Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-31 / 127. szám, péntek

Orvosi tanácsadó Válasz olvasóinknak Mikor jár családi pótlék a meghosszabbított fizetés nélküli szülési szabadság idejére? A „Národné poistenie“, a Betegbiztosítás Szlovákiai Igazgatóságának folyóirata 1974/4. számában közli a hiva­tal 53/74-11/ dr. Bi. sz. hatá­rozatát arról, hogy mikor ille­ti meg az anyákat a meghosz- szabbított, fizetés nélküli szü­lési szabadságuk alatt — ami­kor gyermekgondozási segély ben részesülnek — családi pótlék is. Ez a kérdés főként a magányosan élő anyák prob­lémája, mivel a családi pótlé­kot nem folyósíthatták az ilyen szabadság ideje alatt, míg a házasságban, vagy élet társi viszonyban élő anyáknál az együttélő házastárs vagy élettárs betegbiztosításából fo­lyósítják a családi pótlékot. Ezért ezek az anyák az 1968/95 sz. hirdetmény 14. § a értelmében kivétel engedélye­zése iránt folyamodtak. A Betegbiztosítás Szlovákiai Igazgatósága az egyszerűsítés kedvéért az 1974. április 5-i ülésén beleegyezését adta, hogy 1974. július 1-től kezdődő hatállyal azoknak az anyáknak eseté ben, akik hajadonok, elváltak, özvegyek, vagy pedig más ko moly okból magányosan élők, akik nem élnek élettársi vi­szonyban és akiknek a meg­hosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadság ideje alatt gyermekgondozási segélyt fo lyósítanak, a gyermekgondozási segély folyósításának idejét a beteg biztosítás járási igazgatóságai igazgatási bizottságainak egyenkénti döntése nélkül le­dolgozott időnek tekintsék és ennek alapján az anyáknak igényük legyen az ilyen meg­hosszabbított szülési szabad­ság ideje alatt is családi pót­lékra. A családi pótlékot az ilyen esetekben elsőbbségi sorrend­ben az anya betegbiztosítása ból kell folyósítani még akkor is, ha a volt házastárs vagy a vérségi származás alapján az apa betegbiztosításából is fo­lyósítható lenne. Ez a szabályozás 1974. jú­lius 1-vel lép életbe és a csa­ládi pótlékot az ilyen esetben először 1974. július hónapjáért lehet folyósítani. Ez az elő uyös intézkedés vonatkozik a magányosan élő anyák emlí­tett csoportjára abban az eset­ben is, ha a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabad­ságukat már korábban kezdték uieg. Az ilyen esetekben tehát már nem szükséges kérni az •mlített kivétel engedélyezését és a munkaadó vállalatok KNP bizottságai fogják a családi pót lék folyósítását elrendelni. Az ilyen esetekben — ha a családi pótlékot eddig más személy betegbiztosításából fo­lyósították (pl. a volt férj, vagy a házasságon kívüli apáéból), — a családi pótlék további folyósítását 1974. jú­nius 30-val az ilyen gyermekre náluk be kell szüntetni, mivel az anyának keletkezett köz­vetlen igénye a családi pótlék folyósítására, ésjiedig elsőbb­ségi sorrendben, mivel a gyer­mekről közvetlenül maga gon­doskodik. A korábbi kivételt engedé­lyező döntések továbbra is ér­vényben maradnak. Az olyan esetekben, ame­lyekben a közölt rendelkezés szerint nem keletkezik az anyának igénye családi pótlék­ra (pl. ha olyan férjezett anyáról van szó, akinek férje nem teljesíti a családi pótlék folyósításának törvényes felté­teleit), továbbra is az 1968/95 sz. hirdetmény 14. §-a alapján lehet egyéni kivételezés iránt folyamodni a betegbiztosítás járási igazgatóságainál. Szülési segély és táppénz T. M.: Első gyermeke 1973. július 2-án született. A ren­des, 26 hetes szülési szabad­sága után a munkatörvény­könyv 157. §-ának 2. bekezdé­se értelmében igénybe vette a meghosszabbított, fizetés nél­küli szülési szabadságot. Ez idő alatt újból terhes lett és második gyermeke születését 1974. június 20-ra várja. Mivel a második terhesség az előző szülés utáni egy éven belül következett be és egyébként teljesíti a második gyermeké­vel kapcsolatban is a fizetett szülési szabadság feltételét, és mivel az 1965/143 sz. hirdet­mény 45. §-ának 1. bek. ér­telmében a születendő gyerme­kével kapcsolatos 26 hetes szülési szabadságát — amelyet rendes körülmények között 4 héttel a szülés várható idő­pontja előtt kel megkezdeni —, legkésőbb első gyermeke egy­éves korának betöltésétől szá­mított egy hónapon belül kez­di meg, az előző szülési sza­badság idejére kiszámított ked­vezőbb összegben lesz igénye szülési segélyre. Ha az ilyen egy éven belül bekövetkezett terhességből a szülési szabad­ságot az előző szüléstől számí­tott 13 hónap után kezdi meg az anya, csak akkor lenne igé­nye az előző szülési szabad­ság ideje alatt folyósított szü­lési segély összegével azonos segélyre, ba az újabb szülési szabadság megkezdése előli legalább 25 napot dolgozik le. A szülési segélyt az orvos által kiállított és igazolt nyomtatványon a munkaadó vállalat KNP bizottságánál igényelje. Ugyanennél a bizott­ságnál igényelheti a születés után az egyszeri, 2000 korona összegű szülési segélyt. Szülési szabadsága eltelte után — ha saját maga egész­napos gondoskodással kíván majd mindkét gyermekéről gondoskodni —■ az 1971/107 sz. törvény értelmében amíg kettő, két évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, havi 800, majd havi 500 korona gyermekgondozási segélyt igé nyelhet. E. J.: Az 1968/88 sz. törvény 8. § a értelmében a fizetett szülési szabadság összegét rendszerint a táppénz kiszá­mításával azonos módon kell kiszámítani, tehát az Ön ese­tében az 1973. december 18 án megkezdett szülési szabadsága szempontjából az előző naptá­ri év, tehát az 1972-ben elért tiszta átlagkereset összege volt a mértékadó. Az 1965/143 sz. hirdetmény 4. §-a értel­mében a tiszta napi átlagbért nem az előző najjtári év át­laga szerint’ kell kiszámítani, ha a dolgozó az év folyamán lépett munkaviszonyba, továb­bá abban az esetben, ha a dolgozó alapfizetése lényege­sen s tartósan megváltoztatott (nem számítható az alapfize­tés megváltozásának pl. a ké­sőbbi magasabb prémium, vagy nyereségrészesedés). Az ilyen esetben az átlagot a munkába lépéstől, illetve az alapfizetés megváltozásától a szülési sza­badság megkezdését megelőző bérelszámolási időszak végéig terjedő időben elért fizetések­ből kell kiszámítani. Ha az ön 1973-ban elért jobb fizetési átlaga uz alapfizetése lényege­sen kedvezőbb megállapításá­nak eredménye, a fentiek ér­telmében kérheti, hogy az em­lített kedvezőbb átlag szerint számítsák ki és folyósítsák a szülési pénzsegélyt. A szülési segély a tiszta napi átlagbér 90 százaléka, de legfeljebb na­pi 100 korona a hatnapos mun­kahét, illetve napi 120 korona az 5 napos munkahét eseté­bon. A pénzsegély munkana­pokra jár (akárcsak a táp­pénz) és így a havi összeg az egyes hónapokban a munka­napok száma szerint külön­böző. V. P.: A táppénz összege nem azonos a szabadság ide jére járó átlagbér összegével. Önnek, mivel több mint 10 be számítható éve van, a tiszta napi átlagkeresetének 90 szá­zaléka jár táppénz címén, de legfeljebb napi 100 korona a hatnapos és napi 120 korona az ötnapos munkahét esetében. Vagyonjogi ügyekben Házeladás N. Z. jeligére: A polgári törvénykönyv 140. §-a értelmében a személyi tulajdon (pl. családi ház) társ­tulajdonrészét a többi társtu­lajdonos beleegyezése nélkül csuk utódjára (gyermekére, unokájára stb.), vagy valame­lyik társtulajdonosra lehet át­ruházni (ajándékozási, adás­vételi stb. szerződéssel). Az említett, beleegyezés nélkül készített esetleges szerződés érvénytelen. Ha a társtulajdo­nos, aki csak az őt megillető részt használja az ingatlanból, nem hajlandó a tervezett el­adáshoz hozzájárulni, de sa ját maga sem hajlandó a többi ingatlanrészt megvenni, a já­rásbíróságon beadott vagyon közösség-megosztás iránti per­ben kényszeríthető (a polgári törvénykönyv 142. § a értel­mében) a vagyonközösség megszüntetésére. Ezután már lehetséges az eladás. Ha az in­gatlan osztható a tulajdonré­sze arányában (ebben az esetben fél-fél), akkor elsősor­ban természetbeni megosztásra lenne igénye. Az oszthatóság kérdésében a családi házat il­letően a bíróság rendszerint a hnb építésügyi osztálya és mű­szaki (építészeti) szakértő meghallgatása alapján dönte­ne. A ház természetbeni (reá­lis) megoszlását a bíróság csak akkor engedélyezheti, ha az ingatlanrészek a megosztás után műszaki szempontból ön­álló egységet képeznek. A te­lek megosztásánál főként a külön bejárás kérdése a döntő. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a ház és a kert meg­osztható különálló részekre és a bejárást közös udvar bizto sítaná. Ha az ingatlant az em­lített módon reálisan nem le­het felosztani, a bíróság a va gyonközösséget az ingatlannak a felperes vagy az alperes ré­szére való juttatásával a becs­érték megfizetése ellenében szüntetheti meg. Az ilyen juttatásnál a bíróság figyelembe veszi, hogy az in­gatlant lehetőleg a legcélsze­rűbben és a társadalom érde­keivel összhangban használják ki. Az ilyen juttatás azonban feltételezi, hogy az érintett társtulajdonos (vagy társtu­lajdonosok) hajlandó az így juttatott részt a becsérték megfizetése ellenében átvenni. Ha az ingatlant egyik társ- tulajdonos sem lenne hajlanó átvenni, a bíróság elrendeli az ingatlan állami jegyző útján való eladását és a beinkasszált vételárat a társtulajdonosok közt a tulajdonrészeik arányá­ban felosztja. Sniokuvec jeligére: Sajnos a félreértések sorozata, és fő­ként amiatt, hogy a végren­delkező a végrendeletét nem írta alá, nem keletkezett érvé nyes végrendelet. A géppel írt és saját kezűleg aláírt végren­delet nem felel meg és a má­sik végrendelet, melyet az ál­lami jegyző előtt kinyilvánított a végrendelkező, de az írásba foglalt iratot az illeték miatti félreértés miatt nem írta alá, nem számít végrendeletnek. Ön most igényeit mint hitelező érvényesíti. Ha a törvényes örökösök, illetve ezek hiányá bán az állam nem ismerné el követelését és nem kötelezné magát annak megfizetésére, az örökhagyó halálától számított egy éven belül adhatna be pert a járásbíróságon az örö­kösök, illetve az állam ellen. RAM jeligére: A kerületi bí róság ítéletét a jogerőtől szá­mított 3 éven belül az érde­keltek kérelmére, vagy híva tálból a Legfelsőbb Ügyészség támadhatja meg törvénysérté si panasszal. Az ilyen, ideje ben beadott panaszról a Lég felsőbb Bíróság dönt. A Lég felsőbb Ügyészség az iratok áttanulmányozása, a kifogásol­ható törvénysértés és a tár­sadalmi érdek szempontja alapján dönt a panasz beadá sáróí. Azonban senkinek sincs perelhető igénye -arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség a pa­naszt tényleg beadja. Dr. F. | A VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ GYÓGYSZEREK KELLEMETLEN MELLÉKHATÁSAI A vérnyomás értéke egészsé­ges embernél is ingadozhat, s a korral is általában emelkedik. Egészséges ember vérnyomását teljes nyugalomban általában 140 -160 higany milliméternél nem találjuk magasabbnak. De az ennél magasabb érték sem mindig betegség jele. Vannak olyan körülmények, amikor a normális ember vérnyomása is felemelkedik. Izgalom, nagy testi megerőltetés mindig ma­gasabb vérnyomással jár. A vér­nyomás kóros emelkedését na­gyon sokféle betegség okozhat­ja. Vesebajnál, agydagauatnál, bizonyos mérgezéseknél is meg­figyelhető. Van azonban olyan megbetegedés is, amelynek egyetlen és legfontosabb tünete maga a vérnyomás emelkedése. Ebben szenved a magas vér- nyomású betegek kilencven százaléka. A keringési betegségek leg­elterjedtebb fajtája az elsődle­ges . magas vérnyomás, amely­nek gyakorisága sajnos növeke­dőben van. Okát az orvostu­domány még csak hiányosan is­meri. A vérnyomás szintje a megbetegedésnél rendkívül vál­tozó, és amint megállapították, a kiserek összeszűkülésének kö­vetkeztében lép fel. Kétségte­len az is, hogy a kiserek ilyen kóros szűkülése idegi eredetű. A magas vérnyomást latinul hi­pertóniának hívják, és általá­nos megfigyelés szerint a rend kívüli izgalmak döntő jelentő­ségűek kiváltódásában. Olyan foglalkozási ágakban, ahol az idegrendszer megterhelése je­lentős, gyakran tapasztalható. A hosszú ideig fennálló magas vérnyomásnak — bár nem kizá­rólagos, de gyakori — követ­kezménye az erek elmeszesedé- se. Amikor a betegség a szaka­szába ér, már nem az idegi eredetű görcs tartja üsszeszu- kítve az ereket, hanem a lera­kodott mész merevíti és szűkíti a vérpályát. A magas vérnyo­más jellegzetes tünete a fejfá­jás, fáradékonyság, a szívdobo­gás és a kimerültségi állapot. A magas ütőeres nyomás a szív munkáját két-háromszoro­sára növeli. Nem csoda tehát, hogy kifárad és felmondja a szolgálatot. Előmozdítja ezt az a körülmény, hogy az érelmesze­sedés a koszorúerekre — ame­lyek magát a szívet látják el vérrel — is kiterjed, s a foko­zott igénybevétel alatt a szív nem kap elég vért. Az elhanya­golt betegség másik veszélye az agyvérzés. A kutatólaboratóriu­mokban tudósok szazai keresik napjainkban e rendkívül eliter- jedt betegség gyógyszeret, de a törekvés aiapjauan veve nem vezeteti sikerre. Vannak ugyan mar gyógyszerek a hipertónia kezeiesere, ezekkel azonban óvatosan kell bánni, mert nem minden beteg szervezete reagál egyformán .ezekre az orvossá gOKl’íl. Némelyik páciens szervezete mar a normális, orvosilag java­solt adagolásnál is kórosan reagál a vérnyomáscsökkentő orvosságokra. Néha már az el­ső bevett adag is viszkető csa­lánkiütést, hányingert, hányást, tejfájást és hasmenést eredmé­nyezhet. Ez a gyógyszer elleni túlérzékenységgel, altér y tavai magyarázható. Ebben az eset­ben azonnal orvoshoz kell for­dulni, aki betiltja az orvosság használatát és más gyógyszert ír fel. Már a normális kúra is hoz hat magával egyes érzékenyebb betegeknél kellemetlen kóros tüneteket, amilyenek a szédü lés, álmosság, általános gyen­geség. Ez a legyengülés azzal magyarázható, hogy hirtelen le­csökken a test összes ereiben a vérnyomás és ezzel egyidejű lég csökken a belső szervek (szív, máj, agy és vese* vérel­látása. A kábultság érzése az agy vérellátásának csökkenésé­vel magyarázható. Szerencsére e tünetek átmenetiek és a ke­zelés első heteiben magától el­tűnnek, amikor a szervezet hoz­zászokik a normálisra csökkent vérnyomáshoz. E tünetek miatt ritkán szükséges a gyógyszerek használatának beszüntetése, elég egy két napra az adagok csökkentése. Nagyon fontos a beteg vérnyomásának minél gyakoribb ellenőrzése, nehogy túl alacsonyra süllyedjen. A legveszélyesebbek azok a tünetek, amelyek az egyes vér­nyomáscsökkentő gyógyszerek túladagolásából erednek. Ebben az esetben nyugodtan beszélhe­tünk gyógy szermérgezésről. En­nek tünetei aszerint váltakoz­nak, milyen fajta gyógyszert adagoltunk túl. Az úgynevezett szaluretikumok úgy csökkentik a vérnyomást, hogy kihajtják a szervezetből a vizeleten keresz­tül a nátriumot, klórt és a vi­zet; ezzel egyidejűleg csökken a sejteken kívüli folyadékmeaiy- nyiség s maga a vér mennyisé­ge is. Ha egyúttal korlátozzuk a táplálék sótartalmát is, ak­kor a vérnyomás nagyon erősen és hirtelen csökken. Másodlago­san megnövekszik a szervezet káliumkiválasztása ami kelle­metlenül hat sok szervre. Csök­ken az idegek és izmok reak­cióképessége. és legyengül a vesék, emésztőszervek és a szív működése. Ezért a szaliretiku- mokkái együtt káliumkloridot kell adagolni. Ez is okozhat azonban gyomor- és bélvérzést. Ezek a mellékhatások elkerül­hetők olyan orvosságok alkal­mazásával, amelyek csökkentik a szervezet káíiumveszteségét / Aldaetone, Spirolakton/. A vizetlethajtó gyógyszereket nagyon óvatosan szabad ada­golni idősebb embereknél -és májbetegeknél, mivel náluk e kezelés nyomán könnyén fel­gyülemlik a vérben az ammó­niák és ez hepulális (máj) kó­mához (eszméletlenséghez) és halálhoz vezethet. A vérnyomáscsökkentő szerek másik csoportjához tartoznak a reserpin és az úgynevezett ganglioplegikumok; ezek szin­tén okozhatnak nem kívánatos tüneteket. Például hirtelen fel­állásánál zavar áll be az agy vérellátásában, és ez az átme­neti vérellátási zavar eszmélet­lenséget okozhat. A Guanethi- din és más ganglioplegikumok erős hányást okozhatnak. Erő­sen fokozódik hatásukra a gyo­morsavtermelés, ami huzamo­sabb kezelés esetében gyomor- és bélfekélyhez és ezek vérzé­séhez vezethet. Néha szívfáj­dalmak jelentkeznek, és a |ml- zusnak nagymértékű rendelle­nessége. A Rauwolfia és a Gua- nethidin használata néha az orr nyálhártyájának duzzadását okozza és ezzel nehezíti a lég­zést. További mérgező tünetek:' látási zavarok, fáradtság, apá­tia, álmosság, gyengeség és fej­fájás, amely hirtelen nagyon mélyre zuhanó vérnyomással magyarázható. Bármelyik mér­gezési tünetnél az első teen­dőnk az legyen, hogy szüntes­sük be a mérgezést okozó szer használatát és mielőbb keressük fel kezelőorvosunkat. Az úgynevezett hydralazinok egyik kellemetlen mellékhatása az ótvágyiaifansag, hányinger, hányás, de okozhatnak gyomor es bélivérzést, ideggyulladasi es eimezavart is. Nena magas iaz jelentkezhet, hideglelés es izü­leti fájdalmak. Nena börgyut- ladás keletkezik. Kellemetlenül hathatnak ezek a gyógyszerek a vörös vérsejtek képződésére és suiyos vérszegénységet okoz­hatnak. Ezért a huzamosabb kezeléseknél helyénvaló a ket- hetenkenti verképellenőrzés. Bármiféle toxikus (mérgező) tü­netnél a kezelést azonnali abba kell hagyni, nehogy komolyabb baj keletkezhessen. A kelle­metlen és főképpen a mérgező mellékhatások elkerülhetők, ha nem használunk túl magas ada­gokat és inkább több vérnyo­máscsökkentő szert használunk egyidejű kombinációban, hogy így az egyes adagok minél ki­sebbek lehessenek. Természetes, hogy a kezelés megválasztását és módját az orvosra kell bíz­ni. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom