Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-02 / 154. szám, kedd

■ A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM NAGY HARCOSA 25 ÉVE HALT MEG GEORGI DIMITROV Negyed évszázada halt meg Georgi Dimitrov, neves bolgár forradalmár, a két világháború közti időszak egyik legjelentő­sebb marxista teoretikusa. Marx és Lenin tanításának alapján felismerte a fejlődés alapvető irányvonalát és maga is részt vett a kommunista és munkás- mozgalom taktikájának kidol- gózasában, a fasizmus ellen és a munkásosztály egységéért folytatott harcban. 13 éves korától nyomdában dolgozott és már nagyon fiata­lon kapcsolatba került a Bol­gár Szociáldemokrata Párttal, amelynek 1902-től volt tagja. 1913-ig a szakszervezeti mozga­lomban dolgozott, szervezte és irányította a munkásegység ki­alakítására kifejtett törekvést. Egyik vezetője volt a proleta­riátus nagy tömegsztrájkjainak és a bolgár nép 1923. évi szep­temberi felkelésének. A felke­lés leverése után emigrációba kényszerült és csak 21 év múl­va térhetett vissza hazájába. A 20-as évektől jelentős funkciókat töltött be a Kommu­nista Internacionáléban és a Bolgár Kommunista Párt kül­földi központi bizottságában. Nagy hatást gyakorolt a bal­kán államokban a kommunista és szakszervezeti mozgalom fejlődésére. 1933-ban világszerte megis­merték nevét. A hitleri birodal­mi bíróság pert indított ellene fts további két bolgár kommu­nista ellen. Azzal vádolták őket, hogy 1933. február 27-én részt vettek a Reichstag épületének felgyűjtásában. A Reichstag- perrel a nácik azt akarták bi­zonyítani, hogy a kommunisták gyújtogatok, akik veszélyeztetik a világ békéjét. így akarták „legalizálni" a német kommu­nista és munkásmozgalom elle­ni terrort és a demokratikus szabadságjog teljes eltörlését. A perhez fűzött reményeik azonban nem váltak be, Dimil- rovot és társait a nemzetközi tiltakozás hatására kénytelenek voltak felmenteni. Dimitrov bá­tor helytállását világszerte mil­liók csodálták. A vádlottból vádló lett, leleplezte a vád tn- misságát és feltárta a német fasizmus imperialista, népelle­nes jellegét. Nemcsak saját sze­mélyét, hanem elsősorban az egész nemzetközi kommunista mozgalom érdekeit védelmezte. Dimitrovnak és vádlott társai­nak kiszabadítása a népek első győzelme volt a hitleri fasiz­mus fölött, mivel a nácik sza­badon bocsátásukkal közvetve beismerték, hogy a Reichstag felgyújtását maguk készítették elő. Dimitrov jelentős elméleti munkásságot fejtett ki. 1935- ben a kommunista Internacío- nálé 7. kongresszusán felhívta a világ népeinek figyelmét a munkás egységfront és a nép­front létrehozásának szükséges ségére a fasizmus és a háború ellen. Szigorúan elítélte a dog- matizmust, és meghatározta a nemzetközi kommunista mozga­lom taktikáját. 1935-től 1943-ig a Kommunista Internacionále Végrehajtó Bizottságának főtit­kára volt, irányította a kom­munista pártok antifasiszta har­cát és a népfrontpolitika alap­jainak lerakását. Miután visszatért hazájába, bekapcsolódott az új társada­lom építésébe.' Különböző álla­mi és pártfunkciókat töltött be. A Bulgáriában megvalósított va­lamennyi forradalmi változás összekapcsolódik nevével. Alko- tóan érvényesítette Leninnek a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet időszakára vo­natkozó tanítását. 1948-ban a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusán értékelte az új társadalom építése első szaka­szának eredményeit és egyúttal meghatározta a szocializmus gazdasági alapja kiépítésének legfontosabb feladatait. Tanítá­sának megvalósítását már nem élhette meg. A sok megpróbál­tatás megviselte egészségét és 1949. július 2-án súlyos beteg­ség után meghalt. A Bolgár Kommunista Párt áltat vezetett bolgár dolgozók sikerrel haladnak tovább azon az úton, amelyen Dimitrov ve­zetésével indultak el. -r­HUSZONÖT ÉV EREDMÉNYE A Sečiankyi (Szécsénkei) ípoiymente Egységes Földmű- Vesszövelkezet méltóképpen iin nepelte meg fennállásának 25. évfordulóját. A művelődési ház­ban megtartott ünnepi gyűlé­sen értékelték az elmúlt ne­gyedszázadot, felidézték a kez­deti nehéz időket, a fejlődés és a jó eredmények időszakál, majd elismerő oklevéllel jutal­mazták azokat, akik olt voltak á közös bölcsőjénél és utána k érdemlegesen hozzájárulnak hnnak fejlesztéséhez. Deák Ferencnek, a szőveíke zet elnökének beszámolójából kitűnt, hogy a közös gazdaság ínegalakulása óta eredményes utat lett meg. A termelőesz­közök értéke évről évre na­gyobbodott, ugyanakkor gyara­podott a vezetők szakmai isme­rete, melynek következtében termelési eredményeik is örven­detesen javultak. Az évek folyamán a szövet­kezet egyesült Ipefské Pred- mostie (Ipolyhídvég), Vefká Ves nad Ipfom (Ipolynagyfalu) és Kleňany (Kelenye) szövet­kezeteivel a még eredménye­sebb gazdálkodás érdekében. A közös növénytermesztésben egyre jobban előtérbe kerül a szakosítás. Eredményeik járási méretben is kiválóak, tavaly búzából 45,5, árpából pedig 36,2 mázsát takarítottak be hektá­ronként. A természeti adottságokat ki használva egyre nagyobb terü­leten telepítenek szőlőt. Az elő­ző évben a már termőre for­dult területen 78 mázsa ter­melt hektáronként. Ugyancsak bővítik a zöldségfélék termesz­tését, elsősorban a paprikáét, paradicsomét és káposztáét. Hornyuk András kertész irányí­tásával, aki egyben az üzemi pártszervezet elnöke, jó ered­ményeket érnek el. Nem vélet­lenül, hiszen Hornyák elvtárs mester a szakmájában. A víz- jprobléma megoldása végett idén a kertészet lehűzódott az Ipoly mellé, s ezzel az öntözési gond­jaik is megoldódtak. Az állattenyésztés szakaszán elsősorban a férőhely okoz gon­dot, de az elért eredményeken ez nem látszik meg. Tavaly 400 mázsa sertéshúst és 200 má­zsa marhahúst adtak el terven felül, tejből pedig az előirány­zott tervet 20 000 literrel szár­nyalták túl. Az állattenyésztés szakaszán elért eredmények nagymértékben elősegítették, hogy a közös a termelési ter­vét 2 millió 200 ezer koronával túlteljesítette. A szövetkezet dolgozói a szo­cialista köt elezettségvá Másuk teljesítésében is jeleskednek. A 658 000 korona értékű vállalást 1 millió 900 ezer koronára tel­jesítették. A munkakedvet és a feladatok teljesítéséhez való hozzáállást kedvezően befolyá­solja a vezetőség, elsősorban a megfelelő munkafeltételeknek, valamint a tagok pihenésének, üdülésének és szórakozásának biztosításával. Az ünnepi gyűlésen az ered­mények számbavétele után Agócs Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság titkára löbb járási vezető jelenlétében átadta az elismerő okleveleket a tagok­nak. Tízen szakágazati kitünte­tést kaptak-, 120 alapító tagnak pedig díszoklevelet nyújtottak át. Az ünnepi gyűlés a helyi alapiskola tanulóinak kultúr­műsorával ért véget, majd ün­nepi ebéd következeit a szövet­kezet kultürhelyiségében. Úgy ültek asztalhoz az alapító ta­gok, az idősebb és fiatalabb dol­gozók, vezetők, mint egy nagy család tagjai. Egyetértésben, az elért eredmények adta jól­eső érzéssel. S poharat emel­tek arra, hogy jó egészségben szorgoskodhassanak tovább az egyre igényesebb tervek telje­sítésén, az eredmények növelé­sén. BOJTOS JÁNOS A HATÉKONYABB KUTATÓMUNKA ÉRDEKÉBEN Július elsejétől változásokra került sor a mező- gazdaság és az élelmiszeripar tudományos kuta­tóbázisának szervezésében és irányításában. Ezekről a változásokról nyilatkozott EMU. ČA­KAJ D A, a' szövetségi mezőgazdasági és élelme- zésüqyi miniszter első helyettese a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. — Miért változik a mezőgazdaság és az élel­mezésügy ágazataiban a kutató és fejlesztőbá­zis eddigi elrendezése! A gyorsabb ütemű tudományos műszaki fej­lesztés megköveteli az egész népgazdaságban a tudományos-kutató és fejlesztési bázisok ál­landó minőségi javítását és tökéletesítését. Ezért a mezőgazdaság és az élelmezésügy ágazataiban is meg akarjuk teremteni a szükséges feltétele­ket a tudományos és a kutatómunka hatékonysá­gának növelésére, hogy egyrészt az ágazatié}- lesztés hosszú távú fejlesztésének koncepciójával összhangban idejekorán oldják meg a elöntő fon­tosságú és konkrét tudományos kutató feladato­kat, másrészt hogy elmélyüljön a tudomány és a gyakorlat kapcsolata. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozott követelmény, hogy a tárcák szervei az eddiginél határozottab­ban, közvetlenül és felelősségtudattal befolyá­solják a kutató és a fejlesztő tevékenység irá­nyítását és szervezését. Ezért az ágazat tudo­mányos kutató tevékenységének irányítását a mezőgazdasági akadémiák helyett a mezőgazda- sági és élemezésügyi minisztériumok veszik át. Ezzel kapcsolatban befejezi tevékenységét az eddigi Cseh Mezőgazdasági Akadémia és Szlovák Mezőgazdasági Akadémia. Az ágazat kutató és fejlesztési bázisának új irányítási rendszerében rendkívüli jelentőségű lesz az állami tudományos és műszaki fejlesz­tési terv. Ez mint az irányítás alapvető eszköze biztosítja a kutatási feladatok, a magnemesítő és a fajnemesítő munka egységét és széleskö­rűen kihasználja a többi fejlesztési munkahelye­ket, tervezési szervezeteket és mérnöki szolgál­tatásokat úgy, hogy a tudomány és a kutatás új Ismereteinek eredményeit mielőbb széleskö­rűen alkalmazzák. Konkrét formát ölt a nemzetközi tudományos- műszaki együttműködés is, főleg a KGST tagál­lamai kutató és fejlesztő munkahelyeivel. Arra törekszünk, hogy minél szorosabban egybekap­csoljuk a tudományos műszaki fejlesztési szer­veket, érvényesítve a feladatok megoldásában a maximális munkamegosztást a mezőgazdaság és élelmezésügy szakaszán. — Milyen funkciója lesz a Csehszlovák Mező­gazdasági Akadémiának? A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia tudo­mányos intézményként alakul újjá, s egyidejűleg a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztereinek tanácsadó szerveként fog működni. Jelentős mértékben részt kell vennie az ágazati tudományos kutató­bázis fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, nevelő befolyást kell gyakorolnia a tudományos dolgozókra, aktívan kell kihasználnia a nemzet­közi tudományos-műszaki együttműködés lehető­ségeit, és általában arra hivatott, hogy az aiko. tó tudományos légkör színhelye legyen. — Miigen kutatóintézeteket irányít a jövőben a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és melyek lesznek a további, orszá* gos hatáskörrel rendelkező kutatóintézetek? A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítja azokat az intézeteket, amelyeknek eredményeit mindenekelőtt a saját hatásköréből eredő feladatok teljesítésére hasz­nálja, főleg a mezőgazdasági és a műszaki po­litika és a népélelmezési politika elvi javaslatai­nak megalkotásában, valamint a nemzetközi tu­dományos-műszaki együttműködés területén. Ilyenek a prágai Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Gazdasági Kutatóintézet, amely a KGST nemzetközi koordinációs központja a matemati­kai módszerek és a számítástechnika mezőgaz­dasági kihasználására és érvényesítésére, a prá­gai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet, amely ugyancsak a KGST nemzetközi koordinációs köz­pontja a növénytermesztés és az állattenyésztés mechanizálása, elektrifikálása és automatizálása területén, a prágai Tudományos-Műszaki Tájé­koztató Intézet és a Mezőgazdasági és Erdészeti Gépek Állami Kísérleti Intézete, amely azonban nem tartozik a kutató- és tudományos bázishoz. Ezeken kívül választott intézetek működnek majd a CSSZK, vagy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma irányításával, s ezek lesznek hivatottak országos hatáskörrel megoldani a két köztársaság közös feladatait. A CSSZK-ban 19, az SZSZ bán 10 ilyen intézet van. Az intézkedések és a munkamegosztás célja az, hogy az ágazatfejlesztés alapvető feladatai megoldásának érdekében a lehelő legnagyobb mértékben összpontosíthassuk a tudományos ku­tatóbázis erőit és eszközeit. — Miben és hogyan mutatkoznak meg az in­tézkedés eredményei állatában, és a legközelebbi időszakban különösen? Már az új elvek alapján készítik elő a mező- gazdaság és az élelmiszeripar tudományos ós műszaki fejlesztésének egységes ágazati tervét a VI. ötéves tervidőszakban. Ennek az okmány­nak az alapján dolgozzák ki a tárcák szervei a tudományos és műszaki fejlesztés állami és tárcatervjavaslatait, s emellett a dokumentum meghatározza a komplex feladatokat a feladatok kijelölésétől és a célok meghatározásától egé­szen a gyakorlati megvalósításig. Az ágazati kutató- és fejlesztőbázissal kapcso­latos intézkedések a tervezés, az irányítás és az intézményes elrendezés szakaszán lehetővé te­szik a tudományos kutatófeladatok komplex megoldását, a megoldásokban mutatkozó esetle­ges kettőségek felszámolását, s a konkrét nem­zetközi munkamegosztás következetes érvényesí­tését a kutatás és a fejlesztés szakaszán. Meg­teremtik u feltételeket arra, hogy teljesítsük a CSKP KB májusi plénuma döntéseiből eredő ágazati tudományos-műszaki fejlesztési feladatot: biztosítani a növekvő élelmiszerfogyasztás egyre jobb minőségű kielégítését, úgy, hogy ezzel egy­idejűleg csökkentsük a behozatalt a tőkésálla­mok bői. MIÉRT ESIK NYÁRON JÉGESŐ? A jégeső nagy zivataroknak a kísérő jelensége. Az ilyen zivatarok a felfelé áramló erős lég­áramlatok alkalmával keletkeznek, amelyek má­sodpercenként gyakran elérik a 15—20 méteres sebességet, s amelyeknek a keletkezéséhez éppen a forró uyári időjárás a legkedvezőbb. Ilyenkor óriási viharfelhők képződnek az égen, gyakran 12 kilométer magasságig terjedően, ahol a leve- gőréleg hőmérséklete mindig mélyen a fagypont alatt van. A jégeső a viharfelhők felső részében képződik, amely jég- és hókristályokból áll. A kristályok gyorsan növekednek és rövid időn be­lül súlyuk következtében a felhő alsó részei felé hullnak. Itt vízréteg fagy reájuk. A jég­darabkák a föld felé hullanak, de a felfelé áramló levegőrétegek újra a viharfelhők felső részeibe viszik őket, ahonnan ismét a melegebb Levegőrétegekbe esnek. Ez a körforgás többször is megismétlődhet, miközben a jégdarabkák megnőnek. Azok a jégdarabok, amelyek a földre hullás közben nem olvadnak meg, jég alakjában esnek a földre. A jégdarabkák nagysága a borsószemlől a tyúktojásig terjedhet. Hazánkban leggyakrabban mogyoró nagyságúak. Rendkívül erős jégeső ese­tén néhány esetben, bár ritkán, a jégdarabok Szlovákiában is elérték a tyúktojás nagyságár. Melegebb vidékeken, ahol a levegő több vízpá­rát tartalmaz, a jégdarabok még nagyobbak le­hetnek. Indiában pl. 1929. május 11-én 1 kg-os jégdarabok hullottak a földre. Az USA-ban 1928. július 6-án 70 dkg súlyúak voltak a legnagyobb jégdarabok. Az ilyen jégverés nemcsak hogy óriási károkat okoz a földeken és az épületek­ben, de még az embert is agyonüti. 1888-ban Indiában 250 halálos áldozata volt a jégesőnek. A jégdarabok alakja különböző. Néha gömb alakúak, máskor körte alakúak. De lehet más alakjuk is. Ha egy ilyen jégdarabot kettévágunk, a közepén megtaláljuk a néhány milliméter át­mérőjű jégmagot. Ezt a magot veszi körül — áttetsző rétegekben — világosabb, vagy sötétebb jégkéreg. A fák évgyűrűihez hasonló réteges képződést mutat. Igen ritka jelenség Közép-Európában az eső nélküli jégverés, az ún. száraz, vagy tiszta jég­verés. Erre akkor kerül sor, ha uz esőcseppek a föld felé vezető úton elpárolognak és a földre csak a jégdarabok esnek. Eső nélküli jégverés lehet akkor is, ha u jégdarabkák súlyuknál fog­va megelőzik a vízcseppeket és az esőnél vala­mivel előbb érnek a földre. A jégesőnek ez a fajtája okozza a legtöbb kárt. A száraz növény­zet nem annyira rugalmas, és ezért jóval kevés­bé all ellent a jégdarabok pusztító hatásának. A jégesőnek alacsony hőmérséklete is karos ha­tással van a növényzetre, mert átmenetileg nem­egyszer mínusz 5, mínusz 10 fokra is lehűl a hő­mérséklet. Egyes rendkívüli esetekben a hőmér­séklet még alacsonyabbra csökkenhet. Dr. PETER FORGÁC FONTOS A KORAI FELISMERÉS „Mindig azt mondtuk, hogy a rák elvben gyó­gyítható. Országunkban jelenleg 1 300 000 rossz­indulatú daganatos betegségből kigyógyult em­ber él. Feltétlenül Hangsúlyozni kell a rák ko­rai stádiumban történő felismerésének fontos­ságát“ — jelentette ki Nyikolaj Blohin akadé­mikus a Szelszkaja Zsizny című szovjet lapban megjelent nyilatkozatában. A Szovjetunió Or­vostudományi Akadémiája Onkológiai Kísérleti és Klinikai Intézetének igazgatója a továbbiak­ban elmondotta, hogy a Szovjetunióban folyó széles körű kutatások az emberi daganatok ví­rusos természeténeK kiderítésére irányulnak. Bár erre több megfigyelés utal, mégsem lehet a daganatok fertőző jellegéről beszélni. Azok­nál az embereknél, akik egész életükben da­ganatos betegek mellett dolgoznak, nem ma­gasabb a rákos megbetegedések arányszáma, mint másoknál, A Szovjetunióban — jegyezte meg Blohin akadémikus — az onkológiai inté­zetek speciális hálózata működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom