Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-12 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó
ÍJ 19 74 V. 12. A fenti címmel könyv jelent meg a Szovjetunióban, amelyből most részletet közlünk a 29 év előtti sorsdöntő eseményekre emlékezve. *1 német középső hadsereg bekerítése és Prága felszabadítása Karlshorstban, Boriin külvárosában május 8-án összejöttek a német főparancsnokság képviselői — Keitel tábornagy, Friedeburg tengernagy és Stumpf tábornok. A szovjet fegyveres erők főparancsnoksága és a szövetséges csapatok főparancsnoksága képviselőinek jelenlétében aláírták Németország feltétel nélküli kapitulációját. Az okmány május 8-án 24.00 órakor lépett érvénybe. Május 9-e Németország teljes legyőzésének, a német imperializmus fölött aratott győzelem nagy napja volt. A német csapatok a keleti fronton már május 9 én reggeltől teljesíteni kezdték a kapitulációra vonatkozó egyezményt, tömegesen letették a fegyvert, és megadták magukat a szovjet csapatoknak. Csak a középső hadsereg egy csoportja folytatta az ellenállást. A szovjet főparancsnokság még május 7-én este tájékoztat- ta a front parancsnokát az előzetes jegyzőkönyv aláírásáról, és felszólította őt, forduljanak nyilatkozattal a német katonákhoz, tájékoztassák őket a kapitulációról, és szólítsák fel őket a fegyverletételre. A parancs azzal fejeződött be, hogy amennyiben a német fasiszta csapatok nem tesznek eleget ennek a felszólításnak, minden erővel végső csapást mérnek rájuk. A középső hadsereg parancsnoksága nem válaszolt a felhívásra. Három ukrajnai front csapatai május 9-től reggel folytatták az ellenség üldözését, mivel az nem volt hajlandó kapitulálni. Észak-Európából Prága fölé nyomultak az első ukrán front csapatai, délről a második ukrán front, keletről pedig a negyedik ukrán front csapatai, az utóbbiban harcolt az első csehszlovák hadtest is. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az időben súlyosbodott Prága felkelő lakosságának a helyzete. A megszállók még mindig túlerőben voltak a városban. Május 8-án délután a hitle- rlsta katonai parancsnokság váratlanul beleegyezett a csapatok lefegyverzésébe, azzal a feltétellel, hogy lehetővé teszik számukra, hogy Prágán keresztül szabadon Csehszlovákia nyugati területeire vonuljanak. A nemzeti tanács a burzsoá csoportok képviselőinek javaslatára elfogadta ezt a provokációs javaslatot. Május 8-án 16.00 órakor megállapo- 'dást kötöttek a németekkel, akik kitartottak amellett, hogy a lefegyverzést csak Prága mögött hajtsák végre. Hangsúlyoznunk kell,- hogy a Cseh Nemzeti Tanács vezetősége ebben az időben még nem tudta, hogy megkezdődött a prágai hadművelet. A Nemzeti Front košicei kormányával csupán Londonon keresztül tartottak fenn kapcsolatot. Tizennyolc órakor az egyes ellenséges csapatok elhagyták Prágát. Velük együtt menekült nyugatra K. H. Frank, a csehszlovák nemzet hóhéra. Az SS-egységek azonban folytatták a harcot a városban. A megszállt negyedekben az SS-ek tömeggyllkossá- gokat hajtottak végre, öregeket, nőket és gyermekeket végeztek ki. A lakosság ereje fogytán volt. Prága barikádjain a fővárosnak 2000 lakosa halt meg. Ezekben a válságos pillanatokban az első ukrán front harckocsizó hadseregei a felkelt lakosság segítségére siettek. 1945. május 9-én gyors előrenyomulást hajtottak végre, és hajnalban Prágába léptek. Elsőként a 10. gárda harckocsizó hadtest, a 4. gárda harckocsizó had sereg, a 63. és 62. gárda harckocsizó dandár lépett a fővárosba M. G. To- micsev és I. I. Prosin ezredes vezető- ' sével. Velük egyidöben érkezett a városba az A. 1. fefimov alezredes által vezetett 70. tüzérségi dandár. A 4. harckocsizó hadsereg dandárjaival egyidöben léptek Prágába észak felől a harmadik gárda harckocsizó hadsereg csapatai. Négy és hat óra között észak felől a város keleti részébe hatoltak az I. G. Ziberov vezérőrnagy által vezetett csapatok. Utánuk a városba nyomult az 54. gárda harckocsizó dandár. Két-három órán belül a hadsereg 6. és 7. gárda harckocsizó hadtestének fő ereje már Prágában volt. Május 9-én 9.00 órakor újabb csapatok léptek a városba, és elfoglalták a város délnyugati részét. A Prágába lépő első egységek közölt volt a 63. gárda harckocsizó dandár első zászlóalja, amelyet M. F. Koro- tyejev főhadnagy vezetett. Elöl l. G. Goncsarenko hadnagy harckocsija haladt. A harckocsin géppisztolyos ejtőernyős katonák voltak. A Vltaván keresztül vezető híd környékén a harckocsi legénysége harcot indított a hitleristák ellen. Ebben a harcban életéi vesztette Goncsarenko hadnagy. A 10. gárda harckocsizó hadtest parancsa értelmében a harckocsi legénysége magas kitüntetést kapott. A városban több mint 6 órán keresztül folyjak a harcok. Tíz órára a szovjet csapatok a lakosság hatékony segítségével teljesen megtisztították a fővárost a fasiszta német megszállók tói. Május 9 én délkelet felől gyors iramban Prága felé közeledtek a 2. ukrán front csapatai is. A 22. dandár J. K. Osztapenko ezredes vezetésével rövid harc után elfoglalta Jihlavát, és gyors iramban nyomult előre. A brigád május 9-én 13.00 órakor Prágához érkezett, és csatlakozott az 1. ukrán front egységeihez. Május 9-én délben M. V. Zaharov vezérezredes tájékoztatta a 6. gárda harckocsizó hadsereg parancsnokát, hogy az 1. ukrán front negyedik gárda harckocsizó hadserege Prágába lépett, és rámutatott arra, hogy az ellenség továbbra sem hajlandó kapitulálni. Felszólította Őt, hogy a hadsereg csapatai az ellenség bekerítése és foglyul ejtése céljából az esti órákban Praha—Benešov—Kostelec övezetébe vonuljanak, és az 1. ukrán front csapataival együtt zárják le az ostromgyűrűt, s ejtsék foglyul az ellenséget. A parancs hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között sem szabad megengedni, hogy az ellenség nyugat felé kitörjön. A parancs teljesítése érdekében a 6. gárda harckocsizó hadsereg csapatai folytatták előrenyomulásukat Prága térségében. Csapataik védelmi állást foglaltak a Százává folyó mentén, hogy megakadályozzák az ellen ség visszavonulását délnyugati irány ban. Az 1. gárda lovassági gépesített csoport 7. gépesített hadteste, amely május 9-én hajnalban lépett harcba, gyorsan nyomult előre Jihlava, Bent> šov, Bystrice irányában és 19.30 órakor Prágába lépett, ahol csatlakozott az 1. ukrán front csapataihoz. Kelet felől sikeresen nyomultak Prága felé a 4. ukrán front csapatai is. Tíz óra negyvenöt perckor Prágába léptek a 302. lövész hadosztály mozgó csoportjainak élcsapatai, és a németek gyenge ellenállásába ütköztek, akiket a lakosok segítségével a katonák azonnal ártalmatlanná tettek. Tizennyolc órakor e katonai csoport fő ereje is a városba lépett, 24 óra alatt 200 kilométert téve meg, az Olomouctól északnyugatra fekvő területektől Prágáig. Ugyanaznap 19.00 óráig 135 km-rel nyomult előre a 38. hadsereg mozgó csoportja is, és elérte Chotébof környékét. A fővárosba ez a csoport május 10-én hajnalban érkezett. A csoportban harcoltak az 1. különleges csehszlovák harckocsizó dandár katonái is, akik a szovjet katonákkal együtt tették meg a nehéz utat Zora lengyel várostól Litovlig, ahol az ellenség szervezett ellenállást tanúsított. A nehéz harcban hősi halált halt V. Sz. Gajev ezredes, a 42. gárda harckocsizó dandár parancsnoka. Amint Litovl körzetében megszűnt az ellenség ellenállása, a csehszlovák harckocsizó dandár több szovjet egységgel együtt folytatta az előrenyomulást Moravská Trebová, Cáslav és Kutná Hora irányában. Május 10-én az 1. csehszlovák harckocsizó dandár nyolc harckocsija Prágába érkezett, és május 17-én a brigád harckocsijai, amelyeket szovjet' emberek gyártottak uráli acélból, az 1. csehszlovák hadtest egységeivel együtt részt vettek az ünnepélyes díszszemlén. Prága felszabadítása a szovjet csapatok nagy győzelmét jelentette. Fővárosunk sortűzzel adta hírül az egész világnak a szovjet hadseregnek ezt a hősi tettét. A főparancsnokság parancsával az 1. ukrán front 30 egységét, amelyek a legnagyobb érdeme két szerezték Prága felszabadításában, prágai egységeknek nevezték el. Hála az 1. és a 2. ukrán front csapatai gyors hadműveleteinek, május 9 én este elzárták a visszavonulási utakat a német fasiszta csapatok előtt nyugati és délnyugati irányban is. Az ellenséges csapatok fő ereje egy óriási katlanba került. Az ostromgyű- rün kívül csupán az „Ausztria“ had seregcsoport hadosztálya maradt, melyet a 2. ukrán front balszárnyának csapatai semmisítettek meg. A prágai hadművelet eredményei A prágai hadművelet, amellyel be fejeződött a szovjet fegyveres erők és a csehszlovákiai hazafiak harca az ország felszabadításáért, hat napig tartott, 1945. május 6-tól 11-ig. Az 1., 2., és 4. ukrán front csapatai a hadművelet alatt sikeresen teljesítették feladataikat, felszabadították Csehszlovákia nyugati területeit, Prágával, a fővárossal együtt. Foglyul ejtették a német csapatok utolsó nagy stratégiai csoportosulását, amely el akarta kerülni a kapitulációt, és az amerikai—angol hadseregek övezetébe akart visszavonulni. A szovjet csapatok a prágai hadművelet során 860 000 ellenséges katonát és tisztet, köztük 60 tábornokot ejtettek foglyul. Ezenkívül csaknem 41 000 katona esett fogságba Vratisiavban. A legtöbb foglyot a 2. és az 1. ukrán front csapatai ejtettek. A 2. ukrán front május 7-től 16-ig 470 000 személyt ejtett foglyul, köztük 40 tábornokot. Ugyanakkor Ausztria területén a Dunától délre a 3. ukrán front csapatai még további 180 ezer ellenséges katonát és tisztet ejtettek foglyul. így tehát a „Középső“ és az „Ausztria“ hadseregcsoport egységeiből csaknem 1 100 000 hitlerista katona és liszt esett fogságba. így hiúsították meg Doniig „kormányának“ terveit, hogy megmentsék a német fegyveres erők több mint egymilliós csoportosulását a vereség elől, és elkerüljék a kapitulációt. A prágai hadművelet során rengeteg különféle haditechnika és felszerelés került a szovjet csapatok kezébe. így 9500 ágyú és aknavető, 1800 harckocsi és önműködő ágyú, 1100 repülőgép, 18 400 golyószóró, több ezer puska, 76 300 gépkocsi és 500 raktár. A prágai hadművelet biztosította a csehországi májusi felkelés győzelmét. Ezzel befejeződött a kommunista párt és a csehszlovákiai nemzetek hatéves küzdelme a szabadságért és függetlenségért. Prága felszabadítása új bizonyítéka volt annak, hogy a Szovjetunió és fegyveres erői teljesítették szövetséges kötelezettségeiket és nagy felszabadító küldetésüket. Amikor Klement Gottwald értékelte a szovjet hadsereg győzelmét és a prágai hadműveletet, kijelentette: „Május 9-e igazán nagy, a mi legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ezen a napon 1945-ben űrökre befejeződött a hitleri megszállás, amely elpusztítással fenyegette a cseh és a szlovák nemzetet. Ez a nap történelmi halárkő, amikor is a cseh és a szlovák nemzet megkezdte történelmének eddigi legjelentősebb időszakát, az igazi szabadság és függetlenség, a nép uralkodásának, a néptömegek szabad munkájának, a szocializmus építésének időszakát. Melyek azok a történelmi feltételek és tényezők, amelyek ezt a nagy fordulatot előidézték népünk sorsában? A legfontosabb és legdöntőbb feltétel, a szovjet csapatok hősi fegyverei, a Szovjetunió szövetsége és testvéri segítsége, valamint bölcs béke- és együttműködési politikája volt. A legfontosabb és legdöntőbb tényező a Vörös Hadsereg fegyveres erői, a Szovjetunió ^szövetsége és testvéri segítsége volt" Csehszlovákia teljes felszabadulásával egyidöben győzelmesen befejeződött a Nagy Honvédő Háború. Május 9-e, melyet a világ összes nemzete a német fasizmus fölött aratott győzelme napjaként ünnepel, a csehszlovák nép nemzeti ünnepe, a felszabadulás, az új Csehszlovákia megszületésének az ünnepe. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya egyik nyilatkozatában leszögezte: „Nemzeteink mindig a Szovjetunió, és az emberiség megmentéséért, nemzeteink felszabadításáért harcoló, vérüket áldozó szovjet katonák iránti határtalan szeretettel és hálával emlékeznek meg erről a napról. Ezen a napon örök hálával és testvéri szeretettel gondolunk a győztes szovjet hadseregre — felszabadítónkra.“ Prága 1945 májusában — a felkelő lakosság barikádokat épít. (CSTK felvétele) FELSZABADÍTÁSÁÉRT
