Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. VIII. 18. Bár a tudományos-műszaki fejlesztés kérdései inkább a termelési ágazatokra, ezeken belül pedig a kutatás területeire vonatkoznak, mégis közelről érintik az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumát. E minisztérium fő feladatkörébe tartozik ugyanis a munkaerőforrások hatékony kihasználása, a szakképzett munkaerőkről való gondoskodás, a dolgozók fejlett erkölcsi, politikai és szakmai személyiségének kialakítása, a munkafolyamatok ésszerűsítése, a munkatermelékenységet növelő tényezők mozgósítása, az egészség- és munkavédelem, egyszóval a dolgozókéul való sokoldalú gondoskodás. Igényes, és nagyon érzékeny feladatokat fogunk megvalósítani az anyagi és erkölcsi ösztönzés területén a műszaki fejlesztés gyorsítása érdekében, az irányítási és tervezési rendszerek, valamint az információs módszerek tökéletesítésében, különösen a munka bérezésével összefüggésben, továbbá a számítástechnika kibaszó á 1 ásában. ben a vállalatokat is terheli a felelősség, különösen ott, ahol nem alakultak még ki a jövő fejlesztési irányzatokkal kapcsolatos elképzelések. A szakképzettség kívánt színvonalának kérdéseit nagyon megfontoltan kell elbírálni. Nem indulhatunk ki a mai szempontokból, elsősorban a jövő követelményeire kell tekinteni, amikor a tudományos-műszaki fejlődés erősen megváltoztatja majd a termelés és valamennyi társadalmi tevékenység jellegét. Az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma ebben az irányban megtette már az első lépéseket, amikor kidolgozta a munkaerő újratermelésének 1990-ig szóló távlati tervét. A tervben foglalt koncepciók azonban nem dogmák. Éppen ellenkezőleg, rendszeresen át kell értékelni ezeket, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen hatást fejt ki menet közben a tudomány és a technika a dolgozók szakképzettségi és hivatásbeli szerkezetére. Ezeket a változásokat figyelembe kell venni a kádernevelési tervekben, továbl>á a lését is szem előtt kell tartania, éspedig a termelési és irányítási, valamint a nem termelési jellegű munkaterületek automatizálásával, az új technológiai eljárások és a korszerű technika érvényesítésével, a szolgáltatások műszaki színvonalának növelésével, az ésszerű igazgatással és a tudományos munkaszervezéssel. Az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma a gazdasági folyamatokra elsősorban a munkatermelékenység növelésére és az élőmunkamegtakarításra ható tényezők elemzésével gyakorolhat hatást, éspedig úgy, hogy az elemzésekből nyert tapasztalatokat a Szlovák Tervbizottsághoz továbbítja. így ezek alapot képezhetnek az ötéves tervek és az évi végrehajtási tervek irányelveinek kidolgozásához. Tudatában vagyunk annak, hogy a munkatermelékenység növelésével az irányítás fő eszköze az állami terv, melynek közvetítésével valamennyi progresszív elemet érvényesíteni kell. Ismeretesek azonban a munkaterIBB 1 JÍP wAm IIIÄ WMXií ü Mi TlIKnUBEra A tudományos-technikai fejlesztés a párt Központi Bizottságának plenáris ülésein elfogadott határozatok érielmében együtt jár a népgazdaság Intenzív szerkezeti átépítésével. Elsősorban a fő termelési ágazatok részarányát kell növelni a nemzeti jövedelem létrehozásában, s ki kell dolgozni a csehszlovák gépipar szerkezeti fejlesztésének teljes programját. Erre az országos folyamatra az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának a foglalkoztatottság egységes szabályozási rendszere által következetesen és pontosan kell hatnia. Legfontosabb feladat a munkaerő koncentrálása a nagy társadalmi munkatermelékenységű szakágazatokba, továbbá az új termelési munka termelékenységű szakágazatokba, továbbá az új termelési kapacitások munkaerővel való ellátása. Bár a minisztérium évente ellenőrzi az üzembe helyezett kapacitások munkaerő-ellátottságát, mégis azt tapasztaljuk, hogy számos magas műszaki színvonalon álló üzemegység munkaerő-hiánnyal küzd, ami csökkenti az új technika hatékonyságát. Ezt a problémát a nemzeti bizottságokkal és az érintett szakágazatokkal együttműködve sürgősen meg kell oldani. A tudományos-műszaki haladás megköveteli a dolgozók szakképzettségének gyors növelését, annak optimális kihasználását. Elmúlt az az idő, amikor elegendő volt néhány me-, chan i kus művelet begyakorlott ismerete, most az állandó művelődés, a «•zemélyiség és az emberi alkotóerő rendszeres fejlesztésének korszaka következik. Az iparilag fejlett államokban állandóan csökken a munkások által végzett fizikai munka mennyisége, és növekszik a szellemi munka részaránya. A tudósok számításai szerint évezredünk végére a dolgozók 20 százaléka olyan gépeket és berendezéseket fog kezelni, amelyek ma még ismeretlenek. A jelenlegi feltételek között a technika és a technológia növekvő szintű újratermelése törvényszerű folyamat. Elég ha megemlítjük, hogy a vegyipari termékek választékának háromnegyed része 30 évvel ezelőtt még ismeretlen volt. Tizenöt óv múlva a fejlett országokban olyan termékeket fognak gyártani, amelyeknek jelentős részét ma még nem ismerjük. Nem szükséges külön kihangsúlyozni, hogy ehhez a szükséges szakembereket is fel kell készíteni. A szakemberképzés mennyiségi feladatainak teljesítése során azonban bizonyos fogyatékosságokkal is találkozhatunk. Eléggé általános például az a vélemény, hogy iskolarendszerünk nincs összhangban a jövő követelményeivel. Ebben a kérdésben a tervező szerveket és nem kis mértéktantervekben is az iskolák egyes fokozatain. A tudományos technikai fejlődés kedvező feltételeinek kialakításában az SZSZK Munka-és Szociálisügyi Minisztériuma szorosan együttműködik majd a Szlovák Tervbizottsággal, továbbá a Szlovák Tudományos Akadémiával, különösen a tudomány, a kutatás és a fejlesztés területén tevékenykedő dolgozók további szakképzési rendszerének kidolgozásában. Ezen a területen elsősorban arra kell törekedni, hogy az alkotó tudományos munka elsősorban a konkrét fejlesztési feladatok megoldására irányuljon, s a tudományos dolgozók is ilyen konkrét munkában nyerjék el tudományos minősítésüket. A minisztérium hatékonyan együttműködik majd a további központi szervekkel is a tudomány és a kutatás területén működő dolgozók alkotó tevékenységének értékelésében, illetve az értékelési rendszer javaslatának kidolgozásában. Ennek az értékelési rendszernek arra kell ösztönöznie a tudományos dolgozókat, hogy rendszeresen növeljék szakképzettségüket, kezdeményezően cseréllek fel munkahelyüket az alapvető kutatás és a konkrét termelési fejlesztés, valamint a fejlesztés és a termelés területei között, hogy így a tudományos dolgozók személyi és kor szerinti összetétele állandóan megújuljon, s szoros kapcsolat alakuljon ki az elméleti kutatás és a gyakorlati termelés között. E feladatok teljesítésére nemcsak saját javaslataink köteleznek, hanem az a körülmény is, hogy ezek a javaslatok részét képezik azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a szövetségi kormány a Központi Bizottság plenáris ülésén elfogadott határozatok teljesítésére jóváhagyott. A ČSKP KB májusi plenáris ülésé nek határozata a tudományos-műszaki fejlődésnek a csehszlovák népgazdaság hatékonyságára gyakorolt szere pével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami műszaki politikának az élő munka hatékonyságának növelését is szem előtt kell tartania, éspedig a termelési és irányítási, valamint a nem termelési jellegű munkaterületek automatizálásával, az új technológiai eljárások és a korszerű technika érvényesítésével, a szolgáltatások műszaki színvonalának növelésével, az ésszerű igazgatással és a tudományos munkaszervezéssel. A CSKP KB májusi plenáris ülésének határozata a tudományos-műszaki fejlődésnek a csehszlovák népgazdaság hatékonyságára gyakorolt szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami műszaki politikának az élő munka hatékonyságának nővérnél ékenység mérésével kapcsolatos problémák is, különösen az intenzitást növelő tényezők részarányának pontatlan megállapítása, amely lényegesen elferdíti a fejlesztési irányzatokat, és megnehezíti az egyes tényezők, reszortok objektív értékelését. Ezért a szövetségi kormánynak a tudományos-műszaki fejlesztésre vonatkozó intézkedései feladatul adják a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét fejlesztő kormánybizottságnak, hogy az érdekelt szövetségi és nemzeti minisztériumokkal együtt 1974. december 31-ig dolgozza ki a termelési feladatokra, a munkatermelékenységre, a költségekre, a bérszabályozási mutatókra stb. vonatkozó intézkedések kísérleti bevezetésének és kiértékelésének javaslatát, éspedig úgy, hogy a tudományos-műszaki fejlődés társadalmilag hasznos eredményeinek realizálása a vállalati gazdálkodás számára is előnyös legyen. E javaslat kidolgozásánál teljes mértékben hasznosítjuk a minisztérium eddigi tapasztalatait. A tudományos-műszaki fejlődésnek azonban negatív következményei is vannak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a munka- és az életkörnye- zelet. Az SZSZK Munka- és Szociális- ügyi Minisztériuma a Szlovák Munka- védelmi Hivatallal együttműködve a jelen időszakban és a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy ez a negatív hatás minimálisra csökkenjen. E célból a minisztérium már most kidolgozta a munkakörnyezet kialakításának 1990-ig terjedő koncepciós tervét. Olyan munkakörnyezet kialakításáról van szó, amely minimálisra csökkenti a munkabalesetek és a foglalkozási betegségek előfordulását. További igényes feladatok hárulnak az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumára, valamint a többi érdekelt szervezetre a szocialista életmód fejlesztésében és feltételeinek kialakításában. Itt alapjában véve olyan területről van szó, ahol a fogyasztói jellegű életfelfogás fokozatos kiküszöbölése mellett meg kell szabadítani az embereket az alacsony hatékonyságú munkáktól nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is, hogy az így nyert időt a dolgozók művelődésre, a munkahelyen végzett alkotó tevékenység színvonalának növelésére, az egyéni érdeklődés magasabb szintű érvényesítésére, üdülésre, a gyermekekről való gondoskodásra, nevelésükre fordíthassák. Mindehhez jelentős lépéseket kell telmi a lakosságnak nyújtott szolgáltatások szerkezetének és terjedelmének fejlesztésében. A szocialista életmód fejlesztésével összefüggés! >en természetesen a nyugdíjas korhatárt elért lakosság életmódjának kérdéseit is meg kell oldani. A bérpolitika területén a minisztérium részletesen kidolgozza az anyagi érdekeltség rendszerét a beruházások és a műszaki tervezés területén, hogy ezen a szakaszon is jobban érvényesüljön a tudományos-műszaki fejlődés társadalmi és gazdasági hatása. A népgazdaság további ágazataiban az anyagi érdekeltség hatásának elmélyítésére olyan javaslat kidolgozására kerül sor, amely a vállalatok gazdasági eredményeinek értékelése során kifejezően előnyben részesíti azokat a vállalatokat, amelyek hatékonyan érvényesítik a tudomány és a technika vívmányait, progresszív programokat valósítanak meg, javítják termékeik minőségét, műszaki színvonalát, s ugyanakkor megtakarításokat érnek el az anyag-, a fűtőanyag- és az energiafogyasztásban. Ugyancsak sor kerül egy vállalati anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozására, melynek mutatói az olyan távlati célkitűzések elérésére irányuló tevékenységet is értékelik, amelyek összhangban vannak a tudományos-műszaki fejlesztés irányzataival. Ezek a mutatók egyúttal a gyártmányfejlesztésre irányuló munkakezdeményezést is megfelelő mértékben értékelik. Arról is szó- van, hogy az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma elvégzi a tudományos-technikai alap bérezési rendszerének elemzését, éspedig abból a célból, hogy jobban kifejezésre jussanak a dolgozók képességeiben, tényleges munkaeredményeiben, szakképzettségük színvonalában, szakmai gyakorlatuk terjedelmében mutatkozó különbségek. Egyúttal elbírálás alá kerülnek a tudományos dolgozók kereseti viszonyai, s olyan intézkedések lépnek életbe, amelyek megfelelő összhangot teremtenek a tudomány és a fejdesz- tés területén működő dolgozók társadalmi helyzete és munkájuk társadalmi jelentősége között. E javaslat alapján 1975. június 30 ig kidolgozzák a központilag irányított tudományos-kutatási munkahelyek bérezési rendszerének javaslatát, s fontolóra veszik a bérezési feltételek egységesítését a tudomány és a kutatás azonos szintű munkahelyein. Felül kell vizsgálni továbbá a bér változó részének hatékonyabb érvényesítésében rejlő lehetőségeket, fokozva az alkotó dolgozók érdekeltségét a kutatási eredmények gyors társadalmi és gyakorlati érvényesíti sében. A társadalmi munkatermelékenység növelésében egyre nagyobb jelentősége van az irányítási munkák automatizálásának, valamint az infor* mációs rendszerek tökéletesítésének« Az új számítástechnikai, híradástechnikai és szabályozó berendezések kedvező feltételeket nyújtanak az irányítási rendszer alapvető átszervezéséhez. Az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma az információs rendszer kidolgozásával kapcsolatban elsősorban a nyilvántartási rendszerek és az adatbankok kiépítését szorgalmazza, mert csak az ilyen korszerű rendszerek nyújthatnak megfelelő alapokat a reszort szociális-gazdasági jellegű feladatat* nak sikeres teljesítéséhez. Az állami Igazgatás dolgozóinak hatékonyabb bérezési és személyi nyilvántartása érdekében a minisztérium szorosan együttműködik majd a Szlovák Tervbizottság számítóközpontjával is. A számítástechnika bevezetése nagy segítséget nyújt majd a mintegy 850 000 nyugdíjas járadékügyeinek intézésénél is. Az 1975-ös évben például a nyugdíjbiztosítás rendezésére a SIEMENS 4004/150-es számítógép segítségével kerül sor, s a következő ötéves tervidőszakban a számítás- technika a nyugdíjjáradék magasságának megállapításával kapcsolatos munkákra is kiterjed. A minisztérium felsorolt tevékenységi irányzatai csak alapvető voná* sokban fejezik ki a reszort tudományos-technikai fejlesztéssel kapcsolatos teendőit. Ezen kívül a dolgozók széles területeket érintő kezdeményezése alapján az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma részletes ütemtervet dolgozott ki a tudományos-műszaki fejlesztés szerepének megerősítésére. A népgazdaság hatékonyságát növelő tudományos-műszaki fejlesztés kidolgozott ütemterve állandó folyamatot képez a reszort irányítási rendszerében, melynek célkitűzéseit a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztériummal, valamint az érdekelt nemzeti minisztériumokkal szoros együttműködésben fogjuk megvalósítani. [OZEF URMÍNSKÝ mérnök, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának dolgozója AZ EMBER ÉS A TECHNIKA
