Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-02 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó
Az alstroméria — szirma a lilioméhoz hasonlít — gyorsan meghódított minket is, bár még csak pár éve ismerjük, amióta a virágüzletekben kapható. Hódító útjára Dél-Amerikából, Chiléből indult el. Több színben láthattuk. Az aranysárgát vörös erezettel, a halványlilát sárga vagy fehér pöttyökkel, a világoskék szirmokat barnás csíkozással. Ez a virág két hétig is frissen tartja magát a vázában. Illata különös, finom. A további divatos virág a strelítzia. Az olvasó leírás nyomán is ráismer. Csak egy kis képzelőerő kell hozzá. A strelítzia virága olyan, mint egy ^ém feje. Vízszintesen alakuló vastag, a madár csőréhez hasonló kelyhéből kipattan a sárga szirom, amely aztán kék közepével egy taréjhoz hasonlít. Ugye felismerték? Ez a virág Strelítzia Regináé Banks néven ismert, őshazája Afrika. Hazánkban üvegházakban termesztik néhány hibridjét, ugyanis csak 5 fajtája van. Az exotikus, érdekes dísznövényt a kiállításon a holland cégek mutatták be a vágott virágok között. Nem haladhatunk el kellő figyelem nélkül a szinte szőnyeget alkotó azaleák, a kedves ciklámen, a hortenzia és a szegfű mellett. Életképes, mindenütt termeszthető virág a törpe bokrocskához hasonló azalea. Dús virágzata a lazacvöröstől a piros minden árnyalatán keresztül a rózsaszínű és a l'ehér virágig terjeszti ki színskáláját. 48 családja és 1100 fajtája ismert. Kelet Ázsiából származik, a belgák és a németek váltak e virág különböző fajtái nemesítésének mestereivé. hazánkban igen elterjedt, ismert, mutatós, szemet gyönyörködtető virág. A ciklámenről talán kevesen tudják, hogy Olaszország és Svájc erdeiben vadvirágként terem. Szeretjük ezt a kedves, szerény virágot, amelyik szép és mégsem hivalkodó. Bölcsője a Földközi-tenger partvidéke, Szíria, Palesztina és Görögország. A 17. század első felében hozták be Európába. Purpurvörös, halványrózsaszín, fehér szirmai simák vagy csipkések. Az utóbbi neve „Rokoko ciklámen“. A hortenziák hatalmas labdacshoz hasonló virága most is a szemem előtt van. A kiállítók egymás mellett sorakoztatták fel a rózsaszínű, a kék és fehér hortenziát, ami valóban nagy hatást váltott ki. A kék hortenzia termesztése féltve őrzött titok volt. Állítólag e szín eléréséhez kék földre volt szükség, amivel csak a németek rendelkeztek. A tulipán egy különös fejezel a virágok történelmében. Nevét a perzsa tolibantól — turbántól kapta. Kelyhe valóban hasonlít a turbánhoz. Ezzel már el is árultam, hogy hazája Perzsia. Onnan jutott el Törökországba. A prága] vár kertjébe 1554-ben került a tulipán, amikor I. Ferdinand császár törökországi nagykövete tulipánhagymákat küldött Törökországból. Hollandiában 1609 óta termesztik, főleg Amszterdam környékén. Itt 1938-ban már 7000 hektárnyi területen ültettek tulipánhagymát, amely a világpiacon nagy pénzért kelt el. Ez az ország ma is a tulipán legnagyobb termesztője. A Hillegom holland cég az idei virágkiállítás alkalmából 100 ezer hagymát ajándékozott a városi kertészetnek. Virágaiban mindnyájan gyönyörködhettünk a Duna-parton, ahová a Bratislavai Városi Kertészet ültette ki. Mint ahogy túl rövid volt a kiállítás megtekintésekor rendelkezésünkre álló idő olyan kevés a hely a szép látvány, a csodás virágok, a felejthetetlen élmény leírására. Nem lehet betelni a széppel. Ültessünk sok fát. virágot mindenütt, legyen hazánk egy hatalmas, üde vlrágoskert! DEÁK MARGIT vés lenne azonban azt hinni, hogy az orchidea csak a trópusi övezetben honos. Csak Európában .100 fajta él. Ki hinné, hogy északon, a végtelen szibériai sztyeppéken, Lappföldön, Izlandon a moha alatt szerényen megbújva nyílik az orchidea egyik faitája, a törékeny, finom szirmú Calypso berealis. A virágkiállításon holland, francia, belga, NSZK-beli és svájci cégek mutattak be csodaszép orchideákat, köztük a virágüzleteinkben is kapható — nem olcsó — Cypripediumokat. Az Igéző, kissé titokzatos virág életéről már sokan írtak. Maga Darwin is tanulmányozta az orchideák életét. A nagy tudós 1877-ben megírta „Az orchideáknak rovarok segítségével való megtermékenyítése“ című művét. Sokat időzhetnénk még az orchideáknál, de menjünk tovább, hiszen egy lépésnyire már eléuk tárja sötétvörös, bársonyos szirmait a legszebb rózsa, a „Bermuda királynője“ Egyetlen virág sem férkőzött oly közel az emberek szívéhez, érzelmeihez, mint az egyszerű és mégis nemes rózsa, a virágok méltóságteljes királynője. E virágot mindenki szereti már ősidőktől fogva — és itt nem tévedünk! Nemzetek éltek és haltak együtt a rózsával. Mert ez a virág már az oligocén korszakban élt, virágzott. Megkövesedett szirmait hagyta bizonyítékul az utókornak. Ha pedig őshazájáról vallatnánk, akkor kiderülne, hogy éppen ott született, ahol a népek bölcsője ringott — Közép-Ázsiában. Onnan terjedt el keletre, nyugatra, minden tájon újabb és újabb ruhát öltve, ám nevét sok-sok nyelvben megőrizve. A rózsa szlovákul ruža, csehül rúže, lengyelül róža, a finneknél rusot, hollandoknál roos, a portugáloknál roseira, a franciáknál, angoloknál és németeknél rose. Latin neve, a rosa a görög rho- donból keletkezett. Rózsákkal a kiállításon főleg hazai kertészeink büszkélkedtek, köztük a bratislavai, a prágai, a košicei, havífovi, olomouci, opavai, ružomberoki kertészek. A rózsának tulajdonképpen három ős- fajtája van: a Rosa gallica, Rosa moschata és a Rosa chinensis. A többi már kultivált, nemesített hibridfajta. Érdekes lesz talán megemlítenünk, hogy az első rózsa, a százszirmú, a 16. században jutott el Közép-Európába. Dél-Európába, például Olaszországba jóval előbb hozták be a rózsát, mégpedig Görögországból. Ez a tövises virág a rómaiaknál a szigorú erkölcs, a nemes jellem és a férfiasság, a hősiesség jelképe volt. A katonák rózsakoszorút nyomtak a fejükre, s a tövis nyomán kiserkent vérrel pecsételték meg jelképesen elszántságukat a haza védelmében. A sárga tearózsa a kiállítás utolsó napján is éppen olyan intenzíven illatozott, mint az első napon. Az olvasók bizonyára tudják, hogy ez az illat például Bulgáriának valutát jelent. A rózsából valaha bort és mézet is készítettek. Mivel a rózsának gazdag történelme van, jobb lesz vele talán máskor, még bővebben foglalkozni. Nézzük meg inkább a ma annyira divatos virágokat, a gerberát, az alstromériát, .a strelítziát. A modern lakószobákba, a divatos üveg és kerámiavázákba legjobban illő virág a gerbera. Aki kedveli a nem mindennapi szépségű virágot, az ebből a matt fényű, nem bársonyos, inkább a posztóhoz hasonló szirmú virágból választ. A ki állításon a legkülönbözőbb, mondhatnánk divat- színekben tündökölt ez a virágfajta. A havífovi kertészet gerberái rozsdabarna, barnásvörös, narancssárga citromsárga, púderrózsaszlnű, sőt, testszínű árnyalatokban díszelegtek. A gerberának körülbelül 45 fajtája van. Afrikai, illetve ázsiai .származású“ Környezetünket a civilizáció teljesen átformálja, sok mindent ad, és sok mindent el is vesz tőlünk. Nemegyszer megdöbbenve, szinte csodálattal szemléljük a tudomány és a technika legújabb vívmányait, s ugyanakkor sajnálkozva vesszük tudomásul, hogy egyre kevesebb a nyugalom, a csend, egyre kevésbé gyönyörködhetünk a természet eredeti szépségében, megnyugtató harmóniájában. Rohanó életünkben a szépség és a harmónia igényéről is gondoskodni kell, s ezt a célt szolgálja a bratislavai Flora nemzetközi virágkiállítás is. amely szebbnél szebb, színpompás virágokkal és csodálatos növényekkel pótolja a természet egyre jobban szűkülő romantikáját. Az idén a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja hét pavilonjában április 25-től május 5-ig tekinthettük meg hazánk és 13 további állam virágker- teszetének remekeit. Olvasóink közül sokan látták a virágkiállítást. Ezt bizonyította a dél-szlovákiai járásokból érkezett autóbuszok és személygépkocsik végtelen sora is a parkolóhelyeken. Társadalmunkban a jólét és az életszínvonal növekedésével szinte párhuzamosan megnövekedett a lakosság igényessége, a jobb és szebb utáni vágya. És ez helyénvaló. Valamennyien arra törekszünk, hogy otthonunk, munkahelyünk és környezetünk egyre kellemesebb, szebb legyen. Térjünk vissza hát gondolatban még egyszer a csodaszép virágokhoz, az orchideákhoz, a gerbe- rákhoz, a rózsákhoz, az azaleákhoz, a szegfűkhöz, meséljünk még egy kicsit az illatok, a színek országáról. Az idei virágkiállítást az orchideák jegyében rendezték meg. Orchideái — ennél a szónál képzeletünk szárnyra kel, bejárja az exotikus országokat, trópusi erdőket. És joggal, hiszen az orchideák őshazája Afrika, Közép- és Dél-Amerika, India, valamint Szumátra és Jáwa szigete. Ma az egéíiz világon húszezer fajta orchideát ismernek, lehál a leggazdagabb virágcsaládot alkotják. Té1974. VI. 2. 4 A GERBER A HELíCONIA
