Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
MOTTÓ: „Semmi kétség afelől, hogy Moszkvának minden előfeltétele megvan az olimpiai játékok rendezésére. Tapasztalatból mondom: Moszkva a világ egyik legsportszeretőbb városa, s ha megkapja az 1980. évi nyári olimpia rendezési jogát, kitűnően és magas színvonalon bonyolítja le a játékokat, teljes összhangban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapelveivel és alapszabályaival." (Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke) VARJA AZ OLIMPIÁT Moszkva újra megpályázza a nyári olimpiai játékokat. Először 1969 telén Iratkozott fel a pályázók listájára, közvetlenül a jelentkezési határidő lejárta előtt küldte ©1 nevezését a NOB-hoz. A világ minden táján elismerően fogadták a szovjet főváros pályázatát, nagyra becsülve a világ- versenyek megrendezéséhez elengedhetetlenül szükséges lehetőségeit. A nemzetközi sportszövetségek képviselőinek nagy többsége is támogatta Moszkva kandidátúráját. Mint ismeretes, az 1976. évi nyári olimpia színhelyéről 1970. májusában döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A szavazás első fordulójában Moszkva kapta a legtöbb szavazatot — Montreal és Los Angeles előtt. Mivel azonban a szovjet főváros nein abszolút többséggel végzett az élen, újabb szavazásra került sor. és ezen Montreal győzött. MOST NINCS KIFOGÁS A Szovjetunió képviselőinek akkor azt mondták, hogv a rendező várost már a szavazás előtt kijelölte a NOB Mégpedig a következő okoknál fogva — először: Moszkva túl későn jelentkezett, másodszor: a NOB vezetősége azon a véleményen van, hogv az olimpiát kétszer egymás után ne rendezzék ugyanazon a kontinensen, harmadszor: a NOB azokat a városokat részesíti előnyben, amelyek már kérték az olimpia rendezési jogát. Nehéz lenne a NOB-tagoknak szemrehányást tenni, hogy nem „rágták át“ alaposan a jelentkező városok alkalmatosságát alátámasztó tények halmazát. Ök azt az elvet vallják vagy vallaniuk kellene, hogy az arra leghivatottabb város rendezzen téli és nyári olimpiát. De mit bizonyít akkor Denver esete? Az amerikai város lakossága ugyanis népszavazás útján visszautasította a Denvernek ítélt 1976. évi téli olimpián A NOB döntése után! így Denver kénytelen volt lemondani a téli játékokról. Két évvel az olimpia kezdete előtti Még szerencse, hogy Innsbruck készségesen „beugrott“ helyette. Nem a legjobb hírek érkeznek Montrealből sem. A NOT elégedetlen a létesítmények építésének az ütemével, főleg az olimpiai stadion aggasztja, melynek befejezését 1976 májusára tervezik a rendezők. Az olimpiai falu kérdése is csak a napokban ol dódott meg és a nemzeti olimpiai bizottságok is panaszkodnak: hírek szerint méregdrága pénzbe fog kerülni az újságírók elszállásolása. Pedig annak idején Drapeau, Mont real főpolgármestere még zsebpénzt is ígért a tudósítóknak. Igaz, akkor még városa nem kapta meg az olim piát.. A NOB tagok minden bizonnyal elgondolkodnak ezeken a dolgokon, és csak aztán adják le szavazatukat a bécsi kongresszuson. Mindenesetre már most megái la pítható: Moszkva ezúttal időben adta le jelentkezését, a kontinensek vatta kozása sem akadály, és másodszor kéri az olimpia rendezési jogút. LOS ANGELES „BŰVÉSZKEDÉSE" Most a szovjet fővárosnak osak egy ellenfele, de nehéz ellenfele van: az amerikai Los Angeles, amely nem sajnálja a pénzt reklámhadjáratra, mindent megtesz, hogy befolyásolja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait. A város „honatyái“ elhatározták: a NOB rendelkezésére bocsátja azokat az összegeket, amelyeket a televíziós közvetítésekért kap. A NOB végrehajtó bizottságának tagjai elítélik Los Angeles nagyszabású reklámhadjáratát, azt a tényt, hogy óriási összegeket költenek propagandára és ajáu dékokrá. Nem nehéz megállapítani, hogy ez zel az „üzleti hozzáállással“ akarnak nyomást gyakorolni azokra, akik vá lasztanak az 1980. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére pályázó két város közölt. Moszkva nem folyamodik hasonló „bűvészkedéshez“, nincs rá szüksége, nyugodtan várja a döntés napját. Az olimpia a szovjet fővárosban nem Üzleti célt szolgálna, itt nem akar senki sem meggazdagodni a játékok következtében. Az utóbbi esztendőkben ugyanis a vásári szellem, a reklám, a „business“ nagydobja sok esetben valóban oda nem illő módon zavarta meg az olimpia ünnepi légkörét. A világ első szocialista államától éppen azt várják, hogy olt magasabb szinten jelenik meg az olimpia, töb bet kapunk majd azokból az eszmék bői, amelyeknek jegyében született az újkovi olimpiai játékok nemes eszméje. — Nekünk az olimpia sport jel lege az elsődleges és egyetlen „üzlet“ — .’mondják a szovjet sportvezetők. — Vissza akarjuk adni az olimpiai játékoknak eredeti küldetését, a békés sportvetélkedést, amely mentes mindennemű üzleti coltól, politikától, és más, az olimpiai eszmével össze nem egyeztethető propagandától és reklámtól. AZ OLIMPIA EREDETI KÜLDETÉSE Mennyi igazság van a szovjet sportvezetők szavaiban. Megállapítást nyert például, hogy az utolsó igazi „sportolimpia“ az 1952-es helsinki olimpia volt. Itt nem volt reklám, nem volt fényűzés, de annál hatásosabban szolgálta ez az olimpia a népek közötti barátságot. Ez kellett, hogy legyen a későbbi olimpiai játékok küldetése is* Nem így történt. Az 1956-os melbourne-i olimpia „karnevál“, a négy évvel későbbi római „éjszakai attrakció“, a tokiói „japán rehabalitálása“, a mexikói „nagyszabású vásár“, a müncheni „reklámparádé“ »volt — már ami a sportversenyeken kívül történteket ihleti. Igen, a szovjet főváros visszaadná az olimpia eredeti küldetését: a világ fiatalságának békés, barátságos sportvetélkedóse lenne. Mert mondjuk meg őszintén: a béke gondolatának is erőteljesebb kifejezésre van szüksége. mint néhány ezer galamb megszokott felrepítése. Ez már szinte megszokott rendezői fogás, s ezeket a fogásokat hovatovább mindenütt megtanulják. Az utóbbi esztendőkben az olimpiák giganíizmusa félelmetes méreteket öltött, Pedig tulajdonképpen nem is annyira a mennyiségi, hanem a minőségi növekedést kellene szem előtt tartani. Éppen az olimpián kellene rájönnie mindenkinek arra az egyszerű igazságra, hogy egyik ember annyi, mint a másik, legyen az hivő vagy ateista, fekete bőrű vagy fehér. És a világ első szocialista államában rendezett olimpia ezt a célt nagyszerűen szolgálná. 180 HEKTAR „SPORTPAR ADICSOM " Moszkva, lakosainak számát tekintve Now York, Tokió és London után a világ negyedik városa. A 986,5 négyzetkilométernyi területen fekvő 7,5 milliós szovjet főváros, az ország legnagyobb ipari, kulturális és tudományos központja gazdag sporthagyományokkal Is rendelkezik. Moszkvá« nak jelenleg 59 stadionja, 30 úszómedencéje. 1500 fedett csarnoka, illetve tornaterme van; legtöbbjük megfelel a nemzetközi szövetségek előírásainak. így alkalmasak az olimpiai ver- senyszámok lebonyolítására is. A sportlétesítmények közül kiemelkedik a 180 hektáron elterülő moszkvai „sportparadicsom“, az egészség és a sport „városa“, a luzsnyiki sporíte- lep, melynek középpontjában van a 103 ezer nézőt befogadó Len in-stadion. Tizennyolc éves fennállása óta (1956. július 31-én adták át rendeltetésének) több mint 7000 különböző sportverseny színhelye volt, és ezalatt az idő alatt mintegy 120 millió néző lépte át a stadion kapuját. A luzsnyiki sporttelepen található két 14 ezres fedett csarnok, egy 15 ezer férőhelyes úszóstadion, a labdajátékok stadionja stb. Ebben a „sportvárosban“ 140 különböző objektumban lehet egyszerre versenyt rendezni, s ezeket 160 ezer néző tekintheti meg. Tavaly adták át rendeltetésének a párját ritkító, csodálatos evezős csa* tornát, amelyen már Európa-bajnok- ságot is rendeztek. Ugyancsak az elmúlt esztendőben avatták fel Moszkva egyik legszebb parkjában. Szokol- nyikiban a 12 ezer férőhelyes, különböző versenyek rendezésére alkalmas csarnokot. Moszkva azonban nemcsak a meglevő létesítményekben akarja lebonyolítani az olimpiát. Újabb úszó- és vízilabda-stadion, ökölvívó és kosárlabda csarnok építését vették tervbe, de nem maradnának „hajléktalanok“ az olimpián a röplabdázók, vívók, kerékpározók, íjászok sem, számukra is új létesítmények készülnek. A vendégek lépten-nyomon meggyőződhetnek róla, hogy Moszkvát nem véletlenül nevezik a sport és a fiatalság városának. Létesítményei bármely sportág, bármilyen arányú versenyeire alkalmasak. Erről tanúskodik a négyévenként rendezett szovjet nemzetek spartakiádja, amelynek moszkvai döntőjében 10 ezer szovjet sportoló vesz részt. És ez nem kis szám, vetekszik az olimpiai játékokéval. Ezért nem is csoda, hogy a NOB és a nemzetközi szövetségek képviselői több esetboa is az olimpia nagyságához és színvonalához hasonlították a szovjet nemzetek spartakiád lát. De nemcsak a sportolók, hanem a vendégek fogadására is készül Moszkva. Évente több mint 2,5 millió külföldi turista látogat a szovjet fővárosba. Az utóbbi esztendőkben olyan szállodák épültek a Szovjetunió metropolisában, mint Rosszija [Európa legnagyobb szállodája |. Minszk, Mla- doszty, Inturiszt, Szputnyik stb. Hat újabb szálloda építése befejezés előtt áll. és a közeljövőben újabb 15 építését kezdik el. KÉT HÓNAP MÚLVA... Az 1973-as moszkvai Universiadé vendége, lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke hosszasan elbeszélgetett A. N. Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A szovjet kormányfő nagy érdeklődéssel beszélt az 1980-ban esedékes moszkvai olimpiáról és megnyugtatta a NOB elnökét: ha Moszkvának ítélik az olimpiát, a szovjet kormány minden támogatást megad a sportszövetségeknek és a rendezőknek, hogy a XXII. nyári olimpia sikeres legyen. Az olimpiával járó költségek nagy részét a sportlétesítmények építése és felszerelése „emészti fel“. Ezek teljes finanszírozását a szovjet kormány vállalta magára. A kiadások fedezéséhez nagymértékben hozzájárulnak a szovjet szakszervezeteik is. Egyszóval: a szovjet állam annyi anyagi eszközt bocsát Moszkva rendelkezésére, amennyire szükséges lesz az olimpia sikeres lebonyolításához. (A rendezők számítása szerint 1,5 milliárd rubel finanszírozást igényel majd a moszkvai olimpia.) 1974. okt. 24 én lord Killanin, a NOH elnöke ismerteti a NOB-tagok titkos szavazásának eredményét, hogy melyik városnak ítélték az 1980-as nyári olimpiai játékokat. A szovjet metropolis, az egész szovjet nép és a haladó emberiség reméli: Moszkva kapja a XXII. olimpia rendezési jogát., Mert nem egyszerű olimpia lenne a moszkvai, a béketábor, a szocializmus első olimpiája. Új korszakot nyithat az újkori olimpiák történetében. TOMI VINCE Klodjo Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkeszt« bizottság Főszerkesztő: LOrlncz Gyula. Szerkesztőség 893 38 Bratislava Gorkll utca 0 Telefon. 169. 312-52, 323-01, .«szerkesztő 532 20 titkárság: 550 18 .port rovat. 505 29, qazdoságl ügyök: 506-39. Tóvlrľ o^ Bratislava Volgogradská «^Nyomja o Pravda Nyomdovóllalat brot^ava. üzen,e Brat,slova, Štúrova 4 Hirdetőirodo; Va|an,k«ho nábreíi, 13,A, «. eme.et, teleÄ JSľ-.i’ H M7? D«c"0, n Lr í 'j°2ved6vre 13.- korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedícia tloče. Bratislava, Gottwafdovo námestie 48/VII,
