Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-12 / 163. szám, péntek

Gyorsan és szemveszteség nélkül Készen állnak a kombájnok Négyen üli ük körül a Gálán tai Járási Mezőgazdasági Igaz­gatóság egyik irodájában az fajait. Vane a Alexander mér- ftövirf>i a f\/ii tiqrirneiési igazga- If'hRixrnttesével. Knežo ián járá­si főao,rnnó'Tiqsc,!>1 uatarrnnt Karai ni''"'nők. járási •f«>np.f'hani/átnrral a betakarí- 1á"rn va'ó fölkészülésről és az irta! aratási feladatokról beszél- ge‘tink. — Az Mi-n aratora — mond­ta berr/ivrit ő'ion Varga e’vtárs — már fnbriiá''ban megkezd­tük a közeet'on felkészülést, amikor összoá tiltottuk az aratá­si bizotteéwot. m-lv anró'áko- sí'1 “s minden sznmnnntból ki- dM'pozta az aratási tervet, tá­rásunkban a rcoeén és a rsak- Ijn-n oonn ha árnán kívül 17 és fé' n?pr ha búzát ke'l learatni. E-ral a naev feladattal nagvon nehezen tudnánk megbirkózni, ha gabonáink egyszerre érné­nek be. Hogy ezt elkerüljük, a Kaukaz és az Auróra rnnl- lett ;i terület mintegy 40 szá 7í>“'kán Mironov°zkaját és Ju- bi'ein a iát vetetnünk. E fajták 2—q nannal korábban beérnek és ez aratáskor sokat jelent. — És mi a helyzet az aratá­si gépek előkészítése terén? — 177 saját kombájnunk van, jpmkhez szövetkezeteink két E-512-es. három Kolosz és hat Nviva kombájnt kapnak, járá­sunk mezőgazdasági üzemeinek 3 24 brigádkombájnt is biztosí­tó'lünk Egv kombájnra járási iné-etben 87.7 ha aratása jut, ami kedvező arány, június ele­jén megtörtént az aratási me- chan’zmusok járási ellenőrzése, S örömmel vehettük jegyző­könyvbe, hngv a gépek kija­vítva várják az aratást. Tar­talékként még SZK-3-asok is készenlétben állnak. Ezek egyébként a statisztikában nem szerepelnek és csak végszük­ség esetén vonjuk lu: őket az aratásba. Sajnos, probléma is akad, ezek a rendvágók. Róluk az utóbbi években megfeledkez­tünk, s bizony most, araikor minden jel arra mutat, hogy Ismét elő kell őket venni, egy­szeriben kiderül, kevés van be­lőlük, illetve néhány szövetke­zetünkben egyáltalán nincse­nek — mondta Kubaöka Karol mérnök. Hogy a rendvágókra miért lesz szükség, azt már a fö- agronómus magyarázta meg. — Rárhogy is vesszük, az idei aratás rendkívüli és nehéz lesz. Úgyszólván a termésbe- igvűjlés küszöbén állunk és még mindig csak nagvon tar­tózkodóan nyilatkozhatunk a várható termésről. Az utóbbi hatok hűvösebb és horúsabb klő'árása még jót tett a ga­bonáknak. Tovább foilődött a búza, nz árpánál nmljg min­den borús nap sokszorosan csökkentette a begyűjtésnél várható problémákat. Ugyanis a tavaszi szárazság következ­tében mintegy 3500 ha árpa- 1 őrületünkön a növény nem fejlődött egyenletesen és így egy-eigv táblán az érésben is nagyok az eltérések. Mindez a kétmenetes aratást teszi szükségessé. A borús idő tehát jó volt, de most már kétM ’om hetes meleg és száraz idő kel­lene. Ha ez így lesz, az idén olyan termést takaríthatunk be, amilyenre talán még nem volt példa. — Milyenek a járásban a raktározási lehetőségek? — A felvásárló üzem előre­láthatólag a termés 70 száza­lékát lesz képes közvetlenül átvenni, de normális Időjárási körülmények között nz egész termést megszárítja, hiszen óránkénti szárítókapacitásuk 238 tonna. Ha borús és esős időben kellene aratnunk, me­zőgazdasági üzemeink 15 szárí­tója mellé az északi vidékekről is biztosítottunk mozgó szárí­tókat. A gyors aratás érdeké­ben gondoltunk a javításokra is, elsősorban a mozgó műhe­lyek segítségével. Ugyancsak itt említhetném meg a gépek cso­portos bevetését. Egy helyen egyszerre legkevesebb 5—8 kombájn fog dolgozni, ami a gépek jobb kihasználását teszi lehetővé, hiszen így a javítá­sok és a termés elszállítása is jobban megszervezhető. A gé­pek ilyen alkalmazását a szö­vetkezetek társulása tette lehe­tővé. A főmechanizátor gondolatait az igazgatóhelyettes fűzte to­vább. — Á csooortos bevetésnek persze más pozitívumai is van­nak. Aratási bizottságunknak minden szövetkezetben van megbízottja, aki ügyel arra, ho.gv a szem veszteség a lehe­tő legkisebb legven. A gépek csoportos bevetése az ő mun­káját is eredményesebbé teszi. Uigvariakkor a csoportos mun­kánál a nillanatnvi helyzetnek megfelelően a gének gvors át­helyezése is lehetséges. Ha mondtuk egv helyi zápor vala­hol lehetetlenné teszi az ara­tást. az eró'sz géooarkot átve­zényelhetjük egv másik helyre. ..Aratási kerékasztalunk“ so­rán még továbbiakat is meg­tudtam. A begyűjtési munkák eredménvessége érdekében iá- rásszerte széles körű szocia­lista mnnkaversenv bontakozott ki, melynek keretében értéke­lik az elért hektárhozamokat, figyelembe véve az utolsó há­rom év eredményeit. Ugyan­csak a feltételek közé tartoz­nak az eladási tervek és a vál­lalt kötelezettségek maradékta­lan teljesítése, akárcsak az aratási munkák gyors és vesz­teség nélküli elvégzése. Az aratási bizottság rendsze­resen ülésezik, az aratási ered­ményekről híranyagot ad ki, az elvégzett munkát és a legjobb aratókat pedig rendszeresen ér­tékelni fogta. Nem feledkeztek meg a tűzvédelmi intézkedések­ről sem, az aratóknak pedig járásszerte „géphez“ viszik a meleg ételt és a hűsítő italo­kat. És végül, ami az elmondot­tak után szinte törvényszerű, az alapos és részletes felkészü­lés alapján egyértelműen csat­lakoztak a lévai felhíváshoz, annál Is inkább, mivel mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a termést az egész járás­ban a leható leggyorsabban és szemveszteség nélkül takarít­hassák be. EGRI FERENC Bár az időjárás nem az „év­szaknak megfelelő“, nincs még igazi kánikula, mégis itt az aratás. A nagykürtös! járásban is megsárgult a gabona, a kom­bájnok készen állnak, hogy a gazdagnak ígérkező termést minél gyorsabban és minél ki­sebb veszi őséggel betakarítsák. Az aratási előkészületekről Selský Michal, a járási mező­gazdasági igazgatóság főagro- nómusa tájékoztat. — Járásunkban 14 000 ha ga­bonafélét kell learatni. Ebből 9483 ha a búza, 3387 ha az ár­pa és 234 ha a zab. A legna­gyobb vetésterülettel a Závadai Efsz rendelkezik, de jelentős a Veľký KrtfS-i (Nugykürtösi) ÁG, valamint a Kamenné Kosiliy-i (K szí) Efsz vetésterülete is. A gaoona jó termést ígér, átlag 38—39 mázsa hektárhozamra van kilátás, örvendetes tény, hogy az idei aratást a ledőlt gabona nem nehezíti, hiszen a learatásra váró terület 70 szá­zalékán a gabona „talpon vár­ja“ a kaszál. A járásban először a Szécsénkei (IpoJymente) Etsz kezdi meg az aratást, de ott is csak július 15-e után vonulnak ki a gépek a gabonaföldekre. — Hány kombájn végzi majd az idei aratást? — Mezőgazdasági üzemeink 102 kombájnnal rendelkeznek, a Nagykürtösi Gtá-nak 28 kom. Jönnek a kisegítő kombájnok, hogy meggyorsítsák az aratást (Böjtös jános felvétele) bájnja van. Ezeket az el­múlt hónapokban aprólékosan ellenőrizték, a hibákat kijaví­tották, így most valamennyi üzemképes állapotban várja az aratás megkezdését. Igaz. ki­sebb alkatrészhiány most is van, de az nem befolyásolja a gépek csatasorba állítását. Persze nemcsak saját kom­bájnjaink végzik majd az ara­tást. Mint minden évben, az idén is kisegítenek más járá­sok mezőgazdasági üzemel, gtá-i. A martini, Banská Byslri- ca-i Žiar nad Hronom-i, cad- cai, Šumperki járásból összesen 84 kombájn érkezik járásunk ba. Egy kombájnra így kb. 72 ha gabona learatása vár. Az üzemek a gabona szállí­tását is jól megszervezték. Az előző évekhez hasonlóan a ga­bona tárolásánál várhatók ki­sebb problémák. Kevés a mag­tár, így néhány üzemben rög­tönzött tárolók létesítésével kell megoldani a felmerülő problémát. A Járási Mezőgazdasági Igaz. gatóság az üzemek vezetőivel járási méretű tanácskozáson vi­tatta meg az idei aratással kap­csolatos problémákat. A közös felkészülés minden bizonnyal elősegíti az idei aratás gyors és eredményes elvégzését. BÖJTÖS JÁNOS A HADSEREG SZEREPE A CSKP KATONAPOLITIKÁJA A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉSBEN f A Szlovák Nemzeti Felkelés úgy íródott bp az európai népek antifasiszta harcának történetébe, mint az egyik legtömegesebb megmozdulás. A fegyveres felkelésnek, mint a nemzeti felszaba­dító lxar' kicsúcsosodásának gondolata Csehszlovákia Kommu­nista Vártiát illeti meg, amely a nemzeti felszabadító harc kez­detétől fogva számolt ezzel u lehetőséggel. Az SZLKP ötödik il­legális központi vezetésének érdeme, hogy kidolgozta az össz népi fegyveres felkelés konkrét tervét. A lenini elvek alkalmazása Az SZLKP katonapolitikája a felkelés előkészítése időszaká­ban Szlovákia társadalma és a szlovák hadsereg fejlődése elemzéséből, illetve a szlová kiai ellenállás lehetőségeiből, valamint a keleti fronton ki­alakult helyzetből indult ki, te­kintetbe véve, hogy a Vörös Hadsereg milyen segítséget tud nyújtani a szlovákiai ellenál­láshoz. Ezzel kapcsolatban az SZLKP vezetése alkotó módon alkalmazta a Kommunista In- ternacionálé Végrehajtó Bi­zottságának az 1943. januári határozatában lefektetett irányelveket. A forradalom és a fegyveres felkelés marxista— leninista elméletéből tudjuk, milyen fontos szerepet tulaj­donított Lenin a hadseregnek. „A felkelés jelszava — mon­dotta — a kérdés megoldásá­nak jelszava anyagi erővel — és a jelenlegi európai helyzet­ben ez a katonai erő.“ A moszkvai felkeléssel kapcso­latban 1905-ben ezt írta: „Ha a forradalom nem lesz töme­ges, és nem terjed át a had­seregre, szó sem lehet komoly harcról.“ Ezért az SZLKP ötödik ille­gális központi vezetése nagy gondot fordított arra, hogy megnyerje a szlovák hadsereg demokratikus és antifasiszta gondolkodású tisztjeit és ka­tonáit, Mi volt a helyzet a hadseregben Az 1943-as esztendőben már igen sok jele mutatkozott an­nak, hogy a szlovák hadsereg nagy része nem hajlandó har­colni Tisoért és Hitlerért, a Szovjetunió ellen, hanem ellen­kezőleg, hogy hajlandó kiven­ni részét a Németország és a bratislavai bábkormány elleni küzdelemből. Ezt bizonyította, hogy szlovák katonák és egész egységek átálltak a szlovák partizánok és a Vörös Hadse­reg oldalára. A legjelentőseb­bek közé tartozik ezen akciók közül, hogy a szlovák gyors­hadosztálynak egy gyalogos százada 1943. januárja végén a Kaukázusban átállt a Vörös Hadsereg oldalára, továbbá, hogy a biztosító hadosztály ka­tonáinak egy csoportja Ján Ná­lepka százados vezetésével 1943 májusában Belorussziában átment a szovjet partizánok­hoz, továbbá az első gyalogos hadosztály 2800 katonája és tisztje 1943 október végén Me- litopolnál átállt a szovjet had­sereg oldalára. Ezzel jelentő­sen megerősödött azoknak a katonáknak a száma, akikből meg lehetett alakítani az első csehszlovák katonai egysége­ket a Szovjetunióban. Megállapodás katonai központ létrehozására Az illegális Szlovák Nemzeti Tanács vezetői 1944 januárjától kezdődően tárgyalásokat foly­tattak a tisztekkel, és sike­rült létrehozni egy megállapo­dást katonai központ megala­kításáról, amely kezdte keres­ni a megbízható tiszteket, s ezeket a felkelők helyőrségei nek parancsnokaivá jelölte ki a felkelés idejére. 1944 áprilisának végén sike­rült megnyerni egy, a Ján" Go- lian alezredes körül tömörült csoportot. Golian akkor a Banská Bystrica-i hadtestpa- rancsnokság törzskari főnöke volt. Az 1944. április 26-án le­folyt tanácskozáson tájékoztat­ták a felkelés terveiről és fel­kérték, hogy dolgozzon ki ka­tonai tervet és készítse elő a hadsereget ennek végrehajtá­sára. Ugyanakkor felszólítot­ták, hogy adjon fegyvereket és lőszert a partizánok felfegy­verzésére és működjék együtt az abban az időben sorra ala­kuló illegális nemzeti bizottsá­gokkal. Golian, akit már ko­rábban a szlovákiai katonai ellenállás parancsnokává jelölt ki Beneš, megígérte, az együtt­működést és hogy aláveti ma­gát a Szlovák Nemzeti Tanács­nak. Körülötte alakult ki az­után a katonai központ, mint a felkelő hadsereg legfőbb el­lenállási szerve. jóllehet a katonai központ politikailag elismerte a Szlo­vák Nemzeti Tanácsot, „de ka­tonai dolgokban“ afelé hajlott, hogy Benešnek mint az újjá­születő köztársaság elnökének és hadseregfőparancsnoknak vesse alá magát. Mível a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak és az SZLKP illegális központi veze­tésének, valamint a másik ol­dalon Benešnek eltérőek voltak a nézetei a hadsereg szerepé­ről az előkészített felkelésben, a hadsereg képviselői nem voltak mindig határozottak és cselekedettek nem voltak egy­értelműek, amint arra a szél­sőségesen feszült helyzetben és közvetlenül a fegyveres an­tifasiszta ellenállás kitörése előtt szükség lett volna. A Szlovák Nemzeti Tanács­nak alávetett katonai központ ennek ellenére meghiúsította Beneš elképzeléseit a hatalom átvételéről, a szlovák hadsereg segítségéről, közvetlenül a fel­szabadító hadsereg megérkezé­se előtt, mely hatalomátvétel­nek a kommunisták és a nép- tömegek részvétele nélkül kel­lett volna megtörténnie, hogy ily módon visszaállíthassák a München előtti állapotokat Szlovákiában és egész Cseh­szlovákiában. Benešnek és szlovákiai híveinek szándékai jelentősen komplikálták a Szlovák Nemzeti Felkelés ka­tonai előkészületeit, s végül egész lefolyását. A tervek összehangolása — két változat 1944 nyarának elején már széles méreteket öltött Szlová kiában az ellenállási mozga­lom. A felkelés katonai elő­készítésének koncepcióját a Szlovák Nemzeti Tanács és a katonai központ közös értekez­leteken dolgozta ki, majd vé­gül ezeket a terveket az 1944 júliusában a Čremo.šnéban megtartott tanácskozáson rög­zítették. Ez az értekezlet meg­mutatta, hogy a Szlovák Nem zeti Tanács döntő tényezővé lett a hadsereg fegyveres fel­kelésének előkészítésében. így fokozatosan konkrét tettekké kezdett érni a Szlovák Nem­zeti Felkelés reális koncepció­ja, amely a hadseregnek a tö­meges partizán- és népi moz­galommal való összehangolá­sán alapult, s amely felkelés nek vezető ereje a kommunis­ta párt volt, irányító hatalmi szervei pedig a Szlovák Nem­zeti Tanács, valamint a helyi néphatalmi szervek — a for­radalmi nemzeti bizottságok. A katonai központ által ki­dolgozott kerettervet az ille­gális Szlovák Nemzeti Tanács 1944. június 29-én megtartott bratislavai ülésén hagyta jóvá. A felkelés terve számított a szlovák hadsereg, a partizánok és a polgári ellenállási szervek közreműködésére. Két legvaló­színűbb variáns jöhetett számí­tásba. Az első arra vonatko­zott, hogy a felkelés kezdetét az ellenállás hazai vezetése szabja meg, ezt megelőzően megállapodva a szovjet hadse­reg együttműködéséről és rész­vételéről. Ez az aktuális va­riáns kulcsszerepet szánt a két kelet-szlovákiai hadosztály­nak. Számítottak arra, hogy ez a két hadosztály beengedi a szovjet hadsereget, amely gyors hadművelettel megszállja Szlovákiai területének jelentős részét. Továbbá Közép-Szlová- kiában, a Zvolen—Banská Byst­rica—Brezno városok alkotta úgynevezett stratégiai három­szögben kellett volna összevon­ni nagyobb katonai . erőket; ezek feladata lett volna Szlo­vákia területének védelme a Vörös Hadsereg megérkezéséig. A felkelés szervezői úgy vél­ték, hogy ennek a variánsnak a megvalósításával a szovjet csapatok nagy stratégiai sike­reket érhetnek el az igen ne­héz terepen. A másik variáns abból in­dult ki, hogy a német csupa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom