Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-04 / 130. szám, kedd

Eredmények és problémák Jegyzetek az idei Jókai-napokról Fiatal tehetségek találkozója Az idei Prágai Tavasz eseményei Már harmadik hete tart a fesztivál, harmadik hete ad­nak egymásnak randevút Prá­gában neves előadóművészek és zenekarok a világ minden tájáról. Az eddig leglátogatottabb rendezvény Václav Hudeček fiatal, de máris világszerte el­ismert cseh hegedűművész hangversenye volt. Hudeček 1971. óta Dávid Oistrach ta­nítványa, repertoárját az ő felügyelete alatt gyakorolja. Mostani koncertjén főleg Dvo­rak Hegedűversenyének tol­mácsolásával ragadtatta el hallgatóit. A közönség és a kritikusok egybehangzó véle­ménye szerint a harmadik té­tel (Allegro giocosa) előadá­sával bizonyította leginkább képességeit: könnyedségét. Václav Hudeček nagyszerű technikai fölké­szültségét. A Cseh-Filharmo- nikusok Václav Neumann ve­zényletével tökéletes harmó­niában voltak a szólistával, fi­nom érzékenységgel festve alá annak játékát. Az est fo­lyamán bemutatták még két cseh kortárs zeneszerző 5. Lucky Otleto per archi című müvét, valamint V. Dobtáš II. szimfóniáját. Az 1974-es Prágai Tavaszt a nagy tehetségű fiatal elő­adóművészek találkozójának is lehetne nevezni. A 22 éves Hudeček után nem hagyhat­juk említés nélkül, sőt ki kelj emelnünk a 24 éves ameri­kai Garrick Ohlsson zongora- művészt. A Cseh Filharmoni­kusok közreműködésével le zajlott nagyszerű koncertjét még két nagysikerű szólóest követte. Első szólóestjét Haydn rö­vid D-dur szonátájával kezd­te mintegy ujjgyakorlatként, majd Muszorgszkij Egy kiállt tás képei című művének egé­szen kiváló tolmácsolásával bizonyította, hogy nemcsak a világ egyik legjobb Cho- pin-tolmácsolója, hanem ava­tott megszólaltatója más mű­veknek is. Nagyszerű frazí­rozása, briliáns technikája, mindamellett mély zenei át­élése szinte vizuálissá tették a művet. A szünet után elő­adott Chopin mintatűrök tol­mácsolásával egészen kivéte­les tehetségéről győzte meg hallgatóit. Második előadóest­jét újra zsúfolásig iríegteit nézőtér előtt tartotta, ha le­het, még nagyobb sikerrel. Méltán állította egyik prágai kritikusa, hogy Ohlssonnak játékáról ítélve három keze van. A Prágai Kamarazenekar fellépésén újra tanújelét ad­ta stiláris gazdagságának, egységes zenei kifejezőkész­ségének. Nemcsak a barokk és klasszikus művek avatott toimácsolói: ezt bizonyítot­ták Rezáč kor társ cseh zene­szerző Hat hegedűmű című kompozíciójának helyesen ér­telmezett Interpretálásával. A hangverseny szólistája Paul Badura-Skoda Mozart Es-dur koncertjének előadásától töb­béit vártunk, mint zenei kor­rektséget. A ráadásként ját­szott Mozart d-moll koncertjé­nek eljátszásával azonban megcsillogtatta tehetségét. A fesztivál első felének kf- ség kívül egyik kiemelkedő eseménye volt a londoni Royal Philharmonic Orchestra fellépése. Négy évvel ezelőtt vendégszerepeit Prágában elő­ször ez a nagyszerű együt­tes. Az angol együttes vezető karnagya tíz éve a német Rudolf Kempe. Weber Oberon nyitányát hallottuk elsőként kedvesen romantikus előadás­ban, majd Martinü 1. gordon­kaversenye következett a szá­munkra eddig ismeretlen né­met Angelica May magas színvonalú tolmácsolásában. Hangszerének varázsos hang­ja, csodálatra méltó virtuozi­tása a legjobb gordonk imü- vészek rangjára emeli. Marti­nü művének tolmácsolásával megérdemelt szakmai- és kö­zönségsikert aratott. Az est befejező száma Beethoven Eroica szimfóniája volt. Ru­dolf Kempe megmutatta, hogy lehet egy ilyen „népszerű“ művet újjávarázsolni, újra fel­fedezni és felfedeztetni, iga­zi beethoveni nagyságra emel­ni. A Prágai Szimfonikus Zene­kar koncertjének két külföldi vendégművésze is volt. A fia­tal román karmester Antoni Witt Mozart Prágai szimfóniá­ját dinamikusan, kifejezően vezényelte. Az est szólistája a Prágai Zeneművészeti Főisko­la volt növendéke, Yuriko Ku~ ronuma japán hegedőművész­nő Suk Szimfónia hegedűre és zenekarra című művét figye­lemre méltóan játszotta, ész­revehető volt azonban a kar­mester és szólista nem egé­szen azonos műértelmezése. Csajkovszkij Francesca da Ri- mini című szimfonikus költe­ményének megszólaltatásával Witt nagy elismerést aratott. Kerülve a fölösleges pátoszt, harmonikusan, nagyszerű íz­léssel, s ami véleményem sze­rint rá legjellemzőbb, elegán­san vezényelt. A fesztivál harmadik nagy­szerű gordonkaművésze az ugyancsak fiatal Frederic Lo- deon volt. A rokonszenves francia művész tavaly mutat­kozott be először a fesztivál közönségének. Akkori sikere alapján az idén újabb meghí­vást kapott. Szólóestjén Alfréd Holeček cseh zongora- művész kísérel évRl Martinü, Rudolf Kempe Debussy és Prokofjev szoná­tákat adott elő, meglepő ze­nei átéléssel, nagyszerű tech­nikával. Meg kell még említenünk Gisella May német sanzon­énekesnő és színésznő a fesz­tivál műsorában érdekes szín­foltot jelentő matinéját. A neves eiőadóművésznő Bertolt Brecht szövegére komponált, főleg háborúellenes dalokat adott elő mély drámai átélés­sel. Nem hagyhatjuk említés nélkül az őt kísérő együt­test. Mindvégig nagyszerű ér­zékkel kísérték a művésznőt, kellőképp a háttérben marad­va, mégis tökéletesen kiegé­szítve annak előadását CSABA GYÖRGYI Néhány nappal ezelőtt Komárnóban (Komáromban) befeje­ződött legjobb műkedvelőink és műkedvelő együtteseink idei országos seregszemléje, a XI. főkai-napok. Az ünnepségsoro­zatot a rendező szervek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfor­dulójának a jegyében rendezték meg, s ez a tény méltókép­pen visszatükröződött a seregszemle műsorának az összeállí­tásában. A szereplőket a kultúra iránti szeretet, és a lelkese­dés fűtötte, előadásaik szinte minden esetben tehetségről és rátermettségről tanúskodtak. Nem célunk, hogy a fellépéseket külön-külön értékeljük — ezt a zsűri már megtette —, csu­pán néhány általunk fontosnak tartott észrevételt említünk meg. Hosszú idő után először került sor arra, hogy a szava­tok és a próza­mondók orszá­gos versenyét három kerületi verseny előzte meg. Ez a vál­tozás ú] színt jelentett a Jó- kai-napok mű­sorában. Az I. —IV. kategóriá­ban a korábbi évekhez viszo­nyítva az idén kevesebb — mintegy — 40 szavaló és pró­zamondó versenyzett, azonban a mennyiség csökkenése — ha nem is minden kategóriában egyértelműen — a minőség ja­vulását eredményezte. A szö­vegválasztásban tükröződött a szavalók és a prózamondók életkorának, valamint a Szlo­vák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulójának a figyelem­be vétele, s a jól megválasz­tott szövegek biztosították a verseny műsorának változatos­ságát és sokszínűségét. A ver­sek és a prózai szövegek tol­mácsolása többnyire a monda­nivaló megértéséről tanúsko­dott, azonban néhány esetben fogyatékosságot észlelhettünk a tanulók légzéstechnikájában és kiejtésében is. A versenyzők közül legjobbakként a vásárúti Kálmán Zsuzsannát és Vontsze- mű Henriettát, továbbá a ko­márnói Horváth Zsuzsannát és a somorjai Szűcs Adrient, vala­mint a košicei Mislay Editet említhetjük, de a többieket is dicséret illeti. Bábegyütteseink az idei J6- kai-napokon kaptak először or­szágos főrumot. Nagy részük az utóbbi két évben alakult, ezért a seregszemlét megelőzően kí­váncsian vártuk, miiyen lesz bemutatkozásuk. Figyelembe véve, hogy kezdő csoportokról van szó — elmondhatjuk: a fesztiválon részt vett 5 úttörő együttes, mely a műsort elég­gé zsúfolttá tette, nem okozott csalódást. A legkisebbek szóra­koztatásában és nevelésében nagy szerepet játszó, népbal] a- dákból, népdalokból és mesék­ből szőtt műsoraik színpadi művekké érettek, előadásaik ígéretesek voltak, ötletes dísz­letek és bábok, valamint szép színpadi beszéd jellemezte pél­dául a Jahodnái (Eperjesi) Alapiskola első díjat nyert „Nyírfácska“ és a Dunajská Streda-i Vajanský utcai Alapis­kola második helyen végzett „Sázszorszép“ bábegyüttesének előadását, bár az utóbbinak a műsorában a beszéd és a moz­gás nem minden esetben alko­tott megfelelő egységet. Sike­res volt a bábok „kombinálása" is az élő emberekkel, amit a Hurbanovói (Ógyallai) Alapis­kola harmadik helyre került „Aranyfácán“ bábegyüttese nép­viseleti ruhába öltözött tagjai­nak az előadásán láthattunk, viszont a keretjátékuk befeje- zetlensége és a többi bábegyüt­tes sztereotip játéka a lelkiis­meretes munka elismerése mel­lett bizonyos hiányérzetet is keltett bennünk. A látottak alapján elmondhat­juk, hogy a bábmozgalom fel­lendülőben van, azonban szük­séges, hogy a vezetők tovább gyarapítsák ismereteiket, és ta­pasztalatokra tegyenek szert. A Jókal-napokon már évek óta az irodalmi színpadok mű­sorai iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. így volt ez az idén is. A zsúfolásig A Hurbanovói (Ógyallai) Alapiskola „Arany­fácán“ bábegyüttese az El kéne indulni... cí­mű népballadát adta elő. megtelt Szakszervezetek Házá­ban 9 irodalmi színpad 10 elő­adásának tapsolhatott a lelkes közönség. A nagy érdeklődés titka elsősorban abban rejlik, hogy irodalmi színpadjaink esz­mei és művészi szempontból az utóbbi években aránylag magas színvonalat értek el. Az elmúlt napokban látott bemutatókkal kapcsolatban elsősorban a mű­sorok tartalmát, eszmei mon­danivalóját kell kiemelnünk. Általában pozitívan kell érté­kelnünk a műsorösszeállítást, a rendezést, a díszletek megvá­lasztását és a szereplők telje­sítményét is. Oj műfajt, pon­tosabban a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatos pódium­játékot láthattunk a dunaszer­dahelyi „Fókusz" előadásában, Dózsa György mezítlábas sere­gét varázsolta elénk a nyáras­di „Sarló" Lőrincz Gyula grafi­káinak a felhasználásával, ma­radandó élményt kellően hatott ránk a búcsi „Lantnak“ a kü­lönböző szempontok precíz be­tartásán alapuló előadása, szép színpadi képekkel keltette fel figyelmünket a nemrég újjáala­kult košicei „Szép Szó“, szug- geszlívan hatott ránk az ipoly- sági „József Attila“ és a Ko­márnói Gépipari Középiskola diákotthona melleit működő irodalmi színpad műsorának Bgy-egy részlete, és sorolhat­nánk még tovább azokat a jel­legzetes vonásokat, amelyek a seregszemle színvonaláról ta­núskodnak. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy itt-ott fogya­tékosságok is előfordultak. Na­A színjátszó csoportok fesz­tiválján elsősorban az együtte­sek igényes darabválasztására figyelhettünk fel. A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének színjátszó együttese, amely ed­dig főleg zenés vígjátékokkal, könnyűműfajú darabokkal ara­tott sikereket, most a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jához méltó drámával jelent­kezett. A CSEMADOK rima­szombati helyi szervezetének színjátszói Tóth Ernő cigány- problémával foglalkozó „Tör­lesztés“ című drámáját adták elő. Ugyancsak hazai szerző művét adtak elő a CSEMADOK komárnói helyi szervezete és a Szakszervezetek Háza mellett működő színjátszó csoport tag­jai is. A CSEMADOK Kráfová nad Váhom-i (vágkirályfai) színjátszó együttese, mely a galántai járásból elsőként vett részt a jókai-napokon, igényes pszichológiai drámát, a Kolá- rovói (Gútai) Városi Művelődé­si Otthon magyar színjátszó együttese a polgári társadalom erkölcsét bíráló vígjátékot mu­tatott be. Külön említést érde­mel a CSEMADOK Dunajská Streda-i helyi szervezetének Paksi Lászlóné vezette színját­szó csoportja, amely mint ed­dig minden évben, az idén is mai tárgyú, elkötelezett darab­bal vett részt a Jókai-napokon, de meg kell említenünk a ne- svadyi Inaszvadi) gyermekszín­játszó csoportot is, amely lehe­tőségein belül megfelelő mese­játékot választott. A szerzők szándéka és a ren­dezők koncepciója a legtöbb esetben szerencsésen találko­zott — például a vágkirályfai- ak előadásában —, de néhány részletben akadt példa az ellen­kezőjére is. Pozitívumként kell megemlítenünk, hogy a szerep­lők — szinte kivétel nélkül — otthonosan mozogtak a színpa­don, és ez rajtuk kívül a ren­dezőket is dicséri. Megelégedéssel nyugtázhat­juk, hogy az együttesekben több új arcot fedeztünk fel, s iáttunk néhány kitűnő egyéni alakítást is. Itt mindenekelőtt a komárnói Blaskó Nórát és a vágkirályfai Morovics Imrét említjük, de elismeréssel szól­hatunk a komáromi Lüwinger Lászlóról, az érsekújvári Zá- horszky Elemérről, a dunaszer­dahelyi László Máriáról és Soós Lajosról, a rimaszombati Fodor Zsuzsannáról, a gúlái Szépe Ka­talinról és Holubek T.ászlóról is. Végezetül dicsérettel kell szólnunk a rendező szervekről, A topolnikyi (nyárasdi) „Sarló“ irodalmi színpad Dózsa György­ről, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezéralakjáról emléke­zett meg szóban és képben. (Foto: Tóthpál Gyula) gyobb súlyt kellett volna pl. helyezni a hibátlan szövegmon­dásra a „Fókuszban“ és a „Sar­lóban“, a műsorösszeállításra és a rendezésre is a „Szép Szó­ban“, a rendezésre a Komárnói Gépipari Középiskola diákott­hona mellett működő irodalmi színpadban és a világos vonal- vezetésre a „József Attila“ mű­sorának az összeállításában. összegezésként elmondhatjuk, hogy irodalmi színpadjaink elő­adásainak színvonala az utóbbi években látott előadásokhoz vi­szonyítva nem csökkent. A mű­sorösszeállítással kapcsolatos tevékenységük tudatosabbá vált. elsősorban a bratislavai Nép­művelési Intézet nemzetiségi osztályának a dolgozóiról, akik igényes műsort állítottak össze az országos seregszemlére. Kü­lön elismerés illeti őket a cél­tudatos műsorpolitikáért, a ha­zai szerzők támogatásáért, va­lamint a színvonalas kisakadé- miák, a kiállítások és az iro­dalmi szemináriumok rendezé­séért, mellyel jelentős mérték­ben hozzájárultak a rendezvé­nyen részt vett népművelést dolgozók és műkedvelők isme­reteinek a gyarapításához TÖZSÉR LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom