Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-05 / 157. szám, péntek
Ölen o húszezer közül Portrék Gomba szögről O Évről évre találkozunk a gombaszügi réten. Tapsolunk, szórakozunk. esetleg nébáng udvarias szót váltunk egymással: — Szabad lesz, kérem, egy kis helyet, elnézést kérek, és így tovább. Tulajdonképpen kevés kivételtől eltekintve, ennyi az egész. S egy év múlva újra eljövünk, mi, a húszezres közönség. és minden kezdődik elölről. Az a bizonyos újságírói kíváncsiság ezúttal nem hagyott nyugton: megpróbáltam a húszezres tömegben legalább néhány emberrel megismerkedni. Jövőre eljön a tagság is Az első sorokban markáns arcú férfi ül. Sokszor láttam már őt gyűléseken, kulturális rendezvényeken. Egy röpke pillanat, s már mondom is magamnak: persze, ő Vass Veri bácsi, a Csenkei Efsz elnöke. Aránylag messziről érkezett ide, a szövetkezet egyik vezetőjének a társaságában. — Tulajdonképpen hivatalos ügyben járok erre. Holnap a füieki gyárba megyünk, villany- kályhákat vásárolunk, . azokon szeretnénk főzni majd az aratóknak. S ha már úgyis erre kellett jönnünk, gondoltuk, Gombaszögöt nem hagyjuk ki. — ön szerint miben rejlik a gombaszügi ünnepségek sajátos varázsa? Milí:' Itass Ferenc — Erre igazán egyszerű a válasz: a csodálatos környezetijen, a természet utolérhetetlen szépségében. Gyönyörű ez a vidék, igazán nem mindennapi élményt jelentenek uz itt eltöltött órák. — Mindezt talán otthon is el kellene mondani... — Értem, mire gondol. Az idén a ml szövetkezeti tagjaink közül kevesen jöttek el, mert ötvenen nemrég jöttek haza a Balatonról, egy másik csoportunk pedig a cseh országrészt járta be, s ugye, valakinek azért otthon is kell maradni. De jövőre Ígérem, hogy sokan eljövünk a jubileumi rendezvényre. Van saját autóbuszunk, ma már faluhelyen is egyre több a szabad idő, szóval, ba minden jól megy, akkor találkozunk. Addig néhány itt szereplő csoportot meghívunk hozzánk, ugyanis nemsokára befejezzük az új kullúrház építését. Ketten egy rendezvényről Amikor megszólítjuk őke!, meglepődnek, aztán helyet szorítanak, mert ülve mégis csak kényelmesebb beszélni. Kocsik Gabriella Szepsiből jött ide, Molnár Pál pedig Tornaijáról. — Nem most vagyok itt először — mondja Kocsik Gabriella, aki egyébként a košicei Montostav könyvelőnője. — Viszont a korábbi években legalább az egyik napon mindig zuhogott az eső. Idén igazán remek az időjárás. Molnár Pál a košicei Gépipa ri Szakközépiskola tanulója. Ö arról beszél, hogy szereti a zenét és szívesen nézi meg a népi táncosokat is. Kedveli a természetet is, Gombaszögön mindig jót érzi magát. — Ha magukat kérnék föl, hogyan állítanák össze a két nap műsorát? A fiatalember udvarias, partnerét kéri meg, hogy feleljen: — Elsősorban arra törekednék, hogy minél változatosabb legyen a nnísor és sok ember igényét elégítse ki. Én is meghagynám a műsor népművészeti jellegét, hiszen igazán csodaszép a folklórunk, s ezt nekünk. fiataloknak is illik ismerni és becsülni. Persze, azért a könnyű műfajról sem feledkeznék meg, mert a mi korosztályunk ezt szereli a legjobban, s ugye táncdalokat épp úgy lehet jól vagy rosszul énekelni, mint mondjuk a népdalokat. Tranzisztorral a nézőtéren — Én kérem mind a .tizenkilenc alkalommal itt voltam Gombaszögün — így kezdte beszélgetésünket Ladony józsej nyugdíjas, aki a közeli l’elsőc- ről jött el Gomhaszögre. — Nagyon szeretem a szép népdalt meg a táncokat, hát ezért jövök el minden évben. — Emlékszik-e még az első gombaszögi ünnepségre? — Hogyne, hiszen nem volt az olyan rég. Gyalog jöttem át, aztán gyönyörködtem a sok táncosban, hallgattam a szép nótákat. Akkor is jól éreztem magam, habár akkor még a rendezők nem voltak olyan ügyesek, mint most. — Mivel töltötte a mai napot? — Hát többnyire itt ülök a nézőtéren és tapsolok, mert jó a műsor. Néha elmegyek valamit harapni a sátorokhoz, este pedig majd együtt megyek haza a többi pelsőcivel autóbuszon. Hoztam magammal egy tranzisztoros rádiót is, itt van nil — Minek ide rádió? — Gondoltam, ha rossz lesz ®Sy egy műsorszám, hát bekapcsolom, aztán így hallgatok majd jó nótákat. — Aztán bekapcsolta-e már itt a rádiót? — Még egyszer sem, kérem, s ahogy így elnézem a műsort, azt hiszem nem is fogom... A huszadik születésnapon A színpad mögött táncosok sürgölődnek, készülnek a fellépésre, vagy éppen a színpadról jönnek le. Egy csinos fiatal táncosnőt választunk ki közülük: Molnár Csillát, a CSEMADOK lévai helyi tánccsoportjá- uak a tagját. Ladony József — Többnyire azl lart ják, hogy a fiatalok inkább a beat zenéért rajonganak. — Én is szeretem a könnyű zenét, üe nagyon kedvelem a népi muzsikát is, táncolni pedig imádok. Egyébként a mi együttesünk nemcsak fiatalokból áll, de fiatal is, hiszen alig egy éve alakult. — Hányadszor van most itt Gombaszögön? — Először, s majdnem biztos, hogy nem utoljára. Ha csak lehet, sokszor visszatérek ide, mert itt gyönyörű a természet. Egyébként Gombaszög számomra más miatt is emlékezetes marad. Ugyanis ma ünnepiem huszadik születésnapomat. A jókívánságok után megkérdem, milyen is lesz ez a születésnapi ünneplés. Molnár Csilla —■ Iti koccintunk majd a sátrak mellett, s aztán hazafelé a buszban „rágyújtunk“ a nótákra. Léva messze van Innen, de azért bírjuk majd „szufléval“ ... * * * Folytathatnánk tovább a beszélgetést, s minden bizonnyal sok érdekes dolgot hallanánk. Abban viszont biztos vagyok, hogy mások is úgy búcsúznának, mint az itt bemutatott öt résztvevő: — Viszontlátásra egy év múlva, Gombaszögön ... SZILVÁSSY JÓZSEF Tizenkilencedszer Karlovy Vary Ma kezdődik a világ filmeseinek fóruma A filmművészet nemzetközi találkozójának kéthetes ünnepe kezdődik ma a fesztivál hagyományos színhelyén, Karlovy Varyban. Erdők övezte környezetben, a Teplá folyó szomszédságában immár tizenkilencedszer szólalnak meg a harsonák, hogy a nemzetközi vetélkedő kezdetét jelezzék. A Moszkva nagyszálló fesztivál-palotájának látogatói között ismét százával jönnek össze hazai és külföldi filmrendezők, esztéták, forgalmazók, színészek és újságírók, akiket a fesztivál jó híre hozott ismét közénk. A Karlovy Vary-i fesztivál különleges helyzetét nemcsak az magyarázza, hogy közvette nül a legismertebb fesztiválok (Cannes, Velence) után indult, hanem legfőképpen az, hogy a moszkvai fesztivállal együtt Kelet és Nyugat között az ősz szekötő kapocs szerepét tölti be. A fesztivál nemes célkitűzéséi „A népek nemes kapcsolatáért és a nemzetek tartós barátságáért“ jelszó fejezi ki a leghívebben; a seregszemle tehát azoknak a találkozója, akiket ez a jelszó egyesít, s a vetélkedő az elmúlt években 0 cél szolgálata révén vívta ki tekintélyét a nemzetközi közvélemény és a filmvilág előli. Harminc ország filmgyártása képviselteti magát a nagy jelentőségű szemlén, köztük valamennyi szocialista országé s olyanoké, mint Olaszország, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok —, hogy csak néhányat említsünk. A seregszemlén szereplő versenyfilmek mellett bemutatják a harmadik világ — az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok — alkotásait is. A szimpózium célja, hogy a fiatal filmgyártással rendelkező országok alkotásainak terel adva, segítse további fejlődésüket. A fesztivál gerincét a játékfilmverseny és a fejlődő országok filmtermékeinek szemléje képezi. A rendező bizottság, hogy a különböző földrészek alkotásait közös nevezőre hozza, a vetélkedőre olyan filmeket hívott meg, melyeknek cselekménye napjainkban játszódik, korlárs-problémákat vetnek fel. a mai valóságot tükrözik. A versenyfilmek kiválasztása magas művészi kritériumok alapján történt, figyelembe véve a gyártási időt is. A fesztivál alapelvei értelmében ugyanis az 1973. |úiiius 1. előtt készült filmek nem jöhetnek számításba, s azok sem, melyek már más szemlén versenyfilmként szerepeltek. A játékfilmek kategóriájában egy nagydíjat (Krislályglóbuszt), négy fő díjat ítél oda a zsűri, díjjal ju- talmazliatja a legjobb férfi és női alakítást, s kiadhat egy külön díjat is. A versenyfilmek között szerepel az Andrej Mihalkov—Kon- csalovszkij rendezte Szerelmi románc, a Szót kér című kubai film, a bolgár Gyökértelen fa, a ja pán Háború és emberek. A magyar filmművészetet Kósa Ferenc llószakadás című alkotása képviseli, a románok A felügyelő vádol, a jugoszlávok A szokatlan menyegző című filmet mutatják he. A lengyelek a Sötét folyó, az olaszok a Rövid szabadság, az • amerikaiak pedig a Conrack című filmmel indulnak. Hazánkat a Martin Ťapák rendezte A nap, mely nem múlik el című szlovák és a Szerelmesek az első évben című’Jaroslav Balík-film reprezentálja. A versenyfilmeken kívül a fesztivál közönségének alkalma lesz megtekinteni az utóbbi évek legjobb filmalkotásait, egyebek közt a moszkvai, a cannes 1 fesztivál díjnyertes filmjeit. A versenyen kívül beírni tál olt alkotások nemcsak a tájékoztatás, hanem a filmvásárlás kedvező lehetőségeit is szolgálják. A fesztivál keretében retrospektív vetítéseket is rendeznek, elsősorban a csehszlovák filmgyártás indulása idején készült alkotásokból és a Szlovák Nemzeti Felkelés egyes eseményeit, mozzanatait szemléltető művekből. A kritikusok és a filmesztéták érdeklődésének középpontjában a ,„szabad fórum“ vitája áll, melynek során a szakemberek számos kérdésre keresnek választ. egyengetve ezzel a filmművészet fejlődésének útját. A rendező bizottság — fői Rybin igazgatóval az éten — arra törekedett, hogy olyan koncepciót alakítson ki, mely nem feledkezne meg a legfontosabbról: a nézőkről, vagyis ha a filmek elsősorban azokhoz jutnának el, akiknek készülnek. tehát a közönség legszélesebb rétegeihez. Ennek értelmében az idén Karlovy Varyu kívül a filmeket az ország több városában, köztük Bratislavában Is bemutatják. Ezzel a nemzetközi seregszemle a 28 év előtti nemes hagyományokra épül s közelebb kerül a dolgozók filmfesztiváljához; a jövő- l>en u két rendezvényre egyra inkább rokon lesz. A fesztiválra ez évben is több ismert személyiséget hívtak meg. Az „előrejelzés“ szerint olyan népszerű művészekkel találkozhatunk, mint Innokentyij Szmoktunovszkij. Ľudmila Sza- veljeva, Anaszlazija Vertyinsz- kaja, Andrej Mihalkov-Kunesa lovszkij, Cliff Robertson, Vitio- rio de Sica, Nanni Loy; számuk eléri a négyszázat. Színesnek, változatosnak ígérkezik a XIX. Karlovy Vary-i filmfesztivál. Kívánjuk, hogy a nagy jelentőségű seregszemle — a hagyományokhoz és a kitűzött jelszóhoz híven — az idén is hatékonyan segítse a társadalmi haladást, a népek közeledésének magasztos ügyét. (tölgyessy| KULTURÁLIS HÍREK Kocsik Gabriella és Molnár Pál (Tólhpal Gyula felvételei) ■ Szlovákul két magyar regény jelent meg ezekben a na púkban. A bratislavai Pravda Vadász Ferenc Tenyérnyi ég című, Schönherz Zoltánról szóló életrajzi könyvét adta ki, s ugyanitt jelent ineg Galambos Lajos regénye, a Széni János fejevétele. ■ Borisz Pergameiisesikov leningrádi művész nyerte a gordonkások nemzetközi Csajkovszkij versenyét. ■ Elhunyt Darius Milhaud francia zeneszerző, a „Hatok“ csoportjának Honegger mellett legismertebb és legjelentősebb egyénisége. Zeneszerzői stílusára a jazz- és az amerikai foik- lórhatások mellett a politonali- tás, a különböző tonalitású harmóniák és dallamvonalak egyidejű megszólaltatása jellemző. ■ A „Fehér éjszakák“ kulturális fesztiválon, mely nemrég kezdődött ineg Leningrádban, húsz ország mintegy 5000 hivatásos és amatőr művésze vesz részt. ■ Romantikus, Hl X 8,5 ni mii- í’filü olajfestményt tekinthetnek meg májustól a turnovi Cseh Paradicsom Múzeumában a látogatók. A szászok 1203. évi vereségét ábrázoló képet Mikoláš Aleš és társai 80 évvel ezelőtt a prágai néprajzi kiállításra festették. ■ A 4U tagú szlovák „Strážca 11“ dal- és táncegyüttes a napokban a Szovjetunióban vendégszerepel. Fellépésein többek között zempléni népdalokat és népi táncokat ad elő. SS A Košicei Állami Színház ján Kákos A legifjabb fiú háza című színművének a premierjével fejezte be az idei színházi évadot. A színház művészei a múlt év szeptemberétől ez év júliusáig 386 előadást tartottak. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának tisztelőiére négy hazai, illetve világ- irodalmi alkotást adnak majd elő. ■ A tizedik bratislavai zenei ünnepségeket október 5-e és 28-a között rendezik meg. A kulturális rendezvényen a hagyományokhoz híven részt vesznek a szocialista országok fiatal művészei is. A fesztivál dramaturgiáját a Szlovák Nemzeti Felkelés 3<J. évfordulója és a cseh zene éve határozza meg. A műsorban 40 koncert, valamint 9 opera- és balettelőadás szerepel, de a fővároson kívül előadásokat tartanak Szlovákia más városaiban is. ■ A Prágai Nemzeti Színház uperaegyüttese a múlt héten és e hát elején Dániában vendég- szerepeit. A dán fővárosban Mozart két művét adták elő. ■ A cseh zene évének kiemelkedő eseménye lesz szeptemberben a „Musica bohemi- ca 1974“ elnevezésű brnói fesztivál. Az ünnepség egyrészt jubiláló szerzőknek ad teret, másrészt a cseh zene fejlődésének legjellemzőbb vonásait mutatja be. A fesztivál keretében megrendezésre kerülő 21 akción szeptember 27-e és október 5-e között 9 európai és számos más országból összesen 783 szereplő vesz részt. Az ünnepségen különböző versenyeket és kiállításokat Is rendeznek.
