Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-18 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

é \ A HÍRNÉV KÖTELEZ Csízfürdő neve évtizedek óta ország­szerte jól ismert. Gyógyfürdőjében az emberek százai kerestek és keresnek ma is gyógyulást. Az utóbbi években azonban nemcsak a fürdő kapcsán em­legetik, hanem a falu lakosainak szor­galma miatt is. A nemzeti bizottságok közötti faluszépítési versenyben ugyan­is 1971-ben és 1973-ban is járási első­ségre tettek szert. Az 1964—70-es években a falu lako­sai 3 millió 310 ezer korona értéket hoztak létre. Az említett választási idő­szakban adták át rendeltetésének a mű­velődési otthont, a ravatalozót és a hnb részére egy autógarázst. Átépítették a hangosbeszélő-hálózatot, tatarozták az alapfokú iskolát stb. A községnek — a fürdő vend ég eken kívül — 800 lakosa van. Az elvégzett munka tehát azt bizonyítja, hogy a fa­lu apraja-nagyja megfogta a munka végét, s ez így van a mai napig. Or­szágos viszonylatban ma még kevés község mondhatja el, hogy már telje­sítették a választási programot. A csí­ziek ezen kevések közé tartoznak. Sőt, terven felül 420 000 korona ráfordítás-, sál a fürdő parkjában felállították a szovjet hősök emlékművét, ezzel is je­lezve, hogy a község lakosai méltóan készülnek községük és hazánk felsza­badítása 30. évfordulójának megünnep­lésére. ­— A lakosok már megszokták, hogy amikor csak tehetik, társadalmi mun­kával szépítsék, gyarapítsák falujukat — mondja Ján Gernbický, a hnb titká­ra. Amikor a községbe kerültem, nem is gondoltam volna, hogy egykor ilyen eredményes munkával dicsekedhetek. A Martini Járási Nemzeti Bizottság és ii Banská Bystrica-1 Városi Nemzeti Bi­zottság felhívását a csíziek Is elfogad­ták. Az 1972—73-as években a hnb régi székházából óvodát létesítettek, gyer­mekparkot és tűzol lószertárt építettek stb. Hat beruházási akciónál a falu lakosai 551 000 korona, egyéb munkála­toknál pedig 200 000 korona értékű munkát végeztek el. — A választási program elkészítése­kor olyan közérdekű akciók besorolá­sára törekedtünk, amelyeknek a falu összes lakosa hasznát veszi, s így ér­dekelve legyen azok mielőbbi befeje­zésében — mondja Katona Zoltán, a hnb elnöke. — Ennek tudható be, hogy az emberek megállítanak az utcán, s afe­lől érdeklődnek, mikor mit építünk, mit kell segíteni? A csíziek teljesítették, amit ígértek, nyugodtan pihenhetnének, ám a sem­mittevésről hallani sem akarnak. Elő­regyártott elemekből építik majd a szolgáltatások házát. Jóllehet még az alapot sem rakták le, máris abban re­ménykednek, hogy az év végére átad­ják rendeltetésének. Lehet, hogy ez nein sikerül, egy-két hónappal eltolódik az átadása. Egy azonban biztos; a csíziek mindent megtesznek azért, hogy a le­hető legrövidebb idő alatt elkészüljön. Ugyancsak az Idén 120 méter hosszú 2,6 méter széles járdát is készítenek az egyik utcában. — Lehet, hogy néha túlmerész célt, tervet tűzünk magunk elé, mondja Gembický elvtárs —, de eddig a pártszervezettel, a tömegszerveczetek- kel karöltve a képviselőkön keresztül sikerült a tervezett akciókat megvalósí­tani. Természetesen csakis a lakosok hathatós támogatásával. Hogy valóban merészek, azt igazolja 1974. VIII. 18. — A múlt évben a falu lakossága, a képviselők, a tömegszervezetek a februári győzelem 25. évfordu­lójának tiszteletére, a martini és a Banská Bystrica-i felhívás alapján 10 kollektív és 412 egyéni kötelezett­ségvállalást tettek. Vállalták, hogy 100 000 brigádóra ledolgozásával 4 millió 200 ezer koronás értéket alkotnak. A „Z“-akció keretében végzett építkezési beruházásokon 2 millió 326 ezer koronát takarítot­tunk meg. A faluszépítési akciókban, a zöldterület növelésében további 2 millió 700 ezer koronás értéket alkottunk Vállalásunkat tehát jelentősen túlszárnyal­tuk. Ez évben hazánk felszabadulásának, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszte* letére szintén jelentős: 585 egyéni és 13 kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettünk. 1974 első felében 97 000 brigádóra ledolgozásával már 4 millió 617 ezer koronás értéket alkottunk. A választási programban a legnagyobb építkezési beruházásaink közé tartozik a 22 millió korona be­ruházással épülő 22 tantermes alapiskola — folytatja tájékoztatóját az elnök. Az Iskola építése jó ütem­ben halad. A tornatermen és a fűtőházon kívül a tan­termek már készen vannak. Ha kőműveseink tovább­ra is jó munkát végeznek, s nem csökken a lakosok segítsége sem, akkor a diákok minden bizonnyal a tervezett, határidő előtt birtokukba vehetik majd az iskolát. A választási program másik jelentős pontja a szolgáltatások házának felépítése, amelyben a kom­munális üzemek részlegein kívül helyet kap majd a falusi népkönyvtár és az egészségügyi központ is. A szolgáltatások házát önsegéllyel építjük. Az építés nagyobb részét már elvégeztük. Most fejezzük be a villany- és a vízvezetéki munkálatokat. A SZISZ he­lyi szervezetének tagjai a napokban már meg is kezdték a helyiségek meszelését. Nem akarunk dicsekedni, de a választási program­ban szereplő két akció helyett eddig 21-et valósítot­tunk meg. Két és fél év alatt tervezett 3 millió 1011 ezer korona érték helyett több mint hatmillió koro­nás értéket alkottunk. Ezzel a választási programbeli kitűzött tervfeladatainkat 190 százalékra teljesítettük. Természetesen gondok, problémák nálunk is adódtak. A sportpályán nem tudtuk felépíteni a lelátót, mert a jnb nem részesített anyagi támogatásban. Úgy gon­doltuk, hogy brígádmunkákkal építjük fel a lelátót, de rájöttünk, hogy biztonsági okokból ez így nem valósítható meg. Községünkben évekig bajok voltak a gyümölcs- és a zöld^égárusítással. Nem volt olyan hely, ahol zöldségüzletet nyithattunk volna. Deszka­bódét építettünk, így oldottuk meg a problémát. — Elnök elvtárs, Nagyidán a levegőt eléggé szeny- nyezi a Kelet-szlovákiai Vasmű. Košicén a Járási Nemzeti Bizottságon úgy tájékoztattak, hogy már évek óta nem engedélyezik üt családi házak építé­sét. Ebből is adódik, hogy Nagyida további létezésé­nek kérdése bizonytalan. Vajon érdemes e milliókat áldozni a község továbbfejlesztésére? — Községünk az elkövetkező fél évszázadban minden bizonnyal eltűnik a föld felszínéről. Az utó­dok esetleg Arany János: „Nagyidai cigányok“ című verséből, vagy Gárdonyi Géza: „A nagyidai kapu­kulcs“ című elbeszéléséből fogják tudni, hogy vala­mikor létezett itt egy ilyen nevű község. Az egyik nem­régen megtartott népgyülésen a járási szervek kép­viselői a lakosok tudomására adták, hogy előrelát­hatólag már 1985-ben megkezdik a falu lakosságának az áthelyezését olyan térségbe, ahol kevésbé szeny- nyezett a levegő. Arra a kérdésre, hogy van-e értel­me a befektetett millióknak, én igennel válaszolok. Egy-két évtizedig még Itt kell élnünk. A kulturál­tabb életkörnyezetet pedig mi is igényeljük. Már alkonyodott, amikor búcsút vettem Nagyidától. Az utcák egyre csendesebbé váltak, a házakban ki- gyúltak a fények. Vajon meddig ... SZASZÁK GYÖRGY I mmár 15 éve annak, hogy a Hernád völgyében az egykori búzatáblák helyén egy gigantikus kohászati üzem létesült: a Kelet-szlovákiai Vasmű. A gyors járatú villamos alig hagyja el Košicét és az ütés máris felfedezheti a békésen pipázgató hatalmas gyárkéményeket. Néhány megálló után az „R“ jelzé­sű villamosok egymás után gördülnek be a Vasmű nagy avionjába. A mindennapok megszokottságához tartozik az Ittenieknek ez a momentum. így kezdődik itt egy nap. A munkába siető emberáradat közt az idegen alig találja meg a Nagyidára induló autó­buszt. Különös világ ez a gyártelep. Egy nagy méh­kashoz hasonlít. Mindenki siet valahová, s azt is tud­ja, hogy miért. Az embernek hetekig, hónapokig vol­na Itt mit nézegetnie, de felbúg az autóbusz motorja, s máris indulunk a hirdetőtáblákkal szegélyezett szé­les útvonalon Nagyida felé. A hirdetőtáblák lassan elmaradnak, az út Is rázósabbá válik, s a szélén cseresznyefák tűnnek fel. Gyalog, kerékpáron mun­kába Igyekvő emberekkel találkozunk itt is. Kicsit furának tűnik, hogy a levelek közül pirosán pislogó Cseresznye Itt még az Iskolába menő diákokat sem csőbítja. A mellettem ülő útitársam tekintetemből szinte kiolvassa a gondolatokat. — Látja, mire képes a gyár. Nézze meg ezeket a fákat! Valamikor ropogós, nagys-zemű cseresznye ter­mett rajtuk. Ma?l Még jó, hogy élnek. Ne csodál­kozzon rajta, hogy jóformán csak magot teremnek — mondja elgondolkodva. Egyetértőén bólintok, majd szemem végigfut a gyár szomszédságában elterülő 5—7 hektárnyi kukoricá­son. Bizony, ennek is inkább vörös, mint zöld a szá­jra. Lassít az autóbusz. A füst árnyékában salakhe­gyekkel „álcázott“ faluba érkezem. Nagyida hosszú íő utcáján megyek a helyi nemzeti bizottság épülete felé, közben az embereket, a házakat vizsgálom. Azt ■tapasztalom, hogy a vörös porréteggel bevont házak­ban nyomott hangulatú emberek élnek. Mintha meg­billent volna biztonságérzetük. Erre vallanak a félig felépült családi házak is. Másfél órás barangolás után a hnb épületéhez érek. Sarkig kitárt ajtót találok. Bent iratcsomók fölé hajolva serényen dolgozik há­rom nő. Tőlük érdeklődöm az elnök hollétéről. — Szerencséje van. Havasi elvtárs éppen most jött Košlcérôl. Ott van a szomszéd szobában — mondja egyikük. — Tessék beljebb jönni — nyit ajtót ezekkel a szavakkal egy középkorosztályú magas férfi, Havasi Ferenc mérnök, a hnb elnöke. A faluról, az itt élő emberek helyzetéről, a jövőt illető elképzelésekről beszélgetünk. Pontosabban, fő­ként az elnök beszél... az is, hogy a most épülő vízvezeték fő­hálózatának lefektetése után a házak­ba való bekötését „Z“-akció keretében végzik el. E formában történik a gáz bevezetése is, amit jövőre fejeznek be. Hamarosan megkezdik — a „Z“-akció keretében — a szennyvízcsatornahálózat építését, amelyet 1976-ban akarnak befejezni. Ezek után aztán következhet az u^ak rendbe hozása, de mindezt megelőzően ugyancsak „Z“-akció keretében 1975- ben elkezdik egy bevásárlási központ építését is. Valóban merész tervek. Igyekezetük, szorgalmuk nem öncélú. A ma turnusonként 200 vendég befoga­dására alkalmas fürdő bővítésére is ha­marosan sor kerül. Tehát a fürdőven­dégek részére jobb, szebb környezetet akarnak biztosítani, hogy elégedetten, felgyógyulva térhessenek haza. — A fürdő fejlesztése számunkra nagy öröm — mondja Katona elvtárs —, de egyben gond is. Ennek ellenéra bízom abban, hogy jövőre a fürdő veze­tőségével jó megértésben és közös erő­feszítéssel biztosítani tudjuk az előt­tünk .álló feladatokat. Csízfürdő tehát épül, szépül, fejlő­dik. A hnb képviselői és a lakosok is jól tudják, hogy az idén nem tesznek szert Járási elsőségre, de nem lankad­nak a munkában. Igyekszenek közsé­gük jó hírnevét tovább öregbíteni. NÉMETH IÁNOS A brigádosok egy csoportja. Az épülő szolgáltatások házának főbejárata (Orth Tamás felvétele]1 ÄS .?. IMwsiMaSMraMi tmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom