Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

ARGENTIN FIATALOK KÖZÖTT KONGRESSZUSI EMLÉKEK 1974. VIII. 18. Andrássy Sándor mérnök, a Mierovói (Békéi) Efsz fiatal elnöke július elején a SZISZ Közpon­ti Bizottsága megbízásából részt vett az Argen­tin Kommunista Ifjúsági Szövetség — Argentína Federal Juventud Communist — X. kongresz- szusán Buenos Airesban, Argentína fővárosában. Ez volt a szövetség első legális kongresszusa. Az ifjúsági szövetség ugyanis csak egy éve lépett ki illegalitásából, Argentína Kommunista Pártjá­val egyidőben. Hazánkból ez volt az első, hivata­los ifjúsági delegáció Argentínában. Küldetésé­nek fő célja: megismerkedni az ottani kommunis­ta ifjúsági mozgalommal, problémáival, átadni az argentin fiataloknak hazai tapasztalatainkat. Andrássy elvtárs szívesen eleveníti fel argentínai élményeit: Buenos Aires — a ,,jó levegő városa" „Küldöttségünk, melynek Ludmila Korytárová, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának tit­kára is tagja volt, 1974. május 30-án repült Prá­gából Szenegál fővárosába, Dakarba. Innen 9 órás légi út után érkeztünk meg Argentína fővá­rosába, a 8 milliós Buenos Airesbe, ami magya­rul „jó levegő városát“ jelent. A város alapítója a spanyol Juan Garay 1580-ban érkezett a La Pla- ta-öbölbe, s így kiáltott fel a hosszú tengeri út sós levegője után: Bdenos aires tiene esta tierra! — Milyen jó levegőjű ország! így ragadt rá a kezdetben szerény településre ez a hosszú elne­vezés, melyből idővel csak a Buenos Aires maradt meg. Fények és árnyak A kongresszus kezdetét megelőző két nap vá­rosnézéssel telt el. Buenos Aires túlsúlyban régi város, habár a II. világháború után a régi negye­dek egy részét lebontották, s helyükön amerikai stílusú modern épületek, száz méter széles utcák keletkeztek. Az egész városon végighúzódó főút, a Rivádavia a leghosszabb, 20 km. Ennek végig- nézésére, esetleg végiggyaloglására már egyi­künk sem mert vállalkozni. Megtekintettük a Ca­sa Rosada elnöki palotát, előtte a városalapító Juan Garay óriási szobrát, a hatalmas- kupolás parlamenti épületet, melyet itt kongresszusi pa­lotának neveznek. Megmutatták a Kommunista Ifjúsági Szövetség részben romokban heverő épü­letét, ahol a megérkezésünk előtti napon a reak­ciós jobboldali erők időzített bombát helyeztek el. A robbanás szerencsére éjjel következett be, amikor üres volt az épület. Argentínában a munkások havi átlagkeresete 150 000 pesos. Ez a szám nagyon magasnak tűnik, de mindjárt eltörpül, ha tekintetbe vesszük a ma­gas árakat. így pl. a szarvasmarha-tenyésztés fellegvárában, 60 milliós állatállomány mellett, mellyel az ország hatodik helyen van a világon, egy kiló hús 2000 pesosba kerül. Egy középisko­lás Iskolaszereire évente 6000 pesost kell kiad­ni, hiszen csupán egy ceruza 300 pesos. Argentínában nincs szociális gondoskodás; a betegség a dolgozók számára egyenlő a tönkre- menéssel — egy-egy orvosi vizsgálatért ugyan­is 4—5000 pesost kell fizetni. A lakbérek is re­kordmagasságot érnek el. Ilyen gazdasági viszo­nyok közepette a dolgozók zöme a fényes belvá­rost körülvevő peremterületeken, a gyárak tövé­ben, szerény körülmények között él. Az első legális kongresszus Június 3-án 10 órakor kezdődött, s öt napig tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség X., de első legális kongresszusa a nagy Cervantes Szín­házban. összesen 750 küldött vett részt rajta. Az argentin fiatalok képviselői közül sokan keser­ves tapasztalatok árán jutottak el ide. Mozgal­mi munkájuk miatt a börtönt is megismerték. Huszonhárom haladó külföldi Ifjúsági szervezet is elküldte képviselőit a tanácskozásra: minden szocialista állam, a többi latin-amerikai ország és egyes nyugat-európai országok — NSZK, Fran­ciaország — haladó ifjúsági szervezetei. Nagy taps köszöntötte a vietnami küldötteket. A nagy Jelentőségű kongresszust az Argentin Kommunista Párt első titkára, Alverez nyitotta meg. A fő beszámolót a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja mondta el. Elmondta, hogy az ifjúsági szövetség példa­képe, az 1918-ban alakult kommunista párt már 1919-ben nagy sztrájkot szervezett Buenos Aires­ben, amely hírül adta a munkásosztály forradal- miasságának növekedését és megremegtette az imperialistákat. A kommunista ifjúság szervezése is akkor kezdődött. A kommunisták azonban hosszú időn át csak illegalitásban dolgozhattak. Röviden vázolta az ifjúsági szövetség eddigi mun­káját, a nagy nehézségekkel megtartott illegális kongresszusukat, melyeken csak 30—50 tag ve­hetett részt. További harcos, eredményes mun­kára és éberségre hívta fel a fiatalokat. Ruben halála A kongresszus menetét tragikus esemény za­varta meg: a hétfőre virradó éjjel két, kongresz-; szusi plakátokat ragasztó fiatalt megtámadtak és lelőttek a jobboldaliak. A 19 éves Ruben Pog- gini belehalt sérüléseibe. A továbbiakban a kongresszus egyik jelszava ez lett: Ruben, meg­haltál, de továbbra is velünk vagyi Nem felej­tünk el! Temetésén nagy tömeg vett részt, kopor­sójánál munkásőrség állt. A temetés után szülei megjelentek a Cervantes Színházban, ahol a fia­talok bátorító, vigasztaló szavakkal, lelkesedés­sel fogadták őket. Vitatémák A kongresszus legfőbb témája az ifjúság eszmei nevelése volt. Az eredményesség érdekében a kommunista ifjúságnak közös frontot kell kiala­kítania a más szervezetekbe tömörülő és a szer­vezeteken kívül álló ifjúsággal. Ez azonban na­gyon nehéz lesz, mert Argentínában 24 ifjúsági szervezet működik, s ezek többsége nem haladó, hanem jobboldali beállítású. Szintén fontos feladat a szövetség taglétszá-" mának a növelése. Jelenleg az Argentin Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek 50 000 tagja van; a kongresszus öt napja alatt 260 új tagot szereztek. A következő években százezres létszámot kell el­érni. Az ifjúsági szövetségnek minden 13 éven felüli fiatal tagja lehet. Megvitatták az internacionalizmus elmélyíté­sének kérdéseit s. Ezt a célt szolgálja az argen­tin fiataloknak a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségbe való belépése is. Együttműködést akar­nak teremteni a világ minden haladó, főleg a szo­cialista államok ifjúsági szervezeteivel. Az inter­nacionalizmus elmélyülését bizonyítja a 23 kül­földi delegáció kongresszuson való részvétele is. Fučíkot mindenki ismeri A megnyitó beszéd és a fő témakörök után nagy vita következett. A fiatalok földreformot, béremelést, a munkakörülmények javítását, mun­kabiztonságot, szociális biztosítást, a munkanél­küliség felszámolását követelték. Egyes hazai felszólalók elmondták a mozgalomban kifejtett munkájuk tapasztalatait, börtönbe kerülésük kö­rülményeit. Többen rámutattak arra, hogy a kom­munista ifjúsági szövetségben való tagságuk miatt elbocsátották őket munkahelyükről. A kongresszus napi programjának lezárása után megbeszéléseken vettünk részt ifjúmun­kásokkal, diákokkal, főiskolásokkal. Mi is sok kérdést kaptunk. Csehszlovákiáról általában ke­veset tudnak. Csodálkoztak azon, hogy nálunk milyen magas az életszínvonal. Még azt is meg­kérdezték, lehet e nálunk korlátlanul ruhát, ci­pőt venni. Fučíkot azonban minden fiatal ismerte. Az argentin mezőgazdasági főiskolások elmond­ták, ha végeznek, nincs biztosítva a munkahe­lyük. Sokan mezőgazdasági munkásként kezdik és csak idővel juthatnak megfelelő állásba, an­nak ellenére, hogy képzett szakemberekre min­denütt szükség van. Fogadás az elnöki palotában A kongresszus negyedik napján a nemrég el­hunyt Perón elnök fogadta a Casa Rosada elnöki palotában a 23 külföldi delegációt. Perón elnök 30 perces beszédében vázolta a belügyi helyze­tet, értékelte az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját. Felhívta az ifjúságot az egyesülésre, harcra Argentína mezőgazdasági helyzetének javulásáért. Legfontosabb feladatul a békeharcot jelölte meg. A jobboldali sajtó más­nap erősen bírálta az elnöki beszédet. Elutazás nehézségekkel Elutazásunk napján Buenos Airesben az ár­drágítások miatt nagy, általános sztrájk kezdő­dött. A repülőtéren is szünetelt a munka. Csupán a külföldi légitársaságok gépei startoltak. Ismét Szenegál fővárosába, Dakarba repültünk, ahol nagykövetségünk vendégeiként két napot töltöt­tünk. Kiküldetésünkről tapasztalatokkal, élmé­nyekkel gazdagodva érkeztünk haza.“ Dr. KINDERNAY EDE Egy kis romantika Beszélgetés a SZISZ lovasklubjairól A Szocialista Ifjúsági Szövetség tág teret biztosít az ifjúság­nak arra, hogy kielégítse igényeit, érdeklődését. Nem hiány­zik a romantika sem, amelynek a rohanó elgépiesedett világ­ban fontos lélektani szerepe van. A fiatalok romantikus haj­lamaikat eddig főleg a turisztikában élhették ki, az utóbbi időben a sorra alakuló lovasklubokban is megtalálják számítá­sukat. A SZISZ tevékenységének ez újabb formájáról beszél­gettünk Ján C r m a n mérnökkel, a mezőgazdaságban dol­gozó és falusi fiatalok osztályának vezetőjével, a SZISZ Szlo­vákiai Központi Bizottsága mellett alakult lovas szakosztály elnökével. • Milyen indítékul; játszottak közre a SZISZ lovasklubjainak megalapításánál? — Benzinszagú világunkban a gépek egyre inkább kiszorí­tották a lovakat. Már-már — csekély kivétellel — kihalóban volt a szép hagyományos lovassport. Igaz viszont, hogy a lovas­sport emberemlékezet óta „úri“ sport volt, közönséges halan­dó hajdan nem engedhette meg magának ezt a fényűzést. A lovaglás ma sem olcsó szórakozás, az első osztályú verseny­lóért ma is adnak 10 — 15 000 dollárt. Amikor eldöntöttük a SZISZ lovasklubok megalakítását, elsősorban az vezérelt ben­nünket, hogy az ifjúság lehető legszélesebb rétegeinek — fő­leg a falusi fiataloknak — tegyük lehetővé e szép és nemes tulajdonságokra nevelő sportág űzését. A SZISZ SZKB 1973. március 19 én hagvta jóvá a lovaskíubok megalakításáról ho­zott határozatot. Tavaly tizenkét klub alakult, ma negyvenet tartunk nyilván, ám számuk hétről hétre gyarapodik. — Nem kis szerepet játszott az sem, hogy a lovasklubok, a lósport űzáse szép és nemes tulajdonságokra nevel, meg­szeretteti a fiatalokkal a mezőgazdasági munkát, a mezőgaz­dasági üzemekben hozzájárul a munkaerő stabilizálásához, s végső soron a szabad idő hasznos eltöltéséhez, amelynek a CSKP KB tavalyi júliusi plénuma is oly nagy figyelmet szen­telt. Nem másodrendű szempoit azonban az ifjúság romanti­kus hajlamának a kielégítése sem. Reméljük továbbá, hogy ez az intézkedés fellendíti lovassportunkat. Pontosan ezért mindennemű támogatást megkapunk a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségétől és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség lovasszakosztályától. • Beszéljünk azonban néhány gyakorlati kérdésről: hol és milyen feltétetekkel alapíthatnak Iovasklubot? — Gyakorlatilag minden mezőgazdasági üzem, mezőgazda­sági, illetve állattenyésztési irányzatú kutatóintézet és intéz­mény mellett alakíthatnak lovasklubot. A klub alapításáról a SZISZ alapszervezete dönt, amely írásbeli egyezményt köt az illető mezőgazdasági üzemmel, intézménnyel. Erre azért van szükség, mert a klub pénzügyeit a mezőgazdasági üzem bonyo­lítja le rendes költségvetésében. Természetesen mi is jelentős anyagi hozzájárulást adunk a lovasklubok fenntartásához, be­leértve a beruházásokat is. A SZISZ SZKB madarászi üdülőte­lepén például hét ló számára építettünk istállót. A lósporttal foglalkozó fiatalokat szakmai tanulmányútra küldjük azokba az országokba, ahol fejlett a lósport. Jelentős támogatást kapunk — elsősorban szakmai téren — a Csehszlovák Testnevelési Szövetség lovas szakosztályától. • Ki leltet a klub tagja? — Minden 18. életévét betöltött SZISZ-tag a klub tagja le­het; Azonban javaslat született a fiatalabb korosztály, neve­zetesen a 8. életévüket betöltött és idősebb pionírok kiképzé­séről is. A CSTSZ lovas szakosztályának eddigi előírásai ugyan­is nem engedélyezik a 15. évnél fiatalabb ifjúság lovagló ki­képzését. Minden jel arra vall azonban, hogy a javaslatot el­fogadják, s a jövőben a 18., illetve a 18 évnél fiatalabb fiúk és lányok Is űzhetik ezt a sportot. • Hogyan képzeli el a lovasklubok munkáját? — Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a lovaglást is tö­megsporttá tegyük, elsősorban az imént kifejtett okokból. A lovaglás szép sportág, amely ideálisan egyesíti magában a természettel való kapcsolatot, a fizikai megterhelést, a bátor­ságot, a lélekjelenlétet, a lelki feloldódást, a kötelességtuda­tot, s nem utolsósorban a romantikát. Ezentúl hozzá szeret­nénk járulni ahhoz, hogy az ifjúság köréből minél több él­sportoló kerüljön ki. Ml is rendezünk lóversenyeket, de meg­egyeztünk a CSTSZ lovas szakosztályával, hogy a SZISZ lovas­klubok tagjai rajtolnak a CSTSZ lóversenyein. Nagy reménye­ket fűzünk a lovasklubokhoz. Az eddigi óriási érdeklődés azt bizonyítja, hogy nem csalódunk. **•

Next

/
Oldalképek
Tartalom