Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-31 / 127. szám, péntek

A kutatás irányai Szlovákiában Beszélgetés Juraj Buša professzorral, a Szlovák Szocialista Köztársaság fejlesztésügyi és műszaki miniszterével 1974. V. 31. • Mindössze pár nap választ el bennünket a CS'KP KB és az SZLKP KB plenáris ülésétől, amely megvitatta a csehszlovák népgazdaság, illetve a szlovák népgazdaság tudom ányos-iníí- szaLi fejlesztésének kérdéseit. Hogyan tekint Ün, miniszter elvtárs, reszortja és az egész tudományos-kutatási hálózat s a népgazdaság szempontjából a két plenáris ülés eredményei­re? Magam is megelégedettsége­met szeretném kifejezni, hogy a két plenáris ülés ebben az idő­szakban valósult meg. Előkészí­tésüknek s a tárgyalásoknak szintje arról tanúskodik, hogy a plénumon megtárgyalt prob­lematika igen fontos, s liogy a tudományos-műszaki fejlesztés problémáinak megoldása iránt nemcsak a tudományos kutatás­ban dolgozó munkatársak, ha­nem a termelésben dolgozók és az egész közvélemény részéről is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Pozitívan kell értékelnünk továbbá azt a tényt, hogy a központi bizottságok tanácsko­zásain szereplő témakör össze­függ a hatodik ötéves tervnek és a CSKP XV. kongresszusának előkészítésével. Ahogy azt a plenáris Ülések hangsúlyozták, a hatodik ötéves terv a tudo­mányos-műszaki haladás és a szocialista gazdasági integráció Ötéves terve lesz. • Teliét az ülések különösen a már megérett problémák megoldására fordították a fi­gyelmet és világosan kitűzték, hogy milyen irányban kell ha­ladnunk tovább. Igen. A párt- és a kormány­szervek gyakran és különböző szinteken foglalkoztak az egyes részproblémákkal, keresték az útját, módját, hogyan lehet az utunkban álló akadályokat le­küzdeni. A mostani üléseket e megfontolások mintegy lezárá­sának lehet tartani. A két plé­num valóban világosan kijelölte az irányvonalakat. A központi bizottság kritikailag összevetet­te az ország tudományos és műszaki szintjének jelenlegi állapotát a külföldével, feltár­ta a problémákat a tervezés, az irányítás és a tudományos-kuta­tási tevékenység területén, s megmutatta, hogyan kell to­vábbhaladnunk. Kiemelte a tényt, hogy a tudományos-mű­szaki fejlődés létfontosságú kérdése a munkásosztálynak, és kitűzte az ideológiai és a párt­munka feladatait. • Gyakorta hallani, különö­sen a tudományos kutatásban dolgozóktól, hogy a központi bizottság ülése mérföldkövet je­lent a tudomány és a technika fejlődésében Csehszlovákiában. — Igen. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy bizonyos mérföld­követ jelent, mivel plenáris ülés már régen nem foglalko­zott a tudományos-műszaki ha> ladás kérdéseivel. Másrészt nem lehet azt mondani, hogy a plénum hosszú távra szóló fel­adatokat tűzött volna ki. A tár­gyalások eredményei elősor- ban az 1974—75-ös esztendőre, továbbá a hatodik ötéves terv és a CSKP XV. kongresszusa előkészítésére vonatkoznak. A tudományos-műszaki fejlesztés hosszú távra szóló feladatait éppen a CSKP XV. kongresszu­sának kell meghatároznia. • Szlovákia tudumányos-ku- tatási bázisa kielégítő mind mennyiségi, mind minőségi szempontból? Megfelelő a ku­tatóintézetek műszerekkel való ellátottsága? A tudományos-műszaki hala­dás és a korszerű termelési módszerek bevezetése megköve­teli a tudományos-kutatási bá­zis állandó növekedését. Nos, minél nagyobb ez a bázis, a kutatási eredmények annál in­kább átvet ülnek a termelésbe, a műszaki fejlesztésbe, viszont, érthetően, visszahatásként egy­re jobban nőnek az igények a kutatási bázis iránt. így tulaj­donképpen sohasem mondhat­juk, hogy a szükségleteinket fedező elegendő terjedelmű ku­tatási kapacitással rendelkez­nénk. Más országokhoz viszo­nyítva azonban elmondhatjuk, hogy aránylag jól kiépített ku­tatási hálózatunk van, noha az is igaz, hogy ennek terjedelme és felszereltsége Szlovákiában valamelyest elmarad a Cseh Szocialista Köztársaságban ki­épített kutatási bázis mögött. Ez azonban objektív, történel­mileg adott tény, amelyet egy­szerűen az indokol, hogy Szlo­vákia iparosítása csak a fel- szabadulás után kezdődött. A tudományos kutatóintézetek há­lózatának fejlesztése ehhez az iparosításhoz kötődik. Megha­tározó jellegű azonban a fej­lődés dinamikája. S ez, miként az egész népgazdaság dinami­kája, igen gyors ütemű. Csehszlovákiában 1973 végén csaknem 150 000 munkatárs dolgozott a kutatásban és a fej­lesztésben. Ebből Szlovákiában több mint 33 000 munkatárs, ami a kutatásban dolgozó ösz- szes munkatárs 22,5 százaléka. Ami a képzettségi szintet illeti, ez szintén jó. A szlovákiai ku­tatási hálózatban dolgozók mintegy 30 százalékának van főiskolai képzettsége és több mint 5,5 százalékának tudomá­nyos fokozata. Jelentős aránytalanságok mu­tatkoznak azonban ami a mun­katársak elhelyezését illeti egy­részt a szakmai ágazatok, más­részt a reszortok szerint. Pél­dául míg a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia kutatási mun­kahelyein a tudományos mun­katársaknak 20 százaléka, ad­dig az egészségügyi és az ok­tatásügyi kutatásban mintegy 10 százaléka, az építőipari és az ipari kutatóintézetekben csu­pán mintegy 2 százaléka dolgo­zik. Igen nagy a hiány tudo­mányos munkatársakban éppen az olyan fontos ágazatokban, amilyen például a kibernetika és a nukleáris technika. • Mik a teendők a helyzet megjavítása érdekében? Nem szabad, hogy a tudomá­nyos munkatársak előkészítésé­hez való hozzáállás továbbra is olyan ösztönös legyen, mint eu- dig. Eddig is terveztük ugyan a tudományos munkatársak szá­mát, de ez a terv nem volt kö­telező érvényű. S így évről év­re csak megállapítottuk, hogy a tudományos munkatársak át­lagos száma ugyan növekedik, de semmi sem változik, ami az aránytalanságok megszünteté­sét illeti. A hatodik ötéves terv előkészítésével kapcsolat­ban így aztán új módszert dol­goztunk ki, amely szerint a tervben kötelező mutatókként jelölik meg, hogy mennyi tudo­mányos munkatársnak kell tu­dományos fokozatot szereznie az egyes reszortokban, illetve tudományos ágazatokban. 0 Beszélhetünk a tudomá­nyos-műszaki értelmiség elköte­lezettségéről? — Ami a tudományos kuta­tásban dolgozó munkatársak el­kötelezettségét illeti, elmond­hatom, hogy többségük igyek­szik jó munkát végezni, ami hozzájárulás a népgazdaság fejlesztéséhez. Egy ilyen példa a Maršalko mérnök által elin­dított mozgalom, amely egyre jobban terjed. Ezt a tényt bizo­nyítja az a nagy visszhang is, amelyet a Tudományos-Műsza­ki Társaságnak a prievidzai Építőipari Vállalatnál működő alosztálya által kibocsátott fel hívás keltett; a felhívás jelsza­va: „Minden TMT-tag dolgozzon ki egy újítási vagy racionalizá­lási "javaslatot“. De így sorol­hatnánk a további kezdeménye­zéseket is. © Mi a helyzet ami a kutató­intézetek műszaki ellátottságát illeti? Azt lehet mondani, hogy aránylag ez is jó. 1973. január 1-gyel a szlovákiai kutatóinté­zetek tulajdonában több mint 2500 műszer és eszköz volt 50 ezer koronát meghaladó beru­házási árban. Összértékük csaknem fél milliárd koronát tesz ki. A műszerekkel való el­látottság, egy tudományos mun­katársra számítva, csak vala­mivel alacsonyabb, mint a Cséh Szocialista Köztársaságban. Tudjuk, hogy a korszerű kuta­tás nagyon igényes, és ami a felszerelést illeti, nem olcsó. Ennek ellenére gyakran talál­kozunk a tudományos munka­társak körében azzal a pszichó­zissal, hogy szeretnék, ha min­den műszer az ö intézetükben állna rendelkezésre. A külön­leges és igen drága műszereket azonban nem lehet csak egy intézet rendelkezésére bocsáta­ni. Már két éve alkalmazzuk azt a rendszert, hogy koordi­náljuk az Ilyen műszerek és eszközök vásárlását úgy, hogy azokat több kutatóintézet hasz­nálhassa. Itt az ideje, hogy a jó tapasztalatokat hasznosítsuk. Ügy látszik, legjobb lesz közös munkahelyeket létesíteni © Megmondhatná, miniszter elvtárs, miben vagyunk jók a tudományos kutatás területén és hol mutatkoznak még gyen­ge pontok? Jók vagyunk abban, hogy jó feltételeket alakítottunk ki a kutatási tevékenység számára. Mert ha az ipar nem is veszi át mindig a kutatási eredmé­nyeket, mégis olyan szinten van, hogy jól hasznosíthatja őket. Azonkívül jó káderekkel rendelkezünk a főiskolákon és a,z egyetemeken. Nem elhanya­golható az egész társadalomnak a kutatási tevékenységhez való hozzáállása sem. A kutatók ér­zik, hogy a, társadalom megbe­csüli őket, hogy nincsenek a kizsákmányoló uralkodó osz­tály kiszolgálóinak megalázó szerepére kárhoztatva. És vé­gül nem kicsik a tudományos kutatásokra fordított összegek. Szlovákiában az ötödik ötéves tervidőszakban a nemzeti jöve­delem több mint 3 százalékát fordítjuk erre a célra. S a gyen­ge pontok? A munkahelyek nagy szétszórtsága, hogy nem elegendő a szervezési kötöttsé­gük és az egyes intézetek mun­kájának egybehangoltsága. To­vábbi fogyatékosság, hogy igen nagy a megoldandó feladatok száma, viszont kevés munkatárs jut az egyes feladatok megol­dására. Ennek következménye, hogy igen hosszúra nyúlik egy egy feladat megoldása, s ezzel nem hatékony a ráfordított esz­közök felhasználása. A hato­dik ötéves tervidőszakban ren­det kívánunk teremteni ezen a területen. Az irányítás vala­mennyi szintjén nagy erőfeszíté­seket kell tennünk a kapaci­tásoknak a legfontosabb fela­datokra való összpontosítására, és nagyobb gondot kell fordí­tani a munkamegosztásra nem­csak a hazai intézetek, de a tudományos-műszaki együttmű­ködés keretében a hazai és a szocialista országok intézetei között is. © Hogyan lehetne biztosítani, hogy ne legyenek diszpropor- eiók az alapkutatás és az alkal­mazott kutatás között? Vannak megfelelő módszerek rá, hogy lerövidüljön a kutatási feladat sikeres megoldása és a megva­lósítása közötti idő? E tekin­tetben bizonyára jelentős szere pet játszanak inajd a jövőben kidolgozásra kerülő koordiná ciós tervek. Mi a szerepe ebben a tekintetben a racionalizálási mozgalomnak és kölönüsen a vállalatokban és az üzemekben a komplex racionalizálási bri­gádoknak? Az alap- és az alkalmazott kutatás kölcsönös viszonya volt az egyik fő probléma, amelyről a központi bizottság legutóbbi plenáris ülésén tárgyalt. Noha már hosszabb ideje beszélünk erről a problémakörről, nem le hetünk elégedettek az eredmé­nyekkel. Itt sem lehet azonban mindent mechanikusan értel­mezni. Nem kell, hogy az alap­kutatás minden eredménye azonnal megvalósuljon a gya­korlatban. Ahogy a műszaki­fejlesztési feladatok területén megvannak a határidők, hogy mikor kell őket megvalósításra a termelés rendelkezésére bo­csátani, ugyanúgy bevezetünk majd határidőket arra nézve is, hogy mikor kell az alapkuta­tásnak a megoldott kutatási fel­adatokat az alkalmazott kuta­tás rendelkezésére bocsátania. Minisztériumunk a Szlovák Tu­dományos Akadémiával nemrég megállapodást írt alá, s ebben szerepelnek egyrészt a megren­delések átadására, másrészt a megoldott feladatok átadására vonatkozó határidők. Természe­tesen jelentős szereidet játsza­nak majd az említett koordi­nációs tervek is. Igen pozitívan kell értékelni a Szlovák Tudo­mányos Akadémiának és az Ok­tatásügyi Minisztériumnak a problémához való hozzáállását. Azt akarják elérni, hogy a ku­tatási eredményeket a legna­gyobb mértékben alkalmazzák majd a gyakorlatban. Ami a jelenleg éppen megala­kulóban levő komplex raciona­lizálási brigádokat illeti, ezek valóban jelentős szerepet ját­szanak a termelésben; ezek je­lentik — azt mondhatnánk — a hidat a kutatás és a terme­lés között. A komplex raciona­lizálási brigádok igen progresz- szív vonása, hogy valóban több szakmát, több ágazat dolgozóit ölelik fel. A fejlődés jelenle­gi jellemzője éppen az. liogy néni érhetjük be azzal, liogv a feladatok megoldását egy irány­ban szakosított szakemberekre bízzuk, hanem a különböző szakmák közötti együttműkö­dést kell propagálnunk. A fel­adatok megoldása olyan bo nyolult, hogy megkívánja a több szakmához tartozó szak­emberek együttműködését. Igen fontos a kutatóknak a terme lésben dolgozókkal való kap­csolata. A kölcsönös kötöttség hasznos mind a kutatók, mind pedig azok számára, akik a vállalatokban és az üzemekben a műszaki fejlesztésre töreked­nek. És éppen ebben kell látni a komplex racionalizálási bri­gádok igen fontos szerepét. • Több szlovákiai kutatóin­tézetnek megvan a jó neve az ország határain kívöl is. Az Ál­lami Faipari Kutatóintézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Biológiai Intézete koordinációs munkahelyként tevékenykedik' a KGST-tagországok kutatóinté­zeteinek keretében. Vannak tu­dományos központjaink, ame­lyek ENSZ-programokon dől goznak. Szó van egy új közös elektrotechnikai KGST-kutató intézet létesítéséről Nová Dub- nicában, ami már az együttmű­ködés magasabb fokát jelenti. Milyen haszonnal jár az ilyen és ehhez hasonló nemzetközi együttműködés? A szocialista gazdasági integ­ráció és a tudományos-műszaki együttműködés szocialista for­mája az egyetlen útja az ország további gazdasági fejlődésének és a tudományos kutatási tevé­kenység hatékonysága további növelésének. Általános érvényű megállapítás, hogy a tudomá­nyos kutatás területén megva­lósuló integrációnak kapcsolód­nia kell a termelésben végre­hajtott integrációhoz, mert egyébként kisebbek lennének az eredmények. A szocialista gazdasági integráció komplex programjában a tudomány és a technika területén kitűzött fő feladatok megoldására a KGST- tagországok eddig 47 nemzetkö­zi megállapodást írtak alá. Ezekből a megállapodásokból kiindulva 36 koordinációs köz­pont létesült, ezek közül öt Csehszlovákiában. Szlovákiában két ilyen központ működik, mint ahogy kérdésében emlí­tette. A koordinációs központo­kon kívül 16 nemzetközi egyez­mény alapján további 13 külön­böző nemzetközi szervezet ala­kult, amelyek közül kettő Cseh­szlovákiában működik. Szlová­kiában egy van ilyen, éspedig Ivánka pri Dunajiban, s ez a baromfitenyésztéssel kapcsola­tos ellenőrző és összehasonlító méréseket végzi. A Nová Dub- nica-i Elektrotechnikai Intézet keretében valóban szó van egy nemzetközi kutatóintézet léte­sítéséről, amely a KGST-tagor­szágok közötti sokoldalú együtt­működés keretében az automa­tizált villamosmeghajtás kérdé­seivel foglalkoznék • A legfelsőbb párts/.ervek ülései megmutatták, melyek azok a feladatok, amelyeket must elsődlegesen meg keli ol­dani a tudomány, a kutatás és a fejlesztés területén. Mit kell tenni ahhoz, hogy a tanácsko­zások határozatait mielőbb si­keresen megvalósíthassuk a gyakurlatban? A CSKP KB plenáris ülése meghatározta azt Is, hogyan kell eljárni a feladatok lebon­tásával kapcsolatban. Máris előkészítik a CSKP KB Elnöksé­gének, a szövetségi kormány­nak és a társköztársaságok kor­mányainak közös dokumentu­mát, amelynek kidolgozását a CSKP KB plénumát követő egy hónapon belül be kell fejezni. E dokumentumban részletesen szerepelnek majd a KB ülésén megvitatott problémákból eredő konkrét feladatok. Ez a doku­mentum kötelező erejű lesz va­lamennyi párt- és állami szerv­re, illetve szervezetre nézve. A tudomány és technika terüle­tén lesznek olyan programok, amelyeket elsődlegesen meg kell valósítani. Lényegében to­vábbra is érvényben marad a tudományos-műszaki fejlesztés 18 említett programja. Előny­ben részesülnek azok a kutatá­si feladatok, amelyek a legjob­ban hozzájárulhatnak társadal­munk és a népgazdaság fejlő­déséhez. Ez összhangban van fő célunkkal, ami: az életszín­vonal szüntelen emelése és a népgazdaság tervszerű fejlesz­tése. ĽUBOMÍR LEŇOCH (A Pravdában megjelent in­terjú kissé rövidített szöve­ge.) A Stará Turá-i Chirana vállalat üzemei az első negyedévben árutermelési tervüket 160,6 százalékra teljesítették és 1,4 mil­lió kuruna értékben termeltek árut terven felül. A fogorvosi rendelők felszerelésének mintegy 60 százalékát exportálják. — A képen a Startest I. jelzésű elektrokardiográf, amely kis mé­reteinél fogva kiválóan alkalmas kisebb rendelőintézetek, sport­orvosok számára. (Felvétel: Štefan Petráš — ČSTKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom