Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-05 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KEPEKBEN vasárnap 1974. május 5. A NAP kel — Nyugüt- Szlovákia: 4.33, nyug szik: 19.07 Közép-Szlovákia: 4.21, nyugszik: 18.55 Kelet-Szlovákia: 4.16, nyugszik: 18.50 órakor A HOLD kel: 12.01, nyugszik: 2.40 ór.iknr Nf!VNAP|UKON SZERETETTEL KÖSZÖNT|ÜK IRÉIM nevA kedves olvasóinkat ■ A PRÁGAI FELKELÉS ÉVFORDULÓJA. — 1818 ban születeti MARX KÁROLY, a tudományos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus megalkotó ja, a nemzetközi munkás mozgalom legnagyobb elméleti irányítója ( + 1883) ■ 1819-ben szüleien STA NISLAW MONIUSZKO kiváló lengyel zeneszerző, a lengyel operairodalom leg nagyobb mestere ( + 1872|. ■ 1879-ben született MKL- CZER TIBOR gépészmérnök, a korszerű repülőgépgyár tás egyik jelentős úttörője ( +19361 ■ 1899 ben sziile tett FEDERICO GARCIA LORCA spanyol antifasiszta költő és drámaíró, a mo dern európai költészet egyik nagysága, akit Fran no kivégeztetett (+ 193S| ■ 1904-ben balt meg |0 KAI MÓR író, költő, a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar képviselője (szül.: 18251 ■ 1969-ben halt meg BOHU- MIL BYDŽOVSKÝ akadémi kus, a CSTA tagja, cseh fi zikus és matematikus (szül.: 1880). A következő UJSZ0 tartóiméból: Csehszlovákia felszabadításáért Műszaki értelmiségünk szerepe a tudományos-technikai forradalomban 1. A jelenkor nemzedéke A holnap igényével Dr. Mózsi Ferenc kandidátus cikke az oktatás reformjáról A nyárfák alatt Balogh P. Imre riportja egy község fejlődéséről A kék Ford Lisandro Otero elbeszélése „Hét szűk esztendő” Franciaországban Pierre Comes párizsi levele BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK HELYES MÓDSZER A fiatalok megnyerése a kommunista párt politikája megvalósításában való aktív részvételre állandó feladat. Ezzel minden uMtxri - - i/an "in. s i.qyeU«"'^ s teljes mértékben teljesíteni. Megnozzá nem kis sikerrel, amit az a tény bizonyit a legjobban, liogy a fiatalok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a pártpolitika iránt, s egyre aktívabban bekapcsolódnak realizálásába. Megtiszteltetésnek veszik, hogy a kommunista párt minden becsületes polgár munkájára számít közös céljaink megvalósításában, s a fiatalokéra különösen. Ez érthető is, hiszen a jövő létesítményeit elsősorban nekik tervezzük. Az elkezdett munka folytatóinak a fiataloknak kell lenniök. A párt fiatalok iránti bizalma leginkább abban nyilvánul meg, hogy a legjobbak közül a legjobbakat a dolgozók élcsapatának a soraiba is felveszik. 1972-ben és 1973 ban az országban csaknem 138 1100 fiatal tagjelölttel bővült a dolgozók élcsapata — elsősorban munkás- és parasztfiatalokkal. A pártszervek az ország minden járasában és kerületében rendkívül fontosnak tartják a tagság állandó fiatalítását, ami egyben a párt munkásjellegének a megerősítését is célozza. Például a nyugatszlovákiai kerületben a XIV. pártkongresszus óta — mely ennek a feladatnak a sürgősségét szintén kiemelte — 12 223 tagjelöltnek előlegezték a bizalmat. A tagjelöltek 69,6 százaléka munkás, illetve földművesszövetkezeti fiatal. Az említett kerületben tavaly 5192-vel emelkedett a tagjelöltek száma, ezeknek 83,9 százaléka munkás és földművesszövetkezeti fiatal. Konkrét példát minden kerületből bőven említhetnénk. Sőt, kiemelhetnénk egyes járásokat, városokat és községeket is, melyek figyelemre méltó eredményeket érnek el a tagság megfiatalításában. Ehelyett azonban inkább azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a bizalom előlegezésével a szervezetek munkája még korántsem ér véget. Ellenkezőleg, akkor kezdődik, hiszen a tagjelölteket nevelni, iskolázni kell. A tagjelöltek iskolázásáról mindenekelőtt az alapszervezetek gondoskodnak. A tagjelöltek rendszerint részt vesznek a járási pártbizottság által — többnyire a politikai nevelés házainak közreműködésével — megrendezett iskolázáson. Utána besorolják őket a pártoktatás alapköreibe, ahol párttagokkal közösen vesznek részt az oktatásban. A pártoktatás idején egyre gyakrabban kapcsolódnak be az előadásokat követő vitába, ami sok fiatal esetében a nyilvános fellépéshez szükséges bátorság megszerzését eredményezi. Ez számukra később nélkülözhetetlen a pártmunkában. Igen bevált a tagjelöltek pártoktatása egyebek közt a Nové Záinky-i (érsekújvári) járásban, ahol jelenleg a politikai nevelés háza 604 tagjelöltet iskoláz az első, illetve a második évfolyamban. Az alapszervezetek ezt a segítséget igen nagyra becsülik és a jövőben is elvárják. A pártszervek és szervezetek tehát a tagság megfiatalítását és a tagjelöltek nevelését, illetve iskolázását egymástól elválaszthatatlan kérdésnek tekintik és helyesen végzik a feladat megvalósítását. FÜLÖP IMRE KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK Kétségbe vonhatatlan tény, hogy a szocialista és a kapitalista világ legnagyobb hatalmának kapcsolata nem egyszerűen szovjet—amerikai, hanem nemzetközi nagyságrendű kérdés. Ez az általános magyarázata annak a megkülönböztetett érdeklődésnek, amellyel a világ közvéleménye a két nagyhatalom kölcsönös viszonyának alakulását kíséri. Az általános és alapvető okon kívül számos konkrét, aktuális körülmény teszi indokolttá a szovjet—amerikai tanácskozások iránt megnyilvánuló nagy figyelmet. Az egyik az, hogy Andrej Gromiko szovjet, és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter mostani genfi tanácskozása Richard Nixon elnök moszkvai látogatását készítette elő. Az eddigi szovjet—amerikai csúcstalálkozók jó tapasztalata kát hoztak. Bebizonyosodott, hogy mind Leunyid Brezsnyev washingtoni, mind az amerikai elnök moszkvai látogatása sokat lendített a szovjet—amerikai kapcsolatok — és ezzel a nemzetközi enyhülés, a feszültség érezhető csökkentése — ügyén. Az eddig megtett utat nagy jelentőségű megállapodások jelzik. Megállapodást írtak alá a nukleáris háború megakadályozására vállalt szovjet—amerikai együttműködés kötelezettségéről. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az okmány, ha azt Washington következetesen betartja, a világbéke egyik záloga lehet. Megállapodás született továbbá bizonyos közös erőfeszítésekre a fegyverkezési hajsza lefékezésére. A szovjet—amerikai kapcsolatok sikeres fejlődése azonban nem mentes a problémáktól és nehézségektől. Az Egyesült Államokban változatlanul nagy erőt képviselnek a — mindenekelőtt Jackson szenátor köré csoportosuló — szovjetellenes, hidegháborús erők, amelyek minden eszközzel a szakadékpolitikához való visszatérés irányában igyekeznek befolyásolni az amerikai kormányzatot. Kissinger — Gromiko szovjet külügyminiszterrel való genfi találkozója előtt — nyomatékosan visszautasította a főleg Jackson szenátor által hangoztatott vádakat, amelyek szerint a Nixon-kormányzat állítólag belpolitikai nehézségei miatt törekszik „mesterséges csúcsdiplomáciai határidők betartására“ és a tervezett moszkvai csúcstalálkozón kész elhamarkodott lépésekre egy újabb SALT-megállapodás érdekében, „Itt az ideje — hangsúlyozta —. hogy egyszer s mindenkorra tisztázzuk: nem igaz az, bogy a SALT-I. megállapodás előnytelen volna az USA számára. Kifejtette, hogy a soron következő moszkvai csúcstalálkozónak nem egyetlen célja a SALT problémakörben való előrehaladás, hanem kétoldalú kapcsolatok kérdéseiben való megállapodások tető alá hozása. Kétségtelen, hogy a világ két legerősebb hatalmának vezetői számára rendkívül hasznos, hogy időről időre átfogóan áttekintsék a világhelyzetet és országaik kapcsolatainak alakulását. A szovjet és az amerikai közvélemény képviselői a múlt héten Tbilisziben tartott értekezletükön ugyancsak rámutattak: a két ország közötti legfelsőbb szintű találkozókat természeteseknek és szükségeseknek tartják és nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló moszkvai csúcstalálkozónak. Hangoztatták, hogy az enyhülés nem az Egyesült Államok és a Szovjetunió szűkebben vett kétoldalú ügye, hanem elválaszthatatlan része azoknak a világméretű erőfeszítéseknek, amelyek a tartós béke megszilárdítására irányulnak. Ezért a feszültség enyhülését nem átmeneti jellegű kényelmes taktikai lépésnek, hanem a világbéke állandóan ható és szükséges eszközének tekintik. A rövidesen sorra kerülő moszkvai csúcstalálkozón a fegyverzetkorlátozás problémáján kívül jelentős helyet foglal majd el a minden diszkriminációtól mentes, teljes egyenjogúságon alapuló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének kérdése is. P. ]. E heti karikatúránk 1974. V. 5. Az előkészületek stádiumában (Le Monde) Közös úton — ezzel a címmel nyílt meg az APN és a CSTK kiállítása a bratislavai Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában. A kiállítás anyaga szemlélteti Csehszlovákia és a Szovjetunió mély barátságát, s a sokoldalú együttműködést. A megnyitón beszédet mondott Augustín Siska, a CSTK bratislavai igazgatója és M. M. Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulit ~ fenti képünkön. Lent balról: P. J. Goroskin szovjet konzul, A. ZiSka, Herbert Durkoviö, az SZLKP KB Elnökségének tagja és M. M. Gyejev a kiállítás megtekintése közben. (A ČSTK felvétele) A Pionír szervezet megalakulása 25. évfordulójának alkalmából a bratislavai Slavínon 3200 pionír tett fogadalmat: megőrzik a hazánk felszabadításáért elesett hösök emlékét... (A ČSTK felvétele)
