Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-31 / 127. szám, péntek
A kutatás irányai Szlovákiában Beszélgetés Juraj Buša professzorral, a Szlovák Szocialista Köztársaság fejlesztésügyi és műszaki miniszterével 1974. V. 31. • Mindössze pár nap választ el bennünket a CS'KP KB és az SZLKP KB plenáris ülésétől, amely megvitatta a csehszlovák népgazdaság, illetve a szlovák népgazdaság tudom ányos-iníí- szaLi fejlesztésének kérdéseit. Hogyan tekint Ün, miniszter elvtárs, reszortja és az egész tudományos-kutatási hálózat s a népgazdaság szempontjából a két plenáris ülés eredményeire? Magam is megelégedettségemet szeretném kifejezni, hogy a két plenáris ülés ebben az időszakban valósult meg. Előkészítésüknek s a tárgyalásoknak szintje arról tanúskodik, hogy a plénumon megtárgyalt problematika igen fontos, s liogy a tudományos-műszaki fejlesztés problémáinak megoldása iránt nemcsak a tudományos kutatásban dolgozó munkatársak, hanem a termelésben dolgozók és az egész közvélemény részéről is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Pozitívan kell értékelnünk továbbá azt a tényt, hogy a központi bizottságok tanácskozásain szereplő témakör összefügg a hatodik ötéves tervnek és a CSKP XV. kongresszusának előkészítésével. Ahogy azt a plenáris Ülések hangsúlyozták, a hatodik ötéves terv a tudományos-műszaki haladás és a szocialista gazdasági integráció Ötéves terve lesz. • Teliét az ülések különösen a már megérett problémák megoldására fordították a figyelmet és világosan kitűzték, hogy milyen irányban kell haladnunk tovább. Igen. A párt- és a kormányszervek gyakran és különböző szinteken foglalkoztak az egyes részproblémákkal, keresték az útját, módját, hogyan lehet az utunkban álló akadályokat leküzdeni. A mostani üléseket e megfontolások mintegy lezárásának lehet tartani. A két plénum valóban világosan kijelölte az irányvonalakat. A központi bizottság kritikailag összevetette az ország tudományos és műszaki szintjének jelenlegi állapotát a külföldével, feltárta a problémákat a tervezés, az irányítás és a tudományos-kutatási tevékenység területén, s megmutatta, hogyan kell továbbhaladnunk. Kiemelte a tényt, hogy a tudományos-műszaki fejlődés létfontosságú kérdése a munkásosztálynak, és kitűzte az ideológiai és a pártmunka feladatait. • Gyakorta hallani, különösen a tudományos kutatásban dolgozóktól, hogy a központi bizottság ülése mérföldkövet jelent a tudomány és a technika fejlődésében Csehszlovákiában. — Igen. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy bizonyos mérföldkövet jelent, mivel plenáris ülés már régen nem foglalkozott a tudományos-műszaki ha> ladás kérdéseivel. Másrészt nem lehet azt mondani, hogy a plénum hosszú távra szóló feladatokat tűzött volna ki. A tárgyalások eredményei elősor- ban az 1974—75-ös esztendőre, továbbá a hatodik ötéves terv és a CSKP XV. kongresszusa előkészítésére vonatkoznak. A tudományos-műszaki fejlesztés hosszú távra szóló feladatait éppen a CSKP XV. kongresszusának kell meghatároznia. • Szlovákia tudumányos-ku- tatási bázisa kielégítő mind mennyiségi, mind minőségi szempontból? Megfelelő a kutatóintézetek műszerekkel való ellátottsága? A tudományos-műszaki haladás és a korszerű termelési módszerek bevezetése megköveteli a tudományos-kutatási bázis állandó növekedését. Nos, minél nagyobb ez a bázis, a kutatási eredmények annál inkább átvet ülnek a termelésbe, a műszaki fejlesztésbe, viszont, érthetően, visszahatásként egyre jobban nőnek az igények a kutatási bázis iránt. így tulajdonképpen sohasem mondhatjuk, hogy a szükségleteinket fedező elegendő terjedelmű kutatási kapacitással rendelkeznénk. Más országokhoz viszonyítva azonban elmondhatjuk, hogy aránylag jól kiépített kutatási hálózatunk van, noha az is igaz, hogy ennek terjedelme és felszereltsége Szlovákiában valamelyest elmarad a Cseh Szocialista Köztársaságban kiépített kutatási bázis mögött. Ez azonban objektív, történelmileg adott tény, amelyet egyszerűen az indokol, hogy Szlovákia iparosítása csak a fel- szabadulás után kezdődött. A tudományos kutatóintézetek hálózatának fejlesztése ehhez az iparosításhoz kötődik. Meghatározó jellegű azonban a fejlődés dinamikája. S ez, miként az egész népgazdaság dinamikája, igen gyors ütemű. Csehszlovákiában 1973 végén csaknem 150 000 munkatárs dolgozott a kutatásban és a fejlesztésben. Ebből Szlovákiában több mint 33 000 munkatárs, ami a kutatásban dolgozó ösz- szes munkatárs 22,5 százaléka. Ami a képzettségi szintet illeti, ez szintén jó. A szlovákiai kutatási hálózatban dolgozók mintegy 30 százalékának van főiskolai képzettsége és több mint 5,5 százalékának tudományos fokozata. Jelentős aránytalanságok mutatkoznak azonban ami a munkatársak elhelyezését illeti egyrészt a szakmai ágazatok, másrészt a reszortok szerint. Például míg a Szlovák Tudományos Akadémia kutatási munkahelyein a tudományos munkatársaknak 20 százaléka, addig az egészségügyi és az oktatásügyi kutatásban mintegy 10 százaléka, az építőipari és az ipari kutatóintézetekben csupán mintegy 2 százaléka dolgozik. Igen nagy a hiány tudományos munkatársakban éppen az olyan fontos ágazatokban, amilyen például a kibernetika és a nukleáris technika. • Mik a teendők a helyzet megjavítása érdekében? Nem szabad, hogy a tudományos munkatársak előkészítéséhez való hozzáállás továbbra is olyan ösztönös legyen, mint eu- dig. Eddig is terveztük ugyan a tudományos munkatársak számát, de ez a terv nem volt kötelező érvényű. S így évről évre csak megállapítottuk, hogy a tudományos munkatársak átlagos száma ugyan növekedik, de semmi sem változik, ami az aránytalanságok megszüntetését illeti. A hatodik ötéves terv előkészítésével kapcsolatban így aztán új módszert dolgoztunk ki, amely szerint a tervben kötelező mutatókként jelölik meg, hogy mennyi tudományos munkatársnak kell tudományos fokozatot szereznie az egyes reszortokban, illetve tudományos ágazatokban. 0 Beszélhetünk a tudományos-műszaki értelmiség elkötelezettségéről? — Ami a tudományos kutatásban dolgozó munkatársak elkötelezettségét illeti, elmondhatom, hogy többségük igyekszik jó munkát végezni, ami hozzájárulás a népgazdaság fejlesztéséhez. Egy ilyen példa a Maršalko mérnök által elindított mozgalom, amely egyre jobban terjed. Ezt a tényt bizonyítja az a nagy visszhang is, amelyet a Tudományos-Műszaki Társaságnak a prievidzai Építőipari Vállalatnál működő alosztálya által kibocsátott fel hívás keltett; a felhívás jelszava: „Minden TMT-tag dolgozzon ki egy újítási vagy racionalizálási "javaslatot“. De így sorolhatnánk a további kezdeményezéseket is. © Mi a helyzet ami a kutatóintézetek műszaki ellátottságát illeti? Azt lehet mondani, hogy aránylag ez is jó. 1973. január 1-gyel a szlovákiai kutatóintézetek tulajdonában több mint 2500 műszer és eszköz volt 50 ezer koronát meghaladó beruházási árban. Összértékük csaknem fél milliárd koronát tesz ki. A műszerekkel való ellátottság, egy tudományos munkatársra számítva, csak valamivel alacsonyabb, mint a Cséh Szocialista Köztársaságban. Tudjuk, hogy a korszerű kutatás nagyon igényes, és ami a felszerelést illeti, nem olcsó. Ennek ellenére gyakran találkozunk a tudományos munkatársak körében azzal a pszichózissal, hogy szeretnék, ha minden műszer az ö intézetükben állna rendelkezésre. A különleges és igen drága műszereket azonban nem lehet csak egy intézet rendelkezésére bocsátani. Már két éve alkalmazzuk azt a rendszert, hogy koordináljuk az Ilyen műszerek és eszközök vásárlását úgy, hogy azokat több kutatóintézet használhassa. Itt az ideje, hogy a jó tapasztalatokat hasznosítsuk. Ügy látszik, legjobb lesz közös munkahelyeket létesíteni © Megmondhatná, miniszter elvtárs, miben vagyunk jók a tudományos kutatás területén és hol mutatkoznak még gyenge pontok? Jók vagyunk abban, hogy jó feltételeket alakítottunk ki a kutatási tevékenység számára. Mert ha az ipar nem is veszi át mindig a kutatási eredményeket, mégis olyan szinten van, hogy jól hasznosíthatja őket. Azonkívül jó káderekkel rendelkezünk a főiskolákon és a,z egyetemeken. Nem elhanyagolható az egész társadalomnak a kutatási tevékenységhez való hozzáállása sem. A kutatók érzik, hogy a, társadalom megbecsüli őket, hogy nincsenek a kizsákmányoló uralkodó osztály kiszolgálóinak megalázó szerepére kárhoztatva. És végül nem kicsik a tudományos kutatásokra fordított összegek. Szlovákiában az ötödik ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem több mint 3 százalékát fordítjuk erre a célra. S a gyenge pontok? A munkahelyek nagy szétszórtsága, hogy nem elegendő a szervezési kötöttségük és az egyes intézetek munkájának egybehangoltsága. További fogyatékosság, hogy igen nagy a megoldandó feladatok száma, viszont kevés munkatárs jut az egyes feladatok megoldására. Ennek következménye, hogy igen hosszúra nyúlik egy egy feladat megoldása, s ezzel nem hatékony a ráfordított eszközök felhasználása. A hatodik ötéves tervidőszakban rendet kívánunk teremteni ezen a területen. Az irányítás valamennyi szintjén nagy erőfeszítéseket kell tennünk a kapacitásoknak a legfontosabb feladatokra való összpontosítására, és nagyobb gondot kell fordítani a munkamegosztásra nemcsak a hazai intézetek, de a tudományos-műszaki együttműködés keretében a hazai és a szocialista országok intézetei között is. © Hogyan lehetne biztosítani, hogy ne legyenek diszpropor- eiók az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között? Vannak megfelelő módszerek rá, hogy lerövidüljön a kutatási feladat sikeres megoldása és a megvalósítása közötti idő? E tekintetben bizonyára jelentős szere pet játszanak inajd a jövőben kidolgozásra kerülő koordiná ciós tervek. Mi a szerepe ebben a tekintetben a racionalizálási mozgalomnak és kölönüsen a vállalatokban és az üzemekben a komplex racionalizálási brigádoknak? Az alap- és az alkalmazott kutatás kölcsönös viszonya volt az egyik fő probléma, amelyről a központi bizottság legutóbbi plenáris ülésén tárgyalt. Noha már hosszabb ideje beszélünk erről a problémakörről, nem le hetünk elégedettek az eredményekkel. Itt sem lehet azonban mindent mechanikusan értelmezni. Nem kell, hogy az alapkutatás minden eredménye azonnal megvalósuljon a gyakorlatban. Ahogy a műszakifejlesztési feladatok területén megvannak a határidők, hogy mikor kell őket megvalósításra a termelés rendelkezésére bocsátani, ugyanúgy bevezetünk majd határidőket arra nézve is, hogy mikor kell az alapkutatásnak a megoldott kutatási feladatokat az alkalmazott kutatás rendelkezésére bocsátania. Minisztériumunk a Szlovák Tudományos Akadémiával nemrég megállapodást írt alá, s ebben szerepelnek egyrészt a megrendelések átadására, másrészt a megoldott feladatok átadására vonatkozó határidők. Természetesen jelentős szereidet játszanak majd az említett koordinációs tervek is. Igen pozitívan kell értékelni a Szlovák Tudományos Akadémiának és az Oktatásügyi Minisztériumnak a problémához való hozzáállását. Azt akarják elérni, hogy a kutatási eredményeket a legnagyobb mértékben alkalmazzák majd a gyakorlatban. Ami a jelenleg éppen megalakulóban levő komplex racionalizálási brigádokat illeti, ezek valóban jelentős szerepet játszanak a termelésben; ezek jelentik — azt mondhatnánk — a hidat a kutatás és a termelés között. A komplex racionalizálási brigádok igen progresz- szív vonása, hogy valóban több szakmát, több ágazat dolgozóit ölelik fel. A fejlődés jelenlegi jellemzője éppen az. liogy néni érhetjük be azzal, liogv a feladatok megoldását egy irányban szakosított szakemberekre bízzuk, hanem a különböző szakmák közötti együttműködést kell propagálnunk. A feladatok megoldása olyan bo nyolult, hogy megkívánja a több szakmához tartozó szakemberek együttműködését. Igen fontos a kutatóknak a terme lésben dolgozókkal való kapcsolata. A kölcsönös kötöttség hasznos mind a kutatók, mind pedig azok számára, akik a vállalatokban és az üzemekben a műszaki fejlesztésre törekednek. És éppen ebben kell látni a komplex racionalizálási brigádok igen fontos szerepét. • Több szlovákiai kutatóintézetnek megvan a jó neve az ország határain kívöl is. Az Állami Faipari Kutatóintézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Biológiai Intézete koordinációs munkahelyként tevékenykedik' a KGST-tagországok kutatóintézeteinek keretében. Vannak tudományos központjaink, amelyek ENSZ-programokon dől goznak. Szó van egy új közös elektrotechnikai KGST-kutató intézet létesítéséről Nová Dub- nicában, ami már az együttműködés magasabb fokát jelenti. Milyen haszonnal jár az ilyen és ehhez hasonló nemzetközi együttműködés? A szocialista gazdasági integráció és a tudományos-műszaki együttműködés szocialista formája az egyetlen útja az ország további gazdasági fejlődésének és a tudományos kutatási tevékenység hatékonysága további növelésének. Általános érvényű megállapítás, hogy a tudományos kutatás területén megvalósuló integrációnak kapcsolódnia kell a termelésben végrehajtott integrációhoz, mert egyébként kisebbek lennének az eredmények. A szocialista gazdasági integráció komplex programjában a tudomány és a technika területén kitűzött fő feladatok megoldására a KGST- tagországok eddig 47 nemzetközi megállapodást írtak alá. Ezekből a megállapodásokból kiindulva 36 koordinációs központ létesült, ezek közül öt Csehszlovákiában. Szlovákiában két ilyen központ működik, mint ahogy kérdésében említette. A koordinációs központokon kívül 16 nemzetközi egyezmény alapján további 13 különböző nemzetközi szervezet alakult, amelyek közül kettő Csehszlovákiában működik. Szlovákiában egy van ilyen, éspedig Ivánka pri Dunajiban, s ez a baromfitenyésztéssel kapcsolatos ellenőrző és összehasonlító méréseket végzi. A Nová Dub- nica-i Elektrotechnikai Intézet keretében valóban szó van egy nemzetközi kutatóintézet létesítéséről, amely a KGST-tagországok közötti sokoldalú együttműködés keretében az automatizált villamosmeghajtás kérdéseivel foglalkoznék • A legfelsőbb párts/.ervek ülései megmutatták, melyek azok a feladatok, amelyeket must elsődlegesen meg keli oldani a tudomány, a kutatás és a fejlesztés területén. Mit kell tenni ahhoz, hogy a tanácskozások határozatait mielőbb sikeresen megvalósíthassuk a gyakurlatban? A CSKP KB plenáris ülése meghatározta azt Is, hogyan kell eljárni a feladatok lebontásával kapcsolatban. Máris előkészítik a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormánynak és a társköztársaságok kormányainak közös dokumentumát, amelynek kidolgozását a CSKP KB plénumát követő egy hónapon belül be kell fejezni. E dokumentumban részletesen szerepelnek majd a KB ülésén megvitatott problémákból eredő konkrét feladatok. Ez a dokumentum kötelező erejű lesz valamennyi párt- és állami szervre, illetve szervezetre nézve. A tudomány és technika területén lesznek olyan programok, amelyeket elsődlegesen meg kell valósítani. Lényegében továbbra is érvényben marad a tudományos-műszaki fejlesztés 18 említett programja. Előnyben részesülnek azok a kutatási feladatok, amelyek a legjobban hozzájárulhatnak társadalmunk és a népgazdaság fejlődéséhez. Ez összhangban van fő célunkkal, ami: az életszínvonal szüntelen emelése és a népgazdaság tervszerű fejlesztése. ĽUBOMÍR LEŇOCH (A Pravdában megjelent interjú kissé rövidített szövege.) A Stará Turá-i Chirana vállalat üzemei az első negyedévben árutermelési tervüket 160,6 százalékra teljesítették és 1,4 millió kuruna értékben termeltek árut terven felül. A fogorvosi rendelők felszerelésének mintegy 60 százalékát exportálják. — A képen a Startest I. jelzésű elektrokardiográf, amely kis méreteinél fogva kiválóan alkalmas kisebb rendelőintézetek, sportorvosok számára. (Felvétel: Štefan Petráš — ČSTKI
