Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-26 / 149. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1974. június 26. SZERDA BRATISLAVA 0 XXVII. ÉVFOLYAM 149. szám Ára 50 fillér Prágában megkezdődött a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának 12. együttes ülése. Képűn kön: az ülés elnöksége. Leupold Lér szövetségi pénzügyminiszter beszámolóját tartja. (Felvétel: CSTK* (Parlamenti tudósítónktól) — Kedden tíz órakor megnyílt a Népi Kamara és a Nemze­tek Kamarájának XII. együttes ülésszaka. A parlament tanács­kozásán részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB tőtitkára, Ľubomír Štrougal, Vasil Bifak, Peter Colotka, Jozef Lenárt, Antonín Kapek, Josel Kempný, Josef KorCák — a CSKP KB El­nökségének tagjai, Václav Hü­la, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Miloš Jakeš, a CSKP KERB elnöke, František Ond- rich, a CSKP KB titkára. Jelen voltak a szövetségi kormány tagjai, a CSNT és az SZNT elnöke, a Nemzeti Front párt­jainak vezetői és közéletünk számos képviselője. Az ülést Alois Indra, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke irányí­totta. A megnyitó után a kép­viselők egyhangúlag jóváhagy­ták az ülés alábbi napirend­jét: 1. A kormány határozati javaslata az 1973. évi állami zárszámadás jóváhagyására. 2. A kormány alkotmánytörvény­javaslata a csehszlovák—oszt­rák államhatárvonal módosítá­sára. 3. A kormány javaslata a csehszlovák—holland adó­ügyi szerződés jóváhagyására. A napirend jóváhagyását kö­vetően a parlament elnöke tá­szükség esetén maximálisan ki tudjuk őket használni. Szeret­nénk jó munkaszervezéssel, az erők összpontosításával a ter­vezettnél gyorsabban elvégezni az aratást, hogy a késést leg­alább részben behozzuk és az ősziek alá határidőben előké­szíthessük a maqágyat. Az ara­tással egyidőben egy külön munkacsoport végzi az évelő takarmányok begyűjtését. Ter­mészetesen ebben az évben is arra törekszünk, hogy a qábona- neműekből a tervezett hatvan vagonra való mennyiséget az első között adjuk át az állami raktárba. (ikj jékoztatta a képviselőket a Szövetségi Gyűlés Elnökségé­nek és a két kamara állandó bizottságának a legutóbbi par­lamenti ülés óta kifejtett tevé­kenységéről. A szövetségi kormány hatá­rozati javaslatát az 1973. évi állami zárszámadás jóváhagyá­sára Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter terjesztette a parlament elé. Expozéja elején a pénzügy- miniszter megállapította, hogy 1973-ban folytatódott népgaz­daságunk dinamikus fejlődése, sikeresen teljesítettük az ötö­dik ötéves terv feladatait. Az előző évvel szemben a terve­zett 5 százalékos emelkedés helyett 6,7 százalékkal nőtt az ipari termelés. Gyorsult a gép­ipari és a vegyipari termelés üteme is. Az általános fejlődés kedve­ző hatással van a mezőgazda­ság eredményeire is. Sikeresen teljesítjük ezen a téren a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött feladatot — az élelmiszer­fogyasztási többletet saját for­rásokból fedezzük. Gyors ütemben fejlődött a külkereskedelmi forgalom, s a lakásépítkezésben is jók az eredmények. 1973-ban 118 594 lakást adtunk át, ami 6,6 szá­zalékkal több a tervezettnél. Hazánk és a többi szocialista ország dolgozóinak eredmé­nyei, a szocialista közösség gazdasági erejének növekedése éles ellentétben áll a tőkésvi­lágban uralkodó válsághelyzet­tel. A pénzügyminiszter a to­vábbiakban rámutatott: nép­gazdaságunk fejlődésében ki­emelkedő helyet foglal el a munkatermelékenység növelé­se. Az utóbbi három évben a termelési többlet 91 százalékát a munka termelékenységének növelésével értük el. Fontos szerepe van a gazdasági élet­ben az anyagi ráfordítások csökkentésének is. A dinamikus gazdasági fej­lődés lehetővé tette* hogy a CSKP XIV. kongresszusán elfő gadott irányelveknek megfele; lően emelkedjék a lakosság életszínvonala. A lakosság sze­mélyi fogyasztása 5,84 száza­lékkal emelkedett, s megtartót: tűk a kiskereskedelmi áraľ stabilitását is. Az általános kedvező népT gazdasági fejlődés ellenére 1973-ban is tapasztalható volt GAZDAG TARTALMÁBÓL Szlovákia Kommunista Pártjának szerepe a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében — Jozef Danáš cikke A kőolaj diadalútja — Makrai Miklós cikke Népesedéspolitikánk eredményei — írta: dr. Jaroslav Havelka CSc., a szövetségi munka- és szociálisügyi miniszterhelyettes Dolgozni tanulnak — Szilvásy József riportja Húsz év múltán — Jurij Nagibin elbeszélése Börtönország — Dawsontól Atacamáig — A chilei ellenzék a junta haláltáboraiban Fiatalokról, fiataloknak Hazai tükör Autósok, motorosok, stop! Gyermekvilág Szovjet föld — szovjet emberek (Folytatás a 2. oldalon) A 24 OLDALAS Marxista elemzés Tegnap közöltük a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a sajtónak kivonatolva továbbított anyagát a társadalomtudo­mányok fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről és feladatairól. Aki­nek csak némi köze van ehhez a témakörhöz avagy akár csak érdeklődésből veszi a kezébe ezt az anyagot és józanul, tár­gyilagosan gondolkodik, az már első olvasásra világosan le­mérheti — kulcsfontosságú dokumentum ez, amelyre pontosan ráillik a rangot jelentő fogalom: marxista elemzés. Alapvető fontosságú és — tegyük hozzá — óriása * területet felölelő ez a tömör egyszerűséggel, közérthetően megfogalma­zott anyag, amely ugyanakkor tudományos igénnyel vonja meg a társadalomtudományok nem mindig egyenes vonalú fejlődé­sének mérlegét az eltelt harminc esztendőre visszamenőleg. Minden szavának helye és jelentősége van, mégis, hadd kísé­reljük tneg a figyelem felhívását néhány sarkalatos fontosságú gondolatára. A kiindulópont világos: a társadalomtudományok felépítmé­nyt területe szerves része az idehaza és a nemzetközi méretek­ben folyó osztályharcnak. Ellenségeink, bár változó és mind körmönfontabb eszközökkel, mindig arra törekedtek, hogy ezen a területen is zűrzavart idézzenek elő, különféle burzsoá és re­formista elméletek faltörő kosával fellazítsák a marxizmus— leninizmus alapköveit, tudatformáló forradalmi hatását. Külön figyelmet érdemel, hogy ez a dokumentum ezzel kapcsolatban nemcsak a válságos évekre utal, hanem hangsúlyozottan rámu­tat arra, hogy a revizionizmus nálunk már az ötvenes évek derekán támadásba lendült a „sztálinizmus“ elleni harc ürügyén. Hosszan tartó nyílt és leplezett aknamunkája magyarázza, hogy a hatvanas évek végén a revizionista csoportok lényegében már a kezükben tartották a társadalomtudományi munkahelyek több­ségét és ekkor színre léphettek az „emberarcú szocializmus“, továbbá a „demokratikus“ és „humánus“ szocializmus csehszlo­vák modelljével, amelynek éle szocialista államrendünk ellen irányult. A CSKP KB Elnökségének anyaga megállapítja, hogy a revi- zionisták célja nem a kétségtelen fogyatékosságok kiküszöbölé­se, a hibák orvoslása, hanem a szocializmus hatalmi szerveinek a lejáratása, a párt és a munkásosztály vezető szerepének el- sikkasztása, a Szovjetunió általános érvényű tapasztalatainak a megtagadása volt. Ehhez — főleg a művészet és a kultúra területén — hozzájárult még a különféle nyugati divatos irány­zatok, elméletek hozsannázása, ami annál könnyebben ment és annál veszélyesebb volt, mivel a revizionisták fórumra tettek szert a művészi alkotószövetségek sajtóorgánumaiban. Persze a társadalomtudományok a válságot megelőző években nem egy jelentős sikert, eredményt is elértek s a dokumentum ezeket is részletesen felsorolja. A hangsúly azonban azokon a jelenségeken van, amelyek fejlődésünket nagyon komolyan ve­szélyeztették. Az anyag ezzel összefüggésben nem hallgatja el illetékes vezető szerveink és elsősorban a pártirányítás súlyos hibáit, amelyek a revizionizmus malmára hajtották a vizet. Csak távirati stílusban említjük meg az idesorolható „címsza­vakat“: a koncepciók hiánya, szubjektivizmus, tervszerűtlen­ség, elvszertttlensóg, hatásköri tisztázatlanságok, opportuniz­mus, következetlenség, helytelen káderpolitika, a testületi dön­tés elvének feladása. Mindezt tetézte, hogy következetesen nem ellenőrizték a társadalomtudományokkal kapcsolatos helyes párthatározatok teljesítését, ezeket gyakran belepte a por és ez is dezorientálta a párt valamint az állami szervek és a tár­sadalmi szervezetek becsületes tisztségviselőit. 1969 áprilisa ezen a területen is gyökeres változást hozott. A tisztogatást, a konszolidációt követőem a párt új vezetősége számos olyan intézkedést tett, amelyeknek meglett a gyümöl­cse, s a fejlődés tagadhatatlan. A párt elnöksége mégis meg­állapítja, hogy manapság is előfordulnak megengedhetetlen je­lenségek, mint például az öncélúság, a társadalmi igények szem elől tévesztése, a tudományos kapacitás szétforgácsoltsága, sőt, az elitelmélet utózöngéi, egészségtelen ambiciozitás, klikkszel­lem, kölcsönös ellenségeskedés, a vezetők liberalizmusa, az idegen toliakkal ékeskedós stb. Nem véletlen tehát, hogy ez a dokumentum határozottan le­szögezi, a társadalomtudományokban a pártpolitika érvényesí­tése nem kampányfeladat, hanem megköveteli az e szakaszon dolgozók eszmei-politikai és szakmai képzésének és irányítá­suk rendszerének lényeges tökéletesítését. Ez annál is fontosabb, mivel a dokumentum zárórészében részletesen foglalkozik a társadalomtudományok alapvető fon tosságú és rendkívül igényes feladataival, amelyeknek teljesí­tése feltétlen követelmény. Felkészültek... A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1973, évi állami zárszámadást Leopold Lér pénzügyminiszter expozéja 0 Dinamikus gazdasági fejlődés 0 A haté­konyság elmélyítése — állandó feladat 0 Emelkedő életszínvonal A bodrogközi közös gazdasá­gok közül az utóbbi évek folya­mán a Kisgéresi „0ttörő“ Efsz határában — a szomszédos nagygéresi szövetkezettel és a Helmecl Állami Gazdasággal egyidőben — kezdődik el leg­korábban az aratás. Az idei szeszélyes, hol száraz, majd tartósan csapadékos idő­járás Kelet-Szlovákiában is kés­leltette a gabonaneműek beéré- sét. Berta János, a kisgéresi szövetkezet elnöke kérdéseink­re válaszolva így tájékoztatott az idei aratásra való felkészü­lésről. — Tavaly ilyenkor, június vé­gén, már arattunk, az idén né­hány heti késéssel indul meg az aratás. Búzából 450, rozsból 60, tavaszi árpából 120, zabból 5 hektáron vár begyűjtésre a termés. Ügy tűnik, hogy a 45 mázsás átlagos hektárhozamot elérjük. Felkészültünk az ara­tásra. Hat saját és négy „ven- déq”-kombájn áll rendelkezé­sünkre. A humennéi járási Rov- néi Efsz-szel szerződést kötöt­tünk a kölcsönös segítségnyúj­tásra. Nálunk 11 napra tervez­tük az aratást, de számolunk esetleges további esőzéssel is. Ezért úgy készítettük elő a szárítóberendezéseket, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom