Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-30 / 178. szám, kedd
A tudományos-műszaki fejlesztés előnye A Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistái érvényesítik a párt gazdaságpolitikáját A Kelet-szlovákiai Vasmű fontos szerepet játszik népgazdaságunkban. Évi árutermelésének értéke az idén mintegy nyolcmilliárd korona. Vaskohászatunk általános fejlesztéséből is jelentős részt vállal a közel huszonháromezer embert foglalkoztató Vasmű. Bszélgetésünk elején Michal HANKO mérnök, a Vasmű vállalati igazgatója utalt a CSKP XIV. kongresszusának a vaskohászat fejlesztésével kapcsolatos, tehát a Vasmű tevékenységét is közelről érintő határozataiból eredő feladatokra. Ezek közé tartozik a nagyteljesítményű nagyolvasztók céltudatosabb kihasználása s az egy tonna nyersvas kitermeléséhez szükséges koksz mennyiségének 530 kg alá történő csökkentése, a konvertorokban termelt acél részarányának 18-ról 27 százalékra való növelése, a különböző fajta lemezeknek, a forrasztott csöveknek a népgazdaság szükségletei szerinti termelése a tudományos-műszaki fejlesztés nagyobbarányú és magasabb szintű alkalmazása útján. Az említett feladatok eddigi teljesítésének elemzései azt mutatják, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű helyesen használja fel a rendelkezésére álló lehetőségeket. Viszont a vállalati igazgató szerint még távolról sincsenek kimerítve a Vasmű lehetőségei vaskohászatunk fejlesztésének feladatai megvalósítását illetően. Ez a tény ‘is ösztönzőleg hat a vállalat dinamikusabb fejlesztésére irányuló törekvésekre. — Vállalatunknál a tartalékok feltárásához, az ötéves tervfeladntok megvalósításához vezető irányítási rendszer a politikai-gazdasági célok program- szerű meghatározásán, a komplex szocialista racionalizálás érvényesítésén, valamint a sokrétű tudományos-műszaki fejlesztés rendszerességének biztosításán alapszik — hangsúlyozta Hanko elvtúrs. — Az ilyen programszerű tevékenységünknek egyik iránya a tüzelőanyag- és energiamegtakarítás. Néhány adattal utalnék ezen a területen elért eredményeinkre. Például 1972-ben az energia és tüzelőanyagok vásárlására fordított költségek az anyagi kiadások 20,5 százalékát képezték, 2,2 milliárd korona termelés- növelés mellett. Viszont az idén közel 1,7 milliárd korona értékű termelésnövekedésnél az említett anyagokra fordított kiadások hányada 18,02 százalékra csökkent. Hasonló eredményeket értünk el további ra- cionalízációs programjaink teljesítésében is. Mindezek elsősorban a vállalaton belüli eredményekre vannak hatással. Tudjuk, hogy vaskohászatunk fejlesztése szakaszán egyéb feladatokat Is teljesítenünk kell. Mégpedig megfelelő összetételű, mennyiségű, jó minőségű kohászati termékeket kell gyártanunk a feldolgozó ipar számára. A Vasmű acéltermelését az osztrák VOEST cég licensze alapján kezdte el. Abban az időben ez a választás helyesnek bizonyult, de egyidejűleg adódott a feladat: közvetlenül a Vasműben megteremteni az acél termelési folyamat sajátos Michal Hanko rendszerét. Ehhez szükség volt arra, hogy a Vasműben saját kísérleti részleget létesítsenek. Annál is inkább, mert hazánkban másutt sem az anyagi, sem a káderfeltételek nem voltak meg ennek a feladatnak a teljesítéséhez. A Vasmű tudományos-kísérleti üzemrészlegének programszer rű építése csaknem hat évvel ezelőtt kezdődött. Azóta itt huszonöt fajta acélt kifejlesztettek, kipróbáltak s a termelésbe is bevezettek. További öt fajta kísérletezése befejezés előtt áll. Egyidejűleg hozzáláttak a termelési folyamatok automatikus irányítása módszereinek kísérletezéséhez, valamint a számítási technika alkalmazásához. Milyen eredménnyel? Erről a vállalati igazgató így nyilatkozott: — A kísérletezés területén elért eredményeinket a kerületben folyó céltudatos tudományos-műszaki fejlesztésnek köszönhetjük. Ezzel kapcsolatos vállalati feladataink megoldásában teljes megértésre találunk a Košicei Műszaki Főiskola, a P. J. Šafárik Egyetem, a Tudományos Akadémia intézeteiben, de a központi kísérleti munkahelyek dolgozói körében is. Különösen szoros és sikeres a kapcsolatunk a prešovi Fémipari Kísérleti Intézettel, melynek dolgozóival aránylag rövid időn belül egész sor új loniezgyártási termelési folyamatot megoldottunk. Hasznos munkát végez a mi vállalati tudományos-kísérleti üzemrészlegünk is, amely több jelentős műszaki feladatot teljesített. Ezek közül megemlír teném a spirálisan forrasztod csövek gyártásának megoldását a távolsági kőolaj- és föld gázvezeték céljaira. Ennek, a, Szovjetunióval folytatott konkrét együttműködésnek jelentőségét az egész világban kialakult energetikai helyzet szemszögéből megítélve, könnyen felmérhetjük. Egyébként évente közel 114 ezer tonna ilyen cső vet gyártunk, ennek 66 száza lékát a Szovjetunióba szállítjuk. A következő ötéves tervidőszakban a csőgyártás egyik alapvető termelési feladatát képezi vállalatunknak, amire már most készülünk. A tudományos-műszaki fej lesztés kérdésével foglalkozó párthatározatok a termelés gazdaságosabbá tételének útját is megjelölik. Hanko vállalati igazgatótól választ kértünk ar ra is, hogyan valósítják meg ezt a feladatot a Vasműben? — Vállalatunk ezen a területen is konkrét programot dől gozott ki a már meglévő termelési egységek korszerűsítésé re, felújítására. Azt is meg mondom, hogy a Vasmű ebben az évben lépett legszámottevőbb üzemi berendezései folyamatos főjavítási időszakába. Ehhez tudni kell még azt is, hogy a főjavítások kihasználása az üze mek korszerűsítésére, rekonstrukciójára, a kohászatban alapvető és gazdaságos fejlesz tési intézkedés. Megemlíteném a jelenleg főjavítás alatt álló első számú nagyolvasztó példáját. Ez a főjavítás közel 182 millió korona ráfordítást igényel. Befejezése után a kijavított, korszerűsített nagyolvasz tó termelése 14,5 százalékkal növekszik. Egy ilyen korsze rűsítés még azzal az előnnyel is jár, hogy az anyagi ráfordítás rövid időn belül visszatérül. Adott esetben még száz nap sem kell majd ahhoz, hogy a 182 millió koronás költség a termelés növelése útján megtérüljön. Ez a példa nem egyedülálló a Vasműben. Hasonló elveket érvényesítünk a meleg hengerde, egyéb hengerelő berendezések s majd az első számú acélüzem korszerűsítésénél is. A májusi pártdokumentumok megértésre, megvalósítókra találtak a Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistái körében. A politikai és gazdasági vezetés min den szintjén konkrét munka fo lyik a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak megvalósí tása érdekében. KULIK GELLERT Veszteségmentesen és üzemzavar nélkül 1974. VII. 30 A kielcei vajdaság Psary városa (Lengyelország) mellett egy korszerű föld alatti adó- és vevőállomás épül, amelyet bekapcsolnak a szocialista országokat összekötő „Interszput- nyik“-rendszerbe. Az állomás július 22-én sugározta első ízben a szovjet televízió műsorát. Az állomás különleges berendezését a Szovjetunió szállítja. Felvételünkön: Az adóvevőállomás parabolikus antennája. (Felvétel: ČSTK—CAF) A kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátráltatta az aratási munkálatokat a Csicsói Efsz-ben is. Ennek ellenére már 125 hektáron 6911 mázsa búzát és 141 hektáron 8635 mázsa árpát arattak le négy saját és négy vendégkombájn segítségével. E két gabona hektárhozamának nagy versenye — búzából 63 mázsa, árpából pedig 61,24 mázsa a hektáronkénti termésátlag — rekordtermést igér az idén, mondja örömmel Kiss Nándor mérnök, a szövetkezet elnöke. Jól vizsgázik a csicsói határban először dolgozó E 512-es NDK beli kombájn, de a többi gép is veszteségmentesen, és meghibásodás nélkül vívja a kenyércsatát. A gépeket olyan gyakorlott és megbízható kombájuosok irányítják, mint Ádám István, Katona István, Vörös István, Fábik Károly és Sárközi Dezső, de a fiatal kom- bájnosok, Belák Vilmos, Kustyán fózsef és Büdők Péter szintén kiválóan vezetik és kezelik a kombájnjukat. Jól megtanították őket erre a Hurbonovói (Ögyal- lai) Gépjavító Mezőgazdasági Szakiskolában. — A július 17-1 jégverés 200 hektár aratásra váró gabonatáblán és 150 hektárnyi kukoricában okozott jelentős kárt — mondja kissé szomorkásán Szül- ló Gyula, a pártszervezet elnöke, az efsz gépesítője. — Még ennek ellenére is elérjük, és jelentősen túlszárnyaljuk a tavalyi járási átlagos hektárhozamokat, — jelenti ki határozottan Szíillő elvtárs. A csicsóiak tehát, miként 9 évvel ezelőtt, az árvíz idején, most is eredményes harcot vívnak az elemekkel, a természeti csapásokkal szemben, s miként akkor is győzött az ember, a társadalmi összefogás, most is megnyerik a kenyércsatát és leteszik az asztalra mindnyájunk ízletes, friss kenyerét. DEMECS ISTVÁN ÚJ LAKÁSOK (ČSTK) — A bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói az első fél évben 1718 lakást adtak át rendeltetésének. A lakosság a Podvornice 2. és 4. számú lakótelepen és Podunaj ské Biskupicében (Pozsonypüspökiben) jutott ilyen módon új lakásokhoz. A terv értelmében az év végéig még további 2304 lakást adnak át a bratislavai építőipari dolgozók. Az első fél évben a záluhyi és a podvornicei lakótelepen, valamint Podunajské Biskupicében összesen 62 alapiskolai tantermet adtak át, továbbá 2 óvoda és 4 bölcsőde építését fejezték be. A trnavai járásban is javában folyik a búza és az árpa aratása. Az esős hetek után végre, a nap is kisütött, s bőkezűen ontotta sugarait a mezőkre és az aratókra, mintha kárpótolni akarná azt, amit eddig elmulasztott. A járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban 37 500 hektárról takarítják be a gabonát, amihez 458 kombájn állt csatasorba. Ezeknek csaknem a fele, összesen 223 gép az északabbra fekvő területekről, főleg az észak-morva járásokból érkezett az évente felújított kooperációs szerződések keretében. benskij. Mindannyian tapasztalt, jó szakemberek, de szükség van erre az idén, hiszen a növényzet sűrű, a kalászok szinte ontják a szemet. Gyakran gyullad ki a jelzőlámpa egyik vagy másik kombájnon, jelezve, hogy megtelt a tartály, üríteni kell. Tíz traktoros alig győzi elhordani a gabonát a gazdasági udvarra, ahol a szövetkezeti tagok szárítják, tisztítják. Mindnyájan örülnek a gazdag termésnek, fozef Sorád traktoros mosolyogva mondja, hogy naponta tizenkétszer is megfordul, amíg azt az 55—60 mázsát behordja. Fiz most köGazdag aratás Az első learatott táblák hozama jó termést ígér az egész tr- navai járásban. A búza 43,5 mázsás és az árpa 40 mázsás tervezett átlagos hozamát a jelek szerint 4 -7 százalékai túlszárnyalják. Elsők közölt kezdték meg az aratást a hrnčiarovcei, a zavarí, a voderadyi, a pavliceí, a cíferi, a majclchovi és a zo- leneči szövetkezetben. A Zele- neői Efsz-ben az idén 139 hektár árpát és 292 hektár búzát termeltek. Az aratást szokás szerint árpával kezdték, amely az első 71 hektáros táblán Igazán jól fizetett, a mérési cédulák többszöri ellenőrzése után 55 mázsás hektárhozamot állapítottak meg. Alojz Pekár mérnök, a szövetkezet agronómusa lelkesen magyarázta, hogy ilyen eredményt a zeleneči határban eddig még nem sikerült elérni. Ráadásul vetőmagnak termesztett árpáról van szó, ami a szövetkezetnek busás jő vedelmet jelent. Az agronómus azt is elmondta, hogy tavaly érték el az eddigi legnagyobb hozamokat, búzából 49,8, árpából 45,2 mázsát. Erre az évre búzából 46, árpából pedig 44 mázsás termést terveztek, s ha a továbbiakban nem jön közbe valamilyen rendkívüli helyzet, a tervezett hozamokat jelentősen túllépik. Ez öröm is, és gond is egyúttal, mert raktáraik kapacitása csak a termés egyharmadára elégséges. De valahogy majd ezt is megoldják. A kombájnosok az elmúlt napokban akaratuk ellenére sokat pihentek, így most minden percet ki akarnak használni, mert a jó teljesítmény nemcsak telt raktárakat, hanem szép prémiumokat is jelent, és előkelő helyezést a kombájnosok járási és országos versenyében. A 45 éves Vojtech Tibenský a legidősebb a kombájnosok közölt, sok évi tapasztalat van már mögötte, s bármikor ielveszi a versenyt a fiatalabbikkal. Az idén E-512- es kombájnnal arat, egyik napon a felesége, másik napon valamelyik fia dolgozik mellette. Ugyanis három ügyes fia van a Tibenský házaspárnak. A veterán kombájnos mögött sorakoznak a többiek, három SZK 4-es kombájnon, éspedig Milan Smidoviö, Jaroslav Polo- míček és Jozef Novanský, valamint segédeik, Jozef Kolár, Jaroslav Fóro és Jaroslav Tirtilbelül egy hektárnyi termésnek felel meg. Az aratáshoz azonban a szalma betakarítása fs szorosan hozzátartozik. Ezt két szalmapréssel és négy begyűjtő kocsival Alexander Tibenskt), fán Uflaky, Borislav Slíž és Jozef Leföik végzi a tábla másik végén, Tudják, hogy a szalma ■ •: : Vífíí■: . * : gyors eltakarítása a jövő évi termés biztosításának sorrendben első, és fontos munkafeladata. Mert minél gyorsabban elkezdhetik a tarlóhántást, annál jobb magágyat tudnak készíteni a jövő évi gazdag ter- más számára. Az aratók között ugyancsak fontos szerepe van a fiatal Dániel Tibensktjnek, aki brigádos- ként dolgozik a szövetkezetben, és a kombájnok után a szemveszteséget ellenőrzi. Munkaeszköze egy négyzetméteres ráma, ezt különböző helyeken lehelyezi a tarlóra és összegyűjti az elhullott kalászokat, valamint a kalászokból kipergelt szemet. A mintákat pontosan rendszerezi, jegyzeteket készít, mindezt az agronómus irányítása és felügyelete mellett teszi, mert a nyert adatokra nagy szükség van a kombájnosok munkájának elbírálásánál. A korábbi években ugyanis a teljesítmény volt a legfontosabb szempont a kombájnosok versenyében. Az idén a minőség került előtérbe, vagyis a lehető legkisebb szemveszte- ség. Szöveg és kép: J. SLUKA ilÍÉÍf00Wli