Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-30 / 178. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK Permetezéssel okozott kár megtérítése N. Z., Petrovce: Az efsz meg­rendelésére repülőgépről per­metezték az efsz mákföldjeit. A bejelentés alapján a mélieket a jelzett időpontban bezárták. Az eddigi vélemények szerint oly erős összetételű vegyszert használtak a permetezésnél, hogy a községben levő bezárt méhek is igen nagy százalék­ban elhullottak (az ön 34 csa­ládjából 21 család). Ügy tudja, hogv minden szükséges lépést a kár okának, terjedelmének megállapítására megtettek. Kér­di, mi a további teendőjük? ön és társai szervezett mé­hészek (a Slovenský svüz vče­lárov). A szervezet alapszabá­lyai és irányelvei értelmében kártérítési igényeiket a perme­tezést végző vállalat, esetleg az élsz ellen a Méhészszövet- sóg központi titkársága jogi osztályán keresztül érvényesít­sék (Sekretariát Ústredného svüzu včelárov, Bratislava) azon időponttól számítolt egy éven belül, amikor káruk mér­tékéről és arról, hogv ki felel érte, tudomást szereztek. A bí­rósági keresetbenyújtás előtt kíséreljék meg az egyezségei. Egyébként az ilyen kárigé­nyek esetében a Földművelés- ügyi Minisztérium 1963/37 sz. hirdetménye szerint kell eljár­ni. A kárigények bizonyíthatő- ságát és ennek alapján a kár esetleges bírósági érvényesíté­sét illetően fontos betartani az idézett hirdetmény 10 §-ának rendelkezéseit: a kártevők irtá­sa közben a méhek elhullásá­val megkárosított méhész, mi­helyt megállapítja a károso­dást, köteles azt a hnb-n be­jelenteni. A hnb köteles hala­déktalanul, legkésőbb azonban 48 órán belül a méhek elhullá­sának bejelentésétől számítva megállapítani a méhek elhullá­sának terjedelmét, a kártevők irtásának módját és annak idő­pontját, az alkalmazott vegyi anyagok koncentrációját és- a keletkezett kár lehetőleg pon­tos leírását. A hnb felhívására az említett ténymegállapítás­ban a méhész, a növényzet ápolója, aki a kártevők irtását végezte, a járási növényvédelmi szerv képviselője és a Szlová­kiai Méhészek Szövetségének Képviselője kötelesek részt ven­ni. A megállapítás eredményé­ről a helyi hnb köteles jegy zőkönyvet felvenni, '"amely­nek másolatát az elhullott mé­hek mintájának (60 gr. kb. 500 db) melléklésével, valamint a kérdéses vegyszerrel kezelt növényzet mintájával megkül­deni a Központi Állami Állat­egészségügyi Intézet (Ústredný veterinársky ústav — pobočka Bratislava) bratislavai részle­gének a méhek elhullása oká­nak kivizsgálása végett. A kártérítés keretében a tényleges kárt lehet érvényesí­teni. Ezekről a kérdésekről a Méhészszövetség központi tit­kársága (jogi előadójuk) kéré­sükre részletes tájékoztatást nyújt. Nyugdíjügyekben K. M, Testi fogyatékos — való­színűleg már felnőtt — gyerme­ke havi 550 korona összegű szo­ciális segély, kap (lehetséges, hogv rendkívüli rokkant jára­dékot). A gyermeke ápolásáért folyósított havi 400 korona va­lószínűleg gyermeke szociális segélyéhez folyósított tehetet­lenségi pótlék (príplatok za bezvládnosť). Az utóbb emlí­tett 400 korona akár tehetet- lens, ti pótlók, akár az ápolá­sért járó díjazás, erre fia eset­lege . korábbi halála esetében nem lenne Igénye. Abban az esetben, ha az ön betegsége miatt másnak kellene ellátnia az ápolást, az említett pótlé­kot vagy díjazást az ápolásért már nem önnek fizetnék. A beteg kiskorú gyermek (tehát 18 éves korig) otthoni ápolásának ideje az alkalma­zott* és az efsz nyugdíjbiztosí­tás értelmében is pótidőnek számit. Szülési segély ügyében S. E.: Idén érettségizett, fő­iskolára nem vették fel, rövide­se - férjhez megy (jövő év ele­jére várják gyermekük megszü­letését), egyelőre még nincs állásban és attól tart, hogy ter­hes állapotára való tekintettel nehezen fog tudni állást kapni. A kötelező Iskolalátogatás utáni (15. életév betöltésének éve) tanulmányi idejét az 1968/ 88. sz. törvény 6. § 2. bek. e) pontja értelmében be kell szá­mítani a szülés időpontja előtti kél év ideje alatti időre előírt 270 biztosított nap feltételébe. Ajánljuk, hogy mint középisko­lát végzett növendék lehetőleg tan 'mányai befejezése utáni 6 héten belül (kivételesen le­ltei később is) jelentkezzék a lakóhelye szerint illetékes jnb mmkaügyi osztályán állás iránt és ebben az esetben az idézett törvény 32. §-a értel­mében a munkára való várako­zás idejét mint ledolgozott időt be kell majd számítani. Ha nem sikerülne a szülési szabadság megkezdéséig állást kapnia az említett jelentkezés alapján, az 1968/182. sz. hirdetmény értel­mében a jnb-nél kérheti majd a fizetett szülést szabadságol) eni. »k összege a főiskolai vég­zettség esetében napi 37 koro­na, a teljes szakközépiskolai végzettség esetében napi 28 ko­rona és minden többi esetben napi 25 korona). Ha a jelent­kezés alajiján, vagy saját ma­gának sikerülne állást találnia, a munkaadó vállalat KNP bi­zottsága állapítaná meg és jut­tatná önnek a fizetett szülési szabadság idejére járó pénzse­gélyt (inivel akkor már férjnél lesz, 26 heti szülési szabadság­ra lesz igénye). Mivel első gyermekről lesz szó és férjnél lesz, nem lesz igénye az 1971/107. sz. törvény alapján gyermekgondozási se­gélyre. Feltételezzük, hogy leendő férje is fiatalabb 30 évnél és így az 1973/14. sz. hirdetmény értelmében a lakóhelyük sze­rint illetékes Állami Takarék- pénztár fiókjánál kérvényezhe­tik majd a fiatal házasok ked­vezményes kölcsönét (lakás szerzésére 10 évi törlesztés mellett 1 százalékos kamattal, lakásberendezésre a kamat 2,5 százalék.) A kölcsön nyújtása után született első gyermekük egyéves korában állami hoz­zájárulás alapján elengednek a kölcsönből 2000 koronát, min­den további gyermek egyéves korában eseteként 4000 koro­nát engednek el. A kölcsön nyújtására senki­nek sínes jogigénye. Az Állami Takarékpénztár az általános törvényes feltételeken kívül kö­teles figyelembe venni a köl­csön visszatérítésének tényle­ges lehetőségét. Az a körül­mény, hogy egyelőre csak le­endő férjének lesz fizetése, még nem zárja ki a kölcsön nyújtásának I eh e t őségé t. Dr. F. J. TUDDHANV st á Ha az említett pótidön kívül más tényleg ledolgozott ideje nincs, nagyon valószínű, bogy sem az alkalmazottak, sein az efsz nyugdíjbiztosítás alapján nem szerzett igényt öregségi nyugdíjra. Ráutaltság esetében (65. életév betöltése, vagy ko­rábban teljes rokkantság) szo­ciális segély folyósítása iránt folyamodhat. A szociális se- gélv engedélyezésénél termé­szetesen figyelembe veszik fér­je és az egyíitlélő családtagok nyugdíját ilí. keresetét is. P. P.: A Jnb járadék osztá­lyán folyamodhat az iránt, hogy leányukra az árvasági já- "adékhoz tehetetlenségi pótlé­kot (príplatok za bezvládnosť) is folyósítsanak. Ez önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető igénye. A gyer­mekének folyósított évjáradék összege nem zárja ki a tehetet­lenségi pótlék engedélyezését. ■ • /P .e c JkaJSKiilaL sa. A KGST-ORSZÁGOK ENERGETIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 25 éves tevékenységének egyik legfontosabb fel­adata volt a szocialista közösséghez tartozó or­szágok népgazdasága tüzelőanyaggal és ener­giával való ellátásának megszervezése, koordiná­lása és részben biztosítása. A KGST-országokban a villamosenergia-termelés 1950 és 1975 között 135,5 milliárd kWó-ról 1466 milliárd kWó-ra, vagyis több mint tízszeresére emelkedik. Az elektrotechnika fejlődésének növekedése meg előzi az egész ipari termelés növekedési ütemét. A statisztikai kimutatások szerint, amint erről a Technika c. folyóirat ez évi júliusi számában olvasunk, a KGST-országokban a villamos ener­gia termelésének gyors növekedése csökkentet­te az egy lakosra számított villamosenergia fo­gyasztásban a szocialista közösség országai és a legfejlettebb kapitalista államok közötti kü­lönbséget. Jelenleg a KGST-tagállamok ebben a mutatóban már szorosan felzárkóztak a Közös Piac országaihoz, s igen jelentősen csökkentet­ték az Egyesült Államokhoz képest mutatkozó lemaradásukat. A KGST-energetikai bázisának fejlődésében a Szovjetunió vett részt a legaktí­vabban. A Szovjetunió mintegy 150 erőmű építé­séhez és bővítéséhez nyújt technikai segítséget a testvéri országoknak. A hőerőművek után atomerőmüvek Az európai KGST-országok villamosenergia­termelésében a legnagyobb hányaddal a hőerő­művek szerepelnek. Ennélfogva a KGST-tagálla­mok energetikai együttműködésében a fő irány éppen a hőerőművek építésében, a lő- és a se­gédberendezések új típusainak kifejlesztésében, a technológiai eljárások automatizálásában stb. elért eredmények közös kihasználása. A szocialista közösség országai a villamos energia termelésére a tüzelőanyag minden fajtá­ját — szenet, gázt, tőzeget, folyékony, tüzelő­anyagot, az utóbbi időkben pedig nukleáris anyagot — egyaránt felhasználják. Az erőművek gazdaságosabb munkája érdeké­ben optimális méretű erőművekéi, valamint egy­re nagyobb teljesítőképességű turbögenerátoro- kut fejlesztenek ki. Ebben az irányban a cseh­szlovák ipar is jelentős sikereket jegyzett fel. A KGST-országokban a hő- és a vízi erőművek széles körű alkalmazásával egyidejűleg az atomenergetika fejlesztését is előirányozták, 1980 után a KGST-országokban épülő centrálék gyakorlatilag mind atomerőművek lesznek. Ma már hét nagy atomerőmű építésében való együttműködésre vonatkozólag született megál­lapodás. Tudjuk, hogy hazánkban is, az első kísérleti atomerőmű tizembe helyezése után megkezdődött egy Voronyezs-lípusú nukleáris centrálé építése, amelyet továbbiak követnek A Szovjetunióban tovább fokozódik a nukleáris energia békés felhasználása. Az ötéves terv vé­gére, 1975-re, az ország atomerőmüveinek össz­teljesítménye eléri a 6—8 millió kW-ot. A nö­vekedést egy-egy nagy teljesítményű reaktor üzembe állításával kívánják elérni. A közelmúlt­ban a novovoronyezsi és a kolai erőművekben helyeztek tizembe 440 ezer kW (440 MW — megawatt) teljesítményű blokkokat. Ilyen be­rendezéseket importál a Szovjetunióból hazán­kon kívül Finnország, Bulgária és az NDK. A villamosenergia-termelés növelésén kívül a KGST-tagországok villamosításának fontos fel­adata az energia elosztása. Közös villamosenergia-hálózat A kölcsönös villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében Bulgária, Magyarország, az NDK, Len­gyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjet­unió nyugati részének energiarendszerei már a hatvanas években közös hálózatot alkottak, az energiarendszerek egyesítése céljából pedig energetikai csomópontokat alakítottak ki. Most 12 esztendeje annak, hogy aláírták a nemzeti energiarendszerek munkájának koordinálásáról szóló megállapodást. Ebből a célból irányítóküz- pontot hoztak létre Prágában. Az energiarendszereknek az egyesítése megte­remtette annak a feltételeit, hogy az erőművek­ben nagy teljesítőképességű generátorokat al­kalmazzanak. A nemzeti energiarendszerek munka-menetrendjeinek egyeztetése következté­ben nem volt szükség külön tartalék-energiafor­rások építésére, vagyis az erőműépítésben kb. egymillió kilowatt összkapacitásl sikerült meg takarítani. Ez óriási összeget jelent. Most azok a tagországok, amelyeknek nincs elegendő ener­giaforrásuk, garantált hosszú lejáratú egyeznie nyék alapján kapnak villamos energiát. A villamos energia államközi cseréje a leg­utóbbi 15 esztendőben csaknem harmincszoro­sára nőtt. Megkezdődtek már azok a munkála­tok, amelyek révén a Béke-energiarendszer 750 kW feszültségű nagy teljesítményű áramvezeté­két összekapcsolják a Szovjetunió egységes eu­rópai energiarendszerével. Az előzetes számítá­sok szerint az energiarendszerek párhuzamos munkájának növekedése ebből a bővítésből ere­dően kb. 2000 megawatt lesz. A távvezetékek fejlesztése Épülnek a Szovjetunióban a legnagyobb telje­sítményű — 500 000 és 750 000 volt feszültségű — távvezetékek. A következő húsz évben egy­millió 150 ezer és 1 millió 500 ezer volt feszült­ségű légvezetékek építését tervezik. Műszaki paramétereiket, méreteiket és jelentőségüket tekintve ezek századunk legtökéletesebb alkotá­sai közé fognak tartozni. Ennek ellenére az 1 millió 500 ezer voltos aK kotás a szakértők véleménye szerint — népiesen kifejezve — hattyúdala lesz a légvezetéknek. Ilyen nagy feszültségek esetében ugyanis a le­vegő szigetelő hatása már nem elég, az áramot több vezeték között kell megosztani. Ezenkívül komoly erőfeszítéseket kíván a rádiózavarok ki­küszöbölése, a túlfeszültségek korlátozása. Napjainkban a vezetéken keletkező energia- veszteség eléri a 10 százalékot. A vezetékekre télen ráfagy á zúzmara, ami gyakran a vezeté­kek szakadásához vezet. Ha mindezek mellett figyelembe vesszük a távvezetékek alatt húzódó területeket, amelyeket sem megművelni, sem beépíteni nem lehet, a költségek jelentős emel­kedésével számolhatunk. Halálra ítéljük a távvezetékeket, ugyanakkor a következő 20—30 évben még tervezzük építé-. süket, nem ellentmondás ez? Nem, mert az. energetikai megoldásokat mindenkor az adott kor technikai lehetőségei diktálják és már folyik az új megoldások kutatása és fejlesztése. Mivel lehetne felcserélni a légvezetékeket, ta-. Ián kábelekkel? Az utóbbiak áteresztőképességei költségükhöz képest elégtelen és a hő elveze-. tóse a föld alatt nehézségekbe ütközik. Kecsegtető szupravezetők Van egy másik módszer is az energia további* tására, megoldására, amelyen külföldön és n Szovjetunióban kutatócsoportok dolgoznak. Szujj- ravezelőket alkalmaznának föld alatti kábelek* ben. Egy ilyen jellegű vezeték már üzemel a moszkvai Krzsizsanovszkij Energetikai Egyete­men. A berendezés több emeletet foglal el, maga a vezeték 4 m hosszú gázcsőre emlékeztet. A szupravezető kábelt folyékony héliummal feltöl­tött burkon keresztül vezették át. Több évtized is eltelt, amíg sikerült másodla­gos, fémközi szupravezetőket találni, amelyek határozottabban megőrizték kedvező tulajdonsá­gaikat. A gyakorlatban leginkább elterjedt a nlóbium, amely az erős mágneses térben is a szupravezetés állapotában maradt. Napjainkban már több mint ezer olyan anya­got ismerünk, amelyek alacsony hőmérsékleten szupravezetők. A Szovjetunióban az egyenáramú kísérleti vezeték kábeljába a nióbium és az ón fémközi vegyületéből késztilt fóliát alkalmaztak. Ütőn az abszolút nulla hőmérséklethez Itt kerültek szembe a második feladattal. A kábelmagot 4 C-íokról az abszolút nulla hőmér­sékletre kell lehűteni. A kriotechnika elvi kér­déseit ismerték, de ez nem könnyítette meg a feladat végrehajtását. Szinte alkatrészenként tervezték és építették össze a héliumcseppfo­lyósító berendezést, külön automatikát szer­kesztettek a hőmérséklet ellenőrzésére és sza­bályozására. A vezeték végül is üzemelni kez­dett. A gyakorlatban alig különbözik utódaitól, amelyek a jövőben — szinte veszteség nélkül — fogják továbbítani a villamos energiát hatalmas távolságokra. A szupravezető kábelek teljesítőképességének hol a határa? A szakemberek 100 millió kW-ra becsülik. Érdekesség, hogy az áram — mintha csak folyadék lenne — a szupravezető felületén folyik. Miként fog működni egy ilyen távvezeték a gyakorlatban? Több száz kilométer hosszú kábel lesz a föld alatt. Egyenlő távolságokban krio- gén-állomásokat helyeznek el, ezek gondoskod­nak a saját szakaszuk megfelelő hűtéséről. Az egész vezeték munkáját diszpécserállomás fogja irányítani. CSAPÁGYON FORGÓ HÁTGERINC A bionikusok általában azért tanulmányozzák az élő szervezeteket, hogy'tez ott tapasztalható „műszaki“ megoldások elvét feltárva a minden­napi élet technikájában hasznosíthassák. Van­nak azonban olyan esetek is, amikor ennek a fordítottja következik be, vagyis a műszaki életben jól bevált technikai fogást próbálnak az élő szervezetre is alkalmazni. Az ember hátgerince csigolyákból áll, ame­lyek között rugalmas porclemezkék szerepelnek lökhárítóként és egyben biztosítják a gerinc­oszlop előre hátra, vagy oldalirányú mozgását. Ma még fel nem derített okok miatt azonban ezek a porclemezkék a kor előrehaladásával egyre inkább veszítenek rugalmasságukból, sőt meg is repedhetnek és ezzel okozzák a különbö­ző derék- és csípőtáji, altesti stb. fájdalmakat. Amikor ezek a fájdalmak tűrhetetlenné válnak, nem marad más hátra, mint a bajt előidéző porclemezkéket műtéti úton eltávolítani és he­lyüket csontszilánkokkal kitölteni. Nemrégiben egy svéd orvos arra gondolt, hogy vajon a kioperált porclemezt nem lehetne-e go­lyóscsapággyal helyettesíteni, mert ily módon a gerincoszlop megtarthatná mozgásképességét. Az elképzelést tett követte. Miután n szokásos mó­don a sérült, széteső porclemezrészeket az egyik betegnél eltávolították, a keletkezett üreget nem csontszilánkokkal (öltötték ki, hanem — miután az üreg méretét pontosan meghatározták — olyan rozsdamentes és saválló acélgolyókat he­lyeztek el a két csigolya közié, mint amilyenek­kel a miniatűr csapágyakban találkozhatunk. A beteg -háromnapi ágyban fekvés után már fel is kelhetett és két hét múlva a kórházat is el­hagyhatta.* (djl 1974. VII. 30. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom