Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-20 / 170. szám, szombat

Két bábegyüttes Jól mutatkoztak be az idei Jókai-napokon SZÁZ PERC A RÁDIÓ MELLETT A szlovákiai magyar amatőr bábegyüttesek az idei Jókai- napokon kaptak először országos fórumot. A seregszemlén a határainkon túl is nagy elismerésnek örvendő, vendégként fellépett Glóbuson kívül öt úttörő bábcsoport mutatkozott be. Közülük a legjobbnak a jahodnái (eperjesi) „Nyírfácska“ és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) „Százszorszép“ bizo­nyult. A „Nyírfácska" Az együttest Komáromban láttam először szerepelni. Tag­jai az Éji jelenet és Eperje­sen című műsoraikat adták elő nagy sikerrel. Kezükben szinte megelevenedett a holt anyag, s öröm volt nézni, amint a bábok sorsában osztozott a járás kü­lönböző helyeiről összesereg- lett közönség. Az együttes az ígéretesnek mondható előadá­sért az első díjat kapta meg a zsűritől. Később, amikor a csoport vezetőivel beszélgettem, első­sorban az érdekelt, hogyan ju­tottak el a bábosok eddig a si­kerig. — A bábjátszással 1969-ben kezdtünk foglalkozni — mond­ta Végh Katalin tanítónő. — Eleinte csak egy osztály tanu­lói játszottak, de később jelent­keztek mások is. Ugyanabban az évben Dunaszerdahelyen megrendezték a bábjátszók el­ső járási seregszemléjét, me­lyen mi is részt vettünk. Az­óta rendszeresen dolgozunk, s hogy jó eredménnyel, arról a Jókai-napokon való sikeres sze­replésen kívül a járási verse­nyeken elért két első és egy második helyezés is tanúsko­dik. A rendszeres munka termé­szetesen nemcsak a próbákra és a fellépésekre vonatkozik, hanem a bábosok alkotó mun­kájára, a bábkészítésre is. Az Eperjesi Kilencéves Iskola „Nyírfácska“ bábegyüttesének a tagjai ugyanis a bábokat vezetőik irányításával — ma­guk készítik. A saját ötleteik alapján, különböző anyagok felhasználásával. Legszíveseb­ben nótás, dalos darabokat ját­szanak, ugyanis nagyon szeret­nek énekelni. Csakhogy ... — A 18-tagú csoportnak a fele már „öreg“ — mondta Tóth Erzsébet tanítónő. — Az elmúlt iskolai évben többen nyolcadikosok, illetve kilence­dikesek voltak. Az utóbbiak már végeztek, az előbbiek jövő­re a felvételi vizsgákra készül­nek, s így szeptembertől „fiata­lítanunk“ kell. Egy ideig erről és a szerep­lőkről beszélgettünk, majd a járási népművelési központ ré­széről nyújtott támogatásról ér­deklődtünk. — Az intézmény dolgozói nagyon sokat foglalkoznak ve­lünk — mondotta Végh Kata­lin. Elsősorban nekik köszön­hetjük, hogy tanfolyamokon ve­hetünk részt, továbbá, bogy Du­naszerdahelyen rendszeressé váltak a bábcsoportok fellépé­sei és azt is, hogy megrendez­hettük a járási bábkiállítást. — S az iskola? Támogatja-e önöket? A két vezető egymást kiegé­szítve válaszolt. A pionírszervezet keretében tevékenykednek, tudtuk meg tőlük, s így lehetőségük van arra is, hogy más falvakba el­látogassanak. Ebhez támoga­tást kapnak az egységes föld­művesszövetkezettől is. A du­naszerdahelyi és a galántai já­rásiján mar több helyen — Vá­mosfaluban, Tőkésen, Vásár- úton, Nagymegyeren, Felsőpa- tonyban és Dunaszerdahelyen is — felléptek, s ezekre a he­lyekre a kellékeiket a szövet­kezet járműve szállította el. Persze nemcsak a színpadon szerepeltek. Az osztályokban is. — Négy-hatperces nevelő jellegű műsoraink vannak — magyarázta Végh Katalin, s ezek közül az 1—5. évfolya­mokban alkalomadtán előad­tunk egyet-egyet. A szórakozást és kedvtelést jelentő bábjátszás tehát a cso­portban nemcsak a játék ked­véért történik. A bábosok az iskolai év folyamán — megfe­lelő irányítással — tudatosan dolgoztak, s ezt a munkát sze­retnék a szünidő után is foly­tatni. A „Százszorszép" Amikor a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Kilencéves Iskola bábegyütteséről először hallottam, nyomban elhatároz­tam, hogy az első kínálkozó al­kalommal megnézem. vajon olyan szépek-e az előadásai is, mint a neve. Nos, a lehetőség eljött, ki is használtam, s most már megállapíthatom, hogy a Székely népballadák című mű­sora dicséretes volt. A későb­biek során felkerestem Marták Jánosné tanítónőt, az együttes vezetőjét. — A csoportot három éve ve­zetem — mondotta beszélgeté­sünkkor. — A népköltészetet ápoljuk, népdalfeldolgozásokat, népballadákat viszünk szín­padra. Ezeket mi dramatizál­juk, a bábokat is magunk ké­szítjük. — Kitől kapták a legtöbb tá­mogatást a kezdeti lépéseknél? — Szabó Jolántól, a járási népművelési központ dolgozó­jától — válaszolta. Tanfolya­mokat rendez, szakelőadókat hív Magyarországról és Košicé- ről, tanulmányi kiránduláso­kat, rendezvényeket szervez — egyszóval: neki köszönhetjük, hogy a járásunkban a bábmoz­galom fellendült. — S az iskola, a tantestület, támogatja-e önöket? — Igen. Az előadások zenei részét Balajcsik kolléganőm ál­lítja össze, de a többiek is se­gítenek. örülnek a munkánk­nak, lelkesítenek bennünket, csakhogy a próbákhoz és a szerepléshez nincsenek megfe­lelő feltételek. Az elmúlt isko­lai évben és azelőtt is két váltásban tanítottunk, kevés volt a helyünk, klubhelyisé­günk nem volt, s így bizony a műsorok rendezése és a kellé­kek elhelyezése gondot oko­zott. A problémák idővel bizonyá­ra megoldódnak — jegyeztem meg, majd a műsorösszeállítás­sal, a próbákkal és a fellépé­sekkel kapcsolatos tapasztala­tokról érdeklődtem. — A bábszínház a gyerme­kek színháza — mondta lel­kesen. — Teret nyit alkotó- készségüknek, fantáziájuknak, lehetőséget nyújt nekik az ön­megvalósításra, s ugyanakkor nevelési célt is szolgál. Ezen­kívül azáltal, hogy műsorokat állítunk össze, dramatizálunk, bábokat varrunk és fel is lé­pünk, elmélyül a gyermekek egymás közti és az iskolához való pozitív viszonya. — Hol léptek fel eddig? — Többnyire az iskolában, de részt vettünk a csallóközi kul­turális napokon és a járási ver­senyeken is. Az utóbbiakon egyszer elsők, két alkalommal pedig másodikok voltunk. Az idei Jókai-napokon szintén a második díjat nyertük el. — Mit jelentett önöknek az országos seregszemle? — Örömet, igényességet ön­magunkkal szemben és tapasz­talatszerzési lehetőséget is — hangzott a válasz, majd a kö­vetkezőket mondta: — Úgy éreztük, magasabb követelmé­nyeknek kell megfelelnünk, mint a járási versenyen, s ezért ennek tudatában készül­tünk fel. Nagyon örültünk, hogy a rendezvényen részt ve­hettünk, de azt, hogy a má­sodik helyre kerülünk, egy percig sem mertük remélni. Persze, a következő országos rendezvényen szeretnénk újra ott lenni. TOZSÉR LAJOS KULTURÁLIS HfREK ■ Schumann zenéjének nép­szerűsítéséért Zwickau Schu­mann díjával tüntették ki a moszkvai Velli Akopjant és a drezdai Amadeus Webersinket. ■ A szovjetunióbeli Bolsoj Tycatr balettszólistáinak egy csoportja Portugáliában ven­dégszerepeit. A művészek a lisszaboni San Carlos Színház­ban és Porto város színházában léptek fel. ■ Eddig nyolc Tiziano-fest- mény volt a szovjet képtárak birtokában, ebből 7 a leningrá- di Ermitázsban. Szovjet szak­értők több éves vizsgálat alap­ján megállapították, hogy az ogyesszai Művészeti Múzeum­iján levő, eddig ismeretlen ve­lencei festő alkotásának tar­tott festmény is Tiziano-kép. Ezen az alkotáson 1545—1553 között uralkodott Francesco Donato doge portréja látható. ■ Majtényi-Markovicli Mi­hály, a vajdasági magyarság legkiemelkedőbb prózaírója 73 éves korában a múlt héten el­hunyt az Újvidék melletti Ka- menicán. APRÓHIRDETÉS ■ A Dunajská Streda-i Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola igaz­gatósága 1974. szeptember 1-től felvesz: — 1 nevelőt — pedagógiai vég­zettséggel. Férfi, testnevelési szakkal, előny­ben részesül. Cím: SPTŠ — Dunajská Streda. ÚF-109 ADÁSVÉTEL 1 ■ Eladó Trabant 601 de Luxe. Gyártási év 1973. Érdeklődni le­het minden nap 17 óra után: Maj- cen Pál, Lécka 22, Nové Zámky. Ú-821 ■ Eladó egyemeletes újonnan épült, vakolatlan, két család ré­szére megfelelő családi ház — tíz ár kerttel. Kameničná 163, okres Komárno. Érdeklődni lehet Forgács Mihálynál, Okollčná n/O 188, okres Komárno. 0-823 0 Eladó 40 családdal, kihúzó rá­mával, új kaptárokkal ellátott ko­csi méhek szállítására. Elsőrendű munka. Ár megegyezés szerint, július Kollár, Bernolákovo 961, te­lefon: 946-374. 0-831 mnsBmsmM ■ Hatvanéves nyugdíjas, még dolgozó kőműves szeretné az éle­tét kettesben folytatni egy 50—30 éves szerény asszonnyal, jelige: Remény. Ü-82Q ■ 28/178 fiatalember társaság hiápyában megismerkedne csinos leánnyal 18—25 éves korig. Au­tóm, lakásom van. Fényképes le­velek előnyben. Jelige: Házasság. 0-826 VEGYES ■ Felolvasónőt keresek. Rima­szombat, Bakulinl 7. 0-822 ■ Gyermektelen, fiatal házaspár albérleti szobát keres (bútorozat­lant is) Bratislavában. Jelige: Megértés. 0-829 ■ Elcserélném galántai, teljesen berendezett háromszobás állami lakásomat egyszoba-konyliás álla­mi lakásért bárhol Senectől Bratislaváig. Hegedűs László, Par­tizánska 636, 16-os ajtó. 0-832 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Szeretettel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik július 3-án el­kísérték utolsó útjára NAGY IMRÉT az albári temetőbe. Mély fájda­lommal gyászolja hűséges felesé­ge, gyermekei, unokái és az egész rokonság. 0 824 ■ Ezúton mondunk köszönetét a kedves rokonoknak, hozzátarto­zóknak, barátoknak, valamint az efsz vezetőségének és mindazok­nak, akik elkísérték utolsó útjá­ra a tragikusan elhunyt férjet, édesapát, nagyapát, GÓDÁNY ÁRPÁDOT 1974. június 29-én az ollétejedi temetőbe, és részvétükkel, virág- odamányaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-830 Július 7-én, vasárnap 13 óra­kor A SZÜLŐFÖLD HANGJA c. irodalmi műsor a vártnál jóval többet nyújtott a hallgatóknak. Olyan műsort hallottunk, ami minden igényt kielégített, ami nemcsak esztétikai élményt adott, hanem erősítette a szo­cialista hazafiság és a prole­tár internacionalizmus, az egy hazában élő nemzetek és nem­zetiségek testvéri szolidaritásá­nak érzéseit is. Rácz Olivér csodálato­san szép, lírai prózában írt be­vezetője már a műsor kezdetén megteremtette az emelkedett, az ünnepi hangulatot. A hall­gató is érezte, hogy „nekünk a jelennel van gyönyörű szám­adásunk“ és a riasztás igazát: „a harmadik világháborúnak már nem lennének krónikásai“. Kulcsár Tibor mély zengésű lírája a inézszőke Bod­rogközt idézte. Mcghatottan hallgattuk Egri Viktor­nak, a hazai magyar iroda­lom doyenjének a fasiszta ül­dözés éveiből visszazengő ön­vallomását: „Ha nekem itt ut­cát kell söpörnöm, akkor is itt maradok“, és a fájdalmas em­lék okozta szomorúságot elsi­mogatta Dénes György „Nyárutó" című verse, a falu­ról, ami „megül a dombok haj­latán“. Ozsvald Árpád tiszta, őszinte vallomása, Bé­bi Tibor szimbólumerejü „Híd a Dunán“ című költemé­nye, Csontos Vilmos szociális korrajznak beillő pró­zája, Zsélyi Nagy Lajos szülőföldet idéző szép szavai mellett Tőzsér Ár­pád nagyon szép, de dobper­géshez hasonló ritmusa nem a szülőföldről vallott, hanem inkább saját sorsfordulóiról. Rácz Olivér „Otthoni táj“-a ébresztette fel a hallga­tók szívében is a vágyakozást „a három vén vadgesztenyefák“ után és Moyzes Ilona a „Hon­vágyában vallott a szülőföld­ről, ahol „sárgultan haldoklik a nyár“ és az anyáról, akinek szemébe „búzavirágot ültetett az isten“. Lovicsek Béla prózája nagy ábrázolókészség­gel mutatta be a dolgozó em­ber örömét és bánatát. Török Elemér pedig szintén a Bod­rogközről dalolt, ahol „zöld je­genyék őrzik a tájat“. Zala József „A barátság dala“ c. költeménye az egy hazában élő népek testvériségét hirdette, őszinte pátosszal, nemes veretű lírai eszközökkel. A verseket a szavatok való­ban művészi színvonalon tol­mácsolták és a rendezői kon­cepció szorosan követte a mű­sor eszmei és esztétikai Irány­vonalát. Az irodalmi műsorok szerkesztője franciául „anima= teur“ — szó szerint: lelkesítő, bátorító. Ebben az esetben a műsorszerkesztő kifogástalanul teljesítette a válogató, a kom­ponáló funkcióból eredő köte­lességét is! Július 13-án szombaton 11 órakor jelentkezett a MŰVÉ­SZETRŐL — AÍ.KOTÖKRÖL cí­mű műsor. Rugalmasságát bizo­nyítja, hogy legalább rövid hír­ben informálta a hallgatókat az egy nappal előbb megnyílt bra­tislavai politikai plakátkiállí­tásról. Hasznos beszámolót hal­lottunk a trenéíni váriján meg­nyílt kiállításról és a Bazovský Galéria terveiről, majd Barsl Imre méltatta műértő alap­állásból V. Beneš nemzeti mű­vész alkotó tevékenységét. Ki­magaslóan jó volt a Nitrai Ga- léria fennállásának 10. évfordu­lója alkalmából készített riport és érdekesen, színesen számolt be Kmoskó Ágota a vő- röskői kerámiaművészeti kiállí­tásról. Ezzel kapcsolatban azonban szeretném megjegyez­ni, hogy a képzőművészeti is­mertetésekben kissé sok a „szakzsargon“ (utilitás, vagyis hasznosság, a szecesszió lágy­sága) és nyilvánvaló, hogy nem minden hallgató ismeri a beavatottak jelrendszerét. Ugyancsak szombaton 15 óra­kor jelentkezett a TÍZ PERC IRODALOM: Móra Ferencről, a 20. századi magyar próza kivá­ló, egyéni hangú művelőjéről hallottunk szürke lexikonszöve­get. Megtudtuk, hogy az író édesanyja nem kenyérsü- t ő, hanem kenyérsütö­gető asszony volt, odavetve, félvállról idézték Móra néhány müvét, megfeledkezve a „Vé­reim, parasztjaim“ és a „Na­pok, holdak“ című nagyszerű gyűjteményekről. Az író egyik elbeszéléséből olvastak fel rész­letet, rosszul, monoton hangon, szavakat egybemosva. Sajnálom — Móra többet érdemelt volna! Megvigasztalt az ezt követő zenés fejtörő AKI TUDJA — ÍR­JA MEG. A kellemes hangú elő­adó művelt beszédtechnikával ismertette a rejtvényben sze­replő zeneszerzők életét, mun­kásságát, de nem egyszerűsí­tette eseménynaptárrá, hanem érdekesen mutatott rá egy-egy szerző életének az adott kor­szakhoz kötődő történelmi-po­litikai összefüggéseire is (pél­dául Rossini). A nagyszerű ko­molyzenei betétek dicsérik a szerkesztő ízlését, tudását és el­sősorban az apró részletekre is kiterjedő lelkiismeretes munká­ját. Ugyanez érvényes a vasár­nap reggel meghallgatott BA­RANGOLÁS ZENEORSZÁGBAN című műsorra is. PÉTERFI GYULA A PREFMONTA NEMZETI VÁLLALAT, 05-ÖS ÜZEME, Bajkalská ulica, Bratislava (a DRUDOP autószerviz mellett), közlekedési és gépesítési üzemébe FELVESZ: © autómechanikusokat, # autóvillanyszerelőt, # villanyszerelőt építőipari gépekhez, ® lakatost — építőipari gépek karbantartására, # sofőröket HON, Bielorus és Poclain típusú gé­pekre, # darukezelőket MB 80-ra, © földgyalukezelőt. TOVÁBBÁ FELVESZ: © részlegvezetőt közlekedési-gépesítési üzemébe, © vezetőt a gépesítési központba (a talajmunká­kat végző központ vezetője), ® női adminisztrátorokat, lehetnek kezdők is; végzettség: közgazdasági középiskola. Nőtleneknek szállást biztosítunk; nősek számára lakáskiuta­lási lehetőség 1975—1976-ban. AZ ÉRDEKLŐDŐK A SZEMÉLYZETI OSZTÁLYON, VAGY ÍRÁSBAN A FENTI CÍMEN JELENTKEZZENEK. Telefon: 645-34, 672-614. Az engedélyezett toborzási terület Nyugat-Szlovákia. OF-108

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom