Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-04 / 130. szám, kedd
Eredmények és problémák Jegyzetek az idei Jókai-napokról Fiatal tehetségek találkozója Az idei Prágai Tavasz eseményei Már harmadik hete tart a fesztivál, harmadik hete adnak egymásnak randevút Prágában neves előadóművészek és zenekarok a világ minden tájáról. Az eddig leglátogatottabb rendezvény Václav Hudeček fiatal, de máris világszerte elismert cseh hegedűművész hangversenye volt. Hudeček 1971. óta Dávid Oistrach tanítványa, repertoárját az ő felügyelete alatt gyakorolja. Mostani koncertjén főleg Dvorak Hegedűversenyének tolmácsolásával ragadtatta el hallgatóit. A közönség és a kritikusok egybehangzó véleménye szerint a harmadik tétel (Allegro giocosa) előadásával bizonyította leginkább képességeit: könnyedségét. Václav Hudeček nagyszerű technikai fölkészültségét. A Cseh-Filharmo- nikusok Václav Neumann vezényletével tökéletes harmóniában voltak a szólistával, finom érzékenységgel festve alá annak játékát. Az est folyamán bemutatták még két cseh kortárs zeneszerző 5. Lucky Otleto per archi című müvét, valamint V. Dobtáš II. szimfóniáját. Az 1974-es Prágai Tavaszt a nagy tehetségű fiatal előadóművészek találkozójának is lehetne nevezni. A 22 éves Hudeček után nem hagyhatjuk említés nélkül, sőt ki kelj emelnünk a 24 éves amerikai Garrick Ohlsson zongora- művészt. A Cseh Filharmonikusok közreműködésével le zajlott nagyszerű koncertjét még két nagysikerű szólóest követte. Első szólóestjét Haydn rövid D-dur szonátájával kezdte mintegy ujjgyakorlatként, majd Muszorgszkij Egy kiállt tás képei című művének egészen kiváló tolmácsolásával bizonyította, hogy nemcsak a világ egyik legjobb Cho- pin-tolmácsolója, hanem avatott megszólaltatója más műveknek is. Nagyszerű frazírozása, briliáns technikája, mindamellett mély zenei átélése szinte vizuálissá tették a művet. A szünet után előadott Chopin mintatűrök tolmácsolásával egészen kivételes tehetségéről győzte meg hallgatóit. Második előadóestjét újra zsúfolásig iríegteit nézőtér előtt tartotta, ha lehet, még nagyobb sikerrel. Méltán állította egyik prágai kritikusa, hogy Ohlssonnak játékáról ítélve három keze van. A Prágai Kamarazenekar fellépésén újra tanújelét adta stiláris gazdagságának, egységes zenei kifejezőkészségének. Nemcsak a barokk és klasszikus művek avatott toimácsolói: ezt bizonyították Rezáč kor társ cseh zeneszerző Hat hegedűmű című kompozíciójának helyesen értelmezett Interpretálásával. A hangverseny szólistája Paul Badura-Skoda Mozart Es-dur koncertjének előadásától többéit vártunk, mint zenei korrektséget. A ráadásként játszott Mozart d-moll koncertjének eljátszásával azonban megcsillogtatta tehetségét. A fesztivál első felének kf- ség kívül egyik kiemelkedő eseménye volt a londoni Royal Philharmonic Orchestra fellépése. Négy évvel ezelőtt vendégszerepeit Prágában először ez a nagyszerű együttes. Az angol együttes vezető karnagya tíz éve a német Rudolf Kempe. Weber Oberon nyitányát hallottuk elsőként kedvesen romantikus előadásban, majd Martinü 1. gordonkaversenye következett a számunkra eddig ismeretlen német Angelica May magas színvonalú tolmácsolásában. Hangszerének varázsos hangja, csodálatra méltó virtuozitása a legjobb gordonk imü- vészek rangjára emeli. Martinü művének tolmácsolásával megérdemelt szakmai- és közönségsikert aratott. Az est befejező száma Beethoven Eroica szimfóniája volt. Rudolf Kempe megmutatta, hogy lehet egy ilyen „népszerű“ művet újjávarázsolni, újra felfedezni és felfedeztetni, igazi beethoveni nagyságra emelni. A Prágai Szimfonikus Zenekar koncertjének két külföldi vendégművésze is volt. A fiatal román karmester Antoni Witt Mozart Prágai szimfóniáját dinamikusan, kifejezően vezényelte. Az est szólistája a Prágai Zeneművészeti Főiskola volt növendéke, Yuriko Ku~ ronuma japán hegedőművésznő Suk Szimfónia hegedűre és zenekarra című művét figyelemre méltóan játszotta, észrevehető volt azonban a karmester és szólista nem egészen azonos műértelmezése. Csajkovszkij Francesca da Ri- mini című szimfonikus költeményének megszólaltatásával Witt nagy elismerést aratott. Kerülve a fölösleges pátoszt, harmonikusan, nagyszerű ízléssel, s ami véleményem szerint rá legjellemzőbb, elegánsan vezényelt. A fesztivál harmadik nagyszerű gordonkaművésze az ugyancsak fiatal Frederic Lo- deon volt. A rokonszenves francia művész tavaly mutatkozott be először a fesztivál közönségének. Akkori sikere alapján az idén újabb meghívást kapott. Szólóestjén Alfréd Holeček cseh zongora- művész kísérel évRl Martinü, Rudolf Kempe Debussy és Prokofjev szonátákat adott elő, meglepő zenei átéléssel, nagyszerű technikával. Meg kell még említenünk Gisella May német sanzonénekesnő és színésznő a fesztivál műsorában érdekes színfoltot jelentő matinéját. A neves eiőadóművésznő Bertolt Brecht szövegére komponált, főleg háborúellenes dalokat adott elő mély drámai átéléssel. Nem hagyhatjuk említés nélkül az őt kísérő együttest. Mindvégig nagyszerű érzékkel kísérték a művésznőt, kellőképp a háttérben maradva, mégis tökéletesen kiegészítve annak előadását CSABA GYÖRGYI Néhány nappal ezelőtt Komárnóban (Komáromban) befejeződött legjobb műkedvelőink és műkedvelő együtteseink idei országos seregszemléje, a XI. főkai-napok. Az ünnepségsorozatot a rendező szervek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a jegyében rendezték meg, s ez a tény méltóképpen visszatükröződött a seregszemle műsorának az összeállításában. A szereplőket a kultúra iránti szeretet, és a lelkesedés fűtötte, előadásaik szinte minden esetben tehetségről és rátermettségről tanúskodtak. Nem célunk, hogy a fellépéseket külön-külön értékeljük — ezt a zsűri már megtette —, csupán néhány általunk fontosnak tartott észrevételt említünk meg. Hosszú idő után először került sor arra, hogy a szavatok és a prózamondók országos versenyét három kerületi verseny előzte meg. Ez a változás ú] színt jelentett a Jó- kai-napok műsorában. Az I. —IV. kategóriában a korábbi évekhez viszonyítva az idén kevesebb — mintegy — 40 szavaló és prózamondó versenyzett, azonban a mennyiség csökkenése — ha nem is minden kategóriában egyértelműen — a minőség javulását eredményezte. A szövegválasztásban tükröződött a szavalók és a prózamondók életkorának, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulójának a figyelembe vétele, s a jól megválasztott szövegek biztosították a verseny műsorának változatosságát és sokszínűségét. A versek és a prózai szövegek tolmácsolása többnyire a mondanivaló megértéséről tanúskodott, azonban néhány esetben fogyatékosságot észlelhettünk a tanulók légzéstechnikájában és kiejtésében is. A versenyzők közül legjobbakként a vásárúti Kálmán Zsuzsannát és Vontsze- mű Henriettát, továbbá a komárnói Horváth Zsuzsannát és a somorjai Szűcs Adrient, valamint a košicei Mislay Editet említhetjük, de a többieket is dicséret illeti. Bábegyütteseink az idei J6- kai-napokon kaptak először országos főrumot. Nagy részük az utóbbi két évben alakult, ezért a seregszemlét megelőzően kíváncsian vártuk, miiyen lesz bemutatkozásuk. Figyelembe véve, hogy kezdő csoportokról van szó — elmondhatjuk: a fesztiválon részt vett 5 úttörő együttes, mely a műsort eléggé zsúfolttá tette, nem okozott csalódást. A legkisebbek szórakoztatásában és nevelésében nagy szerepet játszó, népbal] a- dákból, népdalokból és mesékből szőtt műsoraik színpadi művekké érettek, előadásaik ígéretesek voltak, ötletes díszletek és bábok, valamint szép színpadi beszéd jellemezte például a Jahodnái (Eperjesi) Alapiskola első díjat nyert „Nyírfácska“ és a Dunajská Streda-i Vajanský utcai Alapiskola második helyen végzett „Sázszorszép“ bábegyüttesének előadását, bár az utóbbinak a műsorában a beszéd és a mozgás nem minden esetben alkotott megfelelő egységet. Sikeres volt a bábok „kombinálása" is az élő emberekkel, amit a Hurbanovói (Ógyallai) Alapiskola harmadik helyre került „Aranyfácán“ bábegyüttese népviseleti ruhába öltözött tagjainak az előadásán láthattunk, viszont a keretjátékuk befeje- zetlensége és a többi bábegyüttes sztereotip játéka a lelkiismeretes munka elismerése mellett bizonyos hiányérzetet is keltett bennünk. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy a bábmozgalom fellendülőben van, azonban szükséges, hogy a vezetők tovább gyarapítsák ismereteiket, és tapasztalatokra tegyenek szert. A Jókal-napokon már évek óta az irodalmi színpadok műsorai iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. így volt ez az idén is. A zsúfolásig A Hurbanovói (Ógyallai) Alapiskola „Aranyfácán“ bábegyüttese az El kéne indulni... című népballadát adta elő. megtelt Szakszervezetek Házában 9 irodalmi színpad 10 előadásának tapsolhatott a lelkes közönség. A nagy érdeklődés titka elsősorban abban rejlik, hogy irodalmi színpadjaink eszmei és művészi szempontból az utóbbi években aránylag magas színvonalat értek el. Az elmúlt napokban látott bemutatókkal kapcsolatban elsősorban a műsorok tartalmát, eszmei mondanivalóját kell kiemelnünk. Általában pozitívan kell értékelnünk a műsorösszeállítást, a rendezést, a díszletek megválasztását és a szereplők teljesítményét is. Oj műfajt, pontosabban a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatos pódiumjátékot láthattunk a dunaszerdahelyi „Fókusz" előadásában, Dózsa György mezítlábas seregét varázsolta elénk a nyárasdi „Sarló" Lőrincz Gyula grafikáinak a felhasználásával, maradandó élményt kellően hatott ránk a búcsi „Lantnak“ a különböző szempontok precíz betartásán alapuló előadása, szép színpadi képekkel keltette fel figyelmünket a nemrég újjáalakult košicei „Szép Szó“, szug- geszlívan hatott ránk az ipoly- sági „József Attila“ és a Komárnói Gépipari Középiskola diákotthona melleit működő irodalmi színpad műsorának Bgy-egy részlete, és sorolhatnánk még tovább azokat a jellegzetes vonásokat, amelyek a seregszemle színvonaláról tanúskodnak. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy itt-ott fogyatékosságok is előfordultak. NaA színjátszó csoportok fesztiválján elsősorban az együttesek igényes darabválasztására figyelhettünk fel. A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének színjátszó együttese, amely eddig főleg zenés vígjátékokkal, könnyűműfajú darabokkal aratott sikereket, most a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójához méltó drámával jelentkezett. A CSEMADOK rimaszombati helyi szervezetének színjátszói Tóth Ernő cigány- problémával foglalkozó „Törlesztés“ című drámáját adták elő. Ugyancsak hazai szerző művét adtak elő a CSEMADOK komárnói helyi szervezete és a Szakszervezetek Háza mellett működő színjátszó csoport tagjai is. A CSEMADOK Kráfová nad Váhom-i (vágkirályfai) színjátszó együttese, mely a galántai járásból elsőként vett részt a jókai-napokon, igényes pszichológiai drámát, a Kolá- rovói (Gútai) Városi Művelődési Otthon magyar színjátszó együttese a polgári társadalom erkölcsét bíráló vígjátékot mutatott be. Külön említést érdemel a CSEMADOK Dunajská Streda-i helyi szervezetének Paksi Lászlóné vezette színjátszó csoportja, amely mint eddig minden évben, az idén is mai tárgyú, elkötelezett darabbal vett részt a Jókai-napokon, de meg kell említenünk a ne- svadyi Inaszvadi) gyermekszínjátszó csoportot is, amely lehetőségein belül megfelelő mesejátékot választott. A szerzők szándéka és a rendezők koncepciója a legtöbb esetben szerencsésen találkozott — például a vágkirályfai- ak előadásában —, de néhány részletben akadt példa az ellenkezőjére is. Pozitívumként kell megemlítenünk, hogy a szereplők — szinte kivétel nélkül — otthonosan mozogtak a színpadon, és ez rajtuk kívül a rendezőket is dicséri. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy az együttesekben több új arcot fedeztünk fel, s iáttunk néhány kitűnő egyéni alakítást is. Itt mindenekelőtt a komárnói Blaskó Nórát és a vágkirályfai Morovics Imrét említjük, de elismeréssel szólhatunk a komáromi Lüwinger Lászlóról, az érsekújvári Zá- horszky Elemérről, a dunaszerdahelyi László Máriáról és Soós Lajosról, a rimaszombati Fodor Zsuzsannáról, a gúlái Szépe Katalinról és Holubek T.ászlóról is. Végezetül dicsérettel kell szólnunk a rendező szervekről, A topolnikyi (nyárasdi) „Sarló“ irodalmi színpad Dózsa Györgyről, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezéralakjáról emlékezett meg szóban és képben. (Foto: Tóthpál Gyula) gyobb súlyt kellett volna pl. helyezni a hibátlan szövegmondásra a „Fókuszban“ és a „Sarlóban“, a műsorösszeállításra és a rendezésre is a „Szép Szóban“, a rendezésre a Komárnói Gépipari Középiskola diákotthona mellett működő irodalmi színpadban és a világos vonal- vezetésre a „József Attila“ műsorának az összeállításában. összegezésként elmondhatjuk, hogy irodalmi színpadjaink előadásainak színvonala az utóbbi években látott előadásokhoz viszonyítva nem csökkent. A műsorösszeállítással kapcsolatos tevékenységük tudatosabbá vált. elsősorban a bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a dolgozóiról, akik igényes műsort állítottak össze az országos seregszemlére. Külön elismerés illeti őket a céltudatos műsorpolitikáért, a hazai szerzők támogatásáért, valamint a színvonalas kisakadé- miák, a kiállítások és az irodalmi szemináriumok rendezéséért, mellyel jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvényen részt vett népművelést dolgozók és műkedvelők ismereteinek a gyarapításához TÖZSÉR LAJOS
