Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-30 / 126. szám, csütörtök

Siovjet-egyiplomi lévtntvÉK Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, Nyikolaj Podgornij és Álekszej Koszigin táviratban üdvözölte Anvar Szadat egyip­tomi elnököt a szovjet—egyip­tomi barátsági és együttműkö­dési szerződés aláírásának 3. évfordulója alkalmából. A távirat rámutat, hogy a szerződés — mint az utóbbi há­rom év eseményei igazolták, megfelel a szovjet és az egyip­tomi nép legfontosabb érdekei­nek, s fontos tényezője a tartós közel keleti békéért, az impe­rializmus, a cionizmus és más ellenséges erők kísérletei ellen, az általános békéért, a nemzeti felszabadulásért és a társadal­mi haladásért vívott harcnak. A szovjet vezetők kifejezik meg­győződésüket, hogy a Szovjet­unió s Egyiptom között, az 197 l es szerződésen .alapuló ba­ráti és együttműködési kapcso­latok továbbra is sikeresen fej­lődnek a két nép javára. Anvar Szadat egyiptomi el­nök válasz-távirata többek kö­zött megállapítja: úgy véltük és továbbra is úgy véljük, hogy a hatalmas szovjet néppel való barátság a legfontosabb támasz a békeszeretü népek közös ér- . dekeinek védelmében. TAVASSZAL VÁLASZTÁSOK PORTUGÁLIÁBAN Damaszkuszban Gromiku szovjet és Kissinger amerikai külügy­miniszter találkozott egymással és megbeszélést tartottak a köl­csönösen érdeklődésre tartó kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti fejleményekre. (Felvétel: ČSTK — UPI j JÓL FEJLŐDNEK A SZOVJETUNIÓ ÉS NIGÉRIA KAPCSOLATAI Lisszabon — Az új portugál kormány jövő év tavaszán ren­dezi meg a parlamenti és a köztársasági elnöki választáso­kat. A hírt Carlos, az ideigle­nes portugál kormány elnöke közölte az UPI amerikai hír- ügynökség tudósítójával. A por­tugál miniszterelnök hangoztat­ta, hogy a választásokban min­den politikai párt részt vehet. Közölte azt is, hogy kinevezték a választási bizottságot, amely Róma — Az olasz szakszer­vezetek felhívására tegnap egész Olaszországban reggel nyolc órakor leállt a munka. A szakszervezetek munkabe­szüntetéssel tiltakoztak a hat halálos áldozatot követelő új­fasiszta bombamerénylet ellen, melyet olasz neofasiszták az észak-olaszországi Bresciában egy szakszervezeti tömeggyülés részvevői ellen követtek el. Az olasz sajtó azzal vádolja a rendőrséget, hogy tétlenül szemléli az újfasiszta elemek lerro r csel ek mén yei t. Az Olasz Kommunista Párt nyilatkozatot hozott nyilvános­november 15-ig kidolgozza a választási törvényt. A miniszterelnök foglalko­zott az országa gazdasági hely­zetével is és sürgette a szocia­lista problémák mielőbbi meg­oldását. A tengerentúli területek kér­déséről szólva hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a hábo­rúskodásnak Afrikában és ezek­nek az országoknak meg kell adni az önrendelkezési jogot. ságra, a bresciai bombamerény­lettel kapcsolatban. A nyilatko­zat megállapítja, hogy a de­mokraták és a dolgozók gyil­kosai ismét felfedték valódi ar­cukat és bebizonyították, még a legbarbárabb cselekedetektől sem riadnak vissza, hogy gátat vessenek a demokratikus és szociális haladásnak. A fasisztaellenes pártok kép­viselői a parlamentben felszó­lították a kormányt, hogy in­dítson vizsgálatot a fasiszta bűntény körülményeinek kide­rítésére és állítsa bíróság elé az állandóan megismétlődő új­fasiszta provokációk szervezőit. Moszkva — A szovjet fővá­rosban közös közleményt adtak ki Gowon nigériai állam- és kormányfőnek, a fegyveres erők főparancsnokának 20— 28-ig tarló látogatásáról. A tárgyalófelek megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország közötti baráti kap­csolatok az egyenjogúság a szuverenitás és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás t i sztel e t ben tart ás a alapján si­keresen fejlődnek. Az őszinte és baráti légkörű tárgyalások során megvitatták a szovjet—nigériai kapcsolatok további fejlesztésének távlatait. Véleményt cseréltek a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó, időszerű nemzetközi problémák­ról és megelégedéssel állapítot­ták meg e problémákkal kap­csolatban álláspontjaik azonos­ságát vagy egymáshoz közel­álló voltát. A szovjet ós a ni­gériai fél egyebek között egyetértett abban, hogy a kolo­nializmus, az imperializmus és a neokolonializmus végleges felszámolása az egyik legsür­getőbb feladat. A szovjet—nigériai tárgyalá­sokon a felek megállapították: a kél ország közötti hatékony együttműködés és kölcsönös bi­zalom megszilárdítása érdeké­ben nagy jelentősége van a magasszintű baráti kapcsolatok létesítésének. Hangsúlyozták, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább kell fejleszteni. FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJK OLASZORSZÁGBAN Kommentárunk i^ájus 18-án választások voltak Ausztráliában. Az oltani bonyolult választási rend­szer és a hosszadalmas szava­zatszámlálás miatt a végered­ményeket csak ezen a héten hozták nyilvánosságra. A szava­zatgyűjtő urnákhoz járult 81 mil­lió választópolgár zöme meg­erősítette, hogy továbbra is az ausztráliai Munkáspárt kor­mányzását kívánja, mely 17 hó­nappal ezelőtt, 23 évi ellenzé­kiség után váltotta fel a liberá­lis—agrár kormánykoalíciót. Nagyfokú aktivitás jegyében zajlottak le a választások, hisz 745 jelölt indult a kampány­ban. A végleges kép szerint a képviselőházban 127 mandátum­ból a munkáspártiak 65 man­dátumot, az agrár—liberális koalíció pedig 59-et szerzett meg. A Munkáspárt ezzel biz­tosította többségét, ugyanakkor a szenátusban is a maga javára fordította az arányt. A szavazás eredménye jó jel és a bizalom megnyilvánulása volt Gaugh Whitlam munkás­párti vezetése iránt, s azt fe­jezte ki, hogy a lakosság zöme kívánja a 17 hónappal ezelőtt megkezdett reformok folytatá­sát. A nagyburzsoázia és a föld- birtokosok érdekeit képviselő liberális és agrár koalíció 23 éven át a maga szűk osztály­érdekeit követve kormányozta a világrészt alkotó országot. Kormányzásának súlyos kül- és belpolitikai következményei vol­tak. Ausztrália fejlett mezőgazda­ságú ipari állam. Dominál a bánya- ós feldolgozó ipar, eb­ben azonban jalentős beruházá­sai vannak a' külföldi, elsősor­ban amerikai és kanadai tőké­nek. így aztán a nemzeti jö­VÁLTOZÁSOK AZ „AUSSIE”-K ÉS „KIVI” K FÖLDJÉN vedelemnek közel a negyedré­sze külföldre szivárgott. Az utóbbi években, a liberális—ag­rár kormánykoálíció éveiben a nyugati monopóliumok is meg­vetették a lábukat és terjesz­kedtek Ausztrália földjén. Ez természetesen az ország külpo­litikai orientációjára is kiha­tott. Auszrália az előző vezetés alatt az amerikai imperializmus délkelet-ázsiai érdekeinek a kiszolgálója lett. A maga kon­tingensével közvetlenül is részt vett a vietnami háborúban, az agresszor oldalán. A háborús részvétel, a közös paktumokba tartozó szövetsé­geseivel való viszony megrom­lása éreztette hatását az ország belpolitikájában és gazdasági életében, s ez vezette az auszt­ráliaiak zömét, az „aussiV'-kat arra a döntő elhatározásra, hogy az ellenzéki programmal fellépő Munkáspártot támogas­sák. Gaugh Whitlam, a párt új ve­zető Je reformígéreteivel fel tud­ta sorakoztatni a Munkáspárt tagjait és választóit. Amikor 17 hónappal ezelőtt hatalomra ju­tott, első intézkedésként haza­rendelte külföldről az ausztrá­liai katonákat, a jószomszéd­ságra és társadalmi rendszeré­től függetlenül valamennyi or­szággal való békés egymás mel­lett élésre és gazdasági együtt­működésre épülő külpolitikát ígért. Ezt a célt szolgálták kül­földi látogatásai is, valamint közeledése Malaysiához, Singa- pore-hoz és Indonéziához. Gazdasági téren a munkáspár­ti kormányzat fő jelszava lett: visszavásárolni Ausztráliát a küldföldiektől. Érthető, hogy a nyugati kormányok, illetve gaz­dasági érdekeltségek szíveseb­ben látlak volna más kormányt, mint Whitlamét Canberrában, és helyeselték az alulmaradt libe­rális-agrár konzervatív ellen­zék aknamunkáját, amely 16 hónap múltán a Whitlam-féle munkáspárti kormány lemondá­sához vezetett. Ennek egyik fő oka a parla­mentben uralkodó anakroniszti­kus helyzet volt. Míg a képvi­selőházban a munkáspártiak fö­lényben voltak a liberális—ag­rár ellenzékkel szemben, a sze­nátusban fordított volt a hely­zet: az utóbbiak 31 szenátora áLlt szemben 26 munkáspárti szenátorral. A konzervatív el­lenzék pedig érzékeny pontján támadta a kormányt: egymás után lorpedózta fontos pénz­ügyi és szociális javaslatainak elfogadását. A munkáspárti kor­mány hivatalba lépése óta ösz­szesen 21 kormányjavaslatot buktatott meg a konzervatív el­lenzék. A végén lehetetlen hely­zetbe hozta a Whitlam-kor- mányt, amely lemondásával és rendkívüli választások kiírásá­val akarta dűlőre vinni a kér­dést. A mostani választások ered­ményei szabad utat mutattak a munkáspárti reformtörekvé­seknek. Whitlam a jövőben ki­sebb akadályokba fog ütközni programja megoldásában. Szó van a 140 pontos gazdasági program megvalósításáról, az ausztráliai ipar visszaváltásáról, mert jelenleg az autóipar 88,3, az olaj- és fémipar 79 és az energetika 68 százaléka külföl­di ellenőrzés" alatt áll. Fontos kérdés még a lakosság szociá­lis helyzetének javítása beható reformokkal. Ha pedig azt akar­ják, hogy Ausztrália az „aus- sie“-k, azaz a földrészt bené­pesítő fehérek külföldtől füg­getlen állama legyen, nem fe­ledkezhetnek meg a szinte ki­pusztulásra ítélt őslakók, a „ki- vi“-k helyzetéről sem. Helyze­tüket Is rendezni kell abban a szellemben, ahogy tavaly Pá­pua-föld és Új-Guinea népe óha­jának tett eleget a Canberra! kormány. Az új Whitlam-kormánytól most főként a független nemze­ti politika, a délkelet-ázsiai tér­ségben való békés kibontako­zásra irányuló pozitív politika, a szocialista és a többi orszá­gokkal való békés politika és együttműködés megkezdése, il­letve folytatása várható. L. L. LEOPOLD KOVALČÍKNAK, a Szövetkezetek Központi Taná­csa elnökének vezetésével csehszlovák szövetkezeti kül­döttség érkezett Kairóba az Arab Szocialista Szövetsége Titkárságának meghívására. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára az Unsere Zeitnek adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az NDK külpoliti­kájában továbbra is a kapcso­latok normalizálására fog tö­rekedni az NSZK-val és a töb­bi kapitalista országgal. WILL1AM FULBRIGHT széna-, tor vereséget szenvedett az Arkansas állambeli demokrata­párti választásokon. A demok-. rata párt új arkansasi jelölt-, jévé a novemberi választások-, ra Dalé Bumpers szenátort vá? lasztották. LUXEMBURGBAN tartják meg június 4-én a kilenc kö­zös piaci ország földművelés­ügyi minisztereinek eddig már többször elhalasztott értekez­letét. AZ AMTORG, az USA bán működő szovjet külkereske­delmi szervezet a napokban ünnepli fennállásának 50. év­fordulóját. Az amerikai üzleti világ számos sajtóorgánuma fuglalkozik a jubileummal. CARLOS ANDRES PEREZ ve? nezuelai elnök kijelentette, hogy a közeljövőben államo­sítják az ország kőolajiparát. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB el­ső titkára fogadta Truong Chinh-t, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagját, a nemzetgyű­lés állandó bizottságának el­nökét. NICARAGUÁBAN tegnap kez­dődött meg öt közép-amerikai ország elnökének csúcsérte­kezlete, amelynek témája az öt évvel ezelőtt Salvador és Honduras között kirobbant „futball-háború“ okozta álla­potok megszüntetése. A futball- háború néven ismert esemé­nyek 1969 júliusában kezdőd­tek. A két ország vezető kö­rei a labdarúgópályán mester­ségesen soviniszta hangulatot szítottak, amely fegyveres üsz- szecsapáshoz vezetett. JAPÁNBAN feltűnő módon fokozzák tevékenységüket a „Fekete Sárkány“ és hasonló elnevezésű szélsőséges jobbol­dali szervezetek. A rendőrség becslése szerint 500 szélsősé­ges szervezet tevékenykedik az országban, melyek taglét­száma meghaladja a 120 000-et. A kambodzsai hazafiak harci sikerei Phnom Penh — Két rakéta? üteg csapódott be tegnap a Phnom Penh-i elnöki palota kö­zelébe a kambodzsai hazafiak éjszakai rajtaütésszerű támadá­sa során. A felszabadító erők a főváros más fontos területé­re is behatoltak, így jelentős pozíciókra tettek szert. Elfog­lalták az egyes számú főútvo­nalat is, amelyet a Lón Nol- egységek sikertelenül próbál? nak visszaszerezni. Az AP hír- ügynökség jelentése szerint a kambodzsai hazafiak már min­den, a fővárossal összekötő fő­útvonalat ellenőrzésük alatt tartják. A fővárost teljes egé­szében légiúton látják el éle­lemmel. A Phnom Penh-i rezsim jelen­tése szerint a katonai hatósá - gok átkutatták számos katona­tiszt lakását. A razia során nagymennyiségű fegyvert, kézi­gránátot és lőszert koboztak el. Letartóztattak 365 katonát is, akik „megfelelő engedély“ nél­kül tartózkodtak a fővárosban. Egyidejűleg a rendőrség letar­tóztatott 60 diákot is, akik a kormány ellen tüntettek. Saigon — A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány tiltakozást nyújtott be a saigo­ni hatóságoknál, amelyek sza­botálják a párizsi egyezmé­nyek által előírt béke-bizottság munkáját GISCARD MEGTARTOTTA ELSŐ TANÁCSKOZÁSÁT Párizs — Az új francia kor­mány szerdán délelőtt tartotta meg első minisztertanácsát. Ezt követően Poniatowski belügy­miniszter közölte az újságírók­kal, hogy Giscard d’Estaing el­nök felszólította a minisztere­ket: „Azért vagyunk itt, hogy megváltoztassuk Franciaorszá­got és nem azért, hogy karriert csináljunk“. A kormány minde­nekelőtt a gazdasági problémák­kal kíván foglalkozni, s a jú­nius 12-i minisztertanácson a két legsürgősebb feladatot fog­ja megvitatni. A francia kül­kereskedelmi egyensúly helyre­állítását és az inflációk elleni küzdelem kérdését. Ezt követő­en majd azzal a témakörrel fog­lalkozik, hogyan alakítsák át a francia társadalmat a „na­gyobb igazságosság" jegyében. Francia politikai körökben egyébként meglepetést keltett az új kormány összetétele. Kü­lönösen az a tény, hogy az UDR korábbi vezető csoportja teljesen kiszorult a kormány­ból és a reformerek négy tár­cát kaptak, ugyanannyit, mint amennyi az UDR-miniszterek száma. A L’Humanité című kommu­nista lap „Bank az államban" című vezércikkében René An- drieu főszerkesztő rámutat ar­ra, hogy a „nagytőkések nyu­godtan hajthatják álomra fejü­ket", hiszen nemcsak az új pénzügyminiszter volt bankigaz­gató, hanem az új kormány tagjai közül nyolcán foglaltak helyet különböző társaságok igazgatóságaiban. A békevédők jubileumi ülése Párizs — Kedden est© a Pleyel- tteremben ahol 25 évvel ezelőtt a béke híveinek I. világkong­resszusa ülésezett, ünnepi est keret ében emlékeztek meg a nemzetközi békemozgalom ne­gyedszázados jubileumáról. Az ünnepi ©st elnökségében ott volt hazánk képviselője is dr. josef Lukáš professzor, a Cseh­szlovák Békebizottság elnöke. Az ünnepi ülést Pierre Cot, volt miniszter nyitotta meg. Be­vezetőben megemlékezett <i nemzetközi békemozgalom nagy halottjairól: Frederico Joliot­Gurie professzorról, a Béke-vi­lágtanács első elnökéről, továb­bá Picassóról, Pablo Nerudáról és másokról. Kijelentette: A bé­ke hívei tovább folytatják küz­delmüket mindaddig, amíg vég­re az egész világon — vala­mennyi nép közös erőfeszítésé­nek eredményeképpen — bol­dogság, szabadság és béke fog uralkodni. Számos külföldi vendég is felszólalt és valamennyien hangsúlyozták: A békemozga­lom eddigi nagy sikerei alap­ján jogos bizalommal lehet a jövőre tekinteni: a béke eszme je győzni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom