tehát Szibériában található, de a kincseket feldolgozó ipari üzemek négyötöde az Uráltól nyugatra, iazaz a Szovjetunió európai területén van. Az emberek igyekeznek megoldani ezt a problémát. Nemcsak azok, akik itt születtek, de a Szovjetunió minden részéből idesereglenek az emberek, hogy elősegítsék Szibéria fejlesztését. Nehéz körülmények között, zord időjárási viszonyok közepette teszik próbára akaratukat, jellemüket, elégítik ki az ismeretlen utak követése iránti vágyaikat, hogy teljesíthessék az óriási feladatokat. Szibéria sokat követel, de sokat is ad, s főleg még adni fog. Ebben az ötéves tervidőszakban több mint 100 millió rubelt fordítanak Szibéria fejlesztésére. Hogy ez az óriási beruházott összeg milyen gyorsan térül meg? Ezt a szibériai bratszki Iparvidék kiépítésének példájával bizonyíthatjuk. Ez a nagyarányú építkezés eddig 3,5 milliárd rubelébe került a Szovjetuniónak. Ezért a pénzért hatalmas ipari kombinátok, nagy energetikai, vegyipari, kohóipari üzemek, új városok, vasutak, utak épültek, új légi közlekedési útvonalak létesültek. De az idei év elejéig a bratszki iparvidék több mint 6 millió rubel hasznot hozott a szovjet népgazdaságnak. Mi vonzza az embereket Szibériába? A beruházások mértéke, s természetesen ezzel a termelés növekedése is Szibériában jelentősebben nagyobb, mint a Szovjetunió többi részében. Szibéria lakosságának száma évről évre mintegy 300 000 személlyel növekszik. A már említetteken kívül a szovjet állam által nyújtott előnyök is ide vonzzák a Szovjetunió különböző részeiből az embereket. Az előnyök közül a legfontosabb a bérpótlék, amelyet nem átlagban szabtak meg, hanem a dolgozók fizetésük alapján kapják meg. A pótlék — a munka nehézségét, az életkörülményeket illetően — 15—70 százalék között mozog. De nemcsak erről az előnyről van sző. A dolgozók ún. hűségjutalmat is kapnak. Az állam megtéríti a Szibériába való költözködés költségeit, amelyek személyenként 800—1000 rubelt lesznek ki. Lehetővé teszik a szabadságra és.a rokonok meglátogatására az olCsó utazást, előnyben részesülnek a gyógykezelésben, az üdülésben, illetve az autóvásárlásban stb. A munkaerők elosztásának, Szibéria benépesítésének, a városrendezés megoldásának általánosságban egyértelmű szabálya van. Viktor Konsztantyino- vics Ozorov, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai osztálya Gazdasági és Iparszervezési Intézetének igazgatóhelyettese a ma már Prágánál nagyobb Novoszibirszk közelében fekvő akadémiai városkában ezt a következő szavakkal jellemezte: „A munkaerők elosztásúnak vezető szempontja az a kérdés, hogy bizonyos helyen az adott körülmények közölt tartósan élhetnek-e az emberek. Ha ezt a természeti jeltételek nem engedik meg, akkor elsősorban az ásványi anyagok és egyéb természeti kincsek kiaknázására fordítjuk figyelmünket, amelyeket aztán az olyan nagy teljesítményű erőművek közelében létesített kombinátokba szállítjuk feldolgozás céljából, amelyek az üzemek olcsó energia- ellátását biztosítják. Az ilyen kombinátok közé tartoznak a különösen energiaigényes üzemek — a kohóipuri kombinátok, az alumíniumgyárak, a ue- gyipari művek, a gépipari üzemek stb. aszerint, hogy milyen nyersanyag feldolgozásáról van szó.“ Új típusú munkahősiesség A szibériai problémák megoldása méreteiket, az éghajlati és a talajviszonyokat és egyéb körülményeket illetően rendkívül igényes, és igen gyakran különleges eljárást követel. Itt, a szibériai fejlődés kellős közepén az ember jóval inkább tudatosítja, hogy a ma már természetesnek tartott szibériai eredmények milyen nagy önfeláldozásba, igyekezetbe és munkahősiességbe kerülnek. Szibéria tyumenyi területén például óriási ásványolajmezők terülnek el. Az SZKP XXIV. kongresszusa 500 millió tonnában állapította meg az évi ásványolaj-termelést. Ennek egynegyedét ma már a tyumenyi ásványolajmezők szolgáltatják. Az ásványolajat azouban itt mocsaras területekről nyerik, ahol a gyakorlatban első ízben jutottak nem függőleges, hanem ferde fúrással az ásványolajhoz, mivel a termelés különben nem volt megoldható. Igen gyakran — a mocsaras területekre való tekintettel — helikopterek bevetésével kellett az ásványolnjvezetékek csöveit hegeszteni. Az útépítés sem köny- nyű a mocsaras vidéken. Az év nagy részében erős fagyok uralkodnak, amelyek nemegyszer a mínusz 40 fokot is elérik. Ezen nem segít még az a derülátó humoros szibériai közmondás sem, hogy Szibériában 9 hónapig tart a zord tél, s azután már csak nyár van... A munkát mindennek ellenére el kell végezni, hogy a kitűzött célokat a lehető legrövidebb időn beiül elérhessék. A Kuznyecki-medencében, Mezsdurecsenszk város közelében (a nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a várost két szibériai folyó — a Tóm és az Usza veszi körül] közvetlenül a tajgában építették a Raszpadszkaja korszerű, nagy kapacitású bányaüzemét, ahol igen jó minőségű kőszenet feitenek. Az üzemben az embert meglepi a korszerű műszaki eljárás és a dolgozókról való színvonalas gondoskodás, ami mind jellemző a Szibériában épült új üzemekre. A bánya napi termelése 4000 tonna szén, de az elkövetkező években a bányaüzem kibővítése után a napi termelés 25 000 tonnára növekedik, aminek eredményeként ez lesz a Szovjetunió legnagyobb kőszénbányája. A több mint 730 millió tonna széntartalékra való tekintettel, amely aránylag nincs túl mélyen a föld felszíne alatt, ez csaknem magától értetődő. Gyorsmosóval felszerelt bányaüzem A szenet 3,5 méter széles szénkombájnokkal fejtik és óriási futószalagokon, lejtős folyosókon keresztül jut a föld felszínére. A szállítószalagok óránként 1000 tonna szén továbbítására alkalmasak. Az aknákba a hatalmas szellőztetek percenként 25 000 köbméter tiszta levegőt hajtanak. Csak a meleg és hideg vizű zuhanyok felülete 3000 négyzetméter, és a bányaüzem mellett működő gyorsmosoda mindennap tiszta fehérneművel és hetente kitisztított felső ruházattal látja el a bányászokat. Novokuznyeekben meglepett engem, hogy az ottani kohóipari üzem vezetősége milyen nagy gondot fordít a levegő és a folyóvizek tisztaságára. Pedig az óriási területeken élő kisszámú lakosságot és az egymástól eléggé távol fekvő üzemeket illetően ez a nagyfokú gondoskodás szinte fölöslegesnek látszik. — Külön laboratóriumunk van, amelynek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje, milyen mértékben szennyezi üzemünk a levegőt és a folyók vizét, — tájékoztatott minket Alekszandr Andrejeuics Kohu- sin, ennek a még alig 10 éve működő óriási kohóipari válla latnak a főmérnöke. A laboratóriumban 50 ember dolgozik. — Szeptemberben helyezzük üzembe a nagy körültekintéssel és költséggel épült szennyvíztisztító-berendezést, decemberben pedig befejezzük a biológiai fe- noltisztító-rendszert. A két tisztítóberendezés felépítése 120 millió rubelt igényel. Folyik a munka a távozó mérgező kén dioxidgázok felfogásának megoldásán is, arai után üzemünkben csaknem teljesen kiküszöböljük a környezetszennyezést. Szibériai találkozás Csehszlovákiával Örömmel tölthet el minket, hogy hazánk is kiveszi részét Szibéria ezen óriási fejlesztési folyamatából. A prokopjevszki porcelángyárban, amely termékével egész Szibériát ellátja, olyan formázó-gépeket láttam, amelyeket a mohelnicei MEZ vállalat szállít. Az üzemen belüli közlekedés vagonjainak alvázát a prágai ČKD vállalat gyártja. A porcelán égetéséhez, szükséges karborundummatricá- kat szintén csehszlovák üzemek gyártják. Novoszibirszkben csehszlovák gyártmányú villamoson utaztam, nem egy helyen láttam olyan üzemeket, amelyeknek építkezési tervei csehszlovák segítséggel készültek és a messzi jakutszkban a távfuvarozási gépkocsivezetők nem fukarkodtak a dicséret szavaival, hogy Tatra 144 es teherautóink mily nagyszerűen beválnak a mínusz 50 fokos fagyokban, de a 30 fokosnál nagyobb hőségekben is. Szibéria, a század építkezése, óriási lehetőségek területe, a Szovjetunió és az egész szocialista tábor fejlődésének hatalmas bázisa. A fokozott ütemet, amellyel a szovjet nép feltárja Szibéria természeti kincseit, egyre fokozottabb mértékben tükrözi népgazdaságunk fejlődése is. JAROSLAV MEŠKO lllllllflIH BODROGKÖZBEN IS ARATNAK A TELJESÍTMÉNY értékelése azonban munka közben is nagyon fontos, mert annak alapján tudják az aratók, hogy hol, melyik munkaszakaszon, milyen módon kell felgyorsítani a munka ütemét. Ezért tart Iván András elvtárs, a gazdaság fő gépesítője ilyen alkalmi munkaértekezleteket a helyszínen, a határban. Így aratnak Bodrogközben. Kép éá szöveg: MOLNÁR JÁNOS A kedvezőtlen időjárás miatt kissé késve, de Bodrogközben is megkezdődött az aratás. Az igazi aratás, melynek az a jellemzője, hogy gépekkel dolgoznak. A legtöbb helyen kétmenetíí az aratás, s a kombájnoké, meg a kombájnosoké a döntő szó az idén is. ELSŐKÉNT a járásban a Malý Horeš-i (Kisgéresi) Efsz tagjai kezdték meg az aratást. Hat saját és öt vendégkombájnnal. A huinennéi járás Rovné községéből és Prešovról érkeztek a vendégkombájnok. Az efsz 700 hektáron termesztett az idén gabonaféléket. Egy-egy kombájn naponta 8—10 hektárról gyűjti be a termést. Ha az időjárás kedvezően alakul, vasárnapra befejezik az aratást. KÖZBEN Illés László, aki felvételünkön a bal oldali gépen látható, és Tomku )án, Saláta Michal rovnéi kombájnosok, akik a jobb oldali gépen láthatók, úgy igyekeztek a munkával, hogy az efsz vezetősége a szerződéses gabonaeladást már az első napokban 101 százalékra teljesítette. Sőt, néhány nap múlva niég 10 százalékkal túlteljesítette a gabonaeladás tervét. MÁSHOL is javában aratnak már. A Kráf. Chlmec-i (Királyhel- meci) Állami Gazdaság határában például 16 saját és 16 ven- dégkombájn arat. Már 800 hektárról gyűjtötték be a termést. Gyorsan megtelik a kombájnok tartálya, űröm, hogy gyakran kell a tartályokat kiüríteni. Ahogy az éppen felvételünkön lát. ható. új szó 1974. VIII. 3.
