Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
Bulgáriai riport Geargi Sztankev „Ott a völgyben megismerhetik, mit jelent nekünk az internacionalizmus .. “ A Nemzeti Front kjüsztendili járási bizottsága titkárának nem véletlenül jutott eszébe ez a gondolat. Tapasztalatait sűríti mondatokba: Nemcsak a táj arculata formálódik, hanem az emberek is — A „völgy“ fogalom nem egészen fedi a valóságot, mivel a síkságot mindösz- sze dombok szegélyezik. Az ország gyümölcsöskertjeként emlegetett kjüszten- dill járás keleti szélén terméketlen síkság és dombkoszorú húzódik. Ez a „fekete föld“ emberemlékezet óta gyéren lakott terület. „Az apró települések lakosai fekete kövekkel fűtenek.“ E tényt mint érdekességet tartotta számon a cári udvar. S a múlt században tudomásul vette azt is, hogy „a szegény emberek üregeket vájnak és tüzelik a fekete földet". Csupán a második világháború után a néphatalom tette hihetővé, hogy felmérjék, milyen kincseket rejteget ez a föld. S mikor a hatvanas évek közepén elkészítették az ország energiafejlesztésének távlati tervét, azt is meghatározták, hogy Bobov- dolon hőerőművet építenek. Négy éve, 1970 tavaszán kezdték meg a földmunkát, majd 1972-ben a 800 megawattos hőerőmű építését. Azóta tölti be az egyik fabarakk a „főhadiszállás“ szerepét. Ivan Bekjarov mérnök — az építőipari és energetikai miniszter megbízottja — irányítja az építési munkálatokat. ötven év körüli magas férfi. Munkástípus. Öltözete a megszokott „montérka“. Irodájában íróasztalán három telefon, egy hosszú asztal, körülötte székek, az ablak alatt heverő, a szemközti oldalon szekrény, a sarokban a fogason esőköpeny, alatta két pár gumicsizma ... — Aki kényelemszerető, mindegy, hogy munkás-e, vagy mérnök, az megszökik innen Itt sokkal nagyobb a fizikai és a pszichikai megterhelés, mint más munkahelyen. Az anyagellátás, vagy a munkaszervezési lazaságok következtében sokkal több a konfliktus, így több megértést és áldozatkészséget kell tanúsítani az egyénnek és a kollektívának is, mint egy üzemben. Időnként van nappali kényszerpihenő, és éjszakai rohammunka. Mindez azért; hogy ne gátolják a másik csoport munkáját. Itt tág lehetőség nyílik a képességek bizonyítására. S tekintélyt, munkás és vezető csakis a munkájával szerezhet. Bekjarov mérnök a Szocialista Munka Hőse, életének felét nagy építkezéseken töltötte. „Legnehezebb mindig az első Időszak, amíg kialakulnak a kollektívák. Mert a kollektíva a legeredményesebb emberformáló erő. S ha valahol, akkor itt, a nagy építkezésen valóban minden az embereken ntúlik.“ Társadalmi ügy Bulgáriában az energetikai beruházások megvalósítása társadalmi ügy, mivel az energiatermelés fejlődése szabja meg az ország Iparosításának ütemét. E téren áldatlan állapotokat örökölt a szocialista rendszer. Nem volt az országban egyetlen vízi erőmű sem Az ipari és az energia termelés évi növekedését illetően Európában az utol-, sók közé tartozott az ország. Ma hat nap alatt termelnek annyi energiát, mint a második világháború előtt egy évben. A szocialista országok segítségével kezdődött az ország iparosítása. Az ipari termelés ma 43-szor nagyobb, mint 1939-ben. Három évtized alatt az elmaradott agrárországban erős ipari bázis létesült. Ma már 80 országba szállítanak gépeket és gépi berendezéseket. Az elmúlt három évben az ipari termelés évente átlag 9,4 százalékkal, az elmúlt évben 10,6 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem növekedésének 95 százalékát a munkatermelékenység növekedésével biztosították. A nemzeti jövedelemnek 1970 ben 49 százaléka, tavaly már 52 százaléka származott az iparból. A 6. ötéves tervben — 1970—75 — dominál az új energia- források létesítése, s ez igen lényeges az ország további fejlődése szempontjából. Bekjarov mérnök tapasztalt energetikai szakember, csakúgy „szórja“ a fejlődést dokumentáló adatokat: míg 1972- ben kb. 22 milliárd kilowattóra energiát termeltünk, 1975-ben már 32 milliárd kilowattóra teljesítményre számítunk. Vagyis egy lakosra átlag 4000 kilowattóra jut. E téren már néhány éve magunk mögött hagytuk a balkáni országokat. Kozlodujban épül az első atomerőművünk, s az év végén megkezdi a termelést. Épül két további vízi erőmű, és itt nálunk Bobovdolban is megindítják a második turbinát. Vagyis az év végéig további 1200 megawattal lesz 'gazdagabb az ország. Bobovdolt tudatosan említette utolsónak. Itt kezdődik az erőművek építésének új fejezete. A bodovdoli hőerőmű tervdokumentációja az utolsó vonásig hazai, de megvalósítása az internacionalista együttműködés eredménye. Szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar, jugoszláv és NDK-beli szakemberek segítségével épül. A Szovjetunióban készítették a turbinákat és a transzformátorokat, Csehszlovákia szállította a kapcsolószerkezeteket és a lifteket, Magyarország a salakszállító-berendezést. Jugoszláviából a ventillátorokat és a zúzómalmot, az NDK-ból pedig az automatikus irányító berendezést kapják. Koordinálás Már a felsorolás is érzékelteti, igényes feladat az építkezési munkálatok koordinálása. Eddig még pontosan határidőre érkeztek a szállítmányok, így a munkálatokat kisebb zökkenőkkel a meghatározott ütemben végzik. Van munkahely, pl. a hatalmas több mint száz méter magas hűtőtorony építése, ahol 4—5 nyelven is próbálnak szót érteni a szerelők. — Közös nyelvünk: a munka. Amit nem sikerül szavakkal elmondani, azt megmutatják egymásnak a gyakorlatban. S ha valahol mégis bonyolult helyzet alakul ki, akkor szólok Sztankev- nek, és a fiatalok mindent megoldanak ... Miért éppen a fiatalok? Alig egy óra múlva megérkezett Gorgi Sztankev, az építők Komszoinol-szervezetének függetlenített titkára, s tőle kapunk választ kérdésünkre. A Bolgár Komszomol a 6. ötéves tervben 10 nagy építkezés felett vállalt védnökségei, öt építkezésen már befejeződött a munka, a többieken még dolgoznak. Bobovdol ifjúsági építkezés — méghozzá egyike a legjelentősebbeknek. 1500 fiatal dolgozik itt, s munkájukkal valóban ők „diktálják“ az ütemet. Munkájukról nemcsak a vezetők, hanem a külföldi szerelők is elismeréssel szólnak. Jozef Kríž egy éve, Juraj Kolarik 5 hónapja dolgozik itt. Mindketten brnói- ak, a kéttonnás felvonókat szerelik. Kríž mester már szinte minden szocialista országban dolgozott. Főként a Varsóban és a Dunaújvárosban eltöltött Időre emlékezik szívesen. „Egy ilyen építkezés olyan, mint a szimfonikus zene. Csakhogy a zenekar előre betanulja a művet, ml pedig menet közben, egymásra figyelve igyekszünk jól játszani.. A munkások és a vezetők szorgalma valóban jó eredményeket szült. Erről a munkahelyeken is meggyőződhettünk, Georgi Sztankevet nemcsak a másfél ezer komszomolista, hanem a külföldi szerelők Is igen jól ismerik. Vajmi keveset tartózkodik az irodájában. Hol itt, hol ott bukkan fel az építkezésen. Az ifjúsági brigádok vezetői hozzá fordulnak problémáikkal, de munkahelyi vezetők is gyakran hívják, „gyere, Sztankev, mert dühösek a fiúk.. .* Ilyen hatalmas építkezésen rengeteg energiát felemészt a munkaszervezés. „A felső szinten hozott — jól megfontolt — elvi döntést emberek valósítják meg a gyakorlatban, s ha valaki valamit elmulaszt, nem végez el időre, akkor egy láncreakciói indít.“- Ilyenkor kemény napja van Sztankevnek is. „Szervez, agitál, ismeri a vezetők gondjait, de a mi problémáinkat is. Szavára figyelnek a gazdasági vezetők, mert tudják, „nem hasból beszél“, előbb minden javaslatot velünk vitat meg. A fiúk azt mondják, ő itt a legjobb „tűzoltó“. Annyi biztos, Sztankev szervezőnek született..így jellemzi a Komszomol-titkár Todor Botev brigád- vezető, a szocialista munka hőse, aki mindössze harmincéves, de már tizenöt éve építkezésen dolgozik. A hőeríí- mű építésén negyvenegy ifjúsági brigád verseng az elsőbbségért. Vállalják a legnehezebb munkát, napi 12—lö órát is „húznak“. A Georgi Gosev, Borisz b'arkov, Sztaniszlav Cvetkov és Todor Botev vezette szerelő-brigádok már egész sor fontos építkezésen dolgoztak. Szófia, Kremikovee, Rusze, Pleven, Vi- din... egy-egy jelentős állomás a Komszomol-brigúdok életében. Minden építkezésen „ottragad“, letelepszik egykét fiatal, megnősülnek, de helyükre jönnek újak és a brigád utazik tovább ... A szabad idő helyes kihasználásának szervezése legalább annyira fontos, mint az építkezésen a munkaszervezés. Itt, ahol hat országból dolgoznak szerelők, a közös szórakozás és a sport jelentősen elősegíti egymás megismerését. S aki szabad idejében sportol, az másnap felfrissülve, jó kedvvel érkezik munkahelyére. Legnagyobb az érdeklődés a futball- és a kézilabda-mérkőzések iránt. Tavasszal és ősszel versenyeket szerveznek. Az egyes országok csapatai küzdenek az építők kupájáért. Tavasszal a lengyelek nyerték meg a röplabda-versenyt. „Végre meghonosodtak“ — kiáltozták ekkor a szurkolók. Ebben a véleményben baráti csipkelődés Is lapult, mivel a lengyelek a legnehezebben szokták meg a bolgár konyha főztjét. 1974. VIII. 18. A központi irányító teremben, A. Zábojník felvételei Internacionalizmus a gyakorlatban Ezen a területen négy éve még juhok és kecskék legelésztek. A fabara- kok mögött egyemeletes épület húzódik. Még alig száradt meg falán a vakolat. Az épület első részébe költözik majd az igazgatóság. Innen egy folyosón juthatunk át a központi irányító terembe. Itt ellenőrzik az első turbina próbaüzemeltetését. S bizony nem megy minden a legsimábban. Borisz Szto- janov mérnök, a karbantartó csoport vezetője már harmadik napja nem volt otthon. Ha valahol hibát észlelnek, napokig nem hagyja el a munkahelyét, de arról gondoskodik, hogy a csoport tagjai váltsák egymást. Munkatársai úgy jellemzik, hogy „az optimisták királya“. Természetes humorával a legnehezebb helyzetekben is jókedvre deríti munkatársait. „Gyakran mondom a fiúknak: ha nem ugrana be itt ott egy- egy hiba, hogyan bizonyítanánk, hogy mi nélkülözhetetlenek vagyunk?“. Persze Sztojanov mérnök igen jól tudja, hogy a karbantartókra, szerelőkre és minden munkáskézre nagy szükség van az építkezésen. Kollektív kötelezettségvállalásuk lényege: Bulgária felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére három héttel a határidő előtt megkezdik a második turbina próbaüzemeltetését. Az időpont, szeptember 9-e. közeleg, így minden erőt a „kettes“ megindítására fordítanak. Bobovdolból — ha majd a hőerőmű teljes ütemben üzemel — 840 megawatt energiát kap az ország. Ehhez huszonnégyóránként háromezer tonna szenet használnak fel a tíz kilométernyire levő felszíni bányákból. Másodpercenként 1300 liter vízre lesz szükségük. Ezt a hatalmas mennyiséget egy tóból — föld alatti vezetéken — kapja a hűtőtorony. Hasznosítják majd a salakot Is, építőanyag- termelő üzemet létesítenek, s nem hiányoznak majd a hővel fűtött üvegházak sem. Most autóbuszok szállítják munkahelyükre az építőket, mivel tíz kilométerre, Sztanke Dimitrov kisváros új negyedében laknak. Itt a közelben már az idén megkezdik kétszáz lakás építését. Až igazgatóság épülete mellett korszerű létesítmény épül. Helyet kap benne az egészségügyi központ, az üzemi étterem, továbbá könyvtár, klubhelyiségek és kétszáz személy számára filmszínház. Addig, amíg mindez elkészül, még sok műszakot kell ledolgozniuk a komszomolistáknak. „Azért vagyunk itt...“ mondja búcsúzáskor a Kom- szomol-titkár, majd hozzáteszi: — „Az is lényeges, hogy nagyon sok bolgár fiatal itt érti meg, mit jelent számunkra az internacionalizmus a gyakorlatban.* Bizonyára nem véletlen: a Nemzeti Front kjüsztendili járási bizottsága titkárának — és másoknak is — ugyanez a véleménye. CSETÖ JÁNOS
