Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-28 / 124. szám, kedd
Szocializmus, béke, haladás Évről évre növekszik a szocialista közösség nemzetközi tekintélye, a mai világra gyakorolt sokrétű hatása. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve, mely a szocialista országok külpolitikai tevékenységének vezérelve, mind szélesebb körben talál elismerésre. Ehhez hosszú, kitartó politikai, gazdasági és diplomáciai küzdelemre volt szükség, mely megalapozta az erőviszonyok megváltoztatását a szocializmus javára. „A szocialista világrendszer Óriási mértékben előmozdítja az olyan, valamennyi nép számára életbevágóan fontos feladatok megoldását, mint az új világháború megakadályozása — mondotta Leonyid Brezsnyev —. Teljes meggyőződéssel kijelenthetjük, hogy az imperialista agresszorok számos terve azért szenvedett kudarcot, mert létezik és aktívan működik a szocialista világrendszer.“ Ne feledjük, hogy amikor a szocialista államok megalakultak, bizonyos nyugati erők kísérleteket tettek arra, liogy megakadályozzák az új társadalmi rendszer megszilárdulását. A fiatal szocialista közösségnek azokat a kezdeményezéseit, melyek arra irányultak, hogy megoldják a vitás nemzetközi kérdéseket és békés kapcsolatokat teremtsenek, elutasították; e kezdeményezéseket a gyengeség jelének tekintették. A védelmi képesség megszilárdítására tett jogos intézkedésekeit, beleértve a NATO megszervezésére válaszul létrehozott, védelmi célokat szolgáló Varsói Szerződést, „a kommunizmus agresszivitása“ bizonyítékának minősítették. A politikai fejlődés egész logikája megkövetelte a szocialista országoktól, hogy egyesítsék erőiket a békéért, a határaik biztonságáért folyó harcban. A szocialista országok, miközben megtették a szükséges válaszintézkedéseket az imperialista agresszió veszélyével szemben, további erőfeszítéseket tettek a nemzetközi légkör javításáért, keresték a kulcs- fontosságú problémák valamennyi érintett ország számára elfogadható megoldását. Ezek az országok a bizalom és az elvtársiasság légkörében együttműködve és összehangolt tevékenységet folytatva, állhatatosan igyekeztek eltávolítani a hidegháború maradványait, elérni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megszilárduljon a béke, az egyenjogúság, a jószomszédság elve. Mint a. tapasztalat tanúsítja éppen ez az egység volt az, ami az ellenséges imperialista akciók kudarcához vezetett, ami megteremtette a feltételeket a Szovjetunió és más szocialista országok külpolitikai sikereihez. E politika eredményei örömmel töltik el a béke híveit. Soha nem volt még oly reális távlata annak, hogy a háborút kiküszöböljük a társadalom életéből, s az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük, mint ma. A Szovjetuniónak és más szocialista országnak a béke megszilárdításáért vívott következetes harcát a nyugati sajtó olykor úgy tünteti fel, mint a „hiszékeny Nyugat“ becsapására irányuló fortélyos törekvést. Az Ilyen állítások mindig alaptalanok voltak, és alaptalanok ma is. A Földön mind több ember érti meg az élet logikájából, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának határozata, a szovjet Békeprogram lett az a fő tényező, amely biztosítja a kedvező változások lehetőségét a világban. A Békeprogramnak nem egy pontja már valóra Is vált. A Békeprogram a legfontosabb feladatok között jelölte meg a délkelet-ázsiai és a kö- zel-keieti háborús tűzfészkek felszámolását, azt, hogy ezekben a térségekben elő kell mozdítani a politikai rendezést az agresszió sújtotta államok és népek törvényes jogainak tiszteletben tartása alapján. A párizsi egyezmény megkötésével megszűnt a háború utáni történelem egyik leghosszabb és legvéresebb háborúja. A hős vietnami nép a külföldi agresz- szorok ellen vívott nehéz harcban megvédelmezte jogát a szabadságra -és a függetlenségre. Ez a győzelem nagymértékben hatott az egész indokínai helyzetre, impulzust adott a politikai rendezéshez Laoszban, ós szemléletesen bizonyította, hogy a jelenlegi körülmények között előbb vagy utóbb kudarcba fullad minden kísérlet, mely a gyarmati rend konzerválására irányul. A vietnami háború kimenetele ugyanakkor teljes egészében megmutatta, milyen erős azoknak a szocialista országoknak a szolidaritása, amelyek hatékony segítséget nyújtottak a vietnami népnek igazi ügye védelméhez. A kőzel-keleti válság rendezése még továbbra is akut probléma a világpolitikában. A je lek szerint azonban joggal mondhatjuk, hogy ez is kimozdult a ^holtpontról. A tavaly októberi harci cselekmények nemcsak arról tanúskodnak, hogy az arab országok népei határozottabban törekszenek az izraeli agresszió következményeinek felszámolására, hanem arról is, hogy követeléseiket reális erővel képesek alátámasztani. Ismeretes, hogy az első lépés már megtörtént a rendezés irányában. A megoldott és megoldatlan kérdések sorában azonban egyelőre természetesen a megoldatlanok vannak túlsúlyban. Reménytkel- tőnek tekinthetjük azonban azt a tényt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának ismert határozata alapján aktívan keresik a politikai rendezés módjait. A közel-keleti konfliktust illetően a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok soha nem maradtak külső szemlélők. A térség helyza'ére ma Is kedvező hatással van az arab államok igazságos követeléseinek támogatása, az a világos és határozott politika, amely a térség minden államának és népének szabad és békés fejlődését szorgalmazza. Az SZKP XXIV. kongresszusán hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a második világháború eredményeként vég7 bement területi változások végleges elismeréséből kiindulva Európában gyökeres fordulatot kell tenni az enyhülés és a béke felé, biztosítani kell az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehíváA magyar— szovjet alumí- niumoxid- gyártási és alumíniumipari együttműködési szerződés keretében új alumíniumo- xid-feldolgo- zú üzem épült a nyugat-magyarországi Ajka községben. A gyár évi termelése megközelítően 240 000 tonna alumíniumoxid. Felvételünkön: Az alumínium- oxidgyár alkáli- kus desztillációs üzemrészle- 8e" (Felv. ČSTK — MTI] sát és sikeres lebonyolítását. A Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia szerződést írt alá a Német Szövetségi Köztársasággal, négyhatalmi megállapodás született Nyu- gat-Berlinről, az NDK teljes nemzetközi jogi elismerést nyert, az NSZK-val egyidőben tagja lett az ENSZ-nek. Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária felvette a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val, jelentős munkát végeztek az európai biztonsági értekezlet keretében, Bécsben megkezdődtek a tárgyalások közép-európai fegyverzet és haderők csökkentéséről — ez korántsem teljes listája az utóbbi évek azon európai eseményeinek, amelyek észrevehetően megváltoztatták kontinensünk politikai klímáját. Ezek a változások elválaszthatatlanok a szocialista közösséghez tartozó országok széles körű közös tevékenységétől, amely változatlanul arra irányul, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, és hogy ismerjék el a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeként kialakult politikai és területi realitásokat. A szovjet Békeprogram felsorolta azokat a feladatokat, amelyek a fegyverkezési verseny — s azon belül a nukleáris fegyverkezési verseny — korlátozását és csökkentését szolgálják. Ezen a területen rendkívül nehéz gyakorlati előrelépést tenni, talán sokkal nehezebb, mint bárhol másutt. A zárt katonai tömbök fenntartása, a külföldi katonai támaszpontok léte, a haditechnika további tökéletesítése, ezenkívül befolyásos nyugati köröknek ez a makacs elképzelése, hogy a békét csak a hírhedt „félelem egyensúlyára“ lehet alapozni, egyaránt akadályozzák a széles körű leszerelési program megvalósítását. Helytelen volna azonban, ha elháríthatatlan akadálynak tekintenénk őket. A Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződése rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról, a hadászati támadó fegyverek korlátozását szolgáló intézkedésekről szóló ideiglenes megállapodás, a nukleáris háború elhárításáról szóló egyezmény, valamint a szocialista országoknak a leszerelési világértekezlet összehívására tett és az ENSZ által támogatott javaslata arról győz meg, hogy nemcsak szükséges, de lehetséges is kölcsönösen elfogadható megoldást keresni a fegyverkezési terhek korlátozására, a katonai kiadások békés célokra való átirányítására. Az SZKP XXIV. kongresszusán és más testvórpártok kongresszusain hangsúlyozták, hogy a szocialista országok készek elmélyíteni a kölcsönösen előnyös, átfogó együttműködési kapcsolatokat mindazokkal az államokkal, amelyek maguk is erre törekszenek. A utóbbi évek e téren is gyümölcsözőek voltak. Ezekben az esztendőkben intenzív politikai párbeszéd folyt a szocialista és a kapitalista országok között. Érzékelhetően gazdagodott a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködése, bővültek kulturális kapcsolataik. Ha összehasonlítjuk a Békeprogram tételeit és a jelenlegi helyzetet, megállapíthatjuk, hogy jelentős eredmények születtek: a világhelyzetben bekövetkezett mostani változások mélysége és kiterjedése példa nélkül áll a történelemben. Jelentős változás ment végbe a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése irányában. A világpolitika kedvező tendenciái kétségtelenül sok tényező és sokféle erő bonyolult kölcsönhatásának eredményei. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a béke megszilárdításáért folyó harcban a szocialista országok, a nemzetközi biztonság védelmére tett egységes akcióink játszották és játsszák a kezdeményező és vezető szerepet. A szocialista közösség országai fellépnek a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért és azért, hogy az enyhülést a világ újabb körzeteire is kiterjesszék. N. Vlagyimiron (APN) A Kelet-szlovákiai Vasmű közelében épülő új átrakodóállomás kapacitása körülbelül 60 000 szovjet személyautó lesz. Építése teljes befejezése után naponta 500 gépkocsit fognak átrakni. Felvételünkön: Andrej Malendík és Michel Ke&Iap, a futódaru vágúnyzatának betontalpazatát rakják le. (Felvétel: A. Hašcák — ČSTK) Fegyelmezettebben a határokon Ha a múlt évi statisztikai adatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia igen előkelő helyet foglal el az aktív és a passzív turistaforgalom tekintetében. Tavaly összesen 2,8 millió csehszlovák állampolgár járt külföldön, ebből Szlovákiából 1,01 millió. Hazánkat 9,5 millió külföldi látogató kereste fel, legtöbbje a szocialista országokból, főként az NDK-ból Magyarországról és Lengyelországból. A tőkésországokból is Igen sok turista kereste fel Csehszlovákiát, így pl. 354 349 a Német Szövetségi Köztársaságból, több mint 132 000 Ausztriából, mintegy 50 000 Olaszországból és csaknem ugyanannyi az Egyesült Államokból, 35105 Franciaországból, sőt miég a távoli japánból is 8154 ember járt nálunk. A megnövekedett turistaforgalom nagy követelményeket támaszt a határőrök és a vám- tisztviselők gyors és pontos munkája iránt. Hiszen a múlt évben a vasúti és a közúti határátkelőhelyeken, a kikötőkben és a repülőtereken több mint 11,6 millió utas lépett a Szlovák Szocialista Köztársaság területére. Ez természetesen egészen más feltételeket támaszt a vámellenőrzéssel szemben, mint 21 évvel ezelőtt, amikor hatályba lépett a ma is érvényben levő vámtörvény; a törvény akkor még csehszlovák állampolgárok külföldi és idegen állampolgárok csehszlovákiai utazásával kapcsolatban szolgálati utakkal vagy rokoni látogatásokkal számolt. Ez a vámtörvény nem fejezte ki teljes mértékben az össztársadalmi érdekek, valamint az állampolgárok és a szervezetek védelmét a személyes árubehozatallal, illetve kivitellel kapcsolatban, s már nem felel meg a nemzetközi kereskedelem, a turisztika jelenlegi feltételeinek. A vámeljárással kapcsolatos számos hiányt pótol a később hozott devizagazdálkodási törvény, amelynek rendelkezései szerint járnak el ma is vámhatóságaink a határokon. A Szövetségi Gyűlés az elmúlt hetekben új vámtörvényt hozott. Ez pontosan meghatározza, mikor és milyen feltételekkel keletkezik az államnak igénye vámdíjra, meghatározza a határforgalomban az utasok jogait és kötelességeit az árubehozatallal, illetve kivitellel kapcsolatban, és bizonyos szankciókat ír elő a vonatkozó törvényes rendelkezések meg nem tartása esetére. Nem irányul a vámtételek emelésére, hanem hatással van arra, hogy nagyobb fegyelmezettséget tanúsítanak az utasok, ami az áruk behozatalát, illetve kivitelét illeti. Az új törvény, amelyhez még kiadják a végrehajtási utasításokat, 1975. január elsején lép hatályba, hogy elegendő ideje legyen a vámhatóságoknak és az utasoknak megismerkedniük a rendelkezésekkel. Közvetlenül a fő turistaidény kezdete előtt bizonyára hasznos lesz megismertetni az utazó közönséggel a jelenleg érvényben levő vámelőírások legfontosabb rendelkezéseit. A vámhatóságok igen nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az utasok pontosan feltüntessék az értékesebb holmikat és utazási szükségleteket a vám- és devizanyilatkozatban. Nem elég beírni csak azt, hogy tranzisztoros rádió, fényképező, gép, vagy hangszer, hanem fel kell tüntetni ezek márkáját, esetleg gyártási számát is. Megváltozott az a rendelkezés is, amely a csehszlovák állampolgárok által külföldre kivihető csehszlovák korona összegét il- leth ennek felső határa jelenleg 500 korona. Ezt az összeget szintén be kell írni a vámnyilatkozatba és vissza kell hozni. A szocialista államokban ebből idegen valutára be lehet váltani (ezt a pénzváltóhelynek igazolnia kell a vámnyilatkozatban) a Szovjetunióban 100 koronát, Bulgáriában ős Magyarországon legfeljebb 300 koronát. 500 koronán felüli összeget az ország területéről kivinni tilos és büntetendő cse lekmény. Ajándékokat, emléktárgyakat külön kiviteli engedély nélkül 300 korona értékig szabad kivinni, ezen felül kiviteli engedélyre vau szükség, amelyet az utas lakóhelye szerint Illetékes vámhatóság ad ki, s nem lehet a határon beszerezni. A vámelőírások megsértését mint szabálysértést, vétséget, vagy esetleg mint büntetendő cselekményt kezelik és az eset súlyos volta szerint bírsággal büntetik. A múlt év folyamán pl. csak Szlovákia határátkelő- helyein Ilyen esetekben több mint 70 000 korona értékben vetettek ki pénzbírságot, az állam javára elkobozott áru értéke 750 000 koronát tett ki, s a vámhatóságok a devizagazdálkodási előírások megsértése miatt több mint egymillió korona értékben koboztak el valutát. Kisebb szabálysértés esetén, természetesen a megfelelő vám beszedésével egyidejűleg 100 koronáig lehet helyben bírságot kiróni, devizakihágásért 5000 koronáig, ameny- nyíben nincs szó vétségről, vagy büntetendő cselekményről, amely a deviza elkobozásával jár. Azonkívül tudni kell, hogy a vonatkozó rendelkezések értelmében tilos bizonyos árukat kivinni külföldre pl. bébi-holmit, fehérneműt, kötött felső- ruházati cikkeket, harisnyát (poliamíd női harisnya kivételével], gyermekruházati cikkeket és cipőt, a textíliák közül flanelt, kordbársonyt és plüsst méteráruban, autóabroncsot és belsőt, valamint arany tárgyakat. Végül szeretnénk még felhívni a figyelmet a Magyar Nép- köztársaság határátkelőhelyein 1974. május 30-án hatályba lépő rendelkezésének arra a részére, amelynek értelmében az üzemanyag-vásárlási igazolványt a Magyarország területére való belépéskor minden esetben ki kell váltani. Ha valaki pl. Bulgáriába utazik, ezt a díjat megfizeti egyszer, amikor Csehszlovákia felől, s egyszer amikor visszafelé Jövet lép be Magyarország területére. Az üzemanyagvásárlási igazolványt ugyanis az ország területének elhagyásakor le kell adni. JAROSLAV MESK0
