Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-02 / 154. szám, kedd

BSH 1974 VII. 2 5 Megtalált örömök A minap Banská Bystricán, a ^Szlovák Rokkantszövetség IN­TEGRA termelőszövetkezetét ke­restem. Sok helyen kellett kér­dezősködnöm. Végül a rok­kantszövetség járási bizottsá­gán igazítottak útba. így jutot­tam el a szövetkezetbe. — Alig több mint egy éve változott meg termelőszövetke­zetünk neve — mondta magya­rázatként Mikulág Palúeh igaz­gató elvtárs. — Annak ellené­re, hogy nálunk nem ritka ven­dégek a sajtó dolgozói, új ne­vünkön még egyelőre kevesen ismernek bennünket. — Miért választottak ilyen, 3 termelőszövetkezetek eseté­ben nem tül gyakori elneve­zést? — Ez idő tájt még a Szlovák Rokkantszövetség keretein be­lül külön-külön szövetségekbe tömörülnek a könnyebb és sú­lyosabb testi fogyatékosságú rokkantak, a világtalanok, a süketnémák stb. Termelőszövet­kezetünk elnevezésének megvá­lasztásakor azért döntöttünk éppen az Integra szó mellett, mert ilyenformán is szembetű­nően érzékeltethető az említett szövetségek nálunk dolgozó tagjainak együvétartozása és közös törekvése. A Szlovák Rokkantszövetség termelőszövetkezete 1971. janu­ár elsején — akkor még más elnevezéssel — komoly célkitű­zésekkel alakult meg. Szerve­zői azt tartották fontos felada­tuknak, hogy a csökkent mun­kaképességű dolgozók számára egészségi állapotuknak megfe­jelő munkaikaimat biztosítsa­nak. Túl a kezdet nehezén — A termelőszövetkezet mos­tani 225 dolgozójának nagy ré­sze járásképtelen rokkant — magyarázta az igazgató — So­ÁTADTA A HELYÉT... Egyre gyakrabban látni: apákat gyerekkel. Vállaikon viszik az alvó kisbabát, vagy fél karjukon, ahogy az anyák szokták. Esetleg nya­kukra ültetik és lovaska­landnak álcázzák a bölcső­déből, óvodából való haza­térést. A gyermekek ehhez nyugodt pofikát vágnak, bi­zalommal simulnak apjuk­hoz. Lehet, hogy még talán előbb, vagy utóbb festmény témája is lesz, a sok ezer „Anya gyermekkel* után. Még az is lehet, hogy vala­melyik művészfotós ciklus­ban, sorozatban mutatja majd be ezt a látványt. Igaz, hogy az apák gyerekkel ke­vésbé bájosak, meghatóak, mint az anyák, de látvá­nyuk mégis kellemes, a csa­ládi élet új formáira figyel­meztet. Sőt, nem túlzók, amikor azt állítom, hogy ez a látvány még az emberek közötti kapcsolatra is hat. Történt ugyanis a múlt­kor, a bratislavai 4-es villa­moson: A gyermekszállító apa, aki még meglehetősen bizonytalan új szerepköré­ben, felszállt, Gyermeke édesdeden, teljesen nyugodt, oldott tartásban, apja vál­lára hajtva fejecskéjét, aludt. Az apa óvatosan kapaszko­dott, fél kézzel a fogódzó rúd felé nyúlt, amikor felé intett egy fiatal lány, aki felállt és átadta helyét. Szóval a festők és a fotó­sok még nem vették észre a témát: „Apa gyermekkel" — de egy tizenéves lány már meglátta. Felállt, átadta helyét A látvány tehát hat. Az apák ugyan még megle­hetősen bizonytalanok új szerepkörükben, de majd gyakorolnak, s akkor egy­re gyakoribb lesz, hogy vil­lamosban, autóbuszban, vo­naton átadják nekik ülőhe­lyüket Azután ez már szo­kás lesz az emberek közöt­ti kapcsolat terén. Lehet, hogy előbb, vagy utóbb még a festők és a fo­tósok Is észreveszik ezt a 'émát. HAJDÚ ANDRÁS kuknak: hiányzik fél-, vagy mindkét lába. Nem kicsi a ko­moly látászavarokkal küzdők és a világtalanok száma sem. Ezért dolgozóink közül többen csak otthon, a lakásukban vál­lalhatnak munkát. Egyelőre még nem tudtuk megoldani az érintettek munkálja, illetve ha­zaszállítását. Az INTEGRA megalakításával egyidejűleg Szlovákia több já­rásában megkezdődött az ösz- szehangolt termelőmunka. Az­óta a prešovi, a vranovi, a No­vé Zámky-i, a partizánskei és a trnavai üzemegységek mellé Banská Bystricán, Košicén és Krupinán létesítettek újabba­kat. A termelőszövetkezet dol­gozói az elmúlt három év fo­lyamán elsősorban iparvállala­tokkal és üzemekkel teremtet­tek kooperációs kapcsolatokat. Többek között a Liptovský Hrá­dok! TESLA üzem, a Banská Bystrica-i SMREČINA, a zvo­lení tejfeldolgozó üzem, a Slo­venská Lupča-i B10TIKA gyógy­szergyár és a Žilina! DROGÉRIA tervfeladatainak teljesítéséhez járulnak hozzá az INTEGRA dolgozói. — A Tesla üzem részére a gyártási folyamatokhoz a szük­séges legkülönbözőbb apró önt­vény- és présformákat készít­jük. A zvolení tejfeldolgozó üzem sajtkészítő részlegének ml gyártjuk a' csomagolódobozok minden fajtáját. A Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyárban a nálunk készült korongokkal végzik a motorkerékpárok és az egyél) termékek gyártásához szükséges fémlemezek csiszolá­sát. A Rempo vállalat elsősor­ban munkabiztonsági segédesz­közöket és kellékeket rendel. Vállaljuk az ívforrasztásnál nél­külözhetetlen védőálarc, és a védősisakok betétjének a készí­tését, kesztyűk varrását. A trnavai Slovplast vállalat szá­mára a tekercselést a Vakok Szövetségének ottani tagjai végzik. Érsekújvárod a szabó- műhely, valamint a sepmkészí- tés mellett másolósznlgálatot is szerveztünk a lakosság szá­mára. Gyorsan és pontosan Január elseje óta az INTEG­RA dolgozói önálló termelési munkát is végeznek. A korpo- nni üzemegységben wolfram- érintkezőket készítenek a szá­mítógépek gyártásához, a vas­úti közlekedés villamosításá­hoz, az autóipar számára és más kisfeszültségű árammal működő berendezések gyártásá­hoz. A kezdeti nehézségek el­lenére napról napra jobban megy a munka. — Termelőszövetkezetünk ér- seküjvári üzem egység éljen » szabómühely dolgozói havonta 1500 gyermeknadrágot varrnak az Otex vállalat részére. Ebből a nem kis mennyiségből át­lagosan csak két-három ruha­darab minőségében találnak ja­vítani valót az átvételt vég­ző szakemberek. Érsekújváron kiváló munkasikerekkel büsz­kélkedhetnek a kefe- és a sep­rűkészítő világtalanok is. Azonkívül, hogy gyorsan és pontosan dolgoznak, szívesen vállalnak többletmunkát. A kö­zelmúltban például a žilinai Drogéria vállalattól kaptak 2000 seprű készítésére rövidha- tóridős megrendelést. Az ott­hon dolgozó rokkantak egy em­berként vállalták a nem kis fe­ladatot. Termékeink minőségé­vel a Rempo vállalat szakem­berei is elégedettek, akik né­hány nappal ezelőtt jártak ná­lunk az újabb szerződéskötések ügyében. A termelőszövetkezet dolgo­zóinak a gazdasági eredmény- mutatók miatt sincs okuk a szerénykedésre. Az INTEGRA megalakulását követő első két évben még jelentős összegű do­táció kellett a folyamatos ter: melőmunka biztosításához. Ta­valy tavasszal mégis fizetés- képtelen volt a termelőszövet­kezet. Azóta sok változás tör­tént ezen a téren is. Az elmúlt év végéig azonkívül, hogy ki­egyenlítették az egymillió 100 ezer koronás adósságukat, már több mint 400 000 korona nye­reséget könyveltek el. Az idén az első negyedévben több mint 140 000 korona nyereséget él­tek el. Remélhető, hogy a mos tani munkalendületük a követ­kező Időszakban is hasonló szinten marad. Mindenekelőtt az ember Mivel az INTEGRA termelő­szövetkezet mindössze 225 dol­gozót foglalkoztat, senki sem vonhatja kétségbe az eddigi munkaslkerek jelentőségét. Vi szont nem az ilyenfajta érték mérő eredmények jelentik a három éve alakult termelőszö vetkezet legfontosabb küldeté­sét. Társadalmunk a XIV. párt kongresszus határozatainak tel jesítése során gondot fordít arra, hogy a rokkantak min­den tekintetben megtalálják he lyüket az életben. Nem kevés az olyan szomorú eset, amikor valaki egy véletlen baleset kö­vetkeztében részleges, vagy tel­jes rokkanttá válik. A végtagok vagy a látás elvesztése hosz- szabb-rövidebb időre az éle<- örömök elvesztését is jelenti. Éppen ezért különösen nagyra kell értékelni minden olyan tö rekvést, amely annak érdeké­ben történik, hogy előnyös fel­tételeket teremtsünk a csők kent munkaképességűeknek, hogy ők is teljes értékű pol gárai legyenek hazánknak. Ezt a célt szolgálja az INTEGRA termelőszövetkezet is. — Egyik kelet szlovákiai üzem egységünkben — mondja Mikuláš Palúeh elvtárs — né­hány hónapja dolgozik egy har­mincéves, születése óta rok­kant lány, aki azelőtt kimon­dottan csak négy fal között élt. Szűkebb családi körén ki vül nem voltak ismerősei. Ami­kor legutóbb meglátogattuk, szülei és munkatársai örömmel újságolták, hogy egyre többet beszélget az emberekkel, vitat­kozik és otthon már énekelni is hallották. Mi többre értékel­jük az ilyen sikereket a gazda­sági téren elért eredmények nél. Az említett rokkant lány ese te nem egyedülálló a termelő szövetkezet hároméves fennál­lása óta. Az INTEGRA dolgozói közül senki sem bánta meg, hogy bedolgozást, illetve állan dó jellegű munkát vállalt. Per sze abban sem kételkedhet sen­ki, hogy számukra a megélhe tési lehetőséget — a termelő szövetkezeti keresetén kívül — kellően biztosítja a rokkantsá gi nyugdíj járadék és az egy re sokoldalúbb társadalmi gon­doskodás. Bővülő lehetőségek A termelőszövetkezetnek me­rész célkitűzései vannak a kö­vetkező időszakra, Szlovákia több járásában hamarosan újabb üzemegységek létesítésé­re kerül majd sor. A megren delő ipari üzemek szakembe­rei már számolhatnak azzal, hogy a közeljövőben tovább bővül az INTEIGRA termékeinek választéka, Közben egyre job­ban a figyelem középpontjába kerül a dolgozókról való gon­doskodás is. — Évente hetvenezer koronát fordítunk dolgozóink üdülteté­sére és anyagi támogatására — mondta az igazgató. — In­gyenes gyógykezelésre szóló utalványokat vásárolunk, kirán­dulásokat szervezünk. Az egyé­nileg építkezőket pedig kamat­mentes kölcsönnel segítjük. Ta­valy dolgozóink gyermekei pio­nírtáborban töltötték a nyarat, mégpedig szövetkezeti költse gén. Az idei évben Ismét több hasonló akció megvalósítását tervezzük. Az érsekújvári üzem­egység dolgozói Lengyelország­ba, tanulmányi kirándulásra készülnek. Többen jelentkeztek gyógykezelésre és családi üdü­lésre. Dolgozóink megérdemlik ezt a gondoskodást. LALO KÁROLY Két uszályhajó érkezett a bratislavai folyami kikötőbe. A rakó- mányt egy franciaországi kikötőben helyezték egy saját daruk- kai felszerelt tengeri hajóra, amelyeknek segítségével a brailat kikötőben folyami hajókra rakták át a Slovnaftnak szánt szállít­mányt. A nyomótartályokat a múlt héten szállították a Slovnaft- ha az ostravái Csehszlovák Gépkocsifuvarozó Vállalat dolgozói. Felvételünkön: Az K 101 es típusú nyomótartály átrakása a bra­tislavai kikötőben. A tartály 200 tonna súlyú, 19,6 méter hosszú, átmérője 4,6 méter. (Felvétel: A. Zagar ml. — ČSTK) Belpolitikai kom m e n t ár Teljesítmény és hotékenvseig Az elmúlt hét végén a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén az SZSZK 1973. évi állami zárszámadásának megvitatása során gyakran említették a képviselők a címben szereplő két fogalmat. Felszólalásukat megfontolt segíteniakarás jel­lemezte, függetlenül attól, hogy tapasztalataik közül a po­zitív példák erejét, vagy a negatívumokat emelték ki. Va- lantennyien aláhúzták a megállapítást: eredményesen gaz­dálkodtunk. A 31),7 millió koruna költségvetési többlet az elmúlt évi szorgalmas munkánk tükre. Nem csekély erő­feszítésbe került — főként a külső negatív hatások elle­nére — ilyen eredményt elérni. Ezt nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk. De tapasztalatainkból azt is tudjuk, hogy az említett „erőfeszítés“ nem minden munkakollektivénak volt jellemző vonása. De még ma sem az. Több képviselő rá­mutatott. itt olyan tartalék rejlik, amit beruházás nélkül is lehet hasznosítani. Hogy milyen mértékben, az a képessé­geinktől függ. „Már az is hatalmas teljesítménytöbbletet eredményezne, ba az átlagon aluliak teljesítménye minden munkacsoportban elérné az átlagszintet. Nem szólva arról, ba navre több közepes jutna el a jó teljesítményt nyújtók közé“ A teljesítmény alakulására a családi gondoktól a munkahelyi légkörig, számtalan tényező hat. Ha a kollek­tíva figyel az egyénre, akkor a gazdasági vezetés és a szakszervezet segítségével nagyon sok negatív hatás meg­szüntethető. Az emberi kapcsolatok javítása nem igényel beruházást, mégis hasznos, főként a vállalatnak. Példák bizonyítják, az üzemi munkaszervezés javításával a közepesek is gyorsab­ban eljutnak a jó és a kiváló teljesítményt nyújtók cso­portjába. Persze a teljesítmény növelésére egész sor más lehetőség is kínálkozik. Sok vállalat hivatkozik munkaerő- hiányra ahelyett, hogy gondoskodna a munkaidőalap jobb kihasználásáról. Az üzemekben alacsony a műszakok száma és a gépkihasználás aránya is. Mindez bizonyítja, különö­sebb befektetés nélkül is tovább növelhető a teljesítmény. A tanácskozáson — s ezt megelőzően a bizottságok ülé­sein — a beruházásokkal kapcsolatban hangzott el a leg­több megjegyzés. E kérdésben minden tárca érdekelt, hi­szen Szlovákiában a beruházások összege elérte a nemzeti jövedelem 37,8 százalékát. Hatalmas beruházásokkal ala­pozzuk meg a vegyipar és a gépipar gyors ütemű fejlődé­sét. Az elméit három évben milliárdos értékekkel gazda­godtunk, de az elmúlt évben éppen a nagy építkezéseken nem teljesítettük a tervet. Az SZNT terv- és költségvetési bizottsága elemezve a többi bizottság tapasztalatait, egész sor intézkedést javasolt a helyzet megváltoztatása érdeké­ben. Nem kielégítő az építőipari kapacitások koncentrálása, nem készül el batáridőre a tervdokumentáció, gyakorta módosítják a tervet „menet közben“, ami a költségek növe­kedését eredményezi. Legnagyobb gondot a költségek nö­vekedése és a befejezetlen beruházások kedvezőtlen aránya okozza. Többen is elmnndták: a pnntatlan tervezés a kivi­telezői-megrendelő kapcsolatok lazasága és a szervezési hiányosságok „segítik elő“ az átadási batáridők eltolódá­sát. Ez a beruházási gyakorlat milliós károkat okoz a nép­gazdaságnak. Ma lényegében a válságos években, az 1988— 69-ben felületesen előkészített és megkezdett építkezések befejezése emészt fel hatalmas összegeket. Mivel a beru­házások megvalósítása hosszú évekig tart, a kormányszer­vek javulást célzó intézkedéseinek hatása csak lassan érez­hető a gyakorlatban. Az elmúlt évben — az intézkedések ellenére — tovább nőtt a befejezetlen építkezések száma. Ügy látszik, e téren csak a jövő évben várható lényegesebb javulás, mivel most már csak a valóban előkészített beru­házások megkezdését engedélyezik. Helytelen volna, ba a batáridő eltolódástól a kifogásolható minőségig mindenért az építőipart bírálnánk. Egy beruházásnál az üzem felépí­tése már csak a munka záróakkordja, ami sikerülhet jól — és kevésbé jól, „ezt fejére olvashatjuk“ az építőiparnak. De a beruházás hatékonyságát már eleve megszabták a ter­vező intézetekben. A kérdésre: miért tervezték így? — tő­lük és nem az építőktől kel? feleletet kérni. De talán a fe- leletvárástól sokkal célszerűbb volna, ha az irányító szer­vek ugyanolyan rendszeresen számon kérnék a hatékony­ság érvényesítését a tervező intézetektől, mint az építőipar­tól. Mert e területen csakis következetes ellenőrzéssel ér­hetünk el jobb eredményeket. CSETÖ jANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom