Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-30 / 178. szám, kedd

A tudományos-műszaki fejlesztés előnye A Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistái érvényesítik a párt gazdaságpolitikáját A Kelet-szlovákiai Vasmű fon­tos szerepet játszik népgazda­ságunkban. Évi árutermelésé­nek értéke az idén mintegy nyolcmilliárd korona. Vaskohá­szatunk általános fejlesztéséből is jelentős részt vállal a közel huszonháromezer embert foglal­koztató Vasmű. Bszélgetésünk elején Michal HANKO mérnök, a Vasmű vál­lalati igazgatója utalt a CSKP XIV. kongresszusának a vasko­hászat fejlesztésével kapcsola­tos, tehát a Vasmű tevékenysé­gét is közelről érintő határoza­taiból eredő feladatokra. Ezek közé tartozik a nagyteljesítmé­nyű nagyolvasztók céltudato­sabb kihasználása s az egy ton­na nyersvas kitermeléséhez szükséges koksz mennyiségé­nek 530 kg alá történő csök­kentése, a konvertorokban ter­melt acél részarányának 18-ról 27 százalékra való növelése, a különböző fajta lemezeknek, a forrasztott csöveknek a népgaz­daság szükségletei szerinti ter­melése a tudományos-műszaki fejlesztés nagyobbarányú és ma­gasabb szintű alkalmazása út­ján. Az említett feladatok eddigi teljesítésének elemzései azt mutatják, hogy a Kelet-szlová­kiai Vasmű helyesen használja fel a rendelkezésére álló lehe­tőségeket. Viszont a vállalati igazgató szerint még távolról sincsenek kimerítve a Vasmű lehetőségei vaskohászatunk fej­lesztésének feladatai megvalósí­tását illetően. Ez a tény ‘is ösz­tönzőleg hat a vállalat dinami­kusabb fejlesztésére irányuló törekvésekre. — Vállalatunknál a tartalé­kok feltárásához, az ötéves tervfeladntok megvalósításához vezető irányítási rendszer a po­litikai-gazdasági célok program- szerű meghatározásán, a kom­plex szocialista racionalizálás érvényesítésén, valamint a sok­rétű tudományos-műszaki fej­lesztés rendszerességének biz­tosításán alapszik — hangsú­lyozta Hanko elvtúrs. — Az ilyen programszerű tevékenysé­günknek egyik iránya a tüzelő­anyag- és energiamegtakarítás. Néhány adattal utalnék ezen a területen elért eredményeinkre. Például 1972-ben az energia és tüzelőanyagok vásárlására for­dított költségek az anyagi kia­dások 20,5 százalékát képezték, 2,2 milliárd korona termelés- növelés mellett. Viszont az idén közel 1,7 milliárd korona érté­kű termelésnövekedésnél az említett anyagokra fordított kiadások hányada 18,02 száza­lékra csökkent. Hasonló ered­ményeket értünk el további ra- cionalízációs programjaink tel­jesítésében is. Mindezek első­sorban a vállalaton belüli ered­ményekre vannak hatással. Tud­juk, hogy vaskohászatunk fej­lesztése szakaszán egyéb fela­datokat Is teljesítenünk kell. Mégpedig megfelelő összetételű, mennyiségű, jó minőségű kohá­szati termékeket kell gyárta­nunk a feldolgozó ipar számá­ra. A Vasmű acéltermelését az osztrák VOEST cég licensze alapján kezdte el. Abban az időben ez a választás helyes­nek bizonyult, de egyidejűleg adódott a feladat: közvetlenül a Vasműben megteremteni az acél termelési folyamat sajátos Michal Hanko rendszerét. Ehhez szükség volt arra, hogy a Vasműben saját kísérleti részleget létesítsenek. Annál is inkább, mert hazánk­ban másutt sem az anyagi, sem a káderfeltételek nem voltak meg ennek a feladatnak a tel­jesítéséhez. A Vasmű tudományos-kísérle­ti üzemrészlegének programszer rű építése csaknem hat évvel ezelőtt kezdődött. Azóta itt hu­szonöt fajta acélt kifejlesztet­tek, kipróbáltak s a termelésbe is bevezettek. További öt fajta kísérletezése befejezés előtt áll. Egyidejűleg hozzáláttak a ter­melési folyamatok automatikus irányítása módszereinek kísér­letezéséhez, valamint a számítá­si technika alkalmazásához. Mi­lyen eredménnyel? Erről a vál­lalati igazgató így nyilatkozott: — A kísérletezés területén elért eredményeinket a kerület­ben folyó céltudatos tudomá­nyos-műszaki fejlesztésnek kö­szönhetjük. Ezzel kapcsolatos vállalati feladataink megoldásá­ban teljes megértésre találunk a Košicei Műszaki Főiskola, a P. J. Šafárik Egyetem, a Tudomá­nyos Akadémia intézeteiben, de a központi kísérleti munkahe­lyek dolgozói körében is. Külö­nösen szoros és sikeres a kap­csolatunk a prešovi Fémipari Kísérleti Intézettel, melynek dolgozóival aránylag rövid időn belül egész sor új loniezgyártási termelési folyamatot megoldot­tunk. Hasznos munkát végez a mi vállalati tudományos-kísér­leti üzemrészlegünk is, amely több jelentős műszaki feladatot teljesített. Ezek közül megemlír teném a spirálisan forrasztod csövek gyártásának megoldá­sát a távolsági kőolaj- és föld gázvezeték céljaira. Ennek, a, Szovjetunióval folytatott kon­krét együttműködésnek jelentő­ségét az egész világban kiala­kult energetikai helyzet szem­szögéből megítélve, könnyen felmérhetjük. Egyébként évente közel 114 ezer tonna ilyen cső vet gyártunk, ennek 66 száza lékát a Szovjetunióba szállítjuk. A következő ötéves tervidőszak­ban a csőgyártás egyik alapve­tő termelési feladatát képezi vállalatunknak, amire már most készülünk. A tudományos-műszaki fej lesztés kérdésével foglalkozó párthatározatok a termelés gaz­daságosabbá tételének útját is megjelölik. Hanko vállalati igazgatótól választ kértünk ar ra is, hogyan valósítják meg ezt a feladatot a Vasműben? — Vállalatunk ezen a terü­leten is konkrét programot dől gozott ki a már meglévő ter­melési egységek korszerűsítésé re, felújítására. Azt is meg mondom, hogy a Vasmű ebben az évben lépett legszámottevőbb üzemi berendezései folyamatos főjavítási időszakába. Ehhez tudni kell még azt is, hogy a főjavítások kihasználása az üze mek korszerűsítésére, rekon­strukciójára, a kohászatban alapvető és gazdaságos fejlesz tési intézkedés. Megemlíteném a jelenleg főjavítás alatt álló első számú nagyolvasztó példá­ját. Ez a főjavítás közel 182 millió korona ráfordítást igé­nyel. Befejezése után a kijaví­tott, korszerűsített nagyolvasz tó termelése 14,5 százalékkal növekszik. Egy ilyen korsze rűsítés még azzal az előnnyel is jár, hogy az anyagi ráfordí­tás rövid időn belül visszatérül. Adott esetben még száz nap sem kell majd ahhoz, hogy a 182 millió koronás költség a termelés növelése útján megté­rüljön. Ez a példa nem egye­dülálló a Vasműben. Hasonló elveket érvényesítünk a meleg hengerde, egyéb hengerelő be­rendezések s majd az első szá­mú acélüzem korszerűsítésénél is. A májusi pártdokumentumok megértésre, megvalósítókra ta­láltak a Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistái körében. A politi­kai és gazdasági vezetés min den szintjén konkrét munka fo lyik a tudományos-műszaki fej­lesztés feladatainak megvalósí tása érdekében. KULIK GELLERT Veszteségmentesen és üzemzavar nélkül 1974. VII. 30 A kielcei vajdaság Psary váro­sa (Lengyelország) mellett egy korszerű föld alatti adó- és vevőállomás épül, amelyet be­kapcsolnak a szocialista orszá­gokat összekötő „Interszput- nyik“-rendszerbe. Az állomás július 22-én sugározta első íz­ben a szovjet televízió műso­rát. Az állomás különleges be­rendezését a Szovjetunió szál­lítja. Felvételünkön: Az adó­vevőállomás parabolikus anten­nája. (Felvétel: ČSTK—CAF) A kedvezőtlen időjárás jelen­tős mértékben hátráltatta az aratási munkálatokat a Csicsói Efsz-ben is. Ennek ellenére már 125 hektáron 6911 mázsa búzát és 141 hektáron 8635 mázsa ár­pát arattak le négy saját és négy vendégkombájn segítségé­vel. E két gabona hektárhoza­mának nagy versenye — búzá­ból 63 mázsa, árpából pedig 61,24 mázsa a hektáronkénti termésátlag — rekordtermést igér az idén, mondja örömmel Kiss Nándor mérnök, a szövet­kezet elnöke. Jól vizsgázik a csicsói határban először dolgozó E 512-es NDK beli kombájn, de a többi gép is veszteségmente­sen, és meghibásodás nélkül vívja a kenyércsatát. A gépeket olyan gyakorlott és megbízható kombájuosok irányítják, mint Ádám István, Katona István, Vörös István, Fábik Károly és Sárközi Dezső, de a fiatal kom- bájnosok, Belák Vilmos, Kustyán fózsef és Büdők Péter szintén kiválóan vezetik és kezelik a kombájnjukat. Jól megtanították őket erre a Hurbonovói (Ögyal- lai) Gépjavító Mezőgazdasági Szakiskolában. — A július 17-1 jégverés 200 hektár aratásra váró gabonatáb­lán és 150 hektárnyi kukoricá­ban okozott jelentős kárt — mondja kissé szomorkásán Szül- ló Gyula, a pártszervezet elnö­ke, az efsz gépesítője. — Még ennek ellenére is elérjük, és jelentősen túlszárnyaljuk a ta­valyi járási átlagos hektárho­zamokat, — jelenti ki határo­zottan Szíillő elvtárs. A csicsóiak tehát, miként 9 évvel ezelőtt, az árvíz idején, most is eredményes harcot vív­nak az elemekkel, a természeti csapásokkal szemben, s miként akkor is győzött az ember, a társadalmi összefogás, most is megnyerik a kenyércsatát és le­teszik az asztalra mindnyájunk ízletes, friss kenyerét. DEMECS ISTVÁN ÚJ LAKÁSOK (ČSTK) — A bratislavai Ma­gasépítő Vállalat dolgozói az első fél évben 1718 lakást ad­tak át rendeltetésének. A la­kosság a Podvornice 2. és 4. számú lakótelepen és Podunaj ské Biskupicében (Pozsonypüs­pökiben) jutott ilyen módon új lakásokhoz. A terv értelmében az év végéig még további 2304 lakást adnak át a bratislavai építőipari dolgozók. Az első fél évben a záluhyi és a podvornicei lakótelepen, valamint Podunajské Biskupi­cében összesen 62 alapiskolai tantermet adtak át, továbbá 2 óvoda és 4 bölcsőde építését fejezték be. A trnavai járásban is ja­vában folyik a búza és az árpa aratása. Az esős hetek után végre, a nap is kisütött, s bőkezűen ontotta sugarait a mezőkre és az ara­tókra, mintha kárpótolni akar­ná azt, amit eddig elmulasz­tott. A járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban 37 500 hektárról takarítják be a gabo­nát, amihez 458 kombájn állt csatasorba. Ezeknek csaknem a fele, összesen 223 gép az északabbra fekvő területekről, főleg az észak-morva járások­ból érkezett az évente felújított kooperációs szerződések kereté­ben. benskij. Mindannyian tapasz­talt, jó szakemberek, de szük­ség van erre az idén, hiszen a növényzet sűrű, a kalászok szinte ontják a szemet. Gyak­ran gyullad ki a jelzőlámpa egyik vagy másik kombájnon, jelezve, hogy megtelt a tartály, üríteni kell. Tíz traktoros alig győzi elhordani a gabonát a gazdasági udvarra, ahol a szö­vetkezeti tagok szárítják, tisz­títják. Mindnyájan örülnek a gaz­dag termésnek, fozef Sorád traktoros mosolyogva mondja, hogy naponta tizenkétszer is megfordul, amíg azt az 55—60 mázsát behordja. Fiz most kö­Gazdag aratás Az első learatott táblák hoza­ma jó termést ígér az egész tr- navai járásban. A búza 43,5 má­zsás és az árpa 40 mázsás ter­vezett átlagos hozamát a jelek szerint 4 -7 százalékai túlszár­nyalják. Elsők közölt kezdték meg az aratást a hrnčiarovcei, a zava­rí, a voderadyi, a pavliceí, a cíferi, a majclchovi és a zo- leneči szövetkezetben. A Zele- neői Efsz-ben az idén 139 hek­tár árpát és 292 hektár búzát termeltek. Az aratást szokás szerint árpával kezdték, amely az első 71 hektáros táblán Iga­zán jól fizetett, a mérési cédu­lák többszöri ellenőrzése után 55 mázsás hektárhozamot álla­pítottak meg. Alojz Pekár mér­nök, a szövetkezet agronómusa lelkesen magyarázta, hogy ilyen eredményt a zeleneči ha­tárban eddig még nem sikerült elérni. Ráadásul vetőmagnak termesztett árpáról van szó, ami a szövetkezetnek busás jő vedelmet jelent. Az agronómus azt is elmondta, hogy tavaly ér­ték el az eddigi legnagyobb hozamokat, búzából 49,8, árpá­ból 45,2 mázsát. Erre az évre búzából 46, árpából pedig 44 mázsás termést terveztek, s ha a továbbiakban nem jön közbe valamilyen rendkívüli helyzet, a tervezett hozamokat jelentő­sen túllépik. Ez öröm is, és gond is egyúttal, mert raktá­raik kapacitása csak a termés egyharmadára elégséges. De va­lahogy majd ezt is megoldják. A kombájnosok az elmúlt na­pokban akaratuk ellenére sokat pihentek, így most minden per­cet ki akarnak használni, mert a jó teljesítmény nemcsak telt raktárakat, hanem szép prémiu­mokat is jelent, és előkelő he­lyezést a kombájnosok járási és országos versenyében. A 45 éves Vojtech Tibenský a legidősebb a kombájnosok közölt, sok évi tapasztalat van már mögötte, s bármikor ielveszi a versenyt a fiatalabbikkal. Az idén E-512- es kombájnnal arat, egyik na­pon a felesége, másik napon valamelyik fia dolgozik mel­lette. Ugyanis három ügyes fia van a Tibenský házaspárnak. A veterán kombájnos mögött sorakoznak a többiek, három SZK 4-es kombájnon, éspedig Milan Smidoviö, Jaroslav Polo- míček és Jozef Novanský, va­lamint segédeik, Jozef Kolár, Jaroslav Fóro és Jaroslav Ti­rtilbelül egy hektárnyi termés­nek felel meg. Az aratáshoz azonban a szal­ma betakarítása fs szorosan hozzátartozik. Ezt két szalma­préssel és négy begyűjtő kocsi­val Alexander Tibenskt), fán Uflaky, Borislav Slíž és Jozef Leföik végzi a tábla másik vé­gén, Tudják, hogy a szalma ■ •: : Vífíí­■: . * ­: gyors eltakarítása a jövő évi termés biztosításának sorrend­ben első, és fontos munkafel­adata. Mert minél gyorsabban elkezdhetik a tarlóhántást, an­nál jobb magágyat tudnak ké­szíteni a jövő évi gazdag ter- más számára. Az aratók között ugyancsak fontos szerepe van a fiatal Dá­niel Tibensktjnek, aki brigádos- ként dolgozik a szövetkezet­ben, és a kombájnok után a szemveszteséget ellenőrzi. Mun­kaeszköze egy négyzetméteres ráma, ezt különböző helyeken lehelyezi a tarlóra és összegyűj­ti az elhullott kalászokat, va­lamint a kalászokból kipergelt szemet. A mintákat pontosan rendszerezi, jegyzeteket készít, mindezt az agronómus irányí­tása és felügyelete mellett te­szi, mert a nyert adatokra nagy szükség van a kombájnosok munkájának elbírálásánál. A korábbi években ugyanis a teljesítmény volt a legfonto­sabb szempont a kombájnosok versenyében. Az idén a minő­ség került előtérbe, vagyis a lehető legkisebb szemveszte- ség. Szöveg és kép: J. SLUKA ilÍÉÍf00Wli

Next

/
Oldalképek
Tartalom