Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-01 / 128. szám, szombat

Játékgyári brigádok P'ribramban a napokban ad­lak ót a 34 millió korona beru­házással épült korszerű gyer­mekjáték gyártó üzemet, amely a maga nemében nemcsak ná­lunk, de közép európai viszony­latban is a legmodernebbek kö­zé tartozik. Átadása mind a dolgozók, mind pedig a terme­lés irányítóinak életében nagy eseménynek számít. A régi üzem ugyanis egy tyúktenyész- ló telep, illetve egy régi sör­gyár elhagyatott épületében ka­pott évekkel ezelőtt hajlékot. Az üzem dolquzóinuk 86 szó zaléka nő, így nyugodtan jel­lemezhetjük ezt a jálékbaba- gyárat a női munka fellegvárá­nak. Elsősorban az ö érdemük, hogy u Hamiro n. v. t többször részesítették magas társadalmi elismerésben, pl. a „Kiváló munkáért" állami kitüntetésben. A jó munkáról tanúskodik az is, hogy a CSKP 50 éves évfor­dulója alkalmából elnyerték a „jubileumi üzem", mául később az „FSZM Vili. kongresszusa nak üzeme" megtisztelő címet is. A kiváló munkaeredmények elérésében nagy a szerepük a szocialista munkabrigádoknak, és ami különösképpen örven­detes, a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetének is. Marié Adamcová, a Közép­csehországi Knh képviselője. Stanislava Punčochá'ŕová mű­vezetői beosztásban dolgozik. Brigádjában tizennégyen van­nak, egy kivételével mind lá­nyok, asszonyok. Dana Stroudo- vá minőségi ellenőr. Az ő brigádjában tizenhármán dol­goznak. E két brigád, illetve SZISZ alapszervezet munkáján érzékeltetjük az üzemben folyó munkát és a dolgozók társadat mi tevékenységét. Anička Trkovská, zottság elnöke. a SZISZ-bi­— Mielőtt ideköltöztünk vol­na a „Slepičárnából“, azaz a tyúktelepről és a régi sörgyár­ból, brigádjaink vállalták, hogy a régi üzemegységekben elvég­zik a termelés ütemszerű leál­lítását, s ezzel egyidejűleg az új üzemiben megkezdik a terme­lés fokozatos beindításához szükséges előkészületeket, az­zal a céllal, hogy a termelés­ben ne álljon be nagyobb ki­esés. Ez sikerült is. Ma már a próbaüzemeltetés után vagyunk, s az új üzemben teljes „beve­téssel" • megkezdődhetett a munka — tájékoztat Punöochá- fová elvtársnő. A két brigádot nyugodtan ne­vezhetjük testvérbrigádnak is, mivel megalakulásuktól kezdve szoros együttműködés alakult ki közöttük. A brigádok nem egy üzemrészlegen dolgoznak, tagjaik megtalálhatók szinte az egész üzemben, főleg azokon a részlegeken, ahol fiatal dol­gozókat tanítanak a szakma el­Stanislava Punčocháŕová bri­gádvezető a csoport egyik tag­jával, Emília Drbovával tanul­mányozza egy új gép működését. sajátitására. Elmondható, hogy a Hamiro n. v. termelőmunká­jának a brigádtagok a pillérei, akik nemcsak a munkában, de a társadalmi éleiben is. példát mutatnak. Mindkét brigádot szoros kap­csolatok fűzik a járási béketa­nácshoz. A béketanács rendez­vényeiből nemcsak mint hall­gatók, de elsősorban mint ak­tivisták veszik ki részüket — tájékoztat Dana Štroudová. Büszkén mulatják a járási béketanács oklevelét, amellyel a két brigádot feljogosították a „Béke", illetve a „Békevédők" szocialista munkabrigádja cím viselésére. Hasonló büszkeség­gel veszik elő a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kor­mány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által 1972- ben adományozott oklevelet ar­ról, hogy a két brigád viselhe­ti a párt jubileumi brigádja cí­met. Az üzem vezetői elégedettek lehetnek a brigádok és az al­kalmazottak öntudatos munká­jának eredményeivel. A munka­szellemet, a feladatok teljesíté­séért érzett felelősséget így fe­jezi ki Stanislava Punéocharo- vá brigádvezető: — Kollektí­váink összetartanak, s így szép sikereket érünk el. Segítjük egymást a munkában és a ma­gánéletben is, adott szavunkat mindig megtartjuk! A békebrigád tagjai közül többen töltenek be közéleti tisztséget. Például Marié Adam­cová, a műanyagrészleg dolgo­zója a Közép-csehországi Kerü­leti Nemzeti Bizottság képvise­lője, aki tevékenyen kiveszi ré­szét a vállalati szakszervezeti bizottság munkájából is. Kérdé­semre, hogy mivel foglalkozott a legutóbb a szakszervezeti bi­zottság, példaként elmondja, hogy a SZISZ-bizottsággal együtt mérlegelik egy ifjúsági kollektíva létrehozásának lehe­tőségeit, mert „úgy látjuk — mondta —, hogy az új üzem, a korszerű munkakörülményele lehetővé teszik a szocialista brigádmozgalom kiszélesítését." Á SZlSZ-szervezetnek a két régi üzemegység összevonása után 35 tagja van. A szervezet jelenleg a Szlovák Nemzeti Felkelés és a jelszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett kö­telezettségvállalás megvalósítá­sán fáradozik. A vállalat hél pontja konkrét feladatokat tűz ki. Vállalták a fiatulok, hogy bekapcsolódnak a munkabizton­sági és a tűzvédelmi őrjáratok tevékenységébe, részt vesznek a hulladéknyersanyag és a pa pírgyűjtésben, a védnökségi efsz ben és a munkakörnyezet szépítésében 60—60 óra társa­dalmi munkát végeznek. Anna Trkovská, akit az üzem ben csak Andulkának becéznek, nemrég irányítja mint elnök a SZISZ bizottság munkáját. Tőle tudtam meg, hogy a SZISZ bi zottság is joqlalkozott az ifjú­sági munkabrigád létrehozásá­nak gondolatával, s a brigád rövid időn belül meg is alakul. A SZISZ-bizoltság leiemé nyességéról tanúskodik, hogy a Hamiro játékbabákat, mackó kát stb. is forgalmazó Prago export külkereskedelmi vállalat 16. számú SZISZ szervezetével szerződést kötöttek, aminek lé­nyege, hogy a két SZISZ-szer- vezet, felhasználva városaik, il letve az üzem lehetőségeit, se gítenek egymásnak. A pribra- miak Prága kulturális és egyéb nevezetességeit szeretnék meg­ismerni, a prágaiak viszont Prtbram vidékének természeti szépségeit, s nem utolsósorban az üzemben folyó munkát sze­retnék közelebbről megismerni (ez érthető is, hiszen már évek óta foglalkoznak a plüssjáté kok exportjával, de rríéq nem látták, hogyan is „születnek“ ezek a kedves gyermekjáté kok). A p'ribrami Hamiro SZ1S7.- szervezete védnökséget vállalt Dana Strudová Marié Kubátová brigádtaggal. az egyik közeli óvoda fölött. — Nagyon szeretünk a gyerekek közé járni — mondja a SZISZ- bizottság alig húszéves elnök­nője —, s most, a közelgő gyermeknap alkalmából megle petést készítünk védenceink számára ... Hogy mit, nem ne héz kitalálni... Béke, gyermek, játék, alkotó munka, boldogság és jólét: ezek a fogalmak kísérik a príbrami játékgyár valamennyi dolgozó­jának munkáját. Ezek a jogai mák jutnak az eszünkbe a nem zetközi gyermeknap alkalmából is. A Hamiro védjegyet viselő játékbabák, plüssmackók, maj­mok és rókácskák a béke és a szocialista termelőmunka hír nökei szerte a világon, mert a sok-sok ezer gyermek öröme és mosolya elválaszthatatlan a já téktól és a békétől. SOMOGYI MÁTYÁS Mennyi plüss-játék. Megszokott kép a Hamiro üzemben. Az orosz zene első klasszikusa M. I. Glinka születésének 170. évfordulója Mihail Ivanovics Glinka, az orosz nemzeti zene első nagy képviselője 1804. júhíus 1-én látta meg a napvilágot a szmo- lenszki kormányzóságban. No- roszpasszkoje faluban. Életműve érdekes módon sűríti egy egész korszak forrongását és eredmé- • nyeit. Az ő nevéhez fűződik az orosz nemzeti zenei iskola ki­alakítása és betetőzése. Glinka művel különböző for­mában, de mindig teljességében tükrözik a nemzeti életet. Al­kotásában a hősiesség nemes pátosza mellett megtaláljuk az egyszerű mindennapi élet hang­jait, a realitást felváltja a kép­zelet szárnyalása. Behatóan ta­nulmányozta a nyugat-európai zenei kultúrát, vonzották a nagy európai klasszikusok, ro­mantikusok, a romantikus ze­nei nvelv új hangja, de benyo­másait mindig a maga sajátos módján, orosz szemlélettel és mélyen orosz életérzéssel dol­gozta fel. Életművét áthatotta az orosz nemzeti jelleg, s ta­lán ezen a ponton bukkantunk rá a Glinka-muzsika belső har­móniájának, érzelmi mélységé­nek és őszinteségének nyitjára. Zenei nyelvezete is nemzeti for­rásból ered. Glinka operáiban szólal meg először színpadon az orosz nép hangja, szereplői az orosz föld szülöttei. A nép hús­vér alakjait színpadra állítani az ő idejében merész hazafias tett volt, amit az arisztokrata körök nem hagytak megtorlás nélkül. Megvetően fogadták Glinka népi fogantatásé zené­jét és lekicsinylésüknek kímé­letlenül adtak kifejezést. „C’est la musique des cochers“ (Ez a kocsisok zenéje) — hangzott megsemmisítő véleményük már a bemutató után. Két híres operájával (Ivan Szuszanyin, Ruszlán és Ludmil­la) Glinka megvetette az orosz klasszikus operakultúra alap­jait. De alkotó munkássága nem szorítkozott csupán az opera területére. Irt zenekari műve­ket, két spanyol jellegű nyi- tányt, hangszeres kamarazenét, dalokat, románcokat, kórus- kompozígiókat, zongoradarabo­kat. Műveit festői készség, szí­nező drámai és leíró elemek váltakozása jellemzi. Nagy képzettségű muzsikus volt, aki vállán a tudás súlyá­val és felelősségével indult harcba az orosz nemzeti stí­lus kialakításáért. Ehhez két forrásból merített: az orosz népzenéből és az ószláv temp­lomi muzsikából. Egy Glinka kutató gondolatát idézve „az orosz zeneköltő a hazai és nemzeti elemekben ta­lálta meg azokat a vonásokat, amelyek általános emberi ér­deklődésre és jelentőségre tart­hatnak számot“. Glinka nagy műgonddal, fáradhatatlanul ápolta és őrizte az orosz nép­zene sajátosságait, így alakult ki szinte észrevétlenül az új stílus, amely minden ízében el­tért az európai hagyománytól és utat nyitott az orosz Zeno nagyarányú fejlődésének. Mi­hail Glinkát, a klasszikus orosz műzene megteremtőjét méltán nevezik „az orosz zene atyjá­nak“. — H. M. ÉLÉNK ZENEI MÁJUS A Szlovák Filharmónia hang­versenytermében május végén kialszanak a fények. De az 1973—1974-es liangversenyévad utolsó hónapja nem viseli ma­gán a szezon végi lanyhulás je­leit. A londoni Royal Philhar- monie Orchestra eseményszám­ba menő vendégszereplése után osztrák zongoraművész csillog­tatta meg művészetét tömött széksorok előtt. Paul Hadura-Skuda már két ízben vendégszerepeit nálunk. Említésre méltó, hogy művészi pályafutásának első nagy sike­re Budapesthez fűződik. 1948- ban meglepetésszerűen elnyer­te a Bartók-verseny második dí­ját, és ez a győzelem megnyi­totta előtte a világhírhez veze­tő utat. Badura-Skoda nagy intelligenciájú művész. Peda­gógiai és tudományos munkás­sága mellett kiterjedt hangver­senytevékenység áll a háta mö­gött. Több mint két évtizedes tapasztalat a hangversenydobo- gón egy érzékeny muzsikuslé- lek szűrőjén át felfogva meg­érlelte művészetét. Ezúttal Bee­thoven Es dór zongoraversenyét adta elő. Az Es-dúr versenyben a ze­nekari bevezető után „a zon­gora szólama úgy lép be az együttes közé, mint fejedelem a Irónlerembe". (Szabolcsi.) A művész egész lényével reagált a beethoveni hősköltemény Al- legrójának széles gesztusaira, de főként ebben a tételben fel­tűnően sokat foglalkozott a karmesterrel. Szólista minősé­gében fordított rendben ö al­kalmazkodott a dirigenshez? Vagy a zenekar és a zongora- szólam egyetértésének gondját viselte? Badura-Skoda nagyság- rendű művésznél ez szokatlan jelenség, hátterét csak az elő­adók ismerhetik, de maga a tény, mintha helyenként kissé megtörte volna a monumentális tételből sugárzó ünnepi fényt. Az Adagio magába merült „éji csöndjében“ a lélek hangja vet­te át az uralmat, a művész a kifejezés póztalan egyszerűsé­gével idézte fel a csodálatos beethoveni Lassú álmait. Paul Badura-Skoda kiváló intellek­tuális, muzikális és manuális adottságokkal rendelkező pia­nista. Ladislav Slovák, az est kar­mestere, a szlovák zenekultúra fáradhatatlan propagátora De­zider Kardoš érdemes művész vonóskarra írt Hősi balladájá­val nyitotta meg a hangver­senyt. A komponista op. 32-es számot viselő alkotásában a Szlovák Nemzeti Felkelés isme­retlen hőseinek állít zenei em­léket igaz művészi és emberi hittel. Az értékes hangversenyt Leoš Janáček egyik legvonzóbb mű­vének, az öttételes Szimfoniet- tának életteljes előadása zárta be. HAVAS MÁRTA Kulturális hírek ■ Az amatőr színjátszók, a szlovák, illetve a magyar és az ukrán népművészeti együttesek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére már júniusban több fesztivált ren­deznek. A műkedvelő színjátszó csoportok június 8—14. között Spišská Nová Vesen találkoz­nak. Június 13—15. napjaiban tartják Podolinecen a nők vers- és prózamondó fesztiválját. Svidníken pedig az ukrán dol­gozók népművészeti együttesei rendeznek ének- és tánctalál­kozót. A magyar népművészeti együttesek június 15—16-án Zselízen, ezt követően pedig Gombaszögön találkoznak. H Az NDK iskolaügyi minisz­tériumának meghívására Ru- dolfstadtba utazott a bratisla- vai Klement Gottwald Központi Pionír- és Ifjúsági Otthon „Ko­szorú“ nevű folklóregyüttese. Az együttes a május 31-e és június 4-e közt megrendezésre kerülő nemzetközi gyermok- folklóregyüttesek fesztiválján vesz részt. ■ A perui Losada Kiadónál megjelent Pablo Neruda két posztumusz verseskötete, A kér­dések könyve és A sárga szív. A kötetet a nemrégen elhunyt NobeJ-díjas chilei költő maga állította még össze. ■ A fúvós hangszerek nem­zetközi zenei versenyén Prágá­ban 28 ország 300 zenésze vesz részt. A versenyt a hagyomá­nyos „Prágai Tavasz“ elnevezé­sű fesztivál keretében rende­zik meg. M Bratisiavában június 1-én találkoznak a morva-szlovák körök tagjai, akik Prágában, Brnóban és Bratisiavában már több mint fél évszázada a morva-szlovák határmente sajá­tos népi szokásainak és tán­cainak az ápolásán fáradoz­nak. A találkozó mintegy 150 részvevője felkeresi a Slavínt, a várat, az SZNF hídját. Üd- vözlik körükben Janko Blaho nemzeti művészt és dr. Kon­stantin Cársky professzort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom