Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-12 / 163. szám, péntek

Kiállítás a szovjet építőipar tapasztalatairól Forrásművek, dokumentumok POLITIKAI ALAPISMERETEK OLVASÓKÖNYVE Az építők napja alkalmából, a Cseh Építésügyi Minisztérium meghívására szovjel építőipari küldöttség érkezett Prágába. A delegációt /. A. Bisztrov, a szovjet „Gosztroj“ állami építő­ipari vállalat képviselője vezeti. A küldöttség tagjai a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában találkoztak a sajtó képviselői­vel, s kimerítő tájékoztatást nyújtottak a szovjet építőipar szervezeti felépítéséről, a vá­rosfejlesztés időszerű kérdései­ről, a moszkvai lakásépítkezés­ről, valamint a lakásépítési el­járások korszerűsítéséről. A sajtóértekezletet követően a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában /. Zahradník szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes, /. Seda, a CSKP KB építőipari osztályvezetője, F. Šrúmek cseh építésügyi miniszter, valamint a csehszlovák építőipar számos képviselőjének jelenlétében megnyílt a szovjet építőipar tudományos irányítását szem­léltető kiállítás. A kiállítás anyaga több mint félszáz épí­tőipari témakört érini. A leg­fontosabbak közt említjük pl, azt a részt, amely az építőipa­ri dolgozók, műszakiak és mér­nökök, az alkalmazottak mun­kájának tökéletesebb szervezé­sét, a dolgozók munkanormái­nak megállapítását, az anyagi ösztönzés formáit, a szakkép­zettség növelésének módjait, valamint a munkakörnyezet ja­vításának tapasztalatait szem­lélteti. Figyelemre méltó pl. az önel­számolási alapon dolgozó építő­ipari brigádok munkaszervezé­sének ismertetése. E módszer lényege, bogy az építkezésen dolgozó brigád teljes felelőssé­get vállalt a határidő megtar­tásáért és a munka minőségé­ért. A brigád anyagilag érde­kelt az önköltség csökkentésé­ben. Az építővállalat és a bri­gád közti viszonyt gazdasági szerződésben rögzítik. A brigá­dok a befejezett építkezés, vagy a kijelölt feladat teljesítése alapján kapják a bért, s a tel­jesítménytől függően a megta­karított ráfordítás 40 százalé­kát is megkaphatják prémium­ként. Ez a módszer eredmé nyesnek mutatkozott. Azok a brigádok, amelyek e módszer szerint dolgoztak, 17—20 száza­lékkal rövidítették le az átadá­si határidőt, s 15—20 százalék­kal növelték az építőiparban a munka termelékenységét. A kiállítás alkalmából a Prá­gában tartózkodó szovjet építő­ipari szakemberek több elő­adást tartanak, s tapasztalat- cserén vesznek részt. ism) Elismert tény, hogy az utób­bi években a pártoktatás szín­vonala jelentősen megjavult. Legutóbb a CSKP KB Titkársá­ga állapította meg A párt fel­adatai az 1974—1975. évi párt- oktatás biztosításában című ha­tározatában, hogy ,,amióta új vezetőség került a párt élére, a párt oktat ás orientációja hoz­zájárul a párt eszmei színvona­lának emeléséhez.“ A tömör és lényeget kifejező megállapításhoz bátran hozzá­tehetjük még azt is, hogy a pártoktatás eloszlatja a téves nézeteket, szilárdítja a marxis­ta—leninista világnézetet. Mi­vel a pártművelődés e formá­ja ma már mind erősebben és szervesebben kapcsolódik a po­litikai munkához, az oktatás elősegíti a párthatározatokból eredő feladatok teljesítését is. A hallgatók az előadások és a viták révén jobban megismerik a gazdasági, a társadalmi, az ideológiai és a kulturális tevé­kenység, valamint a pártmunka összefüggéseit. A pártoktatás a legtöbb helyen jól alkalmazko­dik a felnőttek sajátos igényé­hez, érdeklődési köréhez. A hallgatók munkáját és felké­szülését megkönnyíti, hogy ma már nincs hiány a pártoktatás- lioz szükséges magyar nyelvű alapanyagban sem. A legfon­Liberec a vásárlóközönség véleményére kíváncsi A jövő hét végén, július 19-én nyitja meg kapuit Liberecben Csehszlovákia legrégibb hagyo­mányokkal rendelkező árumin­tavására. A vásárra — a fel­szabadulás után sorrendben a 19. — a történelmi évfordulók jegyében kerül sor. A vásár egyik fő célkitűzése, bogy egyes iparágaink magas színvo­nalú termékeivel dokumentálja társadalmunk eredményeit a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött feladatok teljesítésében. A vásár jó alkalmat nyújt ahhoz, hogy a fogyasztó, a vá­sárlóközönség közelebbi kap­csolatba kerüljön a termeléssel, hogy a termelővállalatok ága­zatokon belül és kívül is ösz- szehasonlíthassák termékeiket, s a látogatók közt végzett köz- véleménykutatás alapján meg­ismerjék a vásárlóközönség ve leményét a textil-, a konfekció , a igyapjúfonóipar, a szőrmefel­dolgozó-, a cipő- és a bőrdísz­műipar legújabb termékeiről. Felmérik a látogatók vélemé nyét egyes textilárucikkek használati tulajdonságairól, ke zeléséről, a női, a férfi és a gyermekcipő-újdonságokról. A vásár alkalmából rendezendő szakmai napok egyik legfonto­sabb akciója a textil- és ruha­ipar műszaki-tudományos prog­nózisával foglalkozó országos szeminárium. Az árumintavásár előtt 123 divatújdonság nyerte el a vá­sári érmet, közöttük több szlo­vákiai vállalat is, pl. a Tren- éíni Slovakotex vezérigazgató­ság alá tartozó 11 vállalat és a partizánskej Augusztus 29 n. v. A libereci árumintavásár iránt minden évben nagy az ér­deklődés, a látogatók száma évente átlagosan félmillió, a kiskereskedelmi forgalom ösz- szege is eléri a százmillió ko­ronát. A vásáron naponta mint­egy 25 divatbemutató lesz. Liberecben a vásár alatt kb. százmillió korona értékű divat- újdonságot — textilárut, kon­fekciót, cipőt és bőrdíszmű- árut, szőnyeget, lakástextíliát, és más iparcikkeket ajánlanak a vevőknek. Az árumintavásár augusztus 4-ig tart. (sm) tok valamilyen oknál fogva előbb megszállják Szlovákiát, mint ahogy sikerült megterem­teni az összeköttetést a szov­jet hadsereggel. Ebben az eset­ben a terv szerint ki kellett hirdetni a felkelést és megkez­deni a fegyveres ellenállást a német megszállókkal szemben, tekintet nélkül a keleti front mozgására, és ennek a terve­zett felkelő akciókra való ha­tására. Tanácskozások Moszkvában Karol Smidke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský annak érdekében, hogy biztosítsák az össznépi fegyveres felkelés si­kerét — ennek optimális for­májában — rendkívül fontos feladatot igyekeztek teljesíte­ni. Fel kellett venniük a kap­csolatot Moszkvával, a CSKP vezetésével és a szovjet veze­tőkkel. Elébük kellett tárni a helyzetet és a terveket, s még a felkelés előtt biztosítani Moszkvából a választ és állás- foglalást. A már említett jú­nius 29-i ülésen olyan döntés született, hogy küldöttség in­dul Moszkvába, s ennek tagjai Karol Smidke és a katonai központ képviselője lesz. A küldöttség Moszkvába repülé­sét az 1944. július 9-re virra­dó éjszakára tervezték, ez azonban Golian határozatlan­sága és más okok miatt nem valósult meg. Az SZLKP vezetésének és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a felkelés előkészítésére vonat­kozó tervével Karol Šmidke re­pült 1944. augusztus 4-én Moszkvába, hogy tájékoztassa a CSKP moszkvai vezetését és egyeztesse a Szlovák Nemzeti Tanács terveit a szovjet hadve­zetőség terveivel. így az SZLKP vezetésének és a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak végül sikerült egyeztetnie a felkelés tervét a szovjet hadseregfőpa­rancsnokság operációs tervé­ve], s a CSKP moszkvai vezeté­sének akciótervével is. Igen fontos szerepet játszott Smidke küldetésében a CSKP moszkvai vezetésével folytatott tárgyalás, amelynek legfonto­sabb eredménye uz 1944. au­gusztus 23-án kelt irányelv, amely a Szlovák Nemzeti Fel­kelés legalapvetőbb dokumen­tumai közé tartozik. Ebben megtörtént ugyanis u hazai és a moszkvai előkészületek egy­behangolása. Az irányelv azt mulatja, hogy • a keltő között nem volt semmi alapvető el­lentmondás, hogy helyes volt az SZLKP illegális vezetésének a hadsereg közreműködésére való orientálódása, s ezt Moszkvában megértették és el fogadták. Elmondható, hogy Smidke moszkvai tárgyalásain a fő problémák megoldódtak, de időközben Szlovákiában már elindult a lavina. Miután Smidke hazaérkezett és megérkezett a kommunista ellenállás küldöttsége Moszk­vából, az SZLKP gyorsan és ha­tározottan végrehajtott néhány rendszabályt a felkelés fegyve­res erőinek együttműködése területén. Létrehozta Szlovákia védelmének tanácsát. Ez a je­lentős lépés főként a hadse­reg vezetőivel való együttmű­ködésben s a fegyveres akciók egybehangolásában nyilvánult meg. Megkezdődött a fegyveres harc 1944 nyarának végén beérett a helyzet Szlovákiában. Amikor a klerikálfasiszta kormány az egyre terjedő partizánmozga­lom elfojtására behívta a né­met hadsereget, a szlovák nép nyílt, fegyveres harcot indított a német fasizmus és hazai sze­kértől óá ellen. Augusztus 29-én este 8 óra­kor a szlovák hadsereg egysé­gei megkapták a „Kezdjétek meg a kiköltöztetést“ jelszót, ez jelentette a katonai központ parancsát, hogy me>g kell kez­deni a fegyveres harcot az or­szágba érkező megszállók el­len. A felkelés valóság lett. A felkelő hadsereg katonái még aznap megszállták a Bans­ká Bystrica-i hadtestparancs­nokságot és az egész várost, amely a felkelés közpuntja lett. A katonai központ felvet­te a szlovákiai első csehszlo­vák hadsereg parancsnoksága nevet, kiépítette szervezeteit, s kezdte irányítani uz első ko­moly és súlyos katonai hadmű­veletet a streőnói szorosban. Megkezdődött a szlovák nép történetének dicső és nehéz fejezete a szabadságért folyta­tott harcban. Az SZLKP vezetése a felke­lés katonai előkészítésével kap­csolatban utasította valamennyi szervezetét, hogy keressék a kapcsolatokat a katonákhoz és a tisztekhez, mégpedig közvet­lenül a helyőrségekben, s igye­kezzenek — ahogy azt Gustáv Husák írta 1945. február 5-én kelt jelentésében — pártcso- portok széles hálózatát kiépí­teni a hadseregben; ez azon­ban nem sikerült a várakozás­nak megfelelően. Ezért a kom­munista párt nem szerzett dön­tő befolyást a hadseregben. A szlovákiai felkelők kéthó­napos hősi ellenállásának nagy politikai jelentősége volt. Két­ségtelen, hogy a Szlovák Nem­zeti Felkelés fő fegyveres ere­je a felkelő hadsereg volt; hoz­závetőlegesen hatvanezer ka­tona harcolt fegyverrel a kezé­ben a felkelő hadsereg sorai­ban, a partizánegységekben mintegy 20 000 ember harcolt. A Szlovák Nemzeti Felkelés a két hónapig tartó harcok so­rán lekötött több német had­osztályt és szövetséges katonai egységet, bizonyos időre meg­szakította az összeköttetést a fasiszta hadsereg fronton har­coló egységei és a hátország között, sok ellenséges katonát tett harcképlelenné és jelentős anyagi károkat okozott a né­met fasiszta hadseregnek. Dr. JÁN MIČÄTEK, alezredes tnsabb forrásművek és doku­mentumok gyűjteményes for­mában is megjelennek. A napokban a Politikai a7av- ismeretek olvasókönyve című összeállítás hagyta ei a nyom­dát. A CSKP KB agitáciős és propaganda osztálya által ösz- szeállított, négyrészes, köze! 500 oldalas kötet, az alapfokú pártoktatásban résztvevőknek nyújt alapanyagot. A Társadalmi fejlődés tnr- vényszerűséaei, A várt alapszó báltjzatának küldetése a párton belüli életben, A szocialista társadalom alapvető vonásai, valamint A CSKP harca a mun kásosztály és a többi dolgozó érdekéért című fejezetekben a marxizrnus—leninizmus klasszi­kusainak legfontosabb írásai és a hazai, valamint a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb dokumentumai találhatók meg teljes terjedelmükben, vagy ki­vonatosai. A négy fejezet szervesen ösz- szefügg. és kiegészíti egymást. A sokrétű anyagból nehéz bár­melyiket is kiemelni. Csunán a tájékoztatás miatt említjük meg mégis, bogy többek között az első fejezetben Marx— En­gels :A komunista párt kiáltvá­nya és Lenin: A marxizmus há-' rom forrása As- három alkotóré­sze című művével, a második fejezetben: Lenen: Mozgalmunk legfontosabb feladatai című művével, valamint A CSKP KB határozata a nártegység idősze­rű kérdéseiről című dokumen­tummal. a harmadik fejezetben Lenin több vonatkozó művével, valamint a kommunista és mun­káspártok 1969. június 17-én Moszkvában megtartott nemzet­közi tanácskozásának legfon­tosabb anyagával, a negyedik fejezetijen pedig a CSKP V. és IX. kongresszusa beszámolói­nak ma is időszerű részeivel, a Tanulságok című dokumen­tummal. a CSKP XIV. kongresz- sztisának a határozatával, Gus­táv Husák elvtársnak a Rudé právo 50. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepélyen el­mondott beszédével és a CSKP KB 1971 decemberi plenáris ülésén elmondott elnökségi be­számoló fontosabb részeivel is­merkedhetünk meg. A Politikai alapismeretek ol­vasókönyve tulajdonképpen a marxista—leninista eszmerend­szer és a gyakorlati pártélet köréből azokat a tanulmányo­kat. cikkeket, dokumentumokat,' illetve tanulmány-, cikk- e.s do­kumentumkivonatokat közli, amelyek meghatározzák ideoló­giai és gyakorlati munkánkat, és amelyek ismerete nélkül ma már nemcsak a pártmunka, ha­nem az általános műveltség sem képzelhető el. Az említett írások a pártok- ta'ásban részt vevőknek, a tagjelölteknek, valamint a vi­lágnézetüket és a politikai ma­gatartásukat most formáló fia­taloknak szinte nélkülözhetet­lenek. Ám a Politikai alapisme­retek olvasókönyvét azoknak is tanácsos rendszeresen tanulmá­nyozniuk, akik úgy vélik, hogy a marxizmus—leninizmus alap­jait már ismerik. A jói válogatott és napjaink időszerű kérdéseire koncentrá­ló anyagból egyértelműen ki­csendül, hogy a mi fő és alap­vető feladatunk továbbra is a munkásosztály politikai fejlő­désének az elősegítése és veze­tő szerepének a megszilárdítá­sa. Aki az ilyen irányú felada­tot háttérbe szorítja, az rossz úton jár. Leninnek A „balolda- liság“ mint a kommunizmus gyermekbetegsége című írása feltette a kérdést: mi tartja fenn a proletariátus forradalmi pártjának fegyelmét? Mi ellen­őrzi? Mi erősíti?... A választ is maga Lenin adta meg. Töb­bek között ezeket írta: a prole­tár élcsapat öntudatossága, odaadása a forradalom iránt, kitartása, önfeláldozása, hősies­sége, az a képessége, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei­vel, elsősorban a proletártöme­gekkel, de a nem proletár tö­megekkel is, felvegye a kap­csolatot, közel kerüljön hozzá­juk és bizonyos mértékig, mondhatnók, egybeolvadjon ve­lük. Továbbá: a proletár élcsa­pat politikai vezetésének he­lyessége, politikai stratégiájá­nak és taktikájának helyessége, feltéve, hogy a legszélesebb tömegek saját tapasztalataik alapján meggyőződlek ennek a vezetésnek a helyességéről. 1 feltételek nélkül a fegve’em megteremtésére irányuló l ó ••- letek múlhatatlanul üres kü >- seggé, frázissá, komédiává vá'- nak. Tudnunk kell azt is. hnev az említett feltételek nem jön­nek létre egyszerre, hanem csak hosszú munka, keserv*-,- tnnnsztalatok árán teremthetők meg Lenin tanítását az élet iga­zolta. Az 1968 bán és az 1969 elején átélt válság során mi is láthattuk, hogy milyen nagv árat kell fizetni, ha megbomlik a párt egysége. A lenini taní­tást pártunk új vezetősín ma­gáévá tette és — sn rítus vi­szonyainknak megfelelően - érvényesíti. A lenini útmutatás­nak szerzett érvényt pártunk központi bizottságának A várt- egység időszerű kérdései című, 1970 decemberében hozott ha­tározata. E fontos dokumen­tum, amely A párt alavszafwh/- zotának küldetése a párton ’'**>- liľi életben című fejezetben közvetlenül Lenin említett írá­sa után kapott helyet, többek között azt emeli ki, hogy a jobboldallal történt összecsa­pásban a párt eszmeileg egysé­ges szervezetté vált, szervezeti­leg megszilárdult, tökéletesítet­te taktikai eljárását. A súlyos és bonyolult harcban kialakult egységet a pártnak az alapsza­bályzat teljes és következmíes érvényesítésével el kell mélyí­teni és tovább kell fejlesztenie, szemefényeként kell őriznie a párt sorainak felzárkőzotfságát, nem szabad megengednie forra­dalmi, marxista—leninista in­ternacionalista jellegének gyengülését. A Tő politikai ve­szély továbbra is a jobboldal, amely nem nyugodott bele ve­reségébe. Célkitűzései is válto­zatlanok. Az imperializmus au- tikommunista stratégiai szándé­kait szolgálja, a pártot és a szocializmust minden alkalom­mal belülről próbálja bomlasz­tani. A jobboldali opportunizmus és a revizionizmus elleni harc sikere változatlanul azt igényli, hogy bontakoztassuk ki az of­fenzív jellegű politikai és ideo­lógiai munkát. Erőnket össz­pontosítsuk egyrészt a gazdasá- sági feladatok teljesítésére, másrészt a jobboldali opportu­nista állásfoglalások, a revizio­nista elméletek, a kispolgár! ideológiák leküzdésére, a jobb­oldali platform gyökereinek rendszeres feltárására. Alapve­tően fontos, hogy állandóan szilárdítsuk a párt egységét. A párt eszmei egységének n megszilárdításáért, a jobboldali opportunizmus leküzdéséért ví­vott harc a párt valamennyi szervétől és szervezetétől és valamennyi tagjától azt követe­li, hogy végezzünk aktív poli­tikai tömegmunkát, sajátítsuk el minél tökéletesebben a mar­xista—leninista elveket, küzd­jük le az idegen nézetek tér­hódításával szembeni liberaliz­must, ne engedjünk az eszmei kompromisszumnak, lépjünk fel határozottan a burzsoá ideoló­gia minden megnyilvánulása el­len, cselekedeteinket a kommu­nista elvhűség és az elkötele­zettség határozza meg. A kötet a CSKP Központi Bi­zottságának az 1971 decembe­rében megtartott plénumáh el­mondott elnökségi beszámoló­ból vett részlettel zárul. A köz­ben eltelt három év alatt a párt és a társadalom életében több új dokumentum született. Ezek — sajnos — nincsenek a gyűjteményben. A CSKP KB nak és az SZLKP KB-nak az ideoló­giai neveléssel és a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés Idősze­rű kérdéseivel foglalkozó pié- numainak a határozatait és más — az 1974—75-ös pártoktatás keretében szintén megtárgyalás­ra kerülő témához kapcsolódó anyagot — a tanútoknak más forrásokból kell majd beszerez­niük. Ám a Politikai alapismeretek olvasókönyve, az alapfokú párt­oktatásnak ez az újabb tanu1- mányi gyűjteménye így is kitti* nő segédanyag. A Pravda Könyvkiadónál 4000 példány­ban megjelent kötetet a cikkek­re vonatkozó jegyzetek egészí­tik ki, és teszik teljessé. BALÁZS BELA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom